Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-27 / 185. szám

Egyes szám ára 10 korona SinU:ti .s Mii: Kiiii < v-hlt a A. .Prel.MJielN.. I. «»<l<! 6.) Trlc.'on IJ-J5 A .Si«j..d* r.uiijeUf.ik hello kivételi >i | n-ind. :i tiep. En). s Mi,,, t.ro jó ].,,. »••»«•• Miiben' >i ,TBk; F.1V konapie Siciirdii. n<t. Budapesten videie.i 2t0 kor. III. évfolyam. Az ordas. Egy rémet regénynek a c;me ez, amelynek az irója Hermen Löns valahol a reimsi határban porlad, amelyet nemet ágyuk tettek romok sivatagjává. Ott taposta el Mars érc-csizmája sok tízezred-magával már a háború második havában s hamvai talán búzát neveltek azóta a francia parasztnak, vagy sx.őlőt teremnek a reimsi vincellérnek. Történeti éposza azonban, amelynek hőse a harminc éves háború parasztja' a dologtévö é eteből kivert, a béke minden öröméből kizavart, a pokol minden kínját megszenvedett, a veszett farkascsordek közt maga is ordassá vált ember, — ez a könyv élő kör.yv lesz még akkor is, mikor a nagy háború nagy tábornokai már nem lesznek egyebek a hadtörténelem leltári anyagainál. Véellen, hogy ez a könyv, amely nem volt szánva másnak, csak művészi alkotásnak s minden tendencia nélkül való miniatűr-képeivel mégis Verescsag n n*gy vásznaival veszi fel a versenyt, — vélctltn, hogy ez a könyv éppen ezen a héien jelent meg magyarul. Ezen a héten, amikor kétszázhetvenötödik é-fordulója van a vesztfáliai békekötésnek, ameiy vígét velet.e az emberi leüjascdás legförtelmesebb korszakának, amelyet harmincéves háborúnak nevez a történetírás. Olyan évforduló, amelyet nyilván senki nem vesz észre a mai Európánan, pidig nyolcadik esztendejét irjuk a mi háborúnknak, amely kegyetlenebb, aljasabb, embirteienecb, mint a XVII. század nagy habcruj< volt s félős, hogy nem is lesz rövidebb annál. Mi még csak a nyolcadik esztendejében vagyunk a racionalista és iriacionaiista erők lettcníö összecsapásának s mi már is mindnyájan ordasok vagyunk. mint Harm Wulff, az alnémet lépők Wehiwolfja. Békés szántóvelő ember, aki a rügyező nyiifák alatt együtt énekelt a pintyekkel, amikor hirlelen elfeketedett az ég és harminc esztendeig nem sütött többet a nap. Mit vétett ő, aki sohase akart mást, mint szántani az £si rögöket és alájuk temetkezni, ha unokáit térdén ringatta ? A császár nem kérdezte, csak elindította dragonyosait a régi isten nevében és a svéd király is megindította hadi népét az uj isten nevében és először csak bokáig ért a vér, aztán térdig ért és végre már a szájukat égette az embereknek. És harminc évig hordta a fölégetett városok pernyéjét a szél és húszával termették az akasztott embereket a iák és az éhhalál örjöngésében egymás szájából lépték ki az emberhúst azok, akiket hivatásszerűen le nem híhéroltak a hősök és a martalócok. Sorban veszének éhen. Megfagytak erdöszelen Hatatlan, kósza nép: Két gyermeket találtak. Holt anyjuk ölén háltak S kirágták a szivét ... Ezeknek az időknek vr.tett vtget a vesztfáliai béke — és a mi sokkal nagyobb háborúnk nyolcadik esztendejében, amikor már is csupa ordasok laknak nem egy országot, har.em egy egész világrészt, borzongva gondo unk arra, hogy a mi veszfáliai bekénk még nincs megkötve. Nem tudjuk bizonyosan, hoty ebiien a háborúban — és egyáltalán akármelyik náboruban — > zabád e az Istui nevét a szánkra venni, de mégis szeretnénk beiátni a csillagokon, az ég tündöklő aranyablakain itt a menyország kellős közi pébe, hogy ugyan a/. Úristen, akivel .nuiden hadba induló nemzetek mtg^'datták a zászlsikaí, mit Cfinal ilyenkor? Taián a mi atyank, aki kék köntösében