Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-01 / 175. szám

Sseged, 1922. augusztus 1. Ára 8 korona. Kedd. 111. évi.. 175. sz ELOFiZETÉSl ÁRAK Egy cvrc 21t> 1 kor. I Negyedévre .">40 kor év rí 1080 * | Egy hóra >80 • fel Peidl Gyula képviselő szegedi látogatása Vasárnap beszámolót mondott. — Négy szociáldemokrata képviselő beszéde a szegedi gyűlésen. Ptid. Gyula és képvi<e őtársai, mint megittuk, szombaton este óriá-i ováció mellett vonul;?.k be Szegedre. Va.-érnap vaWrágo ünn pet ült s munkásság, hogy S.egtden láthatta zászlóvivőit, a\ik lá'ogatásuk napiát no3s?u idöKre tm'ékeze esse tették. Az a munkássá?, amelyet a kurzu<> poliiika egyeiiesen kitagado'tnak nyí!vánitoit á hazából, ez a munká?ság vezéreinek példaadó szavain keresztül ismételten megmutitia, hogy magyarul érez és gondol»<ötlik s hogy « hazsfias«ágot börönnel és internálással sem lehetett kiirtani belőlük. Amikor vasornap a szegedi munka sághoz beszeltek, az senki szetiéoen se^ lehet száll destrukció, vagy vörös rém. Békéről és munkáról eselt szó, becsületes, őszinte po.'iíikáról, a demokració elemi követelményeiről. Píidl G>u'a személye ti alkalommal végleg a szivéhez férkőzött a máso-iis kerü et közönségének s a<tik szt hiszi*, hogy íreiició'al r.i lehet irtani az igazságukat, azok vasárnap meggyőződhetek az el!enl.ező;érő.. A szociáldemokrata képviselők !á'ogatá"áról :z a ábbi tudósításban számclunk be: Küldöttségek, látogatások. Vasárnap dólei'tt Pe<dl Gyula, mint a II. kerü et képviselője látogatási kivání tenni a város hatóságánál. Ki seriele az.mban ne.n járt szerer.cséví1, mert a város hatóságának képviselői nem voltak megtalálhatók. Dé előtt 11 és 1 óra között küldöttségeket fogadott Peidl a Tiszas/áüóvjnn lévő iaká án. Küldöttségileg tisztelegted nála az öiszes szakszerveze'ek, munkásügyesületek. söt a második került natadó polgársága, a kisiparosok is sz-kna* szerint ti^z'Hegíírk kcp.iselőjüknél. Déluhn Pe.-ll visszaadta a latogaiásokaf. Megtekintette a Munkásotthoni, szakszervezeteket, a Munkások Fog a ztási Stöve kezetét és a töobi rpunká^jólíti intézményekét. Utána képviislőátsíiv:! eeyütt a Kossuth Lajos Ju^árui volt LrtszIMéle vendé^lőoe mer.t, a^ol r sztveti a szociá de ;.okrata pá ; gyűlésen. A szociáldemokrata párt gyűlése. Jcval hat 6ra eiőtt már iialalmas tömeg ^ylilt ö?s?e a Kossuth Lajossugáruion levő László-féle vendcglő kértjében, ahova az érdeklődő* nagyrísze be sem fért, hanem kinn reked: az utcán. Mindenü t r.ndorök, det.Átivek cirkáltak es \ig, áztak a rendre, de rendzavarás egyetlenegyszer sem történ'. Hat óra előtt néhány peiccel tregérkezett Peidl Gyula a kíséretében levő szocialista Képviselőkkel és a szociáldemokrata pártvezetöség tagiaival. Az udvaron szorongó tömeg szűnni nem anaró éíjemés.ei fogadta , az érkezőket és ielitesen lüníetett a második választó kerüiet nemzet- ' gyűlési képviselője mellett. í A gyűlést rövid b-szíddel Kovács ' Imre pái!vezetőségi tag nyiloiia meg. Nj Ugaio.iira, rendre intette a hallgatóságot, majd átadta a szót Peidl Gyulanak, aki a KövelkezŐKet mondotta : Peidl Gyula beszéd?. Tíszicl! polgártársaim, tiszteit e;vtársji nl A- a szép fogadtatás, amelyben tegnap .'édesített bennü.ikel Szeged város munkássága, az a szerttei, amellyel körülvesznek, bőségesen kárpótol bennünket azén a gyü.úieleá fogadtatásén, amiben a polgári partok részérőt a nemzetgyűlésen részesül ünk. Azt hangoztatjuk állandóan, nogy nem vagyun* hszaliak. Kerde.ti, vajjoi kik a hazafiak? Közbeszólás-. A pinamistá*! Peidl Gyula: Talán az a kicsiny réteg, amely évszázadokon keresztül bitorolta az ország földjét? A történelem tanúsága szerint mindig, amikor a dolgozó kisemberek helyzetük megjavítására törekedtek, mindig elakarták velük hitetni, hogy ez rem hazafias cselekedet. Nagyon jellegzetes, hogy már a választások ; előtt is és most is a nemzetgyűlésen minden gyűlölködés mellett hal; lőttünk oyan hangokat, hogy a dolgozóknak a nemzetgyűlésen való i képviselete megnyugvást kelt a nép | körében. Ez azonban egymagában| véve még nem lehet elég arra, hogy : megnyugv.st keltsen, hogy ez a megnyugvás állandó legyen. A szociáldemokratáknak nem az a legfőbb óhajuk, hogy képviselőt küldjenek a parlamentbe. Ennek csak akkor van érti Ime, ha a munkásképviselők megfelelő megértésre találnak a túloldaliaknál és a kormánynál és olyan intézkedések történnek, amelyek megjavilják az életviszonyokat és a doigozo nép jogi helyzetét. (Ugy van I) Ha csak arról volna szó, hogy szocialista képviselők ül jenek a parlamentben, ezt már régen elérnettük volna. Maga Tisza István, aki hallani sem akart a választójog kibővítéséről, több ízben fölajánlott pá-tunknak néhány mandátumot, de a párt ezt mindannyiszor visszau asitotta, mert a választójog kérdésé foníosabb annál, hogy h-ny szocialista képviselő ül a parlamentben. Ha titkos a váiasztójog, ez megadja a lehetőséget arra, hogy a választók minden befolyástól mentesen éljenek vele és igy minden képviselő, ha azt akarja, hogy mandá urna ne csak egy ciklusra szóljon, kénytelen olyan politikát folytatni, amely a széles népré egek érdekeit szolgálja. Tisztelt polgártársaim I A dolgozó néprétegek ma a legsúlyosabb gondok és viszonyok között élnek. A drágaság napról-napra fokozódik. Maga Bethlen István miniszterelnök adta tudtára hírlapok utján az ország lakosságának, hogy borzalmas lesz a tél. (Közbeszólás: A buza aranyparitásai) A drágasággal kell tehát alaposan foglalkoznunk. A szociáldemokrata képviselők ezt a maguk részéről meg is teszik. Megfelelő javaslatokat terjesztünk elö. Ha ezeket a nemzetgyűlés elfogadja, nem mondom, hogy a drágaságot teljesen megszünteti, de mindenesetre mérsékeli. A szociáldemokrata pártnak az az álláspontja, hogy a drágaság u gabonaárakból indult ki, mert ehhez igazodnak a többi árak. (Ugy van!) Ellenfeleink, a nagybirtokosom akiknek hasznos lehet a >enyérdrágasáp, azt akarják elhitetni a kisgazdákkal, a törpebirtokosokkal és a földmunkásokkal, hogy a szociáldemokratáknak ez az álláspontja ellenük irányul. Leszögezem és szeretném, ha a törpebirtokosok és a földmunkások ebben igazat adnának nekem, hogy számukra a magas gabonaár nem jelent hasznot, mtrt nekik nincsen annyi buzájuk, hogy annak az árából födözhetnék mas áruk drágaságát. Ha olcsó a gabona, akkor az ipari termelés is olcsó. Hogy ezt megé tethessük a nemzetgyűlésen is, ahhoz szükséges a szociáldemokrata képviselők kitartó munkája. Ehhez pedig szükségünk van arra, hogy választóink ernyedetlen munkával segítségünkre legyenek abban a harcban, amely arrj irányul, hogy minél szélesebb rétegeket nyerjünk meg. Eredményt csak akkor érünk el, ha «okan vagyunk és ha cselekedetünket a meggyőződés diktálja. — Ahhoz, hogy a dolgozó rétegei? életszínvonalát és jogi helyzetét megjavit-uk, szükségei, hogy Magyarországon törvénybe iktassák az egyesülési és gyülekezési jogot. (Ugy va.i!) Magyarországon kivül nincs még Európában még egy olyan oiszág, ahol nincs meg a népnek ez a joga. Mindenek előtt szükségesnek tartjuk a sajtószabadság helyreállítását. (Zajos Helyeslés.) Lehetetlennek cs a mai korba bele nem ilőnek tartjuk, ho?y közigazgatási uton tilthassanak be lapokat, vagy vonhassanak meg kolportázsjogot. A kurzus alait gyakran hangoztatták, hegy a lurzuselienes lapokat be kell tiltani és mcst a nemzetgyűlésen haronló indítvánnyal állanak, elő. (Nagy zaj.) Nyilvánvaló,h- gy ilyen felfogást sehol sem érthetnem meg. Kijelentem, hogy amikor ezