Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-26 / 210. szám

S Z fc 0 E D Ismét kormányválság kisért Németországban. Az u] kormány tegnapi bemutatkozása folyamán máris részleges kormányválság tört ki. A bemutató ülésnek kinos incidense volt az a személyes támadás, amelyet Müller gazdasági miniszter ellen intéztek, akinek szemére vetették, hogy 1920-bsn a Rajna vidékén az önálló rajnai köztársaság kikiáltása mellett folytatott erős propagandát és a szeparációs mozgalomnak harcosa volt. Müller rendelkezésre bocsátotta tárcáját a kancellárnak, amig az ellene indított vizsgálatot befejezik. Valószínű, hogy Müller lemondása elkerülhetetlen lesz, mert igen súlyos anyag van annak bizonyítására, higy a rajnai szeparációs bizottságnak oszlopos tagja volt. A Vorwűrts megállapítja, hogy a birvdalmi gyűlés egyetlen tagja sem foglal állást Müller mellett és a kancellár is csak annyit mondott, hogy az ügyet megvizsgálja. A legjobb esetben, mondj» a szociáldemokraták lapja, Müller eljárását politikai éretlen ségnek lehet moadan., amely talán mentségül szolgálhal, de nem teszi jogossá, hogy miniszter legyen, söt kötelességévé teszi, hogy ismét eltűnjék. A birodalmi ülés ma délután 3 órakor nagy többséggel elfogadta a demokrata pártnak azt a jav aslatát, amely helyesléssel veszi tudomásul a kormány nyilatkozatát. A javaslatot egyszerű szavazással fogadták el. Ellene csak a kommunistái szavaztak s az a kis jobboldali nacionalista csoport, amely rövid idővel ezelőtt vált külön, a német nemzetiektől. A Times Cuno pngrambeszédével kapcsolatban azt irja, hogy bár békülékenyebb, okos, de a szövetségesek szempontjából éppen nem bizta ó. Az uj kancellár nyugateurópai és amerikai hajózási körökkel fentartott személyes összeköttetései révén valószínűleg, ahogy csak lehetséges, ajtót akar nyitni a forgalomnak Nyugat felé. Most már sor kerülhet a november 13 iki jóvátételi jegy. ék részletes tárgyalására. ''"_- ' FWIIIB11 creiiensegneK jenet i u iki jóvátételi jegy .ék részletes tárgyalására. Bulgária nem lép be a kisántántba. ben szabad zónát biztosit. A lap Mussolini nyilatkozatát idézi, hogy Jugoszlávia mindig az Egei-tenger felé gravitált. Örömmel üdvözli az Adria partjára gyakorolt jugoszláv nyomás enyhülését. Hangsúlyozza, hogy a gazdasági érdekek megkövetelik, hogy Jugoszlávia a forgalmat Sialoniklnél teljesen ne abszorbeálja. Ha a görög-jugoszláv szövetség a Kelet békéjének előmozdítását jelenti, ugy ebből a szempontból örömmel elfogadja. Olaszországnak azonban arra is kell gondolnia, bogy az Adriai kikötőt el ne néptelenitsék. Mussolini követelte Nincsics jugoszlá • külUgyminisz értől, hogy Jugoszlávia indítsa meg a vasúti forgalmat fiúméval, hogy ily módon Magyarország összeköttetést kapjon a Földközi tengerrel. Ha ezt a kérést Jugoszlávia nem teljesiti önmagától, akkor Mussolini kéri a szövetségeseket, hogy gondoskodjanak a trianoni békeszerződés végrehajtásáról ebben a pontban is. Lausanneból jelentik: Sztambulinszki bolgár miniszterelnök ma megbeszélést io; tátott Borovszki orosz delegátussal és mtgcáfolla azt a hírt, hogy Bulgária is belépni szándékozik a kisántántba. A területi kérdésekkel foglalkozó bizottság ma délelőtti ülése délután 1 óráig tartott Trácia határát még nem állapították meg. Az amerikai delegáció nevében Childe kijelentette, hogy a nagyhatalmak között korábban kötött megállapodások, amilyen például a sanremói szerződés, nem egyeztethetők össze a gazdasági egyenjogúság alapelveivel. Amerika mindenki számára nyitott ajtót követel. Mára várják Lausanneba Benes cseh külügyminisztert. Az a szándéka, hogy a Balkán népek szövetségét Csehország hozzájárulásával kiterjessze s ezzel Sztambulinszki és Venizelosz müvét megkoronázza. Svédországot, Dániát, Spanyolországot, Portugáliát, Hollandiát