olyan minden teremtett dolgoknál éue6ebb mosoygással szokta né^ni gyermekeit az oltárok gyertyafüstös képeiről, talán hetedhét tejútrendszer ellen valahol a Icgeslegszélén van a végtelenségnek? Nem, az nem lehet mégse. Nem lehet olyan zenéje a szféráknak, amin át ne ordítana a népmilliók jajszava és nem nyihatnak olyan virágok a Szeged, 1922 október 27, PÉNTEK. I. tdi t. m A:.tk : F. Ihasnbon 1 Mm. 4, C?y hnsr.bcn 7, matlel hasjLcn t-1'50, kél haséban 14 korom. Apr.,hirdet, s 4 K. küví-r beinkkel 8 K. S/íWegk uii kBíVmények somok, nt 4(1 K. Njitttrr, cs«. Ind1 es orvosi hir 60 K. Tabbsifiri feladasnat árengedmény. 185-ik szám. csillagok paradicsomkertjében, amelyeknek J illatán át ne érezne országok lassú rothadásánsk bűze. Nem, más baj lehet itt, — furjuk fáradt tekintetünket az ég nyirkos feketeségébe. Talár. Hesziodosznak volt igaza és maguk az istenek sincsenek kivéve a fátum alól? Talán halottul ül elefántcsontból való karosszékében a szelid Atya, szép ősz feje mellére csüggesztve és világbíró kezeiből kihullottak a villámain gyeplők, melyekkel kormányoztatott csillaghai- | mázok és h&ngyabolvok sorsa, tücsköcskék és emberecskék élete? Talán feketében is járnak már az angyalok és kezdenek hervadtan hulldogálni az égi mezők csiilagvirágai és a sátán lesz ezután ur a világon, kit minden ö fiaivl kiokádott magából nyolc évvel ezelőtt a felszakadult pokol? Ime, ilyenek a mai ember gondolatai az éjszaka csendességében, kétszázhetvenötödik fordulóján a vesztfáliai békének. IMMMMMMNWI Tárgyalnak a magyar jóvátételről. A Morning Po*t-nak jelentik beavatott párisi forrásbűi: Párisban tárgyalnak Német- ' országnak, valamint az egykori középhatalmaknak jóvátételi adósságáról és ezeket az sdtsségokat összegszerűen fogják megállapitari. Magyarország ügyében ugy járnak el, hegy az elszaKitoti területen lévő állami javatat, erdőket, posta, táviró, lelefon berendezéseket, vasutakat, bányákat és a Duna-szabályozás n.unkálatait, jóvátételi számlájának javára irják. A magvar kormány becslése szerint ezek ériéke 9,372 500000 atan* korona. E hirre vonatkozólag a külügyminisztériumban a következő felvilágosítást kaptuk: A Morning Post híréről nincs tudomásunk, hivatalos helyről pedig erre vonatkozólag semmifele értesítést nem kap'unk. Nyilván arról lehet szó, hogy a jóvátételi bizotbag tárgyalás alá veite követeléseink egy részét. Ezekben 9—10 müliáidra becsültük az elszakított területeken visszamaradt vasút, posta- és táviró-anyag egy részét. Ezek elismeréséről lehet tehát csa< szó. Ismételjük, mi erre vonatkozólag semmiféle hivat, los értesitébt nem kaptunk. Készülődés az őszi ülésszakra. A november derekan kezdődő ülésszak megkezdéséig a poliiika teljesen eseménytelennek mutatkozik. A kormány a bemutatandó törvényjavaslatok előkészítésével van elfoglalva és a s;erdai összejöveteleken kivül, amelyek különben elég gyéren látogatottak, a korrtu r.yz^párt klubja teljesen r ép'elen. Az uj ülésszak elején f; g eldőlni, vájjon lesznek-e mélyreható változások a politikában és v jjon a korirány háta mögött ülő többség megmarad-e a mai összetételében, vagy sem. Hirt adtunk ártól, hogy Wolffék és Oömbösék elégedetlenek a miniszterelnök magé tartusával, amelyet a baloldallal szemben tanús it és kérdés, hogy a fascismus nem lesz-e alkalmas egy olyan tömörülés összekovácsolására, arrely megróbálja dik'álri a po.iiikai tempót. Ezekről a dolgokról ezidöszerint csak a szektbb politikai kötökben folyik egyelőre eszmecsere, amely azsnban — ha ugyan egyál alán — csak a parlament