Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-28 / 211. szám

Egyea síire ára 10 k IwIoilMi H •U KSkMj-ulc* 4. (Próféla•0«. I- UMM 4.) Telefon D—55. A .SMéU- megjalea* MIM kivételével mlad.ro Mf. Effti síim ára 10 kottm. ElőPielésI árak: Eaj Maapra Siegeden 240, M* •Wien 4s *dákea ttO kor. Hlid.iésl árak: F. thasáboa i mm. 4. egy kásádon 7. inátfél hasábon 10" 10, kél Hasábon 14 korona. Aprohlrd«l«« 4 K, kti<i belttkkel | K. Ssöiegkűitl kStlemrnjek soronkeni 40 K. NjlltUr. családi éa orvosi hir 60 K. Több. siSrl feladásnál árengedmény. •aiüaá III. évfolyam. Szeged, 1922 november 28, KEDD. 211-ik .szám. Magyarpusztitás. A csehek, ha jól emlékszünk, a lót Kollárt tartják a legnagyobb nemzeti költőjüknek. Nem vagyunk annyira járatosak a cseh irodalomban, bogy hozzá tudnánk szólni a dologhoz, de azt el kell ismernünk,, hogy enntk a költőnek példátlan költői fantáziája van. Van neki egy hőskölteménye, amelynek a mi jó öreg Dugonicsunk a hőse, aki szlovák felfogás szerint áruló volt, mert szláv eredete dacára a magyar nemzeti ébredés költője lelt. Kollár azzal bünteti az öreg árulót, hogy pokolba juttatja, ahol az ördögök karikákat vágnak az orrából. Airit a csehek most Felső-Magyarországon csinálnak a magyarokkal, az méitó legnagyobb költőjük fantáziájához. Az a szándékuk, hogy a jövő magyar generáció már magyar iskola nélkül nőjjön fel. Ezt könnyen elérhetnék azzal, hogy egyszerűen becsuknák a magyar iskolákat. Kétségtelenül ezt is tennék, ha a csehek erőszakos emberek volnának. De ők a civilizáció úttörői a Kárpátokon innen és nem szeretnék, ha Európa megszólná őket. Nem az iskolákhoz nyúlnak, hanem a gyerekekhez. Nem bántják a magyar iskolákat, csak éppen megvizsgálják egy kicsit a gyerekeket, akik magyar iskolába akarnak járni és csak azokat eresztik oda, akik magyarok. A vizsgálatot tudományos alapon végzik, antropológiai alapon. Akinek kék szeme van, az eredetileg kétségtelenül szláv volt, csak a brutális magyarok magyarosították el, — annak tehát nem szabad magyar iskolába iratkozni. Akinek szőke haja van, az szintén csak cseh nyelven tanulhat meg irni, olvasni, mert annak az ősanyja bizonyosan cseh volt. Egyelőre még csak itt tartanak. A jövő tanévben bizonyosan eljutnak od':ig, hogy akinek emberformája van, az mind cseh. A magyarokról tudnivaló, hogy azok boszorkányok és ördögfiuk frigyéből származtak, amint az nagyon hiteles helyen, a régi barát-kiónikákban megíratott. Tehát jövő esztendőtől kezdve a kisebbségeket védő tőrvény értelmében magyar iskolákba csak az járhat, akinek lólába van és két szarva. A szerb nem olyan agyafúrt nép, mint északi testvére. Az nem öli meg külön a. magyar leiket, beéri a magyar testtel is. A bácskai magyar fiukból álló ezredeket lekü'di a fekete hegyek forró Katlanába, guerilla harcot állni Nikita népével, amely kikívánkozik a jugoszláv paradicsomból. A lázadó montenegróiak ellen kivezényli a szófogadó magyarokat. Ha a magyarok pusztítják el a montenegróiakat, jó; ha a crnagorcok lövöldözik le a magyarokat, még jobb; de ha egymás vérébe fuladnak bele, az a legjobb. Legalább egy generáció múlva egvikkel se lesz semmi baj. Zavarba jönnénk, ha el kellene döntenünk a kérdést, hogy két halálos ellenségünk kOzül melyiknek adjuk a magyarpusztitás babérját. Átkozott szerencsénk van, hogy nem kell egyiküknek se adnunk, mert megtarthatjuk itthon magunknak. A magyarpusztitásban mi magunk tartjuk a rekordot, magyarok. Mi történt ebben az országban, miután elmultak háboiu, forradalom, vörös diktalura, oláh megszállás, trianoni országcsonkitás ? Mit csináltunk azóta, mióta nemzeti reneszánsz van? Először is csináltunk harmadfél év alalt hét kormányválságot. Aztán csináltunk nagy reformtörvényeket, amelyeket nem tudunk végrehajtani. Csináltunk radikális adótörvényeket, amelyekbe belefojiotiuk azt a minisztert, aki tervezte őket Csináltunk a nemzeti kultura terén középkori oktalanságokat és csinál unk mácíelői Nagymagyarország négy főiskolája helyeit Kismagyarerszágnak hetet, vagy nyoicat. Csináltunk különféle tanácsokat, lakáshivatalokat és pénzintézeteket, amelyeknek minduntalan likvidálniok kell, ha nem rántják ki őket a veremből az ország pénzén. Hogy mindezeken kivül még mit csináltunk, az megtudható a nemzetgyűlés naplóiból, amelyekben egymás sarkát tapossák a panamák, a leleplezések, a személyes kérdések, a párbajok, a mellékkormányok, a kamarillák és az egyéni akciók. Mind nem volna baj, ha ezek mind elmultak volna már, de megvan mind és ma te csinálunk mást, mint amit eddig csináltunk. A drágaság fogaskereke azt csikorogja a fülünkbe, hogy tavaly ilyenkor Bt'cs még nem tartott ct», ahol most mi tartunk és a mi sortunk intézői azon marakszanak, hogy szabad-e egy fiúcskát magyar kirá'vnak éltetni, vagy nem szabad ? Fületlen iskolákban könyv nélkül gubbasztanak a gyerekeink és a mi lelkünket amiatt hányja a hab, hogy rtvez2ünk-e el teret Mussolinii öl, v?gy ne nevezzünk el ? Fölbomlóban van minden munkaközösség, minc'en erkö'csi kötelék, küszöbön van a teljes atomizálódás, a mindenki harca minden ellen, a tökéletes anarchia, amely rosszabb az osztályharcnál is, mert ennek legalább van bizonyos fegyelme és hagyománya és még mindig az a kérdés van a problémák homlokterében, hegy Bogya János nemzetgyűlési képviselő ur szokott-e konyakot önteni a pohár vizébe, vagy a konyaVol szekta vizezni? A holnap kísértetei ülnek velünk koldusasztalunknál és fekszenek velünk takarótlan vackunkon és miniszterelnökünk a mult kellemetlen kísérteiével birkózik, kétségbeesetten bizonyítván, amit nem hittek el az inkvizíciós bijottságok kisemberek ezreirek: hogy ö csak a hazát szolgálta Teleki Pál gróffal epyütt, amikor segített tolni a forradalom szekerét. Bizony se cseh, se szerb, se román együttvéve nincs akkora m?gyarpusz ilő, mint amekkora a magyar egymagában. Ccakhogy a cseh, a szerb, a román tudja, hogy mikor a mi fajtánkat pusztítja, a magáét erősíti. Mi nem tudjuk, mit csinálunk, mert mi azt hívjuk fajvédelemnek, mikor magunkat pusztítjuk. Németország külföldi kölcsöne. A Chicago Tribuna jelentése szerint Pierpont Morgan Párisban ta ákozni fog de Lastej rie francia pénzügyminiszterrel. Tanácskozni fognak a Németországnak nyújtandó külföldi hitel dolgában és' azokról a javaslatokról, melyek erre vonótkozóan a brüsszeli konferencia elé kerülnek. , A birodalmi postaüg/i miniszter holnapra, keddre egybehívja a miniszteri forgalmi tanácsot. Az ülésen többek között tárgyalni fogják a minisztériumnak azt a javaslatát, amelynek értelmében a pénz elértéktelenedése folytán 100 százalékkal emelik az illetékeket, kivéve a távbeszélő dijakat. A belga kormány nem hivja össze a brüszszeli konferenciát, ha nincs biztosítéka arról, hogy az eredménnyel is fog járni. A szövetségesek decemberben Párisban, vagy Londonban ismét tanácskozni fognak. A lapok értesülése szerint az antant egyidö óta Németországiéi "tűkor szállítást követeli, amit a jóvátételi számlán kíván kiegyenlíteni. A német kormány erélyesen szembeszáll ezzel a kívánsággal. Jövő héten terjesztik be az indemnitást. (A „Szeged" budapesti tudósítójától.) A mai hétfői nap a politikai