Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-01 / 189. szám

Szeged, 1922 november 1. SZEQED mos: pedig a tr.lzsufolás miatt c ak részben működik. A szórakozásom külfníéle. Néha annak örülök, hogy nem találták e^ saját b. fejemet, néha örülök, hogy két hétben egyszer megmosdhatom, máskoi levelet meg újságot kap >k. Esténk nt meggyújtom a faggyúgyertyát és öszszegörnyesztett háttal — kiegyenesedni legjobb akarat mellett sem tudok — irom a föl jegyzéseimet a háborúról. Talán lesz alkalmam valamikor feldolgozni őket. A legkellemetlenebb ügy az ágyu. Képzelje el, öt kilométerről klőnek egy rézhüvelyt, pontosan az embei .'eje fölé. A hüvely süvít, mintha kis gyermekek simának. Aztán a '" göben szé pukkan ás ötszö; akkora területe: „ mint a maguk kertje, elszór 350 darab ólomgolyócskát. Ez ellen pedig nincs védekezéi. Már annyiszor megfogadtam, hogy nem húzom be a nyakamat a vállam közé, ha srapnellt hallok süvíteni, mert már akkor úgyis késó és legfeljebb a jó szerencse segíthet az emberen, de mégis mindig önkénytelenül megteszem. Utána mindig haragszom magamra az ostobaságomért. Ez a háború kicsiben. Nagyban ugyanez, néhányszor megszorozva. Szükség, eső, mocsár, térdigérő homok, erdő, kevés hősiesség, sok fáradság, ez az, amit most végigélünk. Fő jellemvonása, hogy sz idegekre, meg a gyomorra megy. Ami a választ illeti, a Bérli bácsi levelezőlapja „fájt csinált" nekem. Esti kárlyaparti odahaza. Hozzáképzeltem a járandóságokat, a meleg szobát, a jó vacsorát és csak annyit gondoltam: haj! haj! Azu'án leültem megirni ezt a levelet. Pardon, már ültem, mert a lakásomban állni nem lehet. Kedves Krányi, köszönöm az érdeklődést a fiam iránt. Remé.em, neki már nem kell végigcsinálni , amit az apjának. Ha végigverekedtük ezt a háborút, talán jó ötven esztendőn át nyugalma lesz Európának. Egy kis csontliszttel megtermékenyitjük a kihasznált földeket, hogy jövőre szebb legyen a vetés. Ha beleharapunk a ftlbe — bocsánat már nincs is fü, csak avar — gondolnak ránk egy ideig, aztán elfelejtenek, lönnek utánunk mások, akiknek több joguk van az éieliiez, mint nekünk. Hanem hát hol van megirva, hogy nekem is azok között kell lennem, akikre ez a sors vár? Ha tovább is tart az eddigi szerencsém, biztosan hazakerülök. Ebben a reményben üdvözlöm az összes ií. erősöket, különösen pedig Bérli bácsit. Magának szives üdvözletemet és kézcsókomat küldöm. (Aláírás.) A nyugatmagyarországi rekompenzáció. A lapok jelentése szerint Wirth dr. birodalmi kancellár ma délelőtt hivatalosan fogadta a jóvátételi bizottság tagjait a birodalmi kancellári hivatalban. A kormány kebelében a jóvátételi bizottsággal folytatandó tárgyalások programjáról megártott tanácskozások lezárultak. A birodalmi kancellár tegnap szűkebb szakértői körben közléseket tett a tárgyalások irányvonaláról, főleg a márka stabilizálására tervezett intézkedésekről. A szakértők helyeselték ezeket az irányelveket. Az újjáépítési minisztériumban szakértői nyilatkozat volt a szénkérdésben. A szakértők valamennyien hangoztatták, hogy a jóvátételi bizottság uj követelései tul magasak. Az eddigi szénszállításokat csak ugy lehetett végrehajtani, hogy a német gazdaságok drága külföldi szén vásárlásával tartották fenn üzemüket. A német márka mostani alacsony állása következtében azonban a külföldi szén behozatala lehetetlen. Ebből rendkívül veszedelem származhat a német közgazdaságra. A jóvátételi bizottság mai első összejövetelén a birodalmi elnök szivélyes szavakkal üdvözölte a bizottságot és