Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-02 / 176. szám

Si»>;ed, 1922. augusztus 2 Ára 8 korona. Szerda, III. ért., 176. sz ELŐFIZETÉSI ARAK: Epy évre 2!6"» Vor. | N gyedévre 540 kor. Fél évre 10Í-0 • | P.Rv' hrtra 180 » Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-ütca 6. V Telefon 13-33. A reakció hajóján. Egybehangzó „destruktív" véleméri)ek szerint a miniszterelnök egu'óbbi besz'de oszlopa volt a kormány reakciós politikájának. A miniszterelnök beszéde oda tendál, hogy a liberális ellenzéki pártokra rásüsse a vöiös bélyeget, amit éppen attól a miniszterelnöktől nem lehetett volna várni, aki a megbocsátás, a konszolidáció, a demokrácia jelszavainak égisze alatt érkezett el oda, ahol ma van. A minisjtere:nök a szociáldemokraták deklarációjáról elismerte, hogy az a közeljövő szempontjából inkább polgári radikális, mint szociáldemokrata álláspont. A szociáldemokrácia végcéljut azonban, a miniszterelnök szav.i szerint, nem tisztázta a deklaráció. A szociáldemokraták ezt közbeszólással tagadták. S valóban, pariamenti szónokaik nem csináltak titkot abból, hogy végcéljuk a Marxi végcél, de nem forradalmi, bolsevista utón, har.em a fokozatos haladás szellemében, parlamentáris eszközöskel. Természetes, hogy ezen az utón eltérnék minden polgári párttól. A miniszterelnök helytelenül vádolta tehát a polgári, iibeváiis e.ieif.cNei ázza:, ho ,v azonos végcéljai v .nnok a «-z< c áide nokra•aksal, mert csupán közvetlen céljaik azonosak, a m i pa lamentoen ugyanis együtt küzdenek: a konsz.luációéri. Azt mondotia a mini»zlereln<.k a Rassay-p írtról, hegy veszcdclioeiebb az ő radikalizmusuk, mint a szociáldemokraták türelmi politikája. Rissayék radikálizmusa ugyanié a niniszUrelnö* vádja szerint bu.koll szocializmus, amely forradalmiság te öntetében eppeti mert hatarOiOti cé,kitűzése n ncs. riliciiál a szociáldemokratákra. Pedig, ismételjük, a s/xciáldcmokraiák és a polgári eilet.zék választási és parlamenti fegyveroarátsága nyilvánvalóan csak egy celctt köttetett: a konszolidációért. Minél inkább közeledünk a jogrend helyreálhtásahozés a konszolidációhoz, annál irkább távolodik egymástól a szociáldemokrata és a tioerális polgári ellenzék programja. Ezt jól tudjak a szociáldemok a ák és jól tudjak a polgáriak és jól tudja gróf Beihlen István is, bár az ellenkezőjét allnotta bizonyítás nélkül, ami egyébként lehetetlen is. A polgári liberálisok és a szociáldemokr ták együttműködése az ország többségeoól óbaj ott célért, a belső rendért es békességért, korántsem jelenthet tnkoit, va^y nyiit összeforradást. Az ellenkező ailit s már a választáson is )ó laluika lehetett egyes esetekben a kormánypáit szempontjából, de szembcsze0zödik az igazsággal. Más kérdés viszont az, hogy szükséges-e az időleges együttműködés? A szövetkezés célja ene megad|a a választ. A cél, mint mondo tuk, a konszolidáció. Mert hiába allttján az Ostzes kormánypárti szónokok, hogy jogrend, konszoiidc ció van, a tények ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Igaz, sokan vannak, akiknek szemében a m^í jogvend tökéletes, sőt a legtökéleteseDb. De éppen bz a baj, hogy a jogrend egyoldalú, hogy jobboldali merény'őií ne.n akarja meglátni, vagy h \ megláija is, nincs ereje ; zo'<?t megfékezni. Azt a célt, h<gv a konszolidáció (s itt * gazda ágit is ér.jük), a jogrend általános, minde n oldalra kiterjedő legyen, a kormány nem mozdítja elő. Ennélfogva olyan harcot provokál maga ellen, ameiyb.n szOkséges a szövetkezés sz ellene való jogos küzdelemben. A kormány maga mozdiija elő a fegyverbarát>árot azzal, hogy valójában nem tud, vagy nem akar eiedinényí fölmutatni az igazi konszolidáció irányában. Ha a miniszterelnök valóban azt akarja, hogy a polgári liberális ellenzék is vele működjön, ne csak védekezzen a szélsőjobb kilengések megtörténte után, hanem tegye azokat lehetetlenekké. Törje le a miniszterelnök a földi istennyilákat, teremtsen jogegyenlőséget, gazdasági konszolidációt és szálljon le a reakció sötét hajójáról, ha az! akarja, hogy a polgári ellenzék kevésbé legyen „forradalmi", mint a szociáldemokrata párt. Megkezdték az indemnitás részletes vitáját. BUDAPEST, a gusztus 1. A nemzetcyü'és mai ülésén nen került szOba a ronánok behívásának ügye, mint ahogy hitték. É dekcssége volt a n pnak, hogy dr. Eckhardt Tibor viss/a -onta négv liberális lap sürgős betiltásáról szóló javaslatát. Határozati j'tvasia ok fölött szavaztak az ülés megnyitása után. Ezek közölt voit Eckhardt Javaslata a Világ, Az E*t, a Pesti Napló és Magyarorszag bj ilhsáról. Bethlen Ia án miniszterelnök szólalt fol, íki azt ri.ondotta, hogy a nevezett lapok a forradalom fölidézésében résztvatek.Szerinte a proletárdiktatúra u*án joga lett volna a kormánynak a négy lapot betiltani, de rem tette, hat hónap alatt pedig elévülnek a hírlapok u ján elkövetett bűncselekmények. Különben is a betiltás a kormány diszkrécioná'is joga, nem pedig a nemzetgyűlésé s a kormány élni is fog a joggal, ha szükségét látná, de most bizalmatlanságnak venré, ha a nemzetgyűlés a jivaslfctot elfog- dná. Erre Eckhardt visszavonta a javaslatot. Kiss Menyhért: Átveszem a javaslat megindokolását. Az elnök megmagyarázza, hogy ez nem lehet. Pakots Jízsef: Francia Kiss Menyhért ne csináljon rossz vicceket I Most következett az indemnitás részletes vitája. A címnél Halter István szólal föl. Hosszasan beszél: a cukorkérdésről, a kartelek ellen. Ezután Hébelt Ede szólait föl, ugyancsak a címhez. Az ígazságü<yminiszternek felelt azonban, aki visszautasította Hébelt álInasat, mintha a bíróság nem volna független. H.belt — a javaslat címétől eltérve — részletesen fejtegeti múltkori állításait. Daruváry igazságügyminiszter újból visszautasítja Hebelt kijelentéseit. A pénzügyminiszter a cukordrágulásról. Kállay Tioor pénzügyminiszter ref eklál ezután a címnél elhangzott lölszóla'ásokra. Mindenekelőtt Haller István folszúlalásaval foglalkozik. Elmondja, hogy a közönség elvesztette a tejét és kezdte összevásárolni a cukrot. Cukormononólium behozatalával egyáltalán nem foglalkozik. Ne tárgyalják, úgymond, ezt a kérdést ilyen beszédekben hangulatkeltés céljából, erre kérem az öszsze . kípviselő urakat. Az árak megállapításába egyáltalában nem folyik bele a kormány. Ha maximáiás nem leit voina, ez a kéidés föl sem merült volna. Nen a gyárak érdiben történt az emelés, naiiem a kincstár érdekében. Haller rövid viszonválasza után a javaslat címét a Ház elfogadja. Szünet után Gadl Gaszton elnök fölolvassa pz 1. szakaszt, amelyet a Ház néhány hozzászólás után elfogad. A II. szakaszhoz Krausz István és Dénes István szóltak hozzá. A Ház változatlanul fogadta el a javaslatot. A IV. szakaszhoz