Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-24 / 182. szám

SZEQBD Szeged ,1922 október 24. titkáraCarlislehen e?y vtsulasgvülésin bestédet mondott, amelyben követelte a parlament azonnal feloszlatását. Ránutatott arra, hogy Lloyd George nem tartotta be az 1918. évi választáson tett ígéreteit é: amel.eti szállóit síkra, hogy Ang':a állítsa uj;a helyre a jelenleg megnehszi'et óizaiomieljes viszonyt a külfölddel. Lloyd George kihallgatáson volt a királynál és ez alkalommal mint lemondo't miniszterelnök hivatalosan bucfut vett tő'.e. Lloyd George a nemzeli liberálispárti képviselők és képviselőjelöltek előtt kedden szándékozik beszédet mondani, amelyb'n vázolja politikai terviit. Párisban a lapokban *z a vílemé ty alakult ki, hogy számot kell vetni azzal a k irü inén tysi, Hogy Bonar L^w kormánya és a kabinet franciabarát tagjai sem akarnak Németország ellen erőszakos rendszabályokat foganatosítani és hogy Londonban semmieietre sen járulnak houá Franciaország esetleges ujabb ter(lh:i m;gszál .ásaihh. rrrrrarf j umn« iiiawinnamririj-iiiju Minisztertanács a márka árzuhanása miatt A német korm ny ma délelőtt miniszterianá-csot tartott, amelyen N márka árzuhanásáról és a devizarendelet eredménytelenségéről volt szó. Arról tárgy-ti t * kormány, hogv megszüntesse e a devizare :de!eíet, vapy ujibb szigorításokkal próbál <ozzék. A birodalmi ga?dasa»i miniszté rium a devizarendelethez pótlást dolgozott ki. Ez a módosítás odatcrjid, ho,>y a pénz'jgyi kormányna'í joga vsn a rt.gibb kele.íi devizaüzleteket atvh gíini és ellcn'rizni, topábbá felírna". )«az_st nyer*, ho.^v arsnv átfolyamrs átszánitott kölcsönt vehessen fel. A biroJalmi gyűlés p->r*i)i korében meg"szi*n -k a vélemény. k a devizartndeleiről. A demokraták nagyon szerencsétlennek taitják ezt az intézkedést és a leghelyesebbnek gondolnák, ha azt a kormány haladéktalanul visszavonná. Megnehezíti a kormány helyzeté' a szociáldemokraták állásfoglalása a gíbont->dó ellen, am^ly az eddiginek négyszerese. Az agg )dalo.n mellett, hogy a má'ka ka'agzirófá'is hanyatlára következtében lehetetlenné válik a kenyérmazvak beszerz.se, nagy az izgalom és a parlamenti üléseken e k>„ eredelt vitát várnak. M; délután öt órakor a kancellár fogadni fogja a pártok vezetőjét és a szocialista vezetőkőn kivül a német néppárt képviselői is megjelennek Wirth kancellárnál. A kormány he yzete sulyo;. Amerika középeurópai követeinek értekezlete Berlinben. Néhány nappal ezelőít az EgyesUlí-Álhmok budapesti köm-^ge kommünikében adta tudtul, hogy Brentan.o Tivadar elutazott Budapestről és távolléte alatt a követség Jgyeil a Követ'é'i titkár fogja veze'ni. Ujabban arró! értesülünk, hogy Ű nagykövet elutazása a Berlinben tartott nagyköveti értekezlettel van összefüggésben, amelyen Amerikának bud :pesti, berlini, bécii, berni es varsói követei veitek részt. Ez az éríekezie az smeriKai kormáiy helyeslés me!!eu ült össze. Az értekezleten Középeurópa gazdasági helyzetéről folytak a tanácskozások. Érdeklődtünk a magyar külügyminisztériumban az értekezlet lefo:yásat i.'Mően, ahol a köveikező feiviiágcsi'ást kaptuk: — Amerika középeurópai követeinek berlini értekezlete nagyon fontos és érdekes esemény. A : Ei.ryesü :-Áli mokban u~y nis niindinhoan megerősödik az a felfogás, hogy Amerika ns tartsa magát távol Kőzépeurópátó! és igyekezzék az itteni gazdasági káoszon segíteni. Amerika ma ugvszóiván az egyetlen áliam, amelynek anyagilag módjában van segítséget nyújtani és reméljük, hogy nincs messze az az idő, amikor az Egyesüit-Allamok segítő kezet nyújtanak az éiet-haláiharcot vívó európai államoknak. — Értesülésünk szerint a berlini értekezlet már !egn*p befejeződött. Hogv mi,yen eredménnyel vég/ődött a megbeszélés, erre vonatkozólag semmi jeientés nem áll még rendelkezésünkre. Maga az a tény, hogy az EgyesültÁllamok követei szükségesnek tartották, hogy együttesen vitassák m:g a középeurópai gazdasági helyzetet, már magában is igen fontos. A vaskereskedők szegedi vándorgyűlése. (A Szeged tudósítójától) \ s*e>idi sereskedeimi és ipar ana a tanácsterme vasárnap délelőtt reid.uvüi nagyfontosságú gyűlés színhelye volt. Már tóv.'l 10 óra előtt ^vülsKeztek a vendégc-k és a pyülés megkezdéséig a szegedi vas paros^k áru nintavásárrai ígyoekötöit kii itását s?etnlé:;éit -neg. A gyülése.i Baludnyi Kamiái dr, az OMKE iga/ga'.