ülései alatt fog akcióvá érni. Változás a pénzügyi politikában. Politikai körökben a pénzügyi kormányban készü'ő változásról beszelnek. Kállay Tibor pénzügyminiszternek eddig tudvalevőleg Tele-zky János, a pérzügyi tanács elnCke volt leghívebb dolgozótársa, akinek nézetei erősen érvényesültek pérzügyi politikánkban A legutóbbi pénzügyi intézkedések azonban, többek között a devizaközpont fe llitása nem bizonyult szerencsésnek, ugy hogy KáUay Tibor pénzütyminiszter a beavatottak szerint erő.en változatni kíván az eddigi politikáján és más vagányra akarja azt terelni, mint amikor Teleszky befolyása nyomán haladt. Uj tőrvény a közrend fokoz.ttabb védelméről. Az indemnitási vila értelmében a kivételes hatslomról szó.ó torvény alapján kibocsátott rendeletek érvényessége tudvalevőleg december 10-én lejár, kivéve azokat, amelyek fenntartásara nízve december 10-ig törvényjavaslatot terjesztenek be a nemzetgyűlés elé. Kószó István belügyi államtitkár nyllaikozatából értesül a közvélemény arról, hogy a kormány a közrend fokozottabb védelmeről szóló rendeletet törvény keretében kivánja továbbra is fenntartani, illetve törvényerőre kívánván emelni a kivételes hatalom alapján kibocsátott egyes rendeleteket. Az egyik kormánypárti estilap ma illetékes helyről származó információk alapjan közli, ho;zv ebben a törvínyben nyerne uj szat bályozást többek között az internálás és a ; rendőri felügyelet kérdése is. Ujitás e téten az, I hogy internálni ezeutul csak a belügyminiszter ' határozata alapján lehet és internálást is csak I határozott időre lehet kimondani. Ugyanez a • forrás szerint a közrend fokozottabb védelrné; ről szóló törvényjavaslat felölelné a külföldiek jelentkezési kötelezettségének, a zárórakérdésnek, sőt a levél és táviratcenzura kérdésének uj szabályozását is. Ellenzéki körökben a kormánynaK ezen tervére vonatkozólag az a fölfogás alakult ki, hogy ezeknek a kérdéseknek törvény utján történő rendezése formai szempontból minden tekintetben haladást jelent az eddigi helyzettel szemben, miután azonban a kormány olyan rendeleteket kíván továbbra is fenntartani, amelyek fenntartása az ellenzéki pártok véleménye sz.rint indokolatlan, a legélesebb harcot fogják megindítani a javaslat ellen. A Rassay-párt beszámolói. A Rassay párt tagjai rövidesen beszámolót tartanak kerületeikben, ame yeken ismertetni fogják a nemzetgyűlés összeülése óta való szeieplésüket és azok indító okait. A iegelső ilyen beszámoló november 6-án lesz Debrecenben, amelyen Hegymegi Kiss Pál fog beszámolni edd gi müköoéséről. Ezen a gyűlésen megjelenik a párt vezére, Rassay Károly is. Pontikai körökben nagy érdeklődéssel várják a gyűlést, de még ennél is nagyobb szabdsu\ak ígérkezik Rassay beszámolója, amelyet november 12 én tart a Tattersalban. Rassay beszámolója lesz egyébként az első alkalom, ame yen az ellenzék: szövetség együttesen lép fel. Szilágyi beszéd a román kamarában. A politikai köröket élénken foglalkoztatja az Orient Radiónak ma este érkezett közlése, amely szerint Duka román külügyminiszter a kamara külügyi bizottságában tartott beszédében Szilágyi Lajosnak a parlamentben elmondo.t és a gyulafehérvári koronázás ellen tiltakozó beszédével foglalKOzva bejelentette, hogy Románia az incidens ügyében közbe fog lépni a magyar kormát ynál és a belgrádi és prágai kormányok is csatlakozni fognak a demarshoz. Politikai körökben általában az a vélemény, hogy Szilágyi Lajos ellenzéki képviselő és igy cselekedeteire a kormány semmiféle befolyitt nem gyakorolhat és azért nem is lehet felelős.