Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-11 / 197. szám

Szeged, 1922 november 10. SZBQBD A szegedi „Mussolini". Két évvel ezelő't tért haza orosz fogságából. Azóta Eoks7or megfordult a neve a hazai sajtóban. A szélső keresztény irányzat helyi zászlóvivői közölt emlegették mindig, de valójában sohasem tartozott közéjük. Ö a teltek embere, az aktivitásé, vakmerő és fanatikus. Az első nyugalmigyarországi felkelés alkalmával vált híressé: a Lajtabánság külügyi előadója lett. A másod k nyugatmagyarországi felkelésb-n nem vett részt, de olt volt a Dunániulor., mikor a harmadik hadjáratra készülődtek, amely azonban meghiusult s bajtársaival együtt ő is a budapesti államrendőrség fogházába került. A fajvédelem, a nacionalizmus minden gondolata. Dr. Lévay Ferenc szegedi ügyvéd neve a választások alatt szerepelt ismé*. Temérdek munkásságot fejt:lt ki akkor Teleki Pál érdekéhen, mini az I. körzet elnöke. Mindenkit olyan cselekvőnek, mozgékonynak szeretett volna látni, mint amilyen ö volt. Tegnap felkerestem lakásán. A nyáron még, mint borotvált arcú fiatalemberrel álltam vele szemben, most erős, fekete szakái köríti az állát, szájában jellegzetes angol pipája s szemén a tekintélyes szemüveg. A szegedi Mussolini szívélyesen fogadott, bár láthatóan zavarba hozta a Szeged munkatársának látogatása.' — Mi a véleménye — kezdem — a magyar fascizmusról s vannak-e már Szegeden fascista szervezetek ? A problémával könnyen végez. Legyint és mosolyog. — Szélhámosság, — mondta — karlista propaganda. Amit Friedrich a szájára vett, az még sohasem sikerült. Ravasz ember, hogy ugy mondjam jó orra van, de amibe belekezdett, az a dolog meghalt. Olyan szervezet, amely mindenkor talpra áilhat az ellenséggel szemben, nagyon szükséges, de ez a fascizmus ne a jelszavak hangzatos ságáért, hanem a hitteljes hazaszeretetért legyen. Nem fejbzverés, ablakbeverés kell, nem „hazafias" bálák és nyilatkozatok kellenek, hanem — és ezt a szót erős nyomatékkal ejtette ki — aktivitás. Fascistaszervezetek Szegeden nincsenek, de nincs is szükség teájuk. Itt vagyok én és még néhányan a fölkelök közül, akik mindig készen állunk, ha kell. — Tele van az ország egyesületekkel. Ezek az egyesületek elposvánvositják az irredenta eszmét. Hozzá nem értők hiúságból ajkukra veszik az irredentizmust, mozivászonra viszik, kuplékba gyömöszölik, szóval lejáratják. Társadalmi egyesületeink, mikor tenni kellene valamit, csendben maradnak. Egyiknek sem jutott eszébe, hogy a román király koronázásakor tüntető gyűlésre hivja össze a szegedi erdélyieket. Becsületesebb munkába kell fogni, mert ünneplésekkel még nem szereztek hazát vissza sehol. — És az Ébredő Magyarok Egyesülete ? — Nem tudom, nem tartozom közéjük. Én nem vagyok tagja az Ébredő Magyarok Egyesületének. Itt arra a pontra jutottunk, ahol a zsidókérdés is aktuális. Nem kértem, hogy beszéljen réla, nem ejtettem ki a s»ámon, hogy ,zsidí ". És kű'5nös, hogy ö is kerülte ezt a szót, ért hetetlen tartózkodással. Pedig megmondott mindent a Z6idós<ér.lé8ben is: — Nem lehet Magyarországon egyetlen embernek a legcsekélyebbel sem ártalmára lenni anélkül, hogy ne az országnak ártanának vele. Nem igazi irredentizmus és nem igazi hazaszeretet az, amely bár!:it is kiközösít ebből a mozgalomból. Királ, kérdést, felekezeti kérdést belevinni nem lehet. — Nem ismerek el patentirozott irredentát, sem első-, sem másodosztályút. Az irredentizmus a jövő honfoglalása, abból kizárni senkit sem lehet, bármely felekezethez tartozik. Elsősorban magyarok vagyunk és csak aztán politikusok. Vegyünk példát Kemal pasától. A törökök egyesültek a tájvédelmi gondolatban és f-lébrcdt büszkeségük hevében ugy verik az ántántot, hogy Lloyd George