Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-23 / 207. szám

Steged, 1922 november 23. SZEGED német társasággal ig folytattak. tárgyalásokat, hasonlókép az interpellációban megnevezett céggel is, amellyel azután meg is kötötték a szerződést. A szerződést Bethlen miniszterelnök irta alá, de nem ö kötötte meg, hanem a minisztertanács, amely a szakemberek véleményének kikérése ulán foglalkozott behatóan ezzel a kérdéssel. Azért kötötték meg ezzel a céggel a szerződést, mert a beérkezett ajánlatok között nem volt jobb és megfelelőbb. A szerződésben felvettük azt a rendelkezési, hogy az alapítandó részvénytársaságnak állandóan fokozni kell a már meglevő termelést mindaddig, amig Magyarország házifogyasztásának szükséglete nincs kielégítve. Ha ennél jobb szerződést tudtak volna kötni, megtették volna, azonban ezt megfelelőnek tartották és ma is annak tarlják. A kérdés az, hogy a szakértők igazat adnak-e ebben a kérdésben vagy nem. Mayer János személyes ké désben szólal fel. Mikor a Házba lépett, itt tisztességről, hazafiságról, becsületről röpködlek a szavak. Kijelenti, hogy sem Rassay, sem Rupert, sem Pikler képviselő úrhoz nem fog fordulni tisztességért. Rassay felszólalása ellen csak azért van kifogása, mert nem várta meg, hogy 0 maga jelentse be az összeférhetetlenséget, hanem minden várakozás nélkül felpattant és megelőzte ót, aki tudja, mi a kötelessége. Egy kis vihar. Rassay személyes kérdésben szólal fel. Én nagyon jól tudom, hogy olyan nemzetgyűlési képviselő, mint Mayer János, aki már - hosszú évek óla tagja a Háznak, sőt már félig-meddig miniszterelnökségben szenved, kellene, hogy ludja, mi a kötelessége, azonban Mayernek azt mondja, hogy nem ma kelleti volna az összeférhetetlenséget bejelenteni, hanem októberben, amikor már annak a vállalatnak igazgatósági tagja volt. Rupert: A hiba épp otl van, hogy ezeket a gépeket beszerzési áron adja át a társaságnak és nem becsérié ki áron. A választ nem veszi tudomásul. Rassay Károly a házszabályokhoz kér szót és bejelenti az összeférhetetlenséget Mayer János nemzetgyűlési képviselő ellen. Rupert Rezső szólal fel, aki nem kételkedett abban, hogy a szerződést az állam megkárosításával kötötték. (Nagyatádi Szabó István az asztalra csap: A házszabályok kellenek ide! Szabó József budapesti: Panamákat nem lehet házszabályokkal orvosolni.) A Ház többsége a földmivelésügyi és a pénzügyminiszter válaszát tudomásul vette. Ezu'án Tarányi Ferenc terjeszti be interpellációját a földadóról szóló törvényjavaslat végrehajtása ügyében. Második interpellációjában a bortermelési adónak hatályon kivül való helyezéséről szól. Rassay interpellációjának elhalasztását kéii. A Ház nem járul hozzá. — Vázs^nyi Vilmos szintén halasztást kér. A Ház a halasztást megadja. . Kabók Lajos interpellációja után az (ilést hat I órakor az elnök bezárja. Éhségzavargások Németországban. Az elviselhetetlen drágaság miatt olyan nagy az elkeseredés, különösen a munkások között és a középosztályban, hogy egyes városokban éhségzavargások törtek ki. Köln után Düsseldorfban, majd Drezdában támadtak zavargások, melyek véres összetűzésre vezettek a rendőrséggel. Braunscweigben a zavargások nagy méreteket öltöttek és sok üzletet kifosztottak. Csak késő este tudta a rendőrség a kivonult tömeget kardlapozva szétverni. Mivel a rendőri nyomozás adatai szetint a legközelebbi napokban a fosztogatási akciók tervszerű fokozása várható, a rendőrfőnök további intézkedésig mdgtiltotta a szabad ég aUtt tartandó gyűléseket, felvonulásokat és csoportosulásokat. A birodalmi elnök Cuno titkos tanácsost (A Szeged tudósítójától.) Négy óra után néhány perccel nyitotta meg d . Somogyi Szilveszter polgármester a kiegészített pénzügyi bizottság szerdai ülését. A