és Belgiumot a konferencián meg fogják hallgatni, ha a kapitulációs kérdéseknek tárgyalására kerül a sor. A törökök ez ellen kezdetben erélyesen tiltakoztak, de amikor lord Curson kijelentene, hogy ezt még í sevresi szerződés rendelte igy el, tiltakozásukat visszavonták. Az olasz Tribuna a Qörögország és Jugoszlávia között létrejött egyezménnyel foglalkozik, amely Jugoszláviának a szaloniki-i kikötő_Szeged, 1922 november 26. Venizelosz tegnap Lausanneban fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt nyilatkozott a Dedeagacs kikötőre vonatkozó kérdésről. Venizelosz először azt inditványozza, hogy a Dedeagacs kerületét a bolgár határig demilitarizálják. A balkán népek, valamint a szövetséges államok képviselőiből álló nemzetközi bizottság volna azonban megbízandó annak a vasútnak a felügyeletével, amelyek Dedeagacsot a bolgár határral összeköti, magát a kikötőt pedig nemzetközivé kellene tenni A Mussolini-Gömbös egyezség epizódja. Az Uj Nemzedék irja: Bécsből jelentik: .A horvát emigráció egyik vezére Oagliardi, aki mostanában Qrázban él, továbbra Is fenlartja hajmeresztő állításait arról a Mussolini—Oömbös-féle megegyezésről, amelynek első híreit a magyar kormány és a többi illetékes tényező nyomban megcáfoltak. Mussolini és Oömbös megbízottai szerint Bécsben, Qrázban és Salzburgban tárgyaltak s abban állapodtak volna meg, hogy Horvátországban lázadást támasztanak, Mussolini támogatásával. A lázadás sikere esetén a Szerémséget és Bosznia-Hercegovinát átengednék Szerbiának. Dalmácia Olaszországé lesz, Horvátországot pedig visszacsatolják Magyarországhoz, amely Fiúmén keresztül utat kap az Adriához. Radics, horvát parasztvezért Qömbösék ellenzésére kikapcsolták a tárgyalásokból, amelyekben Frank doktor, a horvát emigránsok vezére is résztvett. Mondanunk sem kell, hogy az egész fantasztikus leleplezés valótlanság. Bécsoen mindössze annyit ismernek el tényként, hogy Frank valóban Bécsben van és szerbellenes forradalmi akciót tervez. Oagliardi leleplezéseit pedig a Frank-párt kompromittálására szánt célzatos kitalálásnak minősitik." MfMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM Az angol munkáspárt bizalmatlan a franciákkal szemben. A Times a tegnapi alsóházi vitáról szóló tudósításában rámutat a munkáspártnak Franciaország iránt tápiáit bizalmatlanságára. A munkáspárt szónoka a kérdések egész özönét zúdította a külügyi államtitkárra. Többek között azt kérdezte, milyen álláspontot fog a kormány elfoglalni abban az eseiben, ha Franciaország a németeknek engedélyezendő moratorium fejében a Ruhr-vidék megszá'lását fogja követelni. Az ir szabadállam katonai hatósága pénteken reggel 7 órakor kivégeztette De Valera főhadsegédét, Erskin Childerst, akit a legnagyobb felelősség terhel az ir szabadállamban lábra kapott kérlelhetetlen kegyetlenségért. A biróság azért találta bűnösnek és itélte halálra, mert amikor letartóztatták, önműködő pisztolyt találtak nála, amelyre nem volt engedélye. Ezt a tényt a szabadállam a rend biztosítása érdekében halállal bünteti. Hasonló cselekményekirt már néhány más egyént is kivégeztek. Erskin Chllden érdekes pályát futott be mint iró, katona, és szélsőséges ir politikus, írói nevét híressé tette egy német főidőn végzett kémkedésről irt regénye. Soha az angol-ir szerződést, mint ir delegátus aláirta, később megtagadta a szerződést és a legszélsőségesebb írekkel egyesült. Pillich Kálmánról. Irta. Móra Ferenc IV. A legnagyobb izgalmat azonban mégis akkor szerezte neki a Rió, mikor behozták a kutyaadót. A mi Oötz von Berlichingerrünk elvi ellensége volt, mint m?gától értetődik, minden adófizetésnek, de az ebadót különösen nem akarta vállalni. A Koczor-biróság sokáig nem is háborgatta, de mikor már a közbotrány