Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-10 / 196. szám

SZBQED A török nacionalisták követelései. A konstantinápolyi helyzetről illetékes francia körökből közlik, hogy a hadiállapot kihirdetése befejezett dolog és közvetlenül küszöbön áll. Izmid pasát értesítették, hogy a szövetségesek eltökélt szándéka a legerélyesebb eszközökhöz nyalni Nincs elhatározva, hogy a szövetsége­sek ujabb csapatot küldenek-e Konstantiná­polyija, de eszmecsere folyik róla. Románia késznek mutatkozott Konstantinápoly védelmére csapatokat küldeni, Franciaország azonban nem helyesli, mert fél, hogy az oroszok ettől vérszemet kapnának és megtámadnák Romániát. Az angorai kormány fölszólította a szövetsé­ges főbiztosokat, hogy két nap leforgása alatt adják át a törököknek Konstantinápoly köz­igazgatását és négy napon belül üritsék ki a fővárost. A galatai hid körül fekvő házak abla­kaiban angol gépfegyvereket állítottak fel, hogy a törökök ne juthassanak a perai útra. Az európai városrészt éjjel-nappal gépfegyveres páncélautók járják be. < A szövetségesek legutóbbi jegyzékére vála­szolva Angóra megismételd 2 Uííiső'. hogy a szövetségesek üritsék ki Konstantiná­polyt és távolítsák el a hadihajókat. A szövet­ségesek viszontválaszát még nem ismerik. Ujabb hirek nem igen érkeztek a török fővárosból, de annyi bizonyos, hogy a helyzet továbbra is válságos. A törökök elvágták a posta- és táviró-ászlóalj csanaki kábelét. Tegnapelőtt Kasibsaban két angol katonát meggyilkoltak. A Petit Párisién konstantinápolyi tudósítója előtt Ctiarpi tábor­nok kijelentette, hogy a helyzetet igen komoly­nak tekinti. A francia, olasz és angol táborno­kok Rifat pasával szemben együttesen élénk tiltakozást emeltek. A fömegbizott, Hamit előtt is kifejezésre juttatták, hogy a szövetségesek elégedetlenek a kemalisták magatartása miatt. Ennek ellenére a Rifat basa részéről elrendelt intézkedéseket nem vonták vissza, eltekintve az élelmiszerek vámtételeinek leszállításától. A francia külügyminisztériumba az az értesü­lés érkezett, hogy Angorában a lausannei tö> rök delegáció a legint<-anzigensebb Magatar­tást tanúsította. A racionalista kormány köve­teli, 1 Nyugat-Trácia autonómiáját, 2. az égei sziget autonómiáját török fönnhatóság alatt, 3. hat milliárd arany frank hadikárpótlást Gö­rögországtól, 4. Mossulnak és környékének át­adását, 5. a török északi határ előnyös kiigazí­tását, 6. a kapituláció teljesjmegszüntetését. Lord Curzon angol külügyminiszter választói előtt tartott beszédében tűrhetetlen követelésnek mondotta a török nacionalisták kívánságait. Annak az óhajának adott kifejezést, hogy a békés egyetértés, amely jelenleg Nagybritánnia, Franciaország és Olaszország közölt fennáll, a jövőben is fenn fog maradni. Nagybritánnia kész ennek érdekében áldozatot is hozni, de ha a szövetségesek egyetértése megszűnne, nem lenne abban a helyzetben, hogy egyedül viselje a terheket. Tegnap a francia kormánynál közvetítő javas­latot tettek, amely szerint a konferenciát no­j vember 13-án megnyitják, érdemleges tárgya­j lásokaf azonban egy héttel eltnla?ztjík, hogy igy az angol kormánynak módja legyen be­várni az angol választási eredményt. Londonból jelentik, hogy az angol miniszter­tanács tegnap este foglalkozott ezzel a francia indítvánnyal éj ahhoz hozzájárult. Fisncía politikai körökben igen kedvezőtlenül fogadiák az angorai kormánynak azt a jegyzé­két, amely szerint a konstantinápolyi kormány által kötött megállapodások érvényességét el­velik. A jegyzéket ugy magyarázzák, hogy uz angorai kormány Törökország külső adósságai: sem elismerni, sem vállalni nem hajlandó. Ez­zel Törökország már a lausannei értekezlet előtt ugyanarra az alapra helyezkedett, mint Oroszország. Pellet tábornok, a konstantinápolyi francia fömegbizott két nappal ezelőtt benyújtotta le­mondását. A francia kormány vonakodott meg­adni neki azt a hatalmi kört, amelyet Konstan­tinápoly rendjének biztosítása érdekében kéri a maga számára. Az Egyesült Államok kormánya, mint Wa­shingtonból táviratozzák, tiltakozott az angorai kormánynál az ellen a terv ellen, hogy elzár­ják a Dardanellákot. Kalkuttai politikai körök mit sem tudnak a szultán ama elhatározásáról, hogy Indiában fog menedéket keresni. Nem is tartják valószínű­nek ennek valódiságát, mert az indiai muzul­mánok körében éles ellentétek vannak a közel­keleti események megitélése tekintetében. wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwewwwwwwwwwwwwweww Bizalmas rendeleten alapul a blokrendszer. (A Szeged tudósítójától.) Tegnapi számunk­ban a Kereskedik Szövetséginek gyűlésé/el kapcsolatban ismertettük a forgalmi adó ellen? őrzésének legújabb módját: a blokrendszert. A blokrendszer életbeléptetéséről szóló bizalmas pénzügyminiszteri rendelet tudomásunk szerint már hetekkel ezelőtt itt feküdt a szegedi pénz­űgyigazgatóságon s csak tegnap közölték azt az érdekeltekkel. Ez a bizalmas s most nyilvánosság elé ke­rült lendelet generális módon megváltoztatja a forgalmi adókezelés eddigi módját, teljesen átalakítja az eddigi adólerovási rendszert. Mig eddig ugyanis minden adózó, aki bélyegjegyek­ben rótta le az adóját, pénztári feljegyzést volt köteles vezetni minden egyes bevételi tételről, addig az uj rendelkezés szerint minden keres­kedő és iparos, aki bélyegben rója le adóját, köteles az eladásokról blokfüzeteket vezetni, amelytknek minden egyes lapja két hasonló részből áll. Az el idö a bloklap mindkét részén tartozik a vevő ál'al fizetett összeget rávezetni az eladott áru megnevezése nélkül és egyik fe­lét gondosan letépve, a vevőnek kiszolgál­tatni. Ez az uj rendelkezés fo'yó évi november hó 20-án teggel, az üzletnyitással keidődő hatály­lyal lép életbe. A blokfüzeleket a városi for­galmi adóhivatalnál egy heti szükségletének megfeleld mennyiségben minden adóköteles díjmentesen beszerezheti. Minden kereskedőt és iparost kötelez a pénzügyi^azgatóság arra, hogy üzletükben feltűnő helyen kifüggesszék azt, hogy általános forgalmi adójukat blokrendszer alapján fizetik. Aki a blokot nem a valóságnak megfelelően állítja ki, vagy a vevőnek blokot nem ad. végül annak adatait hiányosan vezeti be az adókönyvbe, azt adócsalás miatt meg­büntetik. A pénzügy igazgatóság felhívta az érdekkép­viseleteket arra, hogy ezeket a rendelkezéseket gyűléseken ismertessék a felekkel. A rendelet életbeléptetésére hivatalos indokolás szerint azért volt szükség, mert az adózók nem tettek elegei adózási kötelességeiknek és az államot lényege­sen megkárosították. Erre vonatkozólag dr. Kertész Béla, a Kereskedők Szövetségének ügyésze a következőket mondotta munkatár­sunknak : — A Kereskedők Szövetsége tegnapi ülésén élesen tiltakozott minden ilyen természetű álta­lánosítás ellen, amely egyes, ne'án előfordult esetekből az egész adózó közönségre, egész foglalkozási ágakra kiterjedőleg kíván kedvezőt­len következ etéseket vonni. A blokrendszer be­vezetése lényegében azt jelenti, hogy a pénz­ügyi hatóság az eddigi ellenőrzés eszközei közé egy ujat iktatott: a fogyasztók ellenőrzését. A fogyasztók figyelmét felhívja arra, hogy figyelje meg, vájjon az eladó adólerovási kötelességé­nek eleget tesz-e. — Előre látható, hogy ez az ujabb rendszer igen jelentékeny mértékben meg fogja nehezíteni a kereskedők és iparosok üzletkezelését. Csak a detailkereskedők hetivásáros napokon jelent­kező forgalmára kell gondolni, amikor a ki­szolgálás mellett a blokkiállitás Írásbeli mun­káját is elvégezni lehetetlen lesz. — A pénzügyigazgatóságnak ez a nagy hord­erejű intézkedése teljesen homályos eredetű, mert a pénzügy igazgatóság hivatkozik ugyan a pénzügyminisztertől nyert felhatalmazásra, ilyen felhatalmazás, vagy rendelet azonban a hivata­los lapbin nem jelent meg. Nem lehet tehát egyéb, mint a miniszter bizalmas utasítása a pénzügyigazgatóságokhoz. Ez esetben viszont alapos jogi kétség fér ahhoz, miként lehet egy bizalmas pénzügyminiszteri rendeletre alapítva Szeged. 