tárgysorozat legfontosabb pontja Scultéty Sándor városi főszám vevőnek az uj póihitelre vonatkozó előterjesztéje volt, amit Balogh Károly pénzügyi tanácsnok ismertetett a bizottsággal. A kérdéshez elsőnek Wimmer Fülöp szólt hozzá. A főszámvevő előterjesztése teljes mértékben megnyugtató, inert kitűnik belőle, hogy a tulkí adásokat bőven fedezi a város jövedelemtöbblete. Azonban a jövő év terheire is gondolnia kell a város tanácsának. Kételkedik abban, hogy az állam által átengedendő adónemekből, különöien a kereseti adóból, anely tovább már nem nyújtható, kikerülnek azok a milliók, smelyvk szükségessé válnak a jövő éj folyamán. Éppen ezért a városnak azt a jövedelemforrását kell kihasználnia, amely a legreálisabb vagyona és cz a földbirtoka. A negyvenkétezer katasztrális hold bérföld jövedelme az idén mindössze nyolcvanhárommillió korona, tehát a holdankén'i átlag alig kétezer korona, ami husz kiló búzának felel meg. A városi földek hozadékát tehát feltétlenül emelni kell, mert hiszen mindenhol az országban 100—150 kiló buza az átlagbér. A város mindaddig nem kecmereg ki a pínzügyi zavarokból, amig a földek jövedelmét nem szaporítja, de joggal fél attól is, hogy idővel még bizonyos földek eladására is eor kerül. Wimmer Fülöp helyesléssel fogadott felszólalására Bokor Pál polgármester-helyettes válaszol. Kijelenti, hogy a város rövid három év alatt háromszor emelte a földbéreket és a mai bérek meghaladják a békebeli bérek hatvanszorosát. (Wimmer Fülöp: De az élet többszázszorosan drágult l) A tanács foglalkozott már ezzel a kérdé-sel és elhatározta, hogy mérsékelten ugyan, de emeli a földbéreket, azonban csak a jövő év folyamán. Tiltakozik az ellen, hogy minden terhet egy kereső osztályra, a bérlőkre hárítson a város. Minden réteget egyenlő mértékben kell megterhelni. A váró .i bérföldek bértői megelégedettek (Wimmer Fülöp: Én még elégedett bérlőt nem láttam.), megélnek a bérlet jövedelméből, ennek pedig szociális jelentősége van a földbirtokreform szempontjából Ne mindig a városi lakosság, a kereskedik és iparosok fizessenek, hanem fizessen végre az is, akié a föld, mert ez hajtja ma a legnagyobb hasznot. Ezután a polgármester reflektált Wimmer Fülöp szavaira. Értesülése szerint a kereseti adóból legfeljebb hetven millióra számithat a város. Már pedig abban az esetben, ha a kormány január elsejével valóban megszünteti a városi tisztviselők támogatását, az kétszáztizennyolcmillió koronával terheli meg a jövő évi költségvetést. A városi földek bérjövedelmének emelésére vonatkozólag kijelenti, hogy a város 42.000 hold bírföldjéből alig nyolcezer hold az elsőrendű termöföld, a többi maximálisan négy mázsa rozsot termő homok, tehát két mázsa bu .a bért nen követe'het a város. (Wimmer Fdlöp: Égy is elég átlagban.) Van a városnak o'yan földje is, amelynek h)ldjáért buzavalutás árverésed mindössze kilenc kiló búzát kapott. Tiltakozik az ellen a vád ellen, amely szerint a város tanácsa egyoldalúin kedve .ne a bérlőknek, akik most iobb helyzetbirodalmi kancellárá nevezte ki. A miniszteri lista a következő: Igazságügyminiszter Heincz Károly, gazdasagügyi miniszter Becker Hessen, munkaügyi miniszter Braun dr., közélelmezési és földművelésügyi miniszter Müller dr, pénzügyminiszter Hermés dr., kincstári miniszter Albert dr., véderőűgyi miniszter Gesslerx dr., forgalomügyi miniszter Qröner, postaügyi miniszter Sting, a belügyminiszter: von Bossert. A birodalmi kancelláriában ma délelőtt a távozó és az uj birod tlmi kormány együttes tanácskozást tartott, mely alkalommal Wirth dr. átadta az ügyek vezetését Cuno birodalmi kancellárnak. Az együttes ülés után az uj kormány tartott minisztertanácsot. A pénzügyi bizottság megszavazta a városi póthitelt. ben vannak ugyan, de