Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)
1922-11-30 / 213. szám
Szegőd, l<*22 november 30. SZEOBD kosokat a járadékrendszer elfogadására. Kéri a föidmivelésügyi minisztert, hogy erre vonatkozó lag terjesszen javaslatot a nemzetgyűlés elé Kérdi a földmivelésugyi minisztert, van-e tudo r: ása arró', hogy sok helyen a földbirtokoka: csekély bérösszegért a volt birtokosok bérlik Szakács József a földadó kivetése körül történt visszaélésekről interpellál. Vázsonyi Vilmos interpellál ezután. Interpellációjában kérdi a belügyminisztertől, mi az oka annak, hogy a belügyminiszter 1922 no vember 20-án Miskolc város egyetlen ellenzéki lapjának, a Miskolci Reggeli Hirlap- nak megjelenését táviratilag betiltotta. Kérdi, hajlandó-e a belügyminiszter ezt a sérelmet orvosolni. Az interpellációt kiadjak a belügyminiszternek. Nagy Ernő három interpel ációt terjeszt be Az elsőt a földbirtokreform végrehaj'ásával kapcsolatos intézkedések tárgyában intézi a földmivelésügyi miniszterhez. Bereg vármegyében a föfdbirtokreform egy község kivételével még mindig nincs végrehajtva. Arra kéri a földmivelésflgyi minisztert, hasson oda, hogy a földbirtokreformot Bereg vármegyében is sürgősen hajtsák végte. Második interpellációját a belügyminiszterhez intézi a Tisza szabályozásáról. Bereg vármegyében szünetelnek a töltési munkálatok és a megye ki van téve annak a veszélynek, hogy nagyobb áradás esetén a Tisza elönti. Harmadik interpellációját a kereskedelmi miniszterhez intézi és rámutat benne Bereg vármegye közutainak lehetetlen állapotára. Arra kéri a kereskedelmi m i lisztért, módositsa az 1880. évi I. t.-c.-t, mely a közutakra vonatkozik és amely ma már elavult. Drózdy Győző interpellációjának elhalasztását kéri. A Ház nem járul hozzá, mire Drózdy eláll az interpellációtól. Hebelt Ede a következő interpellációt intézi a belügyminiszterhez : Van-e tudomása a belügyminiszter urnák arról, hogy a zalaeperszeg. éhségsztrájkkal kapcsolatos bünperben felmentett öt vádlott felmentése dacára még mindig nincs szabadlábon. Ezután a zalaegerszegi éhség, rtrájk ügyében interpellált Hebelt Ede. A törvényszék bűntény hiányában felmentette a sztrájkoló vádlottakat és az történt, hogy a zalaegerszegi rendőrséghez vitték azt az öt embert, akiknek szabadlábrahelyezését a miniszter elrendelte. Nem igaz az, hogy a Károiyi-kormány hozta be az internálást. Majd hoszasan beszél arról, hogy azokit internálják, akik senkinek sem vétettek. Beszéde alatt számos közbeszólás hangzik el. Huszár Károly erősen figyel a beszédre és figyelmezteti Hebelt Edét, hogy ilyen hangot ne használjon. Majd a sztrájkokról emlékszik meg a szónok. A kommün alatti büntetésekről beszél. Huszár újra erélyesen figyelmezteti Hébeitet és óva inti, hogy a kommunizmust bármilyen formában dicsérje, vagy igazolni próbálja. Ezután Hébelt felolvassa interpellációját és indítványozza, hogy parlamenti bizottság küldessék ki, amely az internáló táborokat megvizsgálja. Nagy zajban terjeszti elő Hébelt interpellációját és kérdi a belügyminisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy az internáló táborban vannak olyanok, akiket ok nélkül tartanak ott és hajlandó-e bizottságot kiküldeni. Szabó József (budapesti) interpellációjának elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Rassay Károly interpellációjának elhalasztását kéri. Bogya János szintén halasztást kér, mire Ruper Rezső a házszabályokhoz szól. Elmondja, hogy Bogya János még március 21-én bejegyezte interpellációját, amelyben őt gyanúsítja. Azóla folyton huzia, halasztja az interpelláció elmondását, bizonyára valamely célzattal. (Bogya János: Kikérem magamnak 1) Rupert: Az interpellációt nem mondotta el, hanem azt híresztelte, hogy én Devecserben 21 zsidót meggyilkoltam. Ennek alapja az, hogy egy siófoki különítmény Devecserben 21 zsidóemberrel találkozott és egy erdőben ezekkel