életben a teljes eseménytelenség jegyében folyt le. A kormányzópárt képviselőtagjainak nagyrésze a nemzetgyűlés háromnapos szünetét arra használta fel, hogy hazanézzen szűkebb pátriájába és a miniszterelnök mezőhegyesi fácánvadászala még a párt Budapesten tartózkodó tagjait is arra bírta, hogy elkerüljék az uj, pompás Esterházy-utcai pártkört. Egyébként, hir szerint, a miniszter, elnök visszaérkezése után felelni fog Rassay legutóbbi beszédére. Rupert Rezső ismere'es tőzeg-interpellációjának e héten lesz az epilógusa, amennyiben a pénzügyi bizottságot még e héten összehívják és a minisz'erelnök ez elé terjeszti a tőzeg-ügy aktáit. Rupert Rezső szintén ujabb adatokkal fog, mint értesülünk, előállin», igy a politika' világ teljes figyelme fordul a bizotlsíg ülései felé. Egyébként a kormány a jövő héten beterjeszti a Ház elé az indemnitási javaslatot és a kormánypárt félhivatalos esiíapja már büszkén hivatkozik is arra, hogy ime mennyi időt hagy a kormány az ellenzeknek a vitára, hiszen három hét alatt a legfontosabb törvényjavaslatokat is meg lehet szavazni, közben azonban megfeledkezik erról a ténytől, hogv a nemzetgyűlés csak négyszer ül együtt he'en kint, tehát a három hét alatt éppen annyiszo tanácskozik, mint rtgen két hét alatt: tizenkétszer. Az üléseket még egyébként ugyanezen hiradás szerint a régi házszabályok mellett tartják még, de a kormány hajlandó megengedni, hogy nyolcórás ülések legyenek. Karácsony hele után azonban már, mint a félhi' vatalos jósolja, kénytelen lesz a kormány a házszabályokat szigorítani, hogy letárgyalhassák a kivételes hatalom megszűnté/el szükségessé (?) váló tör vény eket, továbbá a főrendiházi javaslatot, melyet még szintén ezen az ülésszakon akar a kormány elfogauíaíni. Szaktanácskozás a közigazgatási reformról. Rakovszky Iván belügyminiszter elhatározta, hogy a közigazgatási reform előkészítése alkalmából annak irányelveire nézve meghallgatja az elmélet és a gyakorlat legkiválóbb szakembereit. Az első i yen szaktanácskozás, mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, vasárnap és hétfőn folyt le a belügyminiszter elnökiele alatt, melyen a belügyminisztérium érdekelt szakosztályainak vezetőin és előadóin kivül résztvett dr. Kmetty Károly, dr. Tomcsányi Móric. dr. Poilner Ödön, dr. Falcsik Dezső, dr. Ereky István és dr. Boér Elek egyetemi tauárok, dr. Egyed I tván egyetemi magántanár és br. Kaas Albert nemzetgyűlési képviselő. Az értekezle'en felszólalt tudósok melegen üdvözölték a belügyminisztert abbeli elhatározásáért, hogy a városi és v/.meyyei közlgezgat^s évtizedek óta huzócio reformját megakarja valósítani. Az elhangzott fe'szólalások a reform elodázhatatlan sürgősségét hangoztatták és a kinevezési rend zer m-íllctt foglaltak ál'ást Abban is egyetértett az értekezlet tulnyronó része, hogy a t.sztviselőválasztás rendszerének mint alkotmány védő garanciának jelentősége az Ausztriával fennállott közjogi kapcsolat megszüntetése folytán tárgytalanná vált. Ugyancsak általános volt az a kívánság, hogy a közigazgatási biróság hatásköre ki terjesztessék és az elsőfokú közigazgatási bírósági szervezet kiépíttessék. A tisztviselők elleni fegyelmi eljárás kérdésében az értekezlet többsége a*t az álláspontot foglalta el, hogy súlyosabb esetekben kivánatos volna a fegyelmi bíráskodást valamely független szervre bízni. Rakovszky belügyminiszter az elhangzott szskvélemínyeVért hálás, köszönetét nyilvánította. A legközelebbi közigazgatás gyakorlati szakfiirfiaínak bevonásával tartandó ankét fog a közigazgatás reformjával foglalkozni.