Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-31 / 188. szám

Szeged, 1922 október 31. SZBQBD 3 A funerális frazeológia el fogja siratni a kidőlt mérföldmulalót, irá<mü/éizet klasszikusát, akinek enVékezete ö ökélelü lesz. Mi ugy érezzük, mintha a mai magyarság többet vesztett volna benne. Hiszen ha mérföldmutató volt, nincs miért feljajdulni, mert a mérföldmutító nem döl ki attól, hogy egy embert koporsóba tesznek, — amií ahotot', az tovább is muta'ja az utat a nemzedékeknek. Hiszen ha klasszikus vo't, akkor megmarad müveiben, amelyeket generációk adnak egymás kezébe és az irodalom történetben, amelyben a halállal kezdődik a halhatatlanság. A hirtelen kialudt egri csillag több volt nekünk ma nagy írónál, akit a halál próbaköve is nemes matériának fémjelez: a mai magyarság reprezentáns írója voP, akire mindenki csak fölfelé tekintett, ritka szimbólum volt, ame'ynek tiszteletében egynek érezhette magát ez a széttépeti lelkű orstág. Halálával megint elszakadt egy ab'^ól a kevés kötelékből, anely még összetartja a maradék-ország maradék népét. Ezért különösen fájdalmas emberi voltának megse-nmisülése s ezért különbö ik mostani gyászunk a sollemnis gyászok szokott stációitok Magát az iró!, a legkomolyabb művészek közül valót, a unek nem igen voltak elődei, aki magát teremtette azzá, ami volt, aki egyszerű volt és mé^is titkokkal teljes, mint az élet s magyar, mint a legnagyobbak közül Army Ját oson kivül tílán senki: az írót komoly, bucsu-ó magyar bánattal kellene útjára bocsátani. Nem tépU köntös, nem sebszsggatta hoailok mé'tó ehhez a bánathoz, csak c^önds elmél'zás, meghijbtt fő és szívből fölszivárgó könnyök. Hiszen ő in-gi is fölséges eg.szerűséggel halt meg, mint egvik alakja, a broniarcu, főidet imádó öreg Kevi Pál s úgyis kelle'e őt meggyászolni, ahogy az ö falusijai gyászolnak: belül megrázkódó fájással s utána néző fándt tekintettel. Kopotsóját, amelynek babérkoszorúit százezrek szivének megilletődés? köti ma este szerte a?: országban, ahová eljutott a gyászhír hallója, — koporsóját víg^láthatatlan gyászmenet követi. Bornemissza Gergely, Egervár kapitánya halad az élen, lecsüggesztve sisakos fejét és Gö:e Gábor biró uram a sereghajtó, aki szerényen és félve lopakszik oda gyászpántünás kalapjával, mert ha kitagadta is az .ró, ö tudj*, hogy neki joga van ott lenni, mert a népszerűség pirosszemü búzáját ő gvöj ötte először a tarisznyájába. És ott van Zéta, a Láthatatlan Ember nagyszivü rabszolgája és isten rabja, az imádságszerző Jancsi fráter ; a bölcs Pöhöly, akinek az a hitvallása, hogy a föld sohi nem csal meg senkit, ami nyilván a legősibb magyar gondolat; és ott van Csurgó, az öreg tekintetes ur és Baracs Imre, a Bor magyarja; és ott vannak a tilu virágszemű gyerekei, a Kovács Rózák és Tabi Jóskák és ott vannak a Botticelli ecseté/el feslett galat.iblelkű nők: Emőke, a hun pusztai rózsa, Adiia, az angyalok testvére, Margit, a szűz kitulylány és a kibontott hajú Eszter, aki a Sienlivánéji álom tündéreivel rokon. De ott vsn a szegény teieg Pdykó tyúk is, a cserebogarak és piüangók, a méhek és a fecskék, az Isten egész teremtett világa, amelynek minden mozdjlásában érezte a lelket. Ö venkilenc éves mu'.t Gárdonyi Géza a nyáron í» alig volt rá husz esztendeje, hogy ezt a gazdag világát a szoöorphs-.tikáju alakoknak megteremtse. Emberi és irót éle'e nagyszerű. üc harminc éves koráig nagyon lassú emelkedes volt. Falusi tanitó volt tui a Dunán, az egyetemmel is próbálkozott s vagy tiz é ig elte a vidéki ujiágcsinálás keserves kenyerét is. Igy lakti meg Szegedet is, mint a Híradó és Napló riportere s ebb;n a városban lett Ziegler Gézából: Gárdonyi Géza. Itt jelent meg első kötete, a Figurák s a vidékről szívta fel a fővarosba a Magyar Hirlap, amelynek Göre-levelei leliék or-zágos hírűvé a nevét. Már negyven éves volt, mikor az