Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-24 / 208. szám

Szeried, 1922 november 24. SZHOED A belügyminiszter bocsánatot kért a Háztól. A nemzetgyűlés ma: ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztés után bejelenti, hogy Gaál Qaszton képviselő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután áttérnek a vármegyei alkalmazottak lét izám viszonyáról, a községi, kör- és segédjegy2Ők illetményének szabályozásáról és a város felterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatására. Elsőnek Mokcsay Zoltán szólal fel. Felolvassa a vármegyei tisztviselők országos egyesületének memorandumát, amelyben a vármegyei tiszt­viselők sajnálattal állapítják meg, hogy a tör­vényjavaslat nem tlégiii ki jogos kívánságaikat és az állami tisztviselőkhöz hasonló előléptetési lehetőségből továbbra is ki varnak zárva. Reméli, hogy a belügyminiszter a kérdést gyö­keresen rendezni fogja a közigazgatási reform keretein belül. A vármegyéket vissza kell állí­tani, mert ez az ország gerince és ezzel tudjuk visszaállítani Nagy-Magyarországot. Rakovszky Iván belügyminiszter: A ma reg­geli lapokban olyan közlemény jelent meg, mintha Rupert képviselő urnák azt mondtam volna, hogy szemtelen fráter. Ezt a kifejezést nem használtam. Lehet, hogy amikor a kép­viselő ur a kormányt panamával hozta kap­csolatba, azt mondtam, hogy szemtelenség. Azonban ezért is az egész Háztól bocsánatot kérek. A következő szónok Giesswein Sándor: — Mindnyájan elismerjük a vármegye történelmi nagy hivatását. De hol van a mai vármegye a régi vármejyélől? Azok az urak, akik ma ott a reakció érdekében do'goznak, nem pirulnak-e el, ha ott láják a Deák, Kossuth és a többi nagyok arcképét ? Gyökeres reformra van szük­ség, hogy a törvényhatóságok igazán a nép érdekeit szolgálják. Két kormány van máris egymás molett. Ez nem alkalmas a társadalmi harmónia meg'eremtésére. A kormányt a bosszú­állás vezeti. A hivatalokban fel van fektetve a törzskönyvekbe, hogy ki melyik pártra szava­zott. Giesswein Sándor nem Iája, hogy ez a tör­vényjavaslat a közigazgatási tisztviselők érdekeit szolgálná és ezért a javaslatot nem fogadja el. (Taps a baloldalon.) Bar la Szabó József személyes kérdésben szólal fel. A tegnapi ülésen egy közbeszólá­somra, melyet Vázsonyi felé mondottam, Fábián Béla sértően felelt. Amikor azt mondtam, hogy a fővárosnál a Vázsonyi-rezsim alatt az ő rokonságukat helyezték el állásokba, Fábián indíttatva érezte magát, hogy ezt a sértő ki­fejezést használja ellenem. Amit tegnap mond­tam, ma is fentartom és konkrét adatokat hozok a Ház elé. 1910-ben a Szent János-kórházban főorvosi állásra pályázatot hiidettek. Nagyon sok kiváló magyar orvos pályázott, az állást azonban ismeretlen egyén nyerte el, aki Vázsonyi­nak rokona volt. (Fábián magából kikelve kiabál: Hazudik, hazudik, hazudikI) Barla Szabó folytatni akarja beszédét. (Fábián tovább kiabál: Hazudik, hazudik, becstelen! Felkiáltá­sok a jobboldalon: Rendre, endrel Fábián a padot verve kiabál: Odakint JUjon elő ezekkel!) Fábián Béla személyes kérdésben szólal fel. Barla-Szabó képviselő a tegnapi ülésen, mikor egy interpelláció alkalmából különböző pana­makról volt szó, átkiálto t ide a baloldalra, hogy a székesfővárosnál is elhelyezkedtek igazgató* sági tagságokban az ellenzéki frakció emberei. Megemlilette azt is, hogy Vázsonyi Vilmos párt­jának embereit helyezte e'. Azt hiszem, feles­leges itt isméi hangozta nom, hogy Vázsonyi Vilmos 25 évts közéleti működése ala't a pu­ritánizmus mintaképe volt. Holott mások ennyi idő alatt vagyont gyűjtőitek, ő ma is koldus­szegény. Én nem kívánok ezzel az üggyel kö­zelebbről foglalkozni, cs k arra kérem a képvi­selő urat, legyen szives ismételje meg odakint ezeket a kijelentéseit, hogy a független magyar biróság elé állithassam, mely bizonyára gon­doskodni fog arról, hogy a képviselő ur a Markó- utcában bizonyos időre elhelyezést nyer­jen. (N;gy zaj. Felkiáltások a Ház minden ol­dalán.) Fábián Béla