Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-28 / 186. szám

SZEQEH — Ame. lka cr.ökkenti a bevándorlást. A Chicago Tribuna jelenlése szerint az Egyesűit Államok munksügyí minisztere törvényjavaslatot készit elő, mely a bevándorlók eddig megen­gedett számának egyharmaddal való csökken­téséről szó'. A javaslat azt kivánja, hogy már a kiindulási kikötőkben szigorú ellenőrzést gya­koroljanak a bevándorlók szellemi és testi ép­sége felett. magántisztviselők, kereskedelmi alkal­mazottak! Mindannyian legyetek vasárnap délelőtt 10 órakor a Korzó-Moziban a drága­ság és a fizetések ügyében tartandó nyilvános nagygyűlésen. Előadók Pikler Emil nemzet gyűlési képviselő és Deutsch Jenő, a kereske­delmi alkalmazottak budapesti titkára. 205 Törött aranyat legmagasibb árban veszek. Iritz müórás, Dugonics-tér 11. 5 — Porosz szén étkezik a fővárosba. November első napjaiban Budapestre érkeznek a porosz szénszállítmányok. Egy q szén ára kb. 3000 korona lesz, amelyhez még a fuvarköltség járul. A szén árát a cseh* drágították meg, mert a Felvidéken átfutó vagonok vasúti fuvar­diját közel 100.000 koronában állapították meg. Arany, eaflstbeváKás Tóthnál, Kölcsey-utca 7. 6 — Staggione-rendszera vidéki színészt­jén. Bpestről jelentik, hogy afívárosban össze­öttek a vidéki színigazgatók, akik Palágyi -ajosnak, a szegedi szinház igazgatójának indít­ványára a sfaggione-reudszer bevezetését hatá­rozták el. A legújabb „kulturöllet" megvalósí­tásira részvénytársaságot alakítanak és kompiéit társulatokat szerveznek dráma, t pera és operett előadások tartására. A vidéki városokat két kategóriába osztják és igy lesz egy első- és egy másodrendű slaggione. Elsőrendű staggione­társulat jutna Szegednek, Debrecennek, Miskolc­nak és Pécsnek, mig Győr, Ssp 01, Székes­fehérvár és Kecskemét másodrendűvel kell, hogy beérje. A beosztás szerint két hónaponként fog változni a drámai, operai, ilietve operett-társulat szereplése. Az igazgalók a kultura szempont­jából tartják fontosnak a ftaggione-rend szert, ami, szerintünk, csak üzleti szempontból lenne fontos. óra-. ékuerjavitái, arany, ezüst beváltás legelőnyösebben Győrinél, Klauzál-tér 2 7 — Az állani Baross QÁbor főreáliskola igazgató­sága közli, hogy ezidei első szülői érteke-letit október 30-án délután 4 órakor tartja meg az intézeti épület I. em. 16. sz. tantermeben. Az értekezlet tárgya a középiskolai rendtartás. Szeged, 1922 október 28 GÖMÖRI SÁRI fényképészeti műtermében jutányos aron ké­szülnek modern, művészi rtlITKÍ PEKi igazolványképek és levelezőlapok. Müter.m: Hid-utca (Deák Ferenc-utca 23). 47 Telefon: 14-79. ELS0RANOU QYERMEKPELVÉTELE l ROYAL­kávéházban minden este budapesti énekes boh ím prímás muzsikál, i?s 1922 NOVEMBER f 4 EGYGÖRBE ÉJSZAKA A TISZÁBAN! MiM Áltagos Fouautási imümk I Feketesas-u. 19 Sze4ed Telefon 120. .M g^WBi ' • • I I. ­Sármentes burgonya ellátás tagjaink részére. UJ Liszt-, fűszer-, teníEh rőfös-, ririlífi-Het. BELFŐLOl CUKOR ÉRKEZETT //Szinház, £ U II Művészei// A szinház heti müiora : Szombat: Aranymadár, operett. Bemutató B. 18. Vasárnap délután: Vigyen el az ördög. — Este: Aranymadár, operett. hí uj rokon, (vígjáték 3 felvonásban ) (A Szeged budapesti tudósítójának telefon­jelentése.) C<alhó Kálmán „Blancne avagy az uj rokon" cimü regényét hoxta ma este a bu­dapesti Nemzeti Színház szinoadár3 és a há­rom felvonásos kis vígjátékról el lehet mon­dani, hogy nem ad mist, sem többet, sem ke­ve-ebbet, mint Csathó többi regénye, ami di­cséret és gines is egyszerre. Csathó a színpa­don is megmarad