Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-28 / 186. szám

Egyes szám ára 10 korona 5lrike»,u icfl , i Vieű..hiva­tal : Kölcsey utca t. (Pfóteta­uéllo, I. e melet 6.) Teleion O-JJ. A .Szeged* megjele­nik htlíü kivételével mind.n «P- Eajés szem r.re 10 ko­rona. ElAfizetétl (.rak . fcgy hónapra Szegsdin 240, Budc­pesl<n is vidiken 200 kor. HlrJelefl arak: F, (hasábon 1 mm. 4, tgj haaábon 7, «>á»l»l hasábon 1010. kél hasikon 14 korona. Apróhir­detés 4 K, kftvér betűkkel • K. Sz&vegk&iti kAzl. mrnvek soronkent 40 K. Njtltlf r. csa­ládi va orvosi Mr UK. Tflbb­ufirl feladásnál árt-ngedaény. III. évfolyam. Szeged, 1922 október 28, SZOMBAT. 186-ik szám. Mozifelvételek a torony alatt A csodák hárem napig tartanak, Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottsága pedig háromnapos közgyűlést rendezett. Elvégre szép az alkotmányos élet és élni keli vele, különösen, ha havonkint csak egyszer adódik rája alkalom. Repesett az embernek a szive az örömtől, mikor az első napon tapasztalta, hogy mekorra érdeklődést mu'atnaic a helyiérdekű szenátus virilis és választott tápjai a közügyek iránt. Naty felhajtás f-t ént, ott volt mindenki, akinek csak ép volt a keze-láb^; olyannyira ott voltak, hegy a terembiztosnak kellett el­távolítani azokat, akiknek nem volt jo^u*, hogy a tetemben maradjanak. Persze, liá' választás volt. Közgyűlési, bizott­sági és tanácsterem egyformán fehérlett a jelöltek nevét viselő céduláktól. Annyi volt belőle, ncgy az egyik bizottsági tag szorgal­main gyüj-ö^eMe, hogy hazavigye a boltjába — szárroió-cédulanak. Tetszik tudni, manapság minden urága es igazán csak az gyarapszik, aki röglön felismeri, hogy hol és miben lehet takaté oskodr.i. Az ilyen embert az efféle kis egyéni szempontok jobban érdeklik, mint azok a köz szempontjából szerzett é.demek, melyeket a fáraJha;ailan Kórterek jelöltjeik kilátásainak öregbítésére mindenkinek a fülébe duruzsolnak, kezdve a főispántól eddig a bizonyos gazda­szögletig, ahol azt tárgyalják, hogy a here nagy kö.tséget igénylő beruházás, — istentelenség hár, ha a város ilyen nagy beruházások utan a nyomorgó kisgazdák bérösszegét még emelni is aKr.rja. Egyebekben pedig szép dolog a választás; megmutatta a. közgyűlés első napja. Titkos szavazásai K he. találgatni az eséiyeket. Ilyensor bizonyosodik be, hogy a lánc olvan erős, arcilyen erős a leggyengébb szeme. Hi ugyanis előrerukkol a komám keresztfia, akkor a helyére kerül a János sógornak az unokaöccse, ó meg helyet csinál a sógorasszonyom kereszt­iáiya vőlegényének, aki éppen a mult eszten­dőben ak^ziotta s.et,re összes egyetemi ambí­cióit, hogy a nemes varost boldogiisa szolgála­taival. Igaz, hogy a nemes vároa rosszul fizet, de hát nyújt helyette tekintélyt, az állam meg ad hozzá háborús pótlékot, családi pótlékot, n' vember elsején egy kis rohams.egélyt, hát csak meg lehet élni belőle valahogy. Amellett a közigazgatás türelmes, nem olyan, mint a nagy banüok, meg iparvállalatok, ahol estére el muszáj végezni a munkát, ha törik, ha szakad. Hiába, vörös emberekbői lesznek a legszigorúbb vezérigazgatók. Ha ók intéznék a város ügyeit, kevesebb idó maradna a bérföldre, sző őre, szüretre, disznóölésre és egyéb kulturális mel­lékfoglalkozásokra. Szí p azonban a közfelkiáltással való választás is. Az 1687. esztendei országgyűlés óta, mikor a magyar urak közfelkiáltássá! mondottak ki a Habsburg család tiégdnak örökictessegét, mentéik zsebéOól pedig kikandikáltak a donációs levelek, ez az egyiK legszebb sejatc.