ója, Balogh Károly pénzügyi 'arvácsnok, st árvizsgá ó bizottság elnöke, C'iegler Araold, a szegedi Baross-Szövetség el lö'e, b ><vat Holtzer Tivadar. a Kereskedői Szövetségének elnöke, Fodor Kálmán, a mi'-ko ci szaktestület kiküldöttje, dr. Pálfy József, a szegődi ipartestüket tnkáia, dr Tonelli Sándor ip!rkitn:rai főtitkár és még számosan a szegedi kereskedelmi és ipari élet kiváló ágai közül voitak jeien. Fuc'n Kálmán (Budapest) elrö.< 10 óra után n'híny peicccl nyitotta meg a vándorgyűlést. Megnyitó beszédében utait a-ra, hogv az eiső vándorgyiTés székhelyéül azért választatták S'e^ed.t, mer'. M tekintélyes v^skereskedelem és Hsipar v n, azonkívül a v-ros heiyzetc a; ország kereskedői vA ét-erében a legpregnánsabb? n dokumentálj* a jeleni gi kereskedelmi politika köve k zminyeit. Az árkerJés és a behozatal ü^yát eyakori sürgetés ellenére sem rendezte még a Kormány. A kereskedőos-táiy érdekeit kepviselo a'akul «tokna< tehát állandó kötelességük az, hogy a? állapotok revízióját sü gessek és tillaKo^zanak az anoix.áiiá't ellen. A szövetkezeti kérdés. A vándorgyűlés tárgysorozatán** első pontja ifj. Murczkó Endre (Hatva i) előadása a szüvetkezeti kérdésről. Ha továbora is olyan álláspontra helyezkedik az államhatalom a szövetkezeti kérdésben, mint amilyent eddig tanúsított, akkor az erszág kisketeskedelme menthetetlenül töihre megy. Az 4 iam által ajnározott különoöző szövetkeznek olyan méltánytalan konkurrenciát terentenek a kereskedemi éleiben, ame lyei a legális és adókkal túlterhelt kereskedők nem vehetik fel a versenyt. Ha a í>zöve»keze ek a törvinyszabta keretek köíöit : működnének és közszükségleti cukekKel kizárólag tagjaiké látnáK el, akkor létezésük nem lenne veszélyes a kiskereskedőkre nézve, mivel azonban alapszabály-ellenesen működnek, árut nemcíat tagjaiknak, hanem mindenkinek adnak, a kereskedelem vilalis érdeke követeli a szö.elkezeli kérdés íerdezísé: A helyzetet ' megnehezül mé» az a körülmény it, hogy ÍZ ország ki nondott és sokszor hangsúlyozott : - gi ár jel lege ellenére a közterhek nyolcvan százaléka nehezedik az iparra és a kereskedelemre, mig a szövetkezetek csak minimális, sőt sokszor egyáitalaban nem fizetnek adót. A kisl:er<ísk;dők a pénz fokoza os elérléktclenedé ;e következtében csak ugy tarihaljiit finn ra'stá. raikaf, ha mindig nagyobb és nagyobb tőke áll rendelkezésükre; ezt a lőkéí pedig csakis a bankoktól szerezhetik mig 15—20 százalék ksmatiflb mellett és ijy előbb-u óbb feltétlenül 'önkremennek. A szövetkezetek kamatmentes állami pénzzel dolgoznak és igy a pénz értéktelenedése nem érinti őket. Csak az az áUam boldogulhat, amelynek szabad kereskedelme van és egyik csoport sem élvez kiváltságot a másik rovására. Határozati javtslatot terjeszt elő, anely szerint a nagygyűlés keres;e meg az illetékes fórumokat," különösen a kereskcdzlmi minisztert a szövetkezetek favorizálásának megszűnte ése érdekében; kérje fel azoniivül a vidéki érdekképviseletekei, kü'önösen a k imarák ai, hogy a szövetkezeteket ne pártfogolják a kiskereskedelem rovására. Murezkó Endre nagy telszéssel fogadott előadásához elsőnek Farkas Vilmos, az OMKE iga-ga ósági tagja szólt hozzá. Ezeket az intézményeket különböző központok formájában a háború teremtette meg és az akkori kormányok köztisztviselőket állítottak ezeknek az intézményeknek az élére. Ma már szabad az áruforgalom és ezekre az intézményekre igy mir nincs többé