dr. Hébelt Ede szólott. A szakasz teljes egeszében való eltörlését kivánja, de minthogy ezt ugy sem remélheti, indítványait csak egyes módosítás alakjában terjeszti be — Lehetővé kell tenni, — mondotta —, hogy a kivételes hatalom alapján kiadott rendeleteket együttesen megvitathassuk és rámutathassunk egyes abszurd momentum kra. Itt van például az a hírhedt rendelet, amely a külföldi zsidók kiutasításáról szól és amely a hivatalos lapban meg sem jelent. Ennek alapján egy orosz zsidót, aki 1914 ben került magyar hadifogságba, azóta itt él, mindenütt kifogástalanul viselkedett, egy magyar gazda leányát vette el feleségül, magyar állampolgár lett és tökéletesen megtanult magyarul, most letartóztatták és kiakarják utasítani. Ázsiai állapotok ezekl Vázsonyi Vilmos: Európai állapotoki Ázsiában ilyesmi nem jordulhat elől (Derültség). Hébelt Ede: Lehetetlen állapot, hogy a törvényhozás a már kiszabott büntetést újólag fölemelje. Kommunista bűncselekmények megtorlásánál ez meg;örtént, pedig nem is kommunistákról, hanem félrevezetett emberekről van szó. (Ellentmondás a jobboldaloi). hányi Béla előadó elfogadja Hébelt első indítványát, amely a szakasz első bekezdésére vonatkozik. Elnök szavazásra teszi föl a kérdést. A szakasz első bekezdését a Ház többsége törölni kívánta, Hébelt többi módosítását a Ház elvetette. Eg i Nagy János kisebb módosításokat javar ;l. Fábián Béla a bírói és ügyészi kar számara engedélyezett rendkívüli működési pótléknak háromszorosára való fölemelését javasolta. A birák helyzetén sürgősen segíteni kell, mert a legnagyobb destruktív tényező a korgó gyomor. Ea a fölemelés viszont nem jelentene nagy megterhelést az államnak. Rothenstein Mór szólal föl a VII. szakaszhoz. A munkások fizetésénél az indexszdmrendszer bevezetését kivánja. Elnök 2 órakor az ülést fölfüggesztette. A délutáni ülés. Délután négy órakor nyitotta meg ismét az ülést Gaál Gaszton elnök. Rothenstein Mór folytatja beszédét. Kifogásolja, hogy a munkásokat törölték az ellátatlanok sorából. Az indexszámok törvényesitését sürgeti. A fizetések nem olyanok, hogy a kedvezményes ellátást mellőzni lehessen. A tisztviselők, ellátásához szükséges pénzt ne forgalmi adóból, hanem a vagyonadóból teremtsék elő. Szakács Andor a vagyonváltság búzában való lerovását követeli a kifgazdától, amelyet bocsássanak a népjóléti miniszter rendelkezésére, az ellátatlanok kielégithetése végett Kállay pénzügyminiszter Egri Nagy János és Eörffy Imre javaslatát magáévá teszi, Szakácsét nem fogadja el. A XII. szakaszt teljes egészében elfogadják, a XIII. szakaszhoz Dénes István javasolja, bogy a föld- 1 munkások ntgy mé'ermázsán alóli gabona utáu az őrlési adó alól fölmentessenek. Kállay Tibor elveti a javaslatot. A XIV. szakasznál Farkas István a sóbehozatali illetékek eltörlését kéri. Az előadó a lakásépítés vezetésével megbizott kormánybiztosi állás rendszeresítését kivánja. Vanczdk János szociális szempontból fejtegeti a kérdést. Elsősorban magánlakások épitését kivánja. Kötelezni kell a vállalatokat bizonyos százalékban munkáslakások építésére. Dénes István kifogásolja, hogy a kormány a lakásépítéshez külföldi kölcsönt akar fölvenni A XXIII. és XXIV. szakasz közé az előadó pótszakaszt indítványoz, hogy a trianoni békében elszakadt állampolgároknak engedjék meg az optálást, ba ők is kívánják.