-sága a magyar alkotmányosságnak Kicsiben ez i közfelkiál­tással való valasztás ugy iör;énik, hogy tízen­tizenöten kötüiálljak a főispáni emeivényt és vékonyan, vastagon, kitartva es staccatozva elkezdik üvölteni: .Csuka meg a mája, huj, huj, huj". Ebtől a főispán köteles kitalálni, hogy a répakarat kit tart legetdemesebbnek, hoiy ezerhu&2or.ötCd;k k.rtke legyen a város korcéjáriik s a/, ilieiői zajos éljenrivalgásck köztcette megválasztottnak jelenti ki. D.óhéjtan ez volr.a az első napnak a törté­nete. A második nap mar hatáiozcttan reakciós je'legü; megjön a tömeges felhajtásnak, a nylzsgő elevenségnek es a terokpróbának a reakcioia. Iga,-, hegy második napon nincs egyébről szó, csak a varcs vagyonáról, gazdál­kodásónak tendszeréről és jövő észter de; Költ­ségelőirányzatáról, melyben a számsoron ossze­rdogatás révén millióaká, tízmilliókká és száz­milliókká tornyosulnak. Ilyesmire nem jön el az előző napi publikumnak a negyedrésze se, a karzatokról pedig elmaradnak a hölgyek, akik a láncszem-elmélet alapjén öt-hat ember­nek a megválasztásában érdekelve vannak. Lent a teremben ásít az uralom. Egy ember kél jobb sorsra éidemes hevvei és igyekezettel a polgármesterrel szavakban való párviadalra a buzavaluás bérszámitás helyes vagy hely­telen alkalmazása körül, a közgyűlés ismert távszónoka pedig, kimk beszédei alatt az újság­írók le s.okták tenni a ceruzájukat, tücskészeti és bogfrászatí kirándulást rendez a számok erdőrengetegébe. Altalános a megkönnyebbülés, mikor a polgármester a költségvetést egésze­ben és részleteiben elfogado tnak jelenti ki. Az óra már hetet mutat s a terem néma lön ... A hariradik nap? ... Ugyan ki nem vo;t már röndös emberek között legalább is egy­szer ílettben harmadnopos ? Pontosan ilyen a i közgyűlés is a harmadik napon. Referálnak, beleszólnak, felszólalnak, elfogadják, elfogadják, e fogadják ... Személyes kérdésben, félreértett szavaim ... zárszó jogán. Siessünk, siessünk, választás már úgyse lesz, ^yebekben meg úgyis az történik, amit a tanács akar. ... Méltóztatnak tudni, mi a mikrokozmosz? Lecsökkentett arányokban való visszatükrözte­tése, vagy érzékelhetővé tétele a nagy dolgok­nak és történéseknek. A magyar közéletnek ilyen lokális jellegű mikrokozmosza a szegedi városi parlament, ahol abban a mértékben zu­han a fagypont felé az érdeklődés fokmérője, amint az ügyek a személyi vonatkozásoktól távolodnak, tárgyi jelleget öltenek és ab6trakt számok formájában jelentkeznek. Ilyenkor az ujján megszámolhatja az ember azokat, akik némi érdeklődést mutatnak. Kivéve természete­sen, mikor a fübérről meg a tehénről van szó. Tudvalévő ugyanis, hogy a tehén se nem tárgy, se nem szám, se pedig nem abstrakt fogalom, hanem eleven állat. Eszik is, iszik is, bizo­nyára még gondolkodik is. Legalább is i ta­pasztalatok azt mutatják, hogy érti, amit mon­danak. Ha a törvényhatósági bizottság egyik tagja kijelenti: .möglássuk, lösz még a tej hatvan korona", — a tehén hallgat a szóra és olcsóbban nem tejel közönséges emberfia szá­[ mára. Meglássa akárki, hogy neki nem beszél­I rek hiába. Szilágyi beszédének hullámai. A budapesti román kir. követség ma arról érlesi'etíe a külügyminisztériumot, hogy a Ma­gyarság október 27-iki számának a román ér­zelménél sértő vezércikke miatt a magyar útle­velek láttamozását beszüntette. Eg/re tovább bonyr'ódik iebát a helyzet a gyulafehérvári román koronázás óta, melyben ugy látszik, a román kormány tiltakozása Szi­lágyi Lajos parlomenti beszéde miatt, melyről csak tegnap adtunk hirt, az első lépés volt. A Magyarság romárgyalázó cikke, melyre a ro­mán követség til akozik a mai szám vezérc.kke: .A bocskor önérzete" és abban valóban fordul elő néhány eiősebb kitétel, de hűvös tárgyila­gossággal konstatálnunk kell, hogy ilyen és ehhez hasonló cikkek sürün jelennek meg ro­mán újságok hasábjain Magyarországról, tehát a kölcsönösség elvén mi séi e'mct sem ejtett a Magyarság vezércikke. Mindenesetre elvárjuk a kormányból a határozott tiltakozást és retorziót a belügyeinkbe való beavatkozásnak eme rend­szere ellen. A román j>arlament rendkívüli ülésszakát tegnap berekes .tették. A karnar* utolsó fUésén a magyar parlamentben a Ferdinánd király megkoronázása ellen elhangzott támadásokkal foglalkozott. Duka külügyminiszter Jorga kép­viselő interpellációjára adott váiasszában kijelen­tette, bogy Szilágyi képviselőnek a magyar par­lamentben tartott beszéde csak megvettet érde­mel. A magyar kormány igen jól tudja, hogy Románia a fennálló békeszerződések keretein belül a legjobb viszonyban szándékozik vele lenni, ha azonban tényleg Románia ellen intézett szavak hangzottak el, a magyar kormány „meg­tévelyedésénik" meg .esz a következménye. Zichyék és az antiszemita blok. A politikai világban látszólag teljes a szél­csend, a páltok készülődnek a nemzetgyűlés őszi időszakára. A poUtikai életnek nagy nyu­galma mögött azonban, mint különböző jelek­ből kitűnik, az antiszemita blok hívei serényen folytalják szervezkedésüket, ugy a fővárosban, mint a vidéken. Erre a szervezkedésre mutat az a legutóbbi kísérlet is, amelynek segítségé­vel az antiszemita blok bele akarta kapcsolni a maga tervébe a gróf Zichy János vezetése alatt álló Nemzeti Összetartás Körét Ezzel kapcso­latban a mai lapokban olyan hirek jelentek meg, hogy Zichy János már be is jelentette csatlakozását az antiszemita blokhoz. Haller István a maga részéről nyomban leszfgezle ennek a csatlakozásnak jelentősegét és rámu­tatott arra, hogy Zichy János csatlakozása al­kalmas annak a ténynek a dokumentá ására, hogy az antiszemita biok nem kíván pogromos politikát csinálni. Ma estére azután — mint a Világ holnap reggeli száma írja — kiderült, hogy a Zichy János csatlakozásról elterjedt hirek nem feletnek meg a valóságnak. A Vitág teljesen illetékes helyről nyert információi szerint sem gróf Zichy, sem a nemzeti összetartás körének egyetlen tagja sem csatlakozik az antiszemita blokhoz. Ugyanezen informátor szerint a nemzeti összetartás körének tagjai számára a csatlakozás annál is inkább lehetetlen, minthogy az úgy­nevezett fajvédelmi korcentráció vezetői 1-CzOt olyan poiitikusok is szerepelnek, akik a második királylátogatás alkalmával nyíltan dokumentálták antilegitimista felfogásukat. Ugy látszik, hogy az antiszemita blok a leg­utóbbi elónyomulási terepen kudarcot szen­vedett, miután gróf Zichy János és társai nem hajlandók támogatni Qombös Oyulát és barátait. Nem hoaazabbitják meg a féváros törvényhatóságának i mandátumét. Néhány nappal ezelőtt az a hir jelent meg a sajtóban, hogy a belügyminisztériumban egy két szakaszos törvényjavaslat készül a főváros törvényhatósági bizottsága működésének meg­hosszabbításáról. Mi' t az egyik fővárosi lap most jó he yröl értés. I, a belügyminisztérium­ban ilyen törvényjavaslat nem készül és a bel­ügyminiszternek szándéka sincs a főváros tör­vényhatóságának mandátumát meghosszabbítani. Kállay éa Teleszky harca. Már tegnap hirt adott a Szeged arról a harc­ról, amely Kállay Tibor pénzUgyminisz'er és Teleszky János, a pénzügyi fanács elnöke kö­zölt kitört. Tudvalevőleg Kállay terveinek és n.üködé«ének hátterében eddig mindig fel le­hetett Teleszkyt találni, de legújabban Kállay mentesíteni akarja magát Tisza István volt pénz­Cgv miniszterének gyámkodása alól. Erre infor­mációink szerint két dolog- is adott okot. Az egyik Teleszky kedvenc vesszőparipájának, a Devizaközpontnak teljes kudarca, a másik pe­dig az a felfogásbeli különbség, hegy a pénz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom