Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-08 / 194. szám

Egyes szám ára 10 korona Ssarktsitöség és kiadóhivatal: Kfllcsf j-ulra 6. (PrófétaMrftió. I. *mclct 6.) Telefon 15—JJ. A .Szegőd" megjelelik hétfő kivitelével mlrfdcn aap. Egyes szám ár.i 10 korona. Előfizetési árok : Kgy hónapra Szegeden 240, Budapesten ís vidéken 260 kor. III. évfolyam. Hirdetési árak: f élhasábon 1 mm. 4. rg, hasábon 7. másfél haséboa 10-50, kél hasábon 14 kntoaa. Apróhirdetés 4 K, kövér hetükkel 8 IC. SiívegkBzII kBlcménytk joronk.nl 40 K. Ny Mér, családi és orvosi hir 60 K. T&bbsiSri feladásnál árengedmény. Szeged, 1922 november 8, SZERDA. 194-ik szám. A bojár csizmáiban. Tetszik még emlékezni a Jókai oláh bojárjára, aki bocskorban járt, leveles-szinben lakott, ped g annyi volt a nyája, mint égen a csillag és annyi az aranya, hogy vékával mérhette, lapáttal szelelhette? Nem is volt a bojárnak semmi baja addig, mig a szilisztriai basa nem küldött neki egy pár skófiummal kivarrott díszcsizmát. Ennek nekiörült a bojár, mindjárt csináltatott hozzá egy aranyból szőtt diszkaftánt. A k .ftánhoz aztán márványpalota is kellett, a márványpalotához szép asszony, a szép asszonyhoz vidám társaság, a vidám társaságnak olyan traktamentumok. hogy még a kutya is mákos-rétest evett. A vége persze az lett, hogy mindent elvitt a diszcsizma s a bojár meziiláb végezte be az életét az árokszélen. Ezt a romantikus történetet az ju'atja eszünkbe, j hogy egyre sürübb tüneteivel találkozunk a ; magyar uiad?ásnak. Kezdődött azon, hogy az emberek, megméltóságosodtak. Mentől több veszett el az ország régi méltóságából, annál több lett benne a méltóságos ur. Ez tulajdonképen nem baj, mert legközelebb az lesz belőle, hogy tiz esztendő múlva mindnyájan excellenciás urak leszünk, ha mindnyájan mezétláb járunk is. Nagyobb baj az, hogy most már nem egyes emberek, lianem egész embercsoportok nyújtogatják az ujjokai uj rangért. A faluk mind rendezett tanácsú városokká akarnak lenni, a rendezett tanácsú városok törvényhatóságokká, — kár, hogy a törvényhatóságok még nem tudtak valami uj rangot kieszelni maguknak. Talán mozgalmat lehetne inditani, hogy elő kell őket léptetni választó fejedelemségekké. f A dolog korántsem olyan figurás, mint amilyennek látszik. Az ambició érthető, normális körülmények közt honorálandó is lenne. Erősödik vele egy ország, ha községei kivergődnek a falusi sorból és várossá r.ö/ekszenek, ahol otthont tálál a magasabb kultura és nio/gásba faozza ez állott lelki levegőt. Érthető az is, ha egy-egy falu szabadulni akar bizonyos gyámságok alól és nagyobb önállósággal a naga utján akar járni, amelyről eddig leszorították az ö rovására fejlett szomszédok érdekei. De nem érthető az, hogy olyan községek, amelyekben máris 1000—1200 százé lék a pótadó, dupla terhet vegyenek magukra azért, hofcy a biiót ezután polgármesternek nevezhessék s hogy amit eddig egy íróasztalon végeztek el, azt ezután tizenkét irócsztalon hajigálják egyikről a másikra. Nem érthető az, hogy ahol eddig a közigazgatás egyszerű gépezetét se gvözték olaijal, ott most merő urad/átbó) megszervezzék a bürökrácia nagy üzemét, ame:y nemhogy fejlesztené, de visszavetné az eddigi nrbaniiást is s elszedné a levegőt minden igazi kultura elöl. Nem érthető és nem engedhető meg, hogy az ország ál-városok és ál-törvényhatóságok létesítésével akkor javítsa rreg község-statisztikáját, mikor a valóságban edd gi igazi városai is kezdenek a rettentő anyagi terhek nyomása alatt faluvá zülleni. Ntin er.gedheiő meg még akkor sem, ha előkelő K«. itesek már megígérték a ranremelcst, amit ónnál szívesebben tettek, írért nekik nem került semmibe s minden falu szive,elhiszi magaról, hogy „itt a világ közepi". (Ki nem hiszi, lépje ki".) Arra valű a kormány, hogy ezeknek az idétlen ámhicióknak ideje-korán véget vessen és ne ajándékozzon bojárnak való üisz-csizmákat azoknak, akik a pusztulás utján járnának vele. Söt le kell húzni a veszedelmes csizmákat azok:ól a lábakról is, amelyekhez, sajr.os, tuisidonkép nem is tartozik test. Mire való drága megyei adminisztrációt tartani fenn a:okbai> a csonka vármegyeiben, amelyek némelyike csak egy-két hiúból áll? Azt szokás mondani, hogy ennek eivi alapja van, igy demonstrálunk a mellett, hogy iri nem mondunk le a megetonkiíott vérmegyékről. Csakhogy ez a tiszteletre méltó elv nem éti meg, amibe kerül, mert nincs benne következetesség, hiszen ezen az alapon főispánt kellene kinevezni és tisztikart tartani minden elrablott vármegye számára, írért azokról se mondtunk le és azokat is vissza akarjuk szerezni. Való igaz, hogy a török időkben igy is volt, pékiául Csongrádmegyének Nógrádban volt a bujdosó adminisztrációja. Csakhogy nem szated elfelejteni, hogy a megyei szolgálat aklor nobile olfic um volt, jmiéit nem járt fizeti s. Ma irtózatos pénzekbe krrül a megy étlen megyei adminis2trációk fentarlása, aminek a gyakorlati hasznát senki se látja. Ennek az érlelem nélkül való tékozlásnak a kormány már rég véget vethetett volna a vármegyék kikerekítésével és östzeolvaszlásával, amit előbbutóbb úgyis meg kell csinálni. Legjobb alkalom volna iá a közigazgatás most tervezett refotmja. A kormánynak legföljebb az adhat gondot, hogy mivel kárpótolja azokat az őrszemeket, akik eddig főispánok voltak in partibus infidelium ? Tessék őkjt kinevezni zuhatag-kalauzokká, ez stílszerű lesz a mai zuhatagpolitikai rendszerbsn. A magyar fascisták programja. A fascista-tábor részéről a következő levelet kapta nta a „Világ" szerkesztősége, amelyet a holnapi számában fog közölni: Tekintetes Szerkesztőség! A napilapokban, főleg a liberális lapokban állandó támadás éri a magyar fascistákat. Megvádolják azzal, hogy zsidó szabadkömivesek állanak mögötte és vádolják, hogy államellenes tanokat hirdet, hogy célja a kormány hatalmának aláásása és a rend megbontására törekszik. A magyar belügyminiszter ur megvádolt azzal, hogy a nemzeti konszolidáció munkáját megakasztja és a nemzet megvédése érdekében már előre beígéri a legsúlyosabb retorziókat. A magyar fascista-tábor tiltakozik a becsületes keresztény msgyar közvélemény eme megtévesztése elten, tiltakozik, mert a magyar lascizmus a kereszténységnek és a magyar fajiság gazdasági védelmére törekszik. Mit követel intranzingens módon a magyar fascizmus? 1. az államhalalom politikai és gazdasági tekintélyének visszaállítását és minden destruktív iránnyal szemben való megvédését, 2. az állanrhatclom függetlenitését minden idegen gazdasági tényező befolyásitól, 3. hogy az á'iam intranzigens keresztény gazdasági politikával oldja meg a jelen súlyos g&zúasági helyzetet, 4 nem tün az állam és közvagyonnak megsemmisítését, sem az arra való felbujtási, 5. nem tűrhet semmiféle olyan cselekményt, amely a nemzeti termelést megakadályozza, 6. nem türi az illegitim uton szerzett vagyonok tulajdonosainak a közerkölcsiséget veszélyeztető szertelen tobzódását, 7. amint a saját kebe'ében nem tür meg, épp ugy meg fog akadályozni mindennemű felelőtlen egyéni akciót, 8. küzd a megalkuvast nem ismerő keresztény gazdasági tábor létesitéseért, 9. küzd a társadalmi