Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-22 / 206. szám

Szeged, 1v22 noveir.ner 22. SZEGED a pótadó felemelése. (A Szeged tudósítójától) S erdán összeül a váios pénzügyi bizotisáea, hogy megtárgyalja a váro?háztartás su'yos pénzügy! problémáit. A pénzügyi bizo'lság szerd i üié: n.k legfontosfbb tárgya a pó lii el kórdése. Erre vonatkozólag Scultety Sándor főszámvevő már el is készítene a tanácshoz cim elt js'a'át, amely leijein ig zolja állásp n'u^kat, u.yanis ki'.Ünik b:lőle, hegy még a pólsdó felemelése sem válik szükségessé, az idei többletkiadásokat bőven fedezi* az idei többle:bevételek. A főszámvevő előterjesztése --z rint az év első felében meg vavazott 35,445.752 korona póthüelen kivül <i fölmerült többletkiadások fedezésére 56,201.000 korona ujabb póthitel szükséges. Ezenkívül kéri, hogy az 1921 április elseje ulán szo gá'atba 'épett városi alkalmazottak számóra ailapitia meg a tarácí mindazokat a segélyrket és fizMéspótlé^okat, amit az állami tisztviselők kapnak. Ez a hátralevő két hónapra 1,625.400 koronát jel nt. Kéri, hogy a nem szorosan vett városi tisztviscők ellátását megváltó-800 koon^s pótlékát emelje fel a város navi 3000 korongra, ami novemberre és decemberre 4,400 000 korona uj kiadás. Kéri, hogy a városi pénztár terhére uraljon ki a tanács az alkalmazottaknak ugyanolyan beszerzési segélyt, niint amilyent az állami tisztviselők kaptak. Ez 14,267.650 korona kiadást jelent. Ebben az évben tehát összesen 111,939802 korona póthitel szükséges, illetve az első póthitel nélkül 76 494 050 korona. Fedezetül kijelöli a főszámvevő a költségvetésen felül befolyó többletjövedelmeket. Ezeknek a végösszege a részletezeti kimutatás szerint 79,317,246 korona, tehát 2,823196 korona fölösleg is marad, amibői az esetleges ujabb kiadásokat f.dezheti a tanács. A jövő évben az 1921 évi április ulán szolgálaibalépe t alkalmazottak havi fizetésére 800.000, a nem Fzorosan ve:tck fdemelt válságára pedig havi 3,000.000 korona, szükséges. hv.isolja a főszámvevő, hogy ezeket 3 kiadás ikat a tanács január elsejétől kezdve a városi pénzlár terhére előkgez«e és erre a célra az lőirányzaloii felül még szükséges összeg fedezőéről a jövő év első negyedében gondoskodjak. Ezt az/al indokolja a főszámvevő, hogy a .árosok háztartására alkolandó törvény, az áirrigedendő kereseti adó és az esetleg megvonandó államsegélyek folytán olyan változáson nir^y keresztül az egész rendszer, hDgy korai nne a jövő évi fedezetről mér most gondoskodni. A városi alkalmazottak nyomorán való •ugitést azonban soronkivül sürgős kérdésnek • irtja. Bejelenti, hogy a községi pótadót elő.rjesz ésa alapján nem keil felemelni. Egyéb• ént is az állami adóa'ap ma oly<.'n kicsiny, hogy a többmilliós városi háztartásnál 50—100 zá alókos pó'adócnelés alig jelentene valamit. A kö:r égi pótadó bizonyos vonatkozásban ma már nem helytálló és véleménye szerint a pótadó emelését még akkor is mellőzni kell, ha kellő fedezet n?m áll rendelkezésre. Az előterjesztés közli a város vagyonmérlegét is, amely szerint a város adóssága 62,900 100 korona, követelése pedig 115,965 032, a kétes követelés42,7I0 645, tehát még mindig 10,354.287 korona tulkövetelés marad. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, akihez ' érdést intéztünk ebben az ügyben, kijelentette, hogy a város pénzügyi helyzetét mégis nagyon -súlyosnak látja, mert ha pspiron megfelelő is a vagyonmérleg, de a városi pénztár készpénzkészlete mindössze egymillió korona. Ezzel szemben, értesülésünk szerint, az a helyzet, hogy a városnak körülbelül 27,000.00« korona olyan követelése van, amelyre bármikor felvehet kö'ciönt. Tizenhárommillióval az állam lartozik a kisl;ká ok4rt és tizennégymillió földadót fize'ett ki a város a bérlők helyett, ez a péní azonban a jövő évben megtérül. A pénzügyi bizottság szerdai ülése iránt különben nagy érdeklődés mutatkozik minden vonalon. A belügyminiszter— rendőrminiszter. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Három napi szünet után lanyha érdeklődés mel'etl szólaltak meg az ülés kezdetét jelentő csengők és amikor Szcitovszky Bíla elnök féltizenegykor megnyitja az Uiést, a karzaton mindössze tizenhét ember képv\«eli a közönséget. A miniszterek közül Vass JÓZKÍ, Klebelsberg Kunó és Rakovszky Iván vannak a teremben. Az elnöki bejelentések után Örfy Imre a köz oktatásügyi, pénzügyi és igazságügyi bizottság együkes jelentését terjeszíi be a Magyar Tudományos Akddt'mia állami támogatásáról. A javaslatra kimondják a sürgősséget. Napirend szerint következik a kivándorlási tanács nyolc tagjának és a biráló bizottság egy tagjanak megválasztása. Hébelt Ede jegyző olvassa a névsort. A szavazatok összeszámolásának idejére az elnök 8z ülést öt percre felfüggeszti. Féltizenkettőkor újból megnyitja az ülést és jelenti, hogy összssen 93 szavazatot adtak le. Az Oiszágos Kivándo.Iási Tanács tagjává megválasztottak Fáy Gyulát, Halász Móricot, Horánszky Dezsőt, Ivády Bélát, Láng Jánost, gróf Sigray Antalt és Várnay Dánielt. Ai elsőszámú Oiráló bizottságba Bell Miklósi választották meg. Következik ezután a nemzetgyűlés költségvetésének átdolgozása az állami költségvetésbe való beillesztés céljából, amelyről Usetty Ferenc terjeszti be a gazdasági bizottság jelentését. A jelentés leglényegesebb része az, hogy a nemzetgyűlés költségvetése a jövő évre 116 millió 505.923 korona, vagyis 56 millió koronával iöbb, mint az elmúlt évben. A nemzetgyűlés minden hozzászólás nélkül elfogadja a gazdasági bizottság jelentését, elfogadja a beterjesztői határozati javaslatokat, az elnök fizetését jNJl szabályoz-a elfogadja a költségvetést. Következik ezután a vármegyei alkalmazott;* létszámának szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Krakker Kálmán, a közigazgatási bizottság előadója belerjeszti a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról szóló belügyi törvényjavaslatot. Az elnök' széket Huszár Károly veszi át. Krakker Kálmán ezután részle'esen ismerteii ü javaslatot, amelynek lénvege az, hogy magasabb fizetési osztá yokat nyit meg a vármegyei tisztviselők előtt. Módosították a büntető paragrafusoka' is. Hegymegi Kiss Pál a házszabályokhoz kér szót. Jivasolja, hogy a mai napirendre kitűzött három közigazgatási javaslatot egyesítsék és együttesen tárgyalják. . Rakovszky Iván belügyminiszter ehhez hozzájárul és a Ház is elfogadja a javaslatot. Krakker Kálmán ezután ismerteti a községi körjegy ők és segéd|egyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat módosításitól és a városi alkalmazóiak illetményeinek szabályozásáról f.zóló törvényjavaslatot. Hegymegi Kiss Pál: Demokratikus alapon kell a vényeket megalkotni és le kell vonni a mult iuok tanulságatt. Komoly akarást kérünk a belügyminiszter urtol. amit a közigazgatási reform megalkotásánál nem látunk. Még ma is folyik az üldözés és az internálás. A belügyminiszternek népminissternek kell lenni. (Egy hang: RendőrmlniszterI) Hegymegi: E javaslatodból hiányzik a nemze i érzés. A M. T. I. kiadott egy Nemzetgyűlési Almanachot s ehhez kérte a képviselők életrajzi ad»Hit. köztük a mienket is, azzel a megjegyzéssel, hogy ha nem küldjük be, más adatok alapján állítják össze az Almanachot. Erre ez történt, hogy akik beküldötték az adatokat. azok nem szerepeltek ebb*n az Almanachban ... (Eckhardt közbeszól valamit. Pakots József: Eckhardt ur talán személyes kérdésben akar szólani? Rupert Rezső: 665darab ezresről akar beszélni. Horváth Zoltán: Meg az Ergonröl. Nagy Ernő: Ergon, Ergon I Eckhardt Tibor, aki felállott helyéről s távozni akart, Nagy Ernő köz'oeszólására visszajön, a terem közepén megáll, Nagy Ernőhöz fordulva: Mi az ? Mit mondott ? Hangosan odakiáltoznak : Ergon, Ergon!) Hegymegi: Tudjuk, hogy a választási visszaélésekért nem a kis végrehajtók a felelősek. (Giesswein: A korteskedésből kell