elbánt Hogy hogyan, azt se tudja senki. Bogya képviselő ur adott be ellenem interpellációt a nemzetgyűlésnek és olyan embereket, mint Bogya János ur, gyöngédséggel kell kezelni. Kérnem kelf a nemzetgyűlést, hogy Intézkedjen Bogya képviselő ur elmeállapotának megvizsgálása iránt. (Az elnök rendreutasítja.) Bogya személyes kérdésben szólal fel. Elhalasztom az intet pellációt, mert behatóbban akarok ezzel a kérdéssel f glalkozni. Szeder Ferenc a szolnoki Munkásotthon helyiségének rendőri fogda céljaira történt elrekvirálása tárcyában intéz interpellációt a belügyminiszterhez. V>;n-e tudomása a belügyminiszter urnák atról, hogy a szolnoki Munkásotthon helyiségeit három évvel ezelőtt rendőrfogda céljaira elrekvirállá* éi hajlandó-e intézkedni, hogy a nevezett Munkásotthon helyiségeit a rendőrség azonnal > üritse bi és eredeti rendeltetésének visszaadj i. Rakovszky Iván belügyminiszter azonnal válaszolt. Kijelenti, hogy nem áll az, miniha másutt puigári helyiségeket nem vettek volna igénybe. Ezeket a helyiségeket a rendőrség a Munkásotthon vezetőségével kötött szerződése alapján szerezle meg és használja. Tehát nem rekvirálásról, hanem szerződésről van szó. Az interpelláló képviselő nem, a Ház tudomásul veszi a belügyminiszter válaszát. Dinich Ödön a választásokból eredő és a közigazgatási hatóságok által megindított hajszák tárgyában interpellál. A kiskunlacházai orvost, aki egyik lelkes hive volt a választások alatt, azért, mert rosszul állította ki a kérvényét, a főszolgabíró felfüggesztette és eltiltotta az orvosi gyakorlattól. , , , ... , „ Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy egészen felesleges volt ez az interpelláció, amennyiben a fegyelmi ügy hozzá érkezik, ug> igazságosan fog eljárni. Ezután Dinich Ödön a ráckevei kerületben a választásokból eredő hivatalos üldözések tárgyában intéz in'erpcliációt a belügyminiszter hez, melyre a belügyminiszter kijelenti, hogy tanulmányozni foizja az ügyet. Usetty Ferenc a budapesti IX kerületi állami fő^imrj?inm építkezése tárgyában intéz inferpeilác:ít k^zoklaiásttgyi miniszterhez. Kéthly A'ma in'erpellációjának elhalasztását kéri. A Híz hozzájárul. Alföldi Bé'a a foldbirtokreform végrehajtása tárgyában interpellál. Több interpelláció nem lévén, az elnök az ülést háromnegyed 6 órakor bezárja. Kiéleződnek az ellentétek Lausanneban. hogy az értekezletre minden fültétel nélkül bocsássák bs őket. A szövetségesek arra az eredményre jutettak, hogy az ertekezlet nem illetékes ebu,en a kérdésben a döntésre. Az oroszoknak v<: lószinü'eg még ma átnyújtják a válaszjegyzéket. Csicserin Moszkvából november 26 ár utazott el. Törökország egy milliárd dollár hadi kárpótlást követel Görögországtól. Sztainbulinszki bulgár minisztereink Lausanneban Duca román, Nincsics jugcsJáv és Venizelosz görög delegátusokkal való tanácskozása után a következő nyilatkozatot tette a bukaresti Auróra tudósítója előtt: — BulgAria viszonya a kisantanital szemben erősen megjavult. Bulgária közeledése azonban nem foglalja magában sem Bulgáriának a kisántántba való belépísl-, sem részvételét a balkán block megkötésében Törökország ellen. Csupán arról van szó, hogy hasznot iiuz .cn a mai helyzetben a békekötésből folyó ügyek likvidálása miatt. Arra a kérdésre, hogy igaz-e az, ho«»y O'aszország Ígéretet tett Bulgária törekvéseinek támogatására, Sztambulinszki ezt válaszolta : — Mussolini valóban megígérte támogatását, de a konferencián Olaszország delegátusai nem valósították meg Ígéreteiket. Az Eclair konstantinápolyi jelentése szerint az elmozdított szu'tán azt a szándékát fejezte ki, hogy Berlinben óhajt letelepedni. MMMMMMMM^ Kántort választott a városi konvent. Rifaat pasa és a szövetségesek között az el'entét újra kiélesedett, annak a török válaszjegyzéknek nyomán, mely ugy szó), hogy a török kormány a kapitulációkat semmisnek tekinti. Musztafa Kemal pasa