stádiumába kezdett kerülni a dolog, mégis csak meg kel ett idézni az Öreget. Az mondják, soha perre ugy fel nem készült, mint erre, el lévén szánva, hogy kimeríti a jogvédelem legvégső eszközeit is. Allegálta, hogy a Rió, noha a fé szemére már vak vc.lt és két fülére süket és három lábára sánta, még nincs adóköteles korban s félévi halasztást kért a bíróságtól, nogy az apát és anyát elővezethesse. A biróság a bizonyításnak e nemét nem engedte meg. — Nos, — mondta Pillich — feltéve, de meg nem engedve, hogy a kutya már nagykorú, kijelentem, hogy a kutva nem szegedi, hanem szőregi születésü s illetőségénél fogva Szegeden meg nem adózfathaó. A születési hely konstatálása végett negyven szőregi lakosra hivatkozom, akiket tanuként megidézni kérek, jelezvén, hogy egyrészük Romániában dolgozik Bukarest megerősítésén, másrészük Szerbiában töri a kukoricát tizennegyed'ből, tizenkettő az ország különféle fegyházaiban tesz eleget törvényszabta kötelességeinek, egy pedig kifutó szolga a Ramborsky-csárdában a párisi világkiállításon. • Koczor János kőszívű ember volt és elitélte Pillich Kálmánt öt forintra. A minden fórumon közbevetett fe lebbezések és semmiségi panaszok után a belügyminiszter is marasztalóiag döntött és Pillichnek fizetnie kellett. Nem tudom, nem ekkor dőlt-e meg bizalma a Tisza-rendszerben, amelynek évtizedeken át helyi oszlopa volt, mint szabadelvű-párti korifeus. * Még mindig adós vagyok annak a magyarázatával, hogy Szalay Józsefnek mért juttatta eszébe a medve vicc a Pillich Kálmán halálát. Azért, mert Pillichnek egyik legnagyobb nevezetessége volt a medvéje. Egy igazi komoly medve, amit még bocs korában vásárolt valami medvetáncoltató oláhtól s odaát tartott az ujszegedi villája kertjében egy erre a célra épített ketrecben. Szabados János, a költő szenátor erre való vonatkozással adta a Pillich-villának ezt a nevet: Vendégjogadó a két medvéhez. ií Az Isten tudja, mi szándéka volt ezzel a medve-tartással. Talán ösztönösen érezte, hogy ez nagyon illik hozzá, aki a középkorban föltétlenül rettegett vár-ur lett volna s a várárokban medvéket tartott volna. Persze azokat mérnökökkel táplálta volna, a mi korunkban ellenben ez már bizonyos akadályokba ütközik. Ennélfogva a medve leginkább csak füvet evett huszonhét éven keresztül s ezért állandó melanchol ákan szenvedett és soha se produkált medvecukrot az ujszegedi gyerekek számára. Még nagyobb baj volt az, hogy a ketrec nem nőtt a medvével s a boldogtalan állat életének nagyobb fele ugy telt el, hogy nem tudott két lábra állni. Mindazáltal megvárta az októberi forradalmat, mert tudta, hogy ilyenkor a rabokat ki szokás szabadítani, öt azonban nem szabadította ki senki s ez a csalódás megtörte a szivét. Betegeskedni kezdett s az öreg ur megszánta. Nem az állatorvosnak telefonált azonban, hanem nekem, hogy vegyük meg a medvét a muzeum számára. Vissza telefonáltam neki, hogy egeret se birunk venni, nemhogy medvét. Erre azt kérdezte, hogy hátha a bőrét nekünk adná, kitömetnénk-e ? Igen. Hát akkor menjünk át és nyuzzuk meg a medvét. Mefmondtam neki, hogy én újságíró vagyok ugyan, de mint muzeumigazgaió nem nyúzok medvét, pláne elevent, ezt tessék házilag elvégeztetni. A vége az leit, hogy nagy medvevadás*at volt városunkban. Félnapi kísérletezés után harminchárom revolverlövéssel leterítették a medvét, amely most a muzeumban egyetlen hirdetője a régi patriarchális szegedi világnak. A medve a muzeumba került, a gazdája a menyországba, ahol együtt találta az egész régi Szegedet Dáni Ferenctől Kállay Albertig. Biio: nyosan nagy volt az öröm és nagyon jól érzi magát a mennyei közigazgatás hosszú asztalá- . nál. Föltéve, hogy mérnököt is talál mellette. Azt persze én már nem tudom, hogy mérnököt egyátalán eresztenek-e be a menyországba.