szükség. Vannak intézmények, ame'yeknek élén volt miniszterek, tábornokok állanak és ök tartják fenn maguknak azt a jogot, hogy a kivi'el, a behozatal és az ellátás ügyét intézzék. Ebbin a termelő országban egyáltalán nem indokolt a drágaság és nem indokolt az sem, hogy Magyarország Európa legdrágább állama legyen. Szinte érthetetlen, hDgy amikor a nemzetgyűlésen komoly törekvés mutatkozott a drágaság elleni küzdelem eredményének intézményes biztosítása érdekében, akkor gróf Bethlen István miniszterelnök egyszerűen kijelenti, hogy a drágaság nem is ler.zik. Az ortzág áruforgalma a békebeli egytizedére csökkent, tehát teljesen fölösleges, hogy ezt a redukált forgalmat a régi bevált kereskedelmi szervek mellett nem kereskedői szervek bonyolítják le. A kereskedők a noin.ális állapotok helyreállítását remélték, de c.alódtak, mert azt látják, hogy a szövetkezetek még mindig élvezik az állami utánpótlás kedvezményét, pvdig a Schnetzer féle tisztviselönyomort enyhítő csemegekereskedésekre rincsen sem ni szükség. A szövetkezeti érdek'iliségek a kereskedelmi törvénybe akarták véletni azt, hogy ők kereskedelemmel is foglali:oznass^.nak. A kereskedői érdekeltségek erélyes tiltakozására a kereskedelmi miniszter azonban elzárkózott kivánságuic teljesítése elől. Most a pénzügyminiszlethez fordultak és azt (•ivánják, hogy a pénzügyi törvények keretében biztositták fennállásukat. Indítványozza, hogy a vándorgyűlés tiltakozó határozatát a kereskedelmi miniszterhez is küldjék fel. A szövetkezetek hátterében politikai tendencia van. Következeit Geiszler István előadása, aki bevezetésül a szöveikezeti mozgalom fejlődéséről beszél, mely nagy eltérést mutat a külföldtől, ahol a szabid kereskedelemmel párhuzamosan haladva -meg is van a létjogosultságuk. A magyar szövetkezetek fölülről lefelé nőttek, valóságos természeti csodák, az állam és a közti falom oltotta be őket a társadalomba. Amikor látták, hogy a legális kereskedelemmel szemben nem boldogulnak, megteremtődött az állami támogatás, a . zubvenció rendszere és az fillandó hiányokat sokszor nem is egészen legális csatornákon keresztül pótolták. Most, a yzöveikezeti hullám második szakasza idejvben a szövetkezetek hátterében bizonyos politikai tendencia van, amely a legális kereskedelem ellen irányul. Ezért támogatják áldozatok árán i.>. Sokszor elakadt a munka és ilyenkor a jó állam belenyúlt a legális kereskedők zsebébe és abból támogatta a szövetkezeteket. Ez — az európai erkölcs szemüvegén keresztül — ázsiai jellegi politikai erkölcstelenség. Az angol parlamentben egész sereg kereskedő ül, sőt az uj miniszterelnök, Bonar Law maga is vaskereskedő volt. Geiszier István ezuíán a bankpolitikáról beszél. Hibktat<a, hogy a pénzintézetek áruosztályt rendeztek be és ezáltal nemcsak aránytalan konkurrenciát támasztanak a kiskere«ked:lem számára, hanem a pénztökél elvonják a kiskereskedelemtől, mivel saját raktáraikba fekteiik. Ennek orvoslása érdekében ÍJ korm' .yir.'tézkedés szükséges. A kereskedőnek állandóan számolnia kell a világgazdasági momentumokkal, a iözsdei változásokat figyelemmel kell kísérnie, mert különben „lecsúszik*. A háború előtt az európai országok között aránylag elég simán bonyolódott le a kereskedelmi forg3lom, de a háborúból származó gyűlölség átláthatatlan kínai tálakat emelt a határokon. Ismét védvámőrület tombol, mindegyik ország önmagában akar gazdasági egységet teremteni. Ennek következménye azután az, hogy egész Európában a forradalmi állapot állandósult. Amig ez a hkborus gyűlölség meg nem szűnik, addig nem váltszik meg a helyzet. Az emberiség gondolkozása ugyanaz ma is, minta háború eiőtt volt, a gyűlölséget mesterségesen szitjáK. A kereskedelem feladata, hogy ne csak az árukat cserélje ki, hanem igyekezzen a béke gondolatát is exportálni. A következő előadó Dávid Géza (Debrecen), aki a drágaság okít a bankó inflációban, a