kellemes elbeszélőnek, köny­nyed meseszövőnek (jár meséje egyszerű és egy kissé soványak is), vidéki kúriák jószemü, derűs megfigyelőjének, enyh: humoru, Ricsit csipkelődő, de mindig jóakaratú kritikusainak. Vidéki kúrián az Esztáryak udvarházában játszik a d:rab, ahol Tóni mama — Galeriáni leány — az ur és az ő akarata dirigál min­dent és noha Tóni mama szereti a rokonait, az amúgy is népes család az öregeken kivül egy özvegy és két férjes menyecske, két vő, egy legényfiu és hat unoka. A: asztalnál he­lyet kap két öreg nővér öreg birá nője is és mjst, hogy a kitagadott Galeriáni fiu meghal, ideveszik Blankát, a szegén/ kis rokont is, aki Drezdában nevelkedett és Párisba i is járt, do­hányzik, zongorázik és pongyola helyett yjimá­ban járkál. Az uj rokon tökéletesen felforgatja a hizat és egy kivételével elcsavarja a kör­nyék minden himnemüjének a fejét. Rövid ott­léte a megbotránkozások szakadatlan sorozata, amit végül azzal tetőz be, hogy autón és re­pülőgépen megszökik egy filmrendezővel. De miután két és háromnegyed felvonáson keresz­tül alig törlénik valami, szötése elölt a? utolsó tiz percben még gyorsan lendjehoz a vigjátéx szabályai szerint mindent, kipattant lappangó drága titkokat, törvényesít egy régi viszonyt, engedélyt szerez a kis Mílcsinak a cigarettá­zásra és boldoggá tesz ne:n kevesebb, mint ; hat embert. Ennél többit ilyen rövid idő alatt utóvégre kivinni nem is lehet egy könnyelmű, léha, modern leánytól s igy a darab általános megelégedéssel végződik a szerző, a közönség és szeieplők számára. Az elmaradt, elp3rlagosiasodott, de alapjában derek vidéki emberek figuráját Csathó abszolút oiztossággal, kedvesen, fno.man és főképen találóan rajzolja meg, sokkal elmosódoltabb azonban Bianka alakja. Blankát és a vele történő dolgokat látjuk, azt is tudjuk, hogy minden léliasága ellenére is jó leány, de könnyelmű cselekedeteihez a kulcsot nem kapjuk meg. A darab mindvégig a feiszinen mozog, szavak és mozdulatok komédiája a karakterek jiiika helyett és a címszereplő figurája & játék érdekében sokszor el is van rajzolva, túlzásba csap, szerlelenkedik, amire nincs semmi szükség. A probléma itt álprobléma marid és bár szin­irónak nem feladata a megoldás, sokkal lávolabb is marad a megoldáslói, mint szabadna, mond­hatni nem is kísérletezik veie. A cselekménye sem egységes a darabnak és kiütközik benne Cíathónak az a tulajdonsága, amit léplen­nyonion észrevehetünk regényeiben is, egysége* vonalú vezetés helyeit, müve mozaikszerű, az epizódok — és azt el kell ismern', hogy több­nyire pompás epizódok — mozaik|a. Az epizó­dok teszik a darab főerősségét és ezek egyike az öreg né"ék egy kávékvartettje, hosszú idők egyik legfinomabb, legbájosabb, legművészibb, legmelegebb je enete. Az előadásról csak a legnagyobb dicséret hangján lehet szólani. Minden szereplő tökéle­teset' adott, a szinés'ek egvüttese a legjobb, Ipgharmónikusabb orcliester volt. Rákosi Szidi Tóni mama szerepében maga a drága, aranyos öregség, a sJgoruság páncéljával fedett lágy, GLÜCK-FÉLE PQFMFFIFS AJT K.,VAJR<2 Arany Imperial w3tlHtllL3Hj 1 MINOSLG Minden csemegeüzletben és minden vendéglőben kapható. >>5 Loiolcsúbb. ie-Mobb fürdő­szobák. fürdőkádak Fouet Edénél,Tjkaréiitar-u. 8 Tele:.in 10-45, 6 45. 32 anyai szív. Mihdlyfy kemény, friss öreg ur, aki boldogan és derűsen sóhajtozik Tóni mama papucsa alatt. Bajor Gizi szeleburdi, pikáns, de diszkrét Blanka. Alszögi Irma, Demjén Mari és Kiss Irén, Rákosi Szidin kivül a nénike­quartett többi tagjai, kedvesek voltak és meg­hatóan kómikusak. Igen jó volt továbbá a szín­padon ritkán látott Somló Emma, de az egész szinlapot le kellene irni, hogy méltón emlékez­hessünk meg minden szereplőről, mert mind­egyik tudása legjavát adta és minden tökéletes volt. Ki kell azonban mégis emelni Pethő Atti­lát, aki e^y gazdálkodó szerepében bebizonyí­totta, hogy szerződtetése értékes nyeresége a színháznak. Délceg, férfias alak, a hangja kel­lemes, játéka nyugodt, öntudatos, mindössze a gesztusán kellene talán még valamit csiszolni. A rendezés Odry Árpád nagyszerű munkíja. Spectator. * A hamburgi menyasszony. Uj fajtáját élvezzük i\ vendégszerepléseknek: a kényszer vendégszerepléseket. Az ok: a szinház egyik cnekesn5je me?nült és az uj operett Lotti sze­repi! vendég: Pap Manci személyesítette, aki meghűlve énekelt a staggionne fü'ésre berende­zett szegedi színházban. A vendeg kellemes színpadi jelenség és birtokában van a szín­játszó kivánitos eszközeinek. Egyszerű és ter­mészetes a játéki, amivel megadja az alak fguráját. Ne n hajhássza a skert, a rutinját sem fitogtatja, hanem ugy csinál mindent, hogy a theáírálitás ki ne ütődjék a szerepléséből. Jól énekel, a tánca is mértéktartó és kellemes. Si­ker járt a szereplése nyomán és a közönség iap.sal h anorálta a decens játékát és az énekét is. Az est foyamán meleg volt a hangulat, de a nézőlér fűtetlen volt és kellemetlenül hideg. * A kormányzó Horthy öfőméltóaága által kezde­ményezett inségakció díszhangversenye a Belvárosi Moziban november 16-án este 9 órakor. Közreműköd­nek: Sz. Marsalkó Rózsi, dr. Székelyhidy Ferenc, Szegheö János. Jegyek a Belvárosi Mozi elővételi pénz­táránál válthatók. 19* * A Vígszínház diazle'pályázatán/ik sze­edl nyertesei. Tudvalevő, hogy a Fővárosi Operettszínház a Vígszínház üzletköréhez tartó­ük, amely díszlettervekre hirdi!ett pályázatot. A pályázat szép eredménnyel végződött, ameny­nyiben több mint száz pályamunka érkezett be. Nemcsak mennyiségre, hanem minőségre is várakozáson felül sikerült a pályázat, ami arra készlelte a Vigszinnáz igazgatóságát, hogy a három tízezer koronás pályadijat negyedikkel toldja meg. A néizy fődíj közül az egyiket Szives;yné Aczél Boriska és Szivessy Endre együttes pályamunkája nyerte el. Ugy Szivessyné Aczél Boriska, mint Szivessy Endre szegedi származásúak, akiknek tervező művészetük a szegedi közönség előtt eddig sem vol. isme­retlen. FILM ÉS MOZI Mo.ii-műiorok. BELVÁROS' MOZI. Szombaton és vasárnap Liaue Haid jáísza a kettős főszerepet a Kis divatárus leány cimü 6 felvonásos vig amerikai filmhislóriáhan. Azonkívül a Goldwyn-gyár re­meke: Alaszka fiai. Ahsrkai történet 6 felvo­násban. Azonkivül a közkedvelt Pathé Revü. Ismeretterjesztő. KORZÓ MOZI. Szombat, vasárnap: A korne­villei harangok Planquette gyönyörű operettje filmen, 5 felvonásban. Eredeti zenekisérettel és énekbetéttel. A betétdalokat Tarai Emma é- 3ihari Sándor művészek éneklik. Azonkívül A b inbánó sátán. Dráma 5 felvonásban. SZÉCHENYI MOZI. Szombat, vasárnap: Az első idei Loth fa és Fenyő E-nil film : Aranyszívű /vette. Kerd.in f lmdrámája 6 felvonásban. Azon­kívül Priscilla üeannal Az elveszett p íradicsom. Társadalmi dráma 7 felvonásban. Szomba'on délu'án fél 4 órakor csak egy előadásban és vasárnap délelőtt 11 órakor Jancsi és Juliska mesejátekból gyermekelőadások iesznek. Az elő­adások 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, fél 5, 6, lé! 8 és 9 órakor kezdődnek. I mAmAb* Remtnjj'on, a legjobb rogep, karbdn ' Megtekinthető Aadi utca 2., eirtPöi 1 emelet, 4-6 ig. w

Next

/
Oldalképek
Tartalom