élet keresztény erkölcsi alapra való heyezésekért, 10. ezen elvek érvénye téie érdekében a fennálló törvények keretén belül igénybe vesz minden rendelkezésre áiló eszközt. Ezek után Ítéljen a megtéveszteni szándékolt, de most már világosan mérlegelni tudó közvélemény, rászolgáltunk-e iz üldözésre és megéidemeljük-e a beígért retorziót Szeikésztő urnák kiváló tisztelője a magyar fascista tábor. Miért nem készült el a költségvetés ? Mint ismeretes, Kállay Tibor pénzügyminiszter az uiolsó indemnitás beterjesztése alkalmával kötelező igéreiet tett, hogy annak lejárta után rfndes költségvetést fi;g beterjeszteni. Most aktuálissá vált a költségvetés, de mint hírlik, a pénzügyminiszter még most sem terjeszti be a szabályszerű költségvetést, ha nem csak egy rövid, sommás javaslsSof, az egyes lételek részlelezése nélkJ. Érdekes magyarázatát adja ennek a pénzügyminiszter; ugyani* azt állítja, hogy az egyes szakminisztériumok tikészültek ugyan a költségvetéssel, de az állami nyomda, amely egyedül tudná azt kimomtatni, nem volt képes elkés-zülni az anyaggal, mert más egyéb természetű munkával volt elfoglalva s igy csak a főbb tételek készülhetnek el decemberre. Hogy a pénzügyminiszter urnák ez a magyarázata belyt álló é, azt minden józan eszű ember maga bírálhatja el, mi előttünk csak az a kérdés merül fel, hogy vájjon a pénzügyminiszter ur nem fog-e legközelebb azzal a magyarázattal szolgálni, hogy a mai rossz papiron nem tudnak a minisztériumokban elég gyorsan irni és hogy e miatt késett el a költségvetés? Rassay a költségvetési pótlékról. Rassay Károly a Szeged budapesti tudósítójának a pénzügyminiszter nyilatkozatáról a következőket mondotta: E kormánynyilatkozat véleményem szerint egyáltalában nem megnyugtató, mert a közvélemény ezek után tisztában lehet azzal, hogy az államháztartásnak költségvetés alapján történendő vitelére nagyin kevés a remény. Mi a magunk részérő! má.~ eleve tiltakozunk e nyilatkozatban elhelyezett azon Ígéret beváltása ellen, hogy a kormány sommás költségvetést akar a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Egy ilyen sommás költségvetés lényegében csak az indemnitás értékével bírna és az államháztartás vitelének ellenőrzésére teljesen alkalmatlan lenne, viszont a kormány felmentve érezné magát az alól a kötelezettség alól, hogy részletes költségvetést terjesszen elö. Ma már kétségtelenül megállapítható, hogy a kormány hibájából nem áll elég idő rendelkezésre egy részletes költségvetés letárgyalására és ha a kormány el akarja annak a látszatát kerülni, hogy ezt a helyzetet szánt-szán' kkal idézte elö, csak egyet tehet, hogy az inden nitási javaslattal egyidejűleg részletes költségvetést terjeszt a Ház elé, hogy a költségvetés adatainak ismerete mellett módjában legyen a Háznak hozzászólni és a költségvetés letárgyalására szükséges időre a kormánynak az indemnitást megadni. Klébe<~berg nem nyilatkozott a numerus clausus ellen. Az egyik budapesti reggeli lap azt a nehezen hihető hirt bocsájtotta szárnyra, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter vasárnap Debrecenben a numerus clausus ellen szólalt volna fel. Mi nem hittünk egy pillanatig sem Klebelsberg gróf állítólagos beszédében, nem hittük, hogy felismerte voln? végre, hogy mit jelent az, hegy Magyarország ismét sziget akar lenni Európában, mint volt a proletárdiktatúra alatt is, de végre hiteles szót is hallhatunk e kérdésben, mert mára hivatalosan a lef-erélyesebben megcáfolják, azt hogy Klebelsberg nek egyetlen szó kifogása is lett volna a numerus clausus ellen.