annak ujonnan kinevezett elnökét, Barthout és azt kivánta, vajha sikerülne megteremteni a világ valamennyi nemzetének gazdasági és,kulturális együttműködésének alapjait. Barlhou válaszában kijelentette, hogy a bizottság reméli, hogy a vele együtt dolgozó hatóságok megtalálják azt a jószándékot, amelyről a kancellár beszél. Ezután azonnal áttértek a tárgyalásra. A szultán behódol Kemál pasának. A szultán kihallgatáson fogadta Rifet pasát, az angorai kormány tráciai rendkivüli biztosát. A kihallgatás során szóbakerült a kérdés, hogy a szultán ismerje el az angorai nemzetgyűlést és a porta képviseltesse magát a lausannei értekezleten. Rifet tájékoztatta a szultánt az alkotmány8zerü uralomnak ama módozatairól, amelyeket a nemzetgyűlés valószínűleg végre fog hajtani, valamint a szultán ideiglenes hatalmi köréről és a kalifa minőségben öt megillető vallási teljhatalomról. Hir szerint a kihallgatást a nagyvezér készítette elő. A szultán valószínűleg el fogja ismerni az angorai nemzetgyűlést, ugy hogy Törökországban a nemzetgyűlés fogja egyedül képviselni a hatalmat. Felszólalás a román parlamentben a magyar jogokért. A bukaresti képviselőháznak azon gyűlésén, amelyen Szilágyi Lajos ismeretes interpellációjáról volt szó, Sándor József, ak; kamarai képviselő is, felszólalt és erélyes beszédben fejtette JTI a magyarság álláspontját, felsorolta a Magyarországot ért sárelmeket és bejelentelte, hogyha orvoslás nem történik, akkor a magyar nyilt— szivüséggel szemtől-szembe és nem bujkálva fog fellépni a magyar kisebbség jogaiért. Érdekes, hogy az Adverul igen melegen irt Sándor József beszédéről és Jurga, az ellenzék vezére, aki valamikor nagy ellensége vOlt, kijelentette, hogy nagyon helyes Sándor József beszéde, az igazság a magyar kérvényezők részén van és csak Örülni lehet annak, ha egy nép, amely ezredéven át uralkodott, most tör« vényes keretek közölt száll síkra nemzeti I jogaiért. Magyarország és Ausztria közötti vitás kérdések rendezésére alakult nyugatmagyarországi döntőbizottság a napokban fejezte be Bécsben első ülésszakát A második ülésszak színhelye Frankfurt lesz, ahol november 4-én kezdődik meg az ülésszak második részlete. Magyar részről Popovits miniszter, magyar döntőbíró és Hauer miniszteri tanácsos, a magyar ügyek előadója holnapután elutazik Frankfurtba. Jól informált helyről arra vonatkozólag, hogy vájjon milyen döntés várható, a következő információt kaptuk: Döntés még eddig egyik irányban sem történt, a biróság végleges határozatot még egyik kérdésben sem hozott. Több mint valószínű azonban, A jóvátételi bizottság berlini tárgyalásai. hogy ezen az ülésszakon befejezik a tárgyalásokat, ugy, hogy 4—5 nap múlva már végleges döntést fogunk hallani. A tárgyalások anyagából időküzben egy fontos pontot kivettek, tudniillik a volt nyugetmagyarországi tisztviselők ügyének elbírálását, amelyet a legutóbbi dispositió szerint külön konferencián fog a két állam egymással kölcsönösen rendezni. A mostani tárgyaláson a főanyag kerül elbírálásra: Ausztriának mindazon követelései, amelyek Nyugaimagyarország késedelmes átadásából származtak, Magyarországnak azon állami javakra vona kozó követelése, amelyek az átadás folytan öt megilletik. Csak a teste... Mikor Mindenszentek napján megszólalnak a harangok elhagyott falvak távoli templomában és a hatalmas dómok égig érő tornyában, — megindul majd egy halottas menet. Asszonyok állnak majd virággal és könnyezőn drága sírok előtt emfékezésül Halottak napján — és rögök fognak hullni egy