1922 november 10. blokrendszer szerinti adózást előírni és főként adócsalási bűncselekménynek kreálni azt, ha az adózó ablakot a vevőnek pontosan ki nem szolgáltatja. Mindezen aggályoktól eltekintve még arra kell felhivnun* a kereskedőket és iparosokat, hogy a p ínzügyigazgatóság utasításának 20-án reggeltől kezdődöleg pontosan tegyenek eleget. Az uj rendszert eddig csak Pécsen és Székes­fehérváron honosították meg s Szegeddel egy­idejűleg Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is életbe léptetik. Budapesten szó sincs a blok­rendszerról és ugy látszik, hogy a pénzügyi kormány a csendesebb és igavonóbb vidék tü­relmén kísérletezik ujabb találmányával. Oscar Wilde egy eddig kiadatlan müve jelent meg október közepén Londonban, melynek címe: „A király szerelméért". A kis színjátékot Wilde egy gye­rekkori pajtásnőjének Miss Cosgrcvenak irta, akit a burmai király unokaöccse Chan 7 vn herceg vett feleségül. A tündérjáték egy tizen­hatodik századbeli burmai királyról szól, aki eljegyez egy ceyloni királyleányt, de azalatt a két év alatt, mig a házasságot is megkötik, beleszeret egy tündéri szépségű félig olasz, félig burmai lányba Shah Mah Phruba, akinek gyö­nyörű villát épít a jungle közepén és itt álmod­ják kettesbe végig a kél gyönyörű évet. Mikor eljön a király esküvőjének a napja, elhagyja Shah Mah Phrnt és elveszi a ceyloni király­leányt, de néhány évi házas élet után a felesége meghal. Ekkor a király elküld két gyerekéért, akik még a jungleben születtek, de a gyerekek anyjáról nem akar tudni. A szegény asszony ekkor rábeszél egy kinai varázslót, hogy változ­tassa őt át pávává, hogy legalább igy lehessen szerelmének és gyermekeinek a közelében. A varázsló megteszi, amire kérik, igy Shah Mah Phru valóban bejut a királyi udvarba, sőt ami­kor a király halálos betegén fekszik, saját élete feláldozásával megmenti őt az életnek. Ez lenne a tündérjáték rövid tartalma, ami könyvalakban bizonnyal nagy sikert fog aratni, mert ha Wilde ebben a kis játékában nem is emelkedik a Salome művészi színvonalára, még is talán ebben ragyogtatja a legpompázóbb színekben fantáziáját. Látszik a kis darabból, hogy milyen örömmel adja Wilde vissza a bur­mai atmoszférát, amit magába szívott és való­ban könyvének ezek az oldalai a legszebbek, amik 1 színjáték sok egyéb fogyatékosságát feledteti el A darab szinrehozataláról persze szó sem lehet és pedig nem is azért, mert dia­lógus jóformán nincs is benne, jóllehet Wildc­nek lett volna rá bőségesen alkalma, amiket azonban egytől-egyig elmulasztott, hanem mert ha ma lehetséges is ékszerrel teleaggatott kí­gyókat, óriási, bólogató fejű Buddha-szobrokat, 2—300 főnyi zarándok felvonulásokat és fehér elefántokat a színen szerepeltetni, addig még ezideig nem akadt páva, amelyik az utolsóelőtti jelenetben érzékeltetni tudná azokat a nagy emberi érzés-megnyilvánulásokat, melyekre Wilde olyan nagy súlyt helyez. 226 fahajó került Washingtonban kalapács alá a napokban, az a 226 tengeri hajó, amit a U. S. A. kormánya a háború alatt éoitletett, hogy a súlyos hajótérhiányon valamer.y­nyire segítsen. A fahajók építésinél az volt a vezérlő motívum, hogy minél olcsóbban állítsák ezeket elő és mint nagy vívmányt könyvelték el akkoriban a lapok, hogv egy hajó előállítása mindössze 700.000 dollárba került. A fahajók a háborút derekasan végigküzdötték, de a békekötés után, mikor egy csapásra megszűnt a hajótérhiány, az amerikai kormánynak terhére kezdtek a fahajók lenni. A hajók legnagyobb részét bevontatták a James Riverbe, másokat egyeb kikötőkbe, ét elkezdtek a különböző hajóstársasá^okkal tárgyalni a hajók meg­vételéről. Kisebb hajórajokat hajlandók Is lettek volna egyes vállalatok megvásárolni, de'az >ígész 226 hajóból álló flottára nem igen tettek ajánlatot. A mostani árve­résre egybegyűlt az egész amerikai hajósviídg és hosszú árverés után végre a 226 tengerjárót 750.000 dollárért vette meg az egyik hajózási vállalat, tehát körülbelül annyiért kapta meg az egész flottát, amennyibe annak­idején egyetlen hajó került. Amerikában nagy feltűnést keltett ez a vásár, sokan élesen támadták is a kormányt, hogy ilyen alacsony vételárért kótya-vetyélte el a hal­kat, de ezek nem vették figyelembe, hogyjgytten hó­napnak csak a szivattyúzást' költsége 50.000 dollárt tett k>, ugy hogy ha a háború után ingyen osztogatta volna szét a kormány a hajókat, még mindig sokkal jobb vá­sárt csinált volna, mint igy, mert a hajók fenMarmu költsége idáig mintegy kétmillió dollárt tett ki. A taka­rékosságnál ugy látszik sokszor jobb még üzletnek ts a

Next

/
Oldalképek
Tartalom