magából kikelve kiállja: Igenis, ezek olyan állitások, melyeket a képviselő ur­nák bizonyitania kell és ha nem tudja bizonyí­tani, eléri a méltó büntetés. (Nagy zaj.) Kiss Menyhért a közigazgatási reform minél előbbi benyújtását sürgeti. Közigazgatásunkat demokratikussá, népszerűvé, pártatlanná és függetlenné kell tenni. A nemzeti demokráciára igen nagy szükség van a közigazgatás terén, a benyújtott törvényjavaslat azonban semmiben sem elégíti ki a közigazgatási tisztviselők jogos követeléseit. A törvéryjavaslatot nem fogadja el. Östör József rámutat a törvényjavaslat sérel­mes rendelkezéseire. Határozott mostohaságot mutat fel a törvényjavaslat az 1904. évi X. t.-cikkel szemben is, holo't maga gróf Tisza István is segíteni akrrt ebben a törvénycikkben a vármegyei tisztviselő)' súlyos helyzetén. Az előtlürk levő törvényjavaslat, ha azt tűzte volna ki céljául, hogy a szolgabirákat fLggetleni'se mindenkitől és anyagi jóldotáltságukat célozta volna, már is részbeq megjavította volna köz­igazgatásunkat. Ezulán Temesváry Imre, a pénzügyi bizottság előadója belerjeszti a biztosító magánvállalatok­nak állami felügyelet alá helyezéséről szóló törvényjavaslatot. Almássy László alelnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a legközelebbi ülés novem­ber 24-én délelőtt 10 órakor lesz s folytatják a ma tárgyalt törvényjavaslatok vitáját. Az ülést elnök öt percre felfüggeszti. Szünet után Vázsonyi Vilmos személyes meg­támadtatás cinián kér szót. Amikor tegnap Rupert Rezső interpellációja alatt egy képviselő azt mondotta, hogy én is igazgatósági tag­ságot vállaltam, súlyosan tévedett, mert én nem vállaltam semmiféle állást. Barla Szabó azt áliitja, hogy löbb rokonomat helyeztem el. Én semmiféle rokonomat nem helyeztem el semmi­féle állásba. Hogy az a bizonyos Szécsi, akit Barla Szabó említett, az én rokonom lenne, nem tudok róla. Ugy látszik, a képviselő ur jobban tudja, mint én, hogy ki az én rokonom. Az illető, akiről Barla Szabó beszélt, azért sem lehet az én vőm, mert én leánymagiat hiányban szenvedek. (Nagy derültség.) Nekem a képviselő ur rokonokat kreál. Barla Szabó István személyes kérdésben válaszol Vázsonyinak, majd ismét Vázsonyi reflektál néhánv szóval a felszólalásra és ki­jelenti, hogy Sándor Pál sohasem tartozott ahhoz a községi párthoz, amelyhez ö. Sándor Pállal nagyon gyakran éles összeütközésünk volt, mondotta Vázsonyi. Barla Szabó általános nagy zaj közepette beszélni akar, de egy szavát sem lehet érteni. Scitovszky elnök is legyint a kezével, hogy üljön le. Barla nem beszélhet tovább és leül. Gaál Gaszton sürgős interpellációja követ­kezik. A vagyonváliság kedvezményes lefizeté­séről szóló végrehajtási utísi'ásnak egyes sé­relmes intézkedéseit teszi szóvá. Interpellációját a pénzügyminiszterhez intézi. Rámutat arra, hogy a végrehajtási utasítás csak a napokban ment le a pénzügyigazgatóságokhoz, még csak most tanulmányozzák és ez annyi időt vesz igénybe, hogy az utasításban foglalt kedvez­mények igénybevételére nem lesz már alkalom. A végrehajtási utasítás különben is sok tekin­tetben ellenkezik a törvény szellemével és túl­megy a törvény által megengedett határokon, arra utasítja a pénzügyi közegeket, hogy adó­zás alá vonjanak olyan területeket is, melyek adózás alá nem vonhatók. Kállay pénzügyminiszter válaszában kifejti, hogy ami a késedelmes kiadást illeti, elismeri, hogy a végrehajtási utasításnak hamarabb kel­lett volna megjelenni, azonban az ő nagy el­foglalisága mellett nem tudja kellő időben me ^jelentetni a rendelteket. Gaál Gasitonnak alaposan alátámasztott indokai arra késztetik, hogy a hátralékos befizetések határidejét egy evvel meghosszabbítsa. A beltelkek, helyeseb­ben mondva a házhelyek vagyonvállsága ese­tében, ha valami tévedés merülne fel, ennek tisztázása úgyis a biróság elé tartozik. Gaál Gaszton a miniszter válaszának első részét örömmel tudomásul veszi. A pénzügy­miniszter válaszának második részét nem ve­heti tudomásul és