fanatikus ifjakból álló környezet hatása aíá került. Ezek áz ifjak türelmetlenkednek a lausannei konferencia lassú munkája miatt és legfőbb törekvésük most az, hogy Konstantinápolyban társadalmi uton megszervezzék az ellenállást a szövetségesekkel szemben. Abban az esetben, ha a szövetségesek bármilyen megtorló intézkedésre hVtattnák el magukat, ez a szervezet a villamosvonalak és a vízvezetékek elvágásával, valamint a telefonszolgálat lehetetlenné tételével igyekezne a halaimat nug&hoz ragadni. R:faat pasa kijelentette, h igy nincs módjában megakadályozni ezt a szervezkedést, mimhugy nem rendelkezik teljes hatalommal a török fővárosban. A lausannei értekezlet territoriális és katonai albizottsága Waygand tábornok elnöklete alatt azt a határozatot hozta, hogy javasolják az értekezletnek az Égei-tengerben lévő szigetek demilitarHlását. Az angol sajtó török propaganda koholmányoknak mondja, hrgy nyugat Tráciában forradalom lenne. Hír szerint ennek azt volna a célja, hogy a lausannei értekezleten kedvező hangulatot keltsen a törökök területi igényei iránt. Az angol, olasz és a francia delegátusok megvitatták az oroszoknak az a követelését, (A Szeged tudósítójától.) Szokatlanul hrka képe volt szerdin délután a városháza közgyűlési termének. Már künn, az utcán meglátszott, hogy a novemberi közgyűlés tárgysorozatának van egy olyan pontja, amely az egész alsóvárost érdekli. SelyCmkendős polgárasszonyok, öreg, templomos nénikék, eladó lányok és módos gazdák rajzottak a kapuk kö.ül... Kántorválasítáira készültek. Benn a teremben szintén kíntorválasztisi hangulat uralkodott. A karzatokat roskadásig megtöltötték az alsótanyaiak,aa bizo'tsági tagok nagy csoportokba vérSdve tárgyalták az eshetőségeket és dr. Tóth Imre fürgén sürgölíforgott a csoportok között, híveket gyűjtve Komarek Imre kántoijelölt számára. A közgyűlést fél 5-kor nyitotta meg dr. Aigner Károly főispán. A polgármester havi jelentésének felolvasása alatt ültek a helyükre a váró atyák, a bal-közép, az alsótanyai kisgazdák helye zsúfolásig megtelt. Az elhelyezkedéssel járó zajban senki sem figyel a polgármesteri jeictitésre. Beszélgetnek, tárgyalnak mindenütt, még akkor is, amikor Gera Jóska suttogva meséi el néhány jelentéktelen miniszteri leiratot. Amikor azonban a főispán bejelenti, hogy következik a tárgysorozat negyedik pontja, a megürült alsóvárosi kántori áliis betöltése, megszűnik minden zaj és mindenki feszült figyelemmel lesi a szót. A föiupái ezután bejeknti, : hogy a kiirt pályázatra lálencen jelentkeztek, I ket'ő időközben visszalépstt, egy pedig nem jelent meg a szombati próbaéneklésen, ahol Komarek Imrét találták a legjobbnak. Erre a bejelentésre óriási éljenzés zug fel a teremben, a karzatok közönsége is hango?an lelkesedik, ugy hogy az elnök csönget és figyelmezteti a karzat közönségét a házszabályokra, amelyek alapján a hnborgó karzatot kiürítheti. Dr. Tóth Imre integet a karzat felé, ami valószínűleg azt jelenti, hogy most már eié^ von a tüntetés. A zaj meg is szűnik, amit az elnök felhasznál arra, hogy megabkilsa a szavazatszedő bizottságokat, mert húsznál több városatya névsserinli szavazást kért. A szavazás befejezéséig felfüggeszti az elnök az ülést. A rend ismét megbomlik, mindenki felkel a helyéről és a karzatról kiszorult alsóvárosiak, akik eddig a folyosókat lepték el, tömegesen benyomulnak a terembe. A szavazás egy félóráig tarlóit, azután az elnök kihirdeti az eredményt. Komarek Imre 63, Barna György 41 és Heckmann István 4 szavazatot kapott. A lelkesedés ismét megreszketteti a falakat és jó ideig eltart, amig az alsóvárosiak uj kántoruk éltetése közb;n elvonulnak a tett színhelyéről, le az uicíra, ahol hosszú menetoe fejlődve, lassan, éljenezve haladnak Alsóváros felé. A közgyűlési teremben ezután tovább folyt a tanácskozás. Dr. Gera József referálja el az inségalap ügyét. Dr. Kovács József az első