Akadémia megkoszorúzta nagy történeti regényét, az Egri csillagok-ai s ettől kezdve élete az irodalomtörténet*4. E^er az ország minden városát megszégyenítő uri geszlussil egy telket ajándékozol', az írónak, aki idevonult a sokszavu és kevésszivü világból s a csönd és magánosság ihletében termette üde és leányos tisztaságú verseit nagysikerű színdarabjait és páratlan népszerűségi! regényeit, mindig és mindenekben megmaradván lírikusnak, aki a legszemélytelenebb dolgában is magát adja. Sajátságos életet élő ember volt a magyar lelkeknek ez a nagy nyitogatója, életvezetésében és világnézetében maga is józan, bölccsé finomult magyar paraszt: skeptikus és mégis babonás, keserű és mégis mosolygós, őszinte és mégts zárkózott, méltóságosan komoly és furcsán vidám, hideg és meleg, örökös ellentétek emberi keveréke. Az ország a nagy halott elölt félárbócra vonja be lobogóját, azok, akiket megríkatott és megmosolyogtatott, lelkűkkel állanak diszörséget koporsója körül. Vasárnap éjjel Gárdonyi Géza Egerben meghalt. Gárdonyit Eger város saját halottjának tekinti és közköltségen temetik el. Gárdonyit valószínűleg a városházán fogják felravatalozni. A temetés pontos időpontját még nem állapították meg. Gárdonyi Géza temetésén a kultuszminisztériumot dr. Kupcsay Felicián miniszteri tanácsos fogja képviselni és a költő sírjára a kormány nevében koszorút fog helyezni. A főváros törvényhatósága hétfőn délután tartott folytatólagos közgyűlésén Folkusházy polgármester elnöki bejelentője során kegyeletes szavakkal emlékezett meg Gárdonyi Gézáról és javasolta, hogy a székesfőváros törvényhatósága részvéttáviratot küldjön az elhunyt családjának i és Eger városának. A városházi titkos gyűlés. (A Szeged tudósítójától) Vasárnap délután, mint már jelenlettüK, szigorúan bizalmas jelleggel titkos gazdasági értekezletet tartottak, amelyen Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkáron és a hivatalos rendőrségen k'vül csak azok a környékbeli gazdák jelenhet ek meg, akiknek névsorát a Széchenyiszövetség állította össze. Az értekezletnek tulajdonképeni célja az volt, hogy Schandl államtitkár bizalmas baráti körben meghallgassa azokat a panaszokat, sérelmeket, amelyek felmerüllek a gazdák között a kormány mezőgazdasági politikájával szemben. A „gazdasági konferencia" fél négykor kezdődött. Az első kérdés a kiviteli állatvásár Qgye voll. Vass Jenő, a Hu;- és Vásárpénztár igazgatója elmondotta a földmivelésügyi államtitkárnak, hogy Budapest, Nagytétény és Sopron példájára Szeged városa is kérte a kormányt, hogy itt is engedélyezzen kivitelt állatvásárt. Szeged fekvése ugyan földrajzilag nem a legszerencsésebb, mivel állalkivitelünk délfelé nem igen van, azonban a város idegenforgalminak növelése szempontjából és a Szeged környéki gazdák anyagi érdekéből mégis kívánatos lenne, ha a koimáiy teljesítené a város kívánságát, Schandl Károly dr. államtitkár válaszában megigér'e, hogy készségesen támogatja ezt a kívánságot. A kisgazdák elégedetlenek a kormánnyal. Ezután a kisüstökröl volt nagyobb viia. A gazdaközönség egyik legnagyobb sérelme akisüstügy. A központi szeszfőzők kartellszerüen uralkodnak és az a körülmény, hogy ezek nagy távolságra vannak egymástól, rendkivüli módon megnehezíti a szeszégetést. n8ármennyit is bíztunk a kormány irántunk való jóindulatába, — panaszkodott egy szegedi gazda — most mir ugy látszik, a kormányunk nem igen törődik a mi bajainkkal és inkább a szeszkartell kedvében jár'. Elmondotta még, hogy a borszálliitási tarifa is sérti a szegedi bortermelők érdekeit. Szegeden ugyanis tiz korona esik egy liter borra, mig a sör literjére alig korona. Az ülésen megjelent Kószó István és Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő is. A földmivelésügyi államtitkár válászúban meg akarta nyugtatni a kedélyeket. A négy magánkézen levő gyár egyeduralmának