vizsgázni.) Hegymegi-. A tiszlvise'ők egy része tul van terhelve munkával, másrésze kibujix a munka a'ól Nem megfedő a mostani fizetési tervezet sem. Az állások betöltése protekció szerint történik. A főispán jogköre oly nagy, hogy bármely pillanatban elboc áthatja a lisztviselőt. Huszár Károly az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Hegymegi folytatja bestédét. Foglalkozik azzal, hogy már a forradalom előtt Wekerle Sándor a közigazgatás reformját meg akarta csmálm. A községi választások kérdése is rendezésre szorul. A mostani választási listák nem megfelelők és megbízhatatlanok. A törvényjavaslat olyan fegyelmi eljárást állit be a közigazgatási tisztviselőkkel szemben, amelyekkel a fegyelmi ügyeket lehetetlen keresztülvinni. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a belügyminisztert, terjesszen elő törvényjavaslatot, hogy három h 'mapon belül a vármegyei tisztviselők fegyelmi ügyének végső fokon való elintézését a független magyar bíróságra bízza. Karaffiáth J„'nö szólal fel ezután, aki tudja, hogy a vármegyei tisztviselőket ne n elégiti ki a javasla/. Az elnök napirendi indítványa után az ülés véget ért. Ha férfi vagy - fizess adót! A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén a pénzügyminisz'er n.gy uj törvényjavaslatot terjesziett be a Ház elé. A védelmi adóról szóló törvényjavaslat értelmében védelmi adót köteles fizetni minden magyar állampolgár férfi annak az évnek január 1 étől, amelyben életének 20 ik évét betölti, annak az évnek decemaer 31 éig, amelyben 31 ik életévét tölti be. Aki a törvény életbelépése idején a fentiek szerint már védelmi adó fizetésére kötetes, 1923 január 1-töt fizet adót. Mentesek a védelmi adó alól a honvédség, csendőrség tagjai, továbbá a vagyontalan keresetk?ptelenk, a kö. segély bői élő szegények és mindazok, akik a világháború alatt rokkantakká vál ak. Nem fizetnek végül véddmi adót a békeszerződés következtében nyugállományba h.lyezett hivatásos, valamint az átmeneti viszonyban 'evő katonai egyének A védelmi adó két részből áll: először az alapadóból, amely minden adókötelesnél egyaránt évenként 500 korona, s másodszor a pótlékból, amelyet az 500 k >ronás adóalapon felül rzok kötelesek fizetni, akik jöved lemadót, vagy vagyonadót f zetnek. Ez a pótlék a jövedelem- és vagyonadó 10—10 százaléka. Minden magyar állampolgár férfi köteles annak az évnek rovember havában, amelyben életének 19-ik évéi belől i, a községi elöljáróságnál összeírás céljából jelentkezni. A védeTmi adó fizetésére kötelezettek lakóhelyük megváltoztatását kötelesek bejelente az elöljáróságnál, s kötelesek ezenfelül mnden év február havában a védelmi adó kivetéséhez bevallást adn\ A védelmi adó jövedelmét a pénzügyminiszter a törvényhatóságok nak engedi át. E».en adik után pótadók ki nem vethetők. A tör/ény 1923 január 1-én lép életbe s életbelépésével megszűnik a hadmentességi dij. Ez az uj védelmi adótörvény, amely eddig teijesen ismeretlen volt Európa országaiban. Adói kell fizetni, azért mert valaki férfi, a kormány ugy gondolja, h .gy nem elég az, ha valaki két keze erejét és néha életét á dozza a föld rt ahol él, hanem örülni kell neki, hogy férfinak mondják. És az örömökéri adót kell fizetni... Milliomosnak, akik végiglovagolják beláthatatlan földieiket és milliárdosnők, akik gépkccsin száguldanak naphosszat jó zsiros magyar földeken, amelyek mind az ó tulajdonuk, — nem fizetnek adói, mer! nők. De mi ugy gondoljuk, hogy a hadsereget minden polgár védelmére tartják és a „ n ők megvédésére is tartják. A rongyos és küzdő családapa, gyermekekk 1 és nyomorral, — az fizet, mert hiszen férfi. És ez igy van Krisztus után az 1922-ik esz endőben. Mázat! Földet! Üzletet! mind* a legelőnyösebben C7nKA ingatlan iroúa Által ve he t vagy eladhat OZdüU Talurtttár-utca 'a. Telefonszám: 10-54. Szolid és a le(Tfbehatóbb Állandó nagy elöjegyzéi háiaft, földek és Uslctck eladására. 147