ezelőtt évtizedekig nyorrorogtak. Balogh Károly pénzügyi tanácsnok ezután a | Városi Tisztviselők Egyesülelének a beszerzési • segélyekre és a nem szorosa" vett alkalmazotí tak váltságsegélyének emelésbe vonatkoró kérvényeit ismerteti. Elmondja, hogy a főszámvevő előterjesztése ezeket a kérelmeket ÍJ megoldja, a természetbeni ruhajárandóságot azonban nem pótolhatja a város, mert annak évi készpénzértéke az árvizsgáló-bízottság számítása szerint családtagonként 112 000 korona. A főszámvevő előterjesztését lényedében elfogadja, de olyan formában, hogy a tanács gondoskodjék a községi vagyon helyesebb kiszanálásáról és erre j vonatkozó javaslatát már a jövő hónap folya; mán terjessze a pénzügyi bizottság elé, mert : bizonyosan tudja, hogy a jövő évi költségvetés kétszáztizmillió koronás végösszege a gyakorlatban négy-ötszörannyi lesz. Wimmer Fülöp indítványára ezulán elhatározta a pínzügyi bizottság, hojv a beszerzési segélyt azoknak a tanítóknak is kifizeti a város, akik az államtól nem kipják meg. A polgármester ezután a város előterjesztett vagyonmérlegéhez füz néhány r flexiót. Szerinte a kedvező eredmény csak papíron van meg, a valóság az, hogy a város pénztára nem trdja majd a megszavazott összeget december elsején kifizetni, mert a függő követelései1 hez nem juthat hozzá. Scultéty Sándor főszámvevő: Én jészen máskép látom a kérdést, mint a polgármester ur. A város aktív mérlege ötvenmillió korona. Wimmer Fülöp: És az ötvenmillió mellett a bukást kell bejelentenünk. (Derültség.) Scultéty Sándor: Huszonhétmillió korona olyan követelésünk van, amit rövidesen megkapunk, vagy előleget vehetünk fel rá. Balogh Károly: E? különben részletkérdés, nem is tartozik a pénzügyi bizottság elé, hanem a tanács adminisztratív Ugye. A tanács majd megoldja a problémát. Dr Somogyi Szilveszter: Ha a főszámvevőnek és a város pénzügyminiszterének ez az álláspontja, én tisztelettel megnyugszom. A pénzügyi bizottság igy módosítás nélkül elfogadta a főszámvevő előterjesztését, ami legalább erre az esztendőre megoldja a tisztviselőkérdést. Néhány kisebb ügy letárgyalása után az ülés véget ért. | Basilides Mária a bűnjelek között. A háborúval kapcsolatos nevezetes bünpörök sorozatát a szabadkai katonaszabaditási bünpör nyitotta meg. A vádlottak társadalmi kapcsolatai miatt biróküldés vált szükségessé és ezért e magyar királyi Ku ía delegálása folytán a pozsonyi királyi törvényszék tárgyalta az ügyet 1915 junius havában. Eg.ik szabadkai orvos védője a po! zsonyi törvényszék deegálása folytán a bűnügy iratait csak Pozsonyban tudta áttanulmá| nyozni. Tanulmányozás közben tapasztalta, ; hogy a detektívek a vádlottaknál tartóit házkutatás alkalmával minden darab papirost lefoglaltak és mint bűnjelet becsomagolva az iratokhoz kapcsoltak. A vidöügyvéd ezek közölt a bűnjelek között a követkézö tartalmú sürgönyt h találta: „Vasárnap nem utazom, hétfőn érkezem. Basilides." | A fő'árgyaláoon, mint koronatanú szerepelt í dr. Császik Pá' budapesti detektív-csoport veze ő, aki a szabadkai ügyekben a nyomozást vezette. Kihallgatása közben a védőügyvéd váratlanul azt kérdezi a csoportvezető detektivtől, enlékszik-e, hogy a bűnjelek közé sorozott egy sürgönyt, amelyet BazUides nevű egyén küldött a vádlott orvosnak. A tanú összeráncolta a homlokát és kijelen| lette, hegy igen is emlékszik reá. A védő kérésére az elnök felmutatta a sürgönyt a tanúnak és a védő tovább kérdezte: — Mondja meg tanú ur, miért foglalta le ezt a sürgöny; és milyen értelmet tu'ajdoiitott annak ? Mielőtt a tanú felelt vo'na, a főtárgyalás! elnök — megérivén a helyzetben rejlő humort —, valamint a védők L, megfeszített érdeklődéssé' várták á detek iv-vezető válaszát, ami igy hangzott: — Kérem, nagy;ágos elnök ar, tekintetes M-