ellensúlyozására az állam is alapit egy gyárat. Kéri, hogy a gazdák már most jelentsék be rézgálicszükségleteikcl. A kisüstök ügye nem a földmivelésügyi miniszter, hanem a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik, de elismeri, hoigy a sérelmezett anomáliák tényleg megvannak és ígéri, hogy megszüntetésükért mindent megtesz. Ezt különben a gazdák joggal meg is kívánhatják, h szen a pénzügyminiszter — amikor a gazdák belementek a buzavalutás földadóba — megígérte a kisüstök szabad versenyének visszaállítását A borszállitási tarifa mérséklése érdekében ugyancsak megígérte az államtitkár a közbenjárását. A paprikások sérelmei. Ezután Korom Mihály a psprikatemelők súlyos sérelmeit teszi szóvá. A minősítés mai rendfzeu tűrhetetlen, mert hetekig hever a paprika feldolgozatlanul a malomban. A minősí és a normális versenyt is kizá'i\ amennyiben senkisem lörek .k már valóan elsőrendű paprika termelésére, mivel úgyis csak .édesnemesnek" minősítik. A kecskeméti mezőgazdasági kamara igazgatója is felszólalt ebben az ügybei A bajoknak két oka van. Az egyik az, hogy a paprikakereskedelem túlnyomórészt zsidikizen van; a másik, hogy a szegedi piprikát külföldön hamisítják és igy kihasználják világhírét A paprikalermelőkct szö/etkezelbe kellene tömöríteni. Schandl államtitkár megígéri, hogy megvédelmezi a szegedi paprikát. A minősítés fenntartása föltétlenül szükséges, azt a termelés érdese követeli. A m:zőrend5ri törvényt rendelettel nem változtathatják meg, — mert • kormány kivételes hatalma lejárt — de komoly (erve a kormánynak, hogy ezt a kérdést desen még's rendezi. Ezután dr. Somogyi Szilveszter polgármester kért szót. Bevezetésül ö is a piprikaüggyel foglalkozik. Elmondja, hogy a vegyvizsgálóállomás személyzetszaporitása kiküszöbölné a várakozást Ezután a város fMdbirtokpoütikájáról beszélt. Aggodalommal látja a város közönsége a szomszédos helységek lakosságának azt a törekvését, hogy a földbirtokrendező biró ság a földreform alapján vegye el a várostól a termőföldet és ossza ki közöttük. Szeged határában 140000 hold föld van, 40.000 hold a városé. A 70 000 holdból 12.000 hold legelő, tehát közcélt szolgál, 8000 az erdő és 10.000 a viz. A szántóföld körülbelül 40.000 katasztrális hold. Emberemlékezet ó'a a termőföldet a város bérbeadás utján hasznosította. Szeged földbirtokpolitikája teljes mértékben megfelel a földbirtokreform szellemének. Mindenki bérlethez jut, aki dolgozni akar. Ezért nem volt Szeged határában soha agrárszocializmus, sőt munkanélküliség miatt kivándorlás sem volt. Szeretné, ha a fóldbirtokrendezö bíróság az itteni viszonyok tanulmányozásira bizottságot küldene ki. „Föloigányjogosulk nincs." Schtndl államtitkár kijelentelte, hogy földkövetelésire senkinek sincs joga, mert igényjogosult nincs. A földbirtokrendező bíróság mindenkor a közérdeket tartja e'sősorban szem előtt, csupán azt nézi, ho^y a kérelmek teljesítése megfelel-e a flld'oirtokpol lika céljainak. Leghelyesebbnek azt tartja, ha a város fölterjesztést küld a föld jirtokrendező bírósághoz, amiben ugyanazokat el-undja, amit a polgármester itt elmondott, t fölterjesztést a földmivelésügyi miniszter majd jóindulatulag véleményezi. A polgármester k'szönellel tudomásul veszi az államtikár válaszát és hivatkozik egy jelenlevő kisgazdára, Csiszárra, aki maga is bérlője a városnak és igy tanuskodhatik a város igaza mellett. Csiszár fel is szólal. Először ugyan a paprikakérdésről beszél, de azután kiielenti, hogy a város földbirlokpolttikájánál történnek visszaélések. Igy sokan a felületes ellenőrzések miatt üzérkednek a városi bérletekkel. Meg kellene tiltani a feles gazdálkodást is, mert az is üzérkedés. Kószó István dr. beszélt még a földadóról, fizetésre buzdította a gazdákat A titkos gazdasági konferencia a polgármester rövid záró beszéde után ért véget.