testre és zsolozsmák is hangzanak majd. Az egri vár nagy láthatatlanja elhagyott minket, — kevés, kincsünk kevesebb lett újra. Temetni kell Gárdonyi-kincsünk. Sokszínű lelke klérizos kincsű és sohasem volt láthatatlan és örökkön él majd leikeinkben. Eger város mély gyászba öltözött. Az iskolákon, középületeken fekete zászló leng. A város halottjának tekinti Gárdonyi Gézát és gondoskodik temetéséről. A nagy halottat tegnap este levitték a várhegyről és a licéum dísztermében ravatalozzák fel. Ma délután bocsátják be Gárdonyihoz a gyászoló közönséget A városi tanács ma délben rendkivüli ülésre ül össze. Szó van arról, hogy nem a temetőben helyezik el a nagy halottat, hanem fenn avárhegyen és sírja fölé később mauzoleumot állítanak. Felmerült az a terv, hogy Gárdonyi házában, amelynek telkét Eger város adta a nagy irónak hálája és szerelete jeléül, Gárdonyi szobái rendeznek be és a lakásban ugy hagynak mindent érintetlen, mint maradt. Halála után íróasztalán megtalálták végrendelét, amelyben minden vagyonát két fiára hagyta és kötelességükké tette, hogy egyetlen leányáról szeretettel gondoskodjanak. íróasztalán egy novella volt, ezzel a mondattal: ne adjátok ki Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke a nemzetgyűlés nevében Gárdonyi Géza édesanyjához a következő táviratot intézte: — Örök dicsőségű fiának az egész nemzet mélyen gyászolt nagy Írójának elhunyta alkalmából fogadja Nagyságos Asszonyom a magyar nemzet őszinte részvétét. Gáidonyi Géza ma egy év óta betegeskedett. Ezt kevesen tudták, legközelebbi hozzátartozóival is alig közölte. Véredényelmeszesedése volt, sziv-, máj- és vesebaja. Egy hónappal ezelőtt állapota súlyosabbra fordult. Éjszakái már álmatlanok voltak. Vasárnap Gárdonyi Géza állapota olyan súlyosra fordult, hogy elszállításáról szó sem lehetett. A beteg közönyösen feküdt, csak egy kevés husievest és tokaji bort vett magához. Mikor bizalmas barátja, dr. Setétl Sándor meglátogatta délelőtt, az iró hozzáfordult és ezt kérdezte : — Hány óra van? / — Fél tizenkeltő, — mondta barátja. — Hát délelőtt van? — kérdezte az it6 szelíden. — Az nem lehet. Hiszen nem látok. Sötét van. Egészen sUét Utolsó óráiban u szemevilágát elvesztette. Délután már eszmélete is ki-kihagyidozott. Csodálatos, furcsa virágokat látott a paplanén a kertész és költő s hopszu, sovány ujjaival simogatta a képzelt leveleket. Egy óra felé hörögni kezdett, de annyi öntudata maradt még, hogy családja felé fordult ezekkel a szavakkal: — Jó éjszakát, kedveseim ... Ezek voltak az utolsó szavai. Gárdonyi Géza utolsó óráiról dr. Setét Sándor ügyvéd a következőket mondotta el: — Vasárnap délelőtt még ugy volt, hogy elszállítjuk egy budapesti szanatóriumba, délben rosszul lett, ugy hogy az elszállítása lehetetlenné vált. Azonnal hivfák az orvosokat, kik kissé magához téritették. Amint öntudatn ébredt, első szava ez volti — Adjátok ide a p pámat. Estefelé megint rosszabbul lett. Amikor bement hozzá 82 éves édesanyja, összecsókolta, és elbúcsúzott tőle. Ugyancsak elbúcsúzott idősebb fiától: Sándortól, aki gszdász és József tói, aki a földmiveiésügyi minisztérium tisztviselője. — A temetésemre nem lesz gondotok, — mondotta nekik — mert a város fog eltemettetni. Édesanyja vigasztalni igyekezett: — Nem halsz te még meg, édes fiam, — zokogta — nem halsz meg. Hétfőn reggel az egész városban elterjedt a szomorú hir. A polgármester azonnal jelentést tett a kormánynak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Petőfi- és a KisfaludyTársaságnak.