bársonyszékébe került ... p. t. A német helyzet megmentése. Manche-csatorna sem szabhat határt. Vischering, Dubois és Kamenka a birodalmi kormánynak legutóbb átadott szakvélr mélyükben ezeket mondják: . A márka stabilizálásának céljából ?z államháztartásban követendő legszigoiu'>b takarékossággal ki kell irtani az infláció okait, továbbá el kell tüntetni a fizetési és a kereskedelmi mérleg tetemes deficitjét, mely abból származik, hogy 1. a kivitel a termelést erők csökkenése következtében leapadt, 2. a német áruknak a külföldre való kivitelét megakadályozzák, 3. az idegen áruknak Németországba való bevitele azért félő, hogy mindenki siet az értéktelen márkától megszabadulni és bizonyos* idegen árukat Németországba bocsátanak, 4. a német töke külföldre menekül. 5. a jóvátételi számlából származó készfizetések és dologi teljesítmények nagy nyomást gyakorolnak a közgazdasági életre. A kölcsönnek a rémet birodalom rendelkezésére kell állania, hogy az államháztartásban és a kereskedelmi és törlesztési mérlegekben egyensúlyt lehessen teremteni. Be kellene szüntetni a jóvátételi törlesztéseket mindaddig, amig azt az államháztartás feleslegéből tehetne fedezni. Dolgoznak az egyetem barátai. Sir John Bndbury, aki Berlinből visszatért Londonba, a Reuter-Ügynökség képviselője e'őtt nyilatkozott a oerlini tálalásokról. Elismerte, hogy Némí tors ág pénzügyi helyzete a megfelelő intézkedéseket szükségessé teszi, szerinte is vigy 'zni kell, hogy az az egyetértés, áme y Berlinben kö;.te és a fancta delegáció között kifejezésre jutott, fenmacadjon arra az időre, amikor arról lesz szó, amikor megállapítsák a Németországnak teendő engedményeket. Általában az a véleménye, hogy addig nem lehet célhoz jutni, mig Néme'ország nem terjeszt elő pjntcs és elfogadható javaslatokat Én, magam nem sokat várok az ellen őrzéstől vagy a kényszer politikájától — mondotta Bradbury —, mert az véleményem szerint ugyanarra a torsra juttatná a frankot, mint amilyen a márkát érte. Ha francia volnék, akkor sokkal határozottabban lépnék fel, semmint jgy, noha hive vagyok minden olyan koncessziónak, amely szükséges, hogy a jóvátételi bizottság békés egyetértéssel járjon el a német birodalmi kormánnyal együtt a helyzet megmentése céljából. Ha Németországban nincs meg a táto ság és az akarat, hogy önmaga segítsen magán, akkor mi sem tudunk segíteni. Ha Németországban ölhetett kézzel várják ezúttal is a katasztrófát, akkor elérhetik, hogy megindul a fékevesztett indulatok áradata, amelynek a Rajna nem vet gátat, sőt a La (A Szeged tudósítójától.) Junius 29 én ünnepelte a Ferenc József-Tudományegyetem fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ajjbiláris ünnepség alkalmával alakult m-g az Egyetem Barátainak Egyesülete a váro.uáza dísztermében tartott ün.iep'r közgyö'és keretéb?n. Az egyesllet célját a oelügyminiszterhez Kiterjesztett a apszabóiytervezet a következő három pontban foglalja össze: 1. A Kolozsvárról menekült és Szegedre helvezett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tudományos munkájánál; minden irányú támogatásával a m^yar tudományos élet fejlesztése. 2. A Ferenc JózsefTudományegyetem tudonányos törekvéseit a magyar kultura javára előmozdítani akaró társadalomnak és az egyetem volt polgárainak az Alma Mater szerete'ébcn való egyesítése abból a célból, hogy az Egyetem székhelyén és környékén az egyetem munkáját megértő, méltányló, támogató és az önzetlen kutató tevékenységet élesztő elöföltételek kif jlődhessenek. 3. Az egyetemi ifjúság támogatása tanulmányaiban és megélhetése tekintetében. Az alapszabályok megjelölik azokat az eszközöket is, amelyek alkalmasak a kitűzött célok e'érésére. Az egye ület a tudományos kutatások megkönnyítése érdekében kutató alapot létesít, a kutatások etedményének ismertetésére előadásokat rendez; folyóiratokat ad ki, az egyelem vo't tanítványai és az egyetem között szotos kapcsolatot teremt és végül internálusok létesítését és berendezését előmozdítsa. Az Egyetem Barátainak Egyesületéről megalakulása óta nsgyon kevés szó exett a n3gy nyilvánosság előtt. A városban csak annyit tudnak róla, hogy létezik, de hogy müköiése miben áll, azt a beavatottakon kivül t^lán senkisem ludja. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, ho*y az egyesület eddigi működésére és jövö programjára vonatkozólag ké dést intéztünk dr. Schmidt Henrik egyetemi tanárhoz, az egyesület főtitkárához. Schmidt professzor elmondotta, hogy az alapító tagok száma eddig már elérte a hatvanat. Majdnem minden nagyobb magyar város és me!. ye belépett az alap tó tagok sorába. Az alapitó tagok névsorában már egy kü földi név is szerepel, mr. Waterhause-é, aki a magyarbarát angol egyesület elnöke és Angliában már sok előadást (ártott Magyarországról és a ma gyárakról. Több külföldi ta^ja azért nincs még az egyisilietnek, meri a propagandát iulajdonkép^n csak ezután kezdik meg. A rendes tagok szama tzépen gyarapodik, ma már közel jar ? 700-hoz, igsz hogy külföldi még ninc en közte egy sem. Az egyesület eddigi munkásságáról a következöke' mondotta Schmidt professzor: — Azt a felhívást, amit az 50 éves jubileum alkalmával bocsátott ki az egyesület, lefordították öt nyeli/re és szétküldik a nyugati államodba. Az ötvenéves tudományegyetem történetét Márki Sándor dr. munkája alapján ugyancsak öt nyelven : magyarul, németül, angolul, franciául és olaszul megíratta az egyesület és az ízléses kiállítású, illusztrált füzetet ugyancsak szétküldte a világ minden ríszébe. Megalakította az egyesület az orvosi és természettudományi szakosztályi, melynek elnöke Veszprémy Dezső dr., a kórbonctan és kóiszövettan tanára. A szakosztály minden szombaton délután öt órai kezdettel a sebészeti klinikán, Kálvária utca 6 szám alatt tudományos előadásokat rendez. Ezek az előadások tudományos jellegűek, de azért nyilvánosak. Az egyesület vezetősége négy ilyen tudományos szakosztály megszervezését tervezi, hogy a tudomány minden ágát felölelje, de egyelőre még csak az orvosi szakosztály működik. Az egyesület tervbe vette azt is, hogy a szabad-egyetemi előadásokat rendez, amelyeken az egyetem legkivá óbb előadói tájékoztatják a nagy közönséget a tudományágak aktuális kérdéseiről. Fő:<ép művészettörténeti, eszté;ikai, filozófiai, irodalmi, történelmi és szociológiai előadások tartását vették fel a programba. Az első etőadást valószínűleg még ebben az évben tartja meg Csengery János a görö* váz festészettől. Az egyetemnek ugyanis ekintélyes képgyűjteménye van, anelyet még tavaly szereztek be és amely a görög művészetnek erről az ágáról teljes áttekintést nyújt. Az előadásokat az egyetem központi épület, I. emelet 3 számú tantermében tartják meg és látogatásuk díjtalan. Al egyesület nem annyira a kidolgozott tudományos munkák támogatására helyezi a sulyl, mint inkább arra törekszik, hogy tudományos kérdésekkel foglalkozó ifjú tudósokat munkájuk folytatására és befejezésére buzdítsa. Igy az egyesület működését azzal kezdte meg, hogy Banner János dr. egyetemi magántanár néprajzi kutatásait jelentékenyebb anyagi támogatással könnyíti meg. Banner dr. még ebben ! az évben be is számol kutatásainak eddigi i eredményeiről. Issckutz Béla dr. egyetemi tanár 1 orvostani kutatásait szintén jelentékenyeb öszi szeggel támogatja az egyesület a kutató-alapjából. Jegyek előre váltva kaphatók a Belvárosi Moziban a Horthy inségakció hangversenyre November 16-án este 9 órakor.