kijelenti, hogy az a kis­gazda, akinek néhány négyszögöl földje van a háza körül, semmi eselre sem kerülhet utólag adózás alá, mint a háztelekhiéna. Kállay: Gaál Gaszton képviselőtársam fel­szólalása ugy alá van támasztva s minthogy felszólalását indokoltnak tartom, a korrigálásra hajlandó vagyok, ha a törvényhozás hozzájáru­lását adja. Gaál Gaszton ismét szót kér. Csík annyit akarok mondani, hogy a legnagyobb örömmel veszem tudomásul a pénzügyminiszter nagy loyalitását az egész nemzet nevében. (Erre az egész Ház tapsol. Felkiáltások a jobboldalon: GyerOnk vissza! Az egísz Ház ünnepli Gaál Gasztonl.) Bethlen Is'ván miniszterelnök: A tegnapi n^pon nem voltam jelen, amikor Rupert képvi­selj rám interpellált és igy nem leheltem meg megjegyzéseimet. A képviselő ur nem elégedett meg a kritika jogával, hanem olya;: vádakkal állott elő, amelyek egyes emberek becsületébe vágnak. Aki egy miniszternek egyéni becsüle­tét érinti, az rágalm?z, ha bizonyítani nem tud. Én inódot akarok nyújtani a f«.jnyitáfra és ezért felkérem a pénzügyminiszteri, vigye a szerződést a pénzügyi bizottság elé, hogy a bizottságnak módja legyen vele foglalkozni. A miniszternek is van becsülete. Ha bebizonyul, hogy a képviselő ur rágalmazott és nincs két­ségem, hogy be fog bhonyulni, bkkor a kép­viselő uiat erkölcsi halottnak tekintem s nem mélló arra a mandátumra, amelyet képvisel. (Zajos éljenzés és taps a kormánypárton.) A miniszterelnök ulán Rupert Rezső személyes kérdésben kért szót. Nigy zaj közepette áll fel. Az elnök percekig csenget, amig Ruperl meg­kezdheti beszédét. — Más célja nem volt az interpellációval, aak az, hogy módot adjon arra, hogy a kér­désre válaszoljanak. Az ország érdekében tar­tolta szükségesnek azt, h ;gy ezzel a kérdéssel foglalkozzon. Nem firtatja, hogy kinek milyen becsülete van, de egymás becsületét respektál­nunk kell. Azonban éppei a miniszterelnök volt az, aki Vásárhelyen iskolapéldáját adta a rágalmazásnak. (Bethlen: Én senkit nem támadtam becsületében.) Akkor sc, amikor az ellenzékei rombolási blokknek nevezte. A magam részéről abba't a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a pénzügyminiszter tegnap adott felelete ulán mindaz, amit mondottam, igazolva van. A pénzügyminiszter elismerte, hogy beruházási értékben adta át a társaságnak az összes gépeket. Én adatokkal dolgoztam és ezekből vontam le a következtetéseket. A rr.lnisz'ere'nök nyilat­kozatával én szembeállítom a tényeket. Hogy az igaz-e, hogy az állam húszmillió értékű részvényt és azi a harminc nil'iót kapía, amit a jegyintézet bocsátott rendelkezésére a társaság­nak. Ki fog derülni, — mondotta óriási zajban Rupert — hogy az erkölcsi halott nem én vagyok, hanem azok, akik ezt a szerződést létrehozták. A miniszterelnök újra felszólal. Az én fel­szólalásomat a képviselő ur feleletnek tekinti az ő interpellációjára. Nem akarok felelni az interpellációra, annál is inkább nem, mert nem is áll módomban. Csak a személyes megtá­madtatással kapcsolatban óhajtottam felszólalni és csak azt monJom, ha kint mondja ezeket a képviselő ur és nem a mentelmi jog védelme alatt, a büntető biróiág elé kerül ne az ügy. Ha nem tudná a vádakat bizonyítani,* akkor én a képviselő urat erkölcsi halottnak tekintem. (Ismét zajos é jmzés és tan? a jobboldalon.) Gaál Gaszton a házszab ily okhoz' kér szót. Aggodalmát fejezi ki afelett, hogy at ügyel csak igy egyszerűen a pénzügyi bizottság elé viszik. A miniszterelnök szintén a házszabályokhoz kér szót. Bejelenti, hogy ezt a formalitást cssk azért kerülte el, meri tegnap Itt az interpelláló képviselők parlamenti bizottság kiküldését kér­ték ebben az ügyben. Az elnök rámutat arra, hogy a kormány meg fogja találni a módját, hogy a törvények betartásával a pénzügyi bizottság ulján a szóbanforgó ügyet. Az ülés léi 4 órakor ért vége:. BRILLIANS, arany, ezüst ékszerekre legjobb vevők Fischer Testvérek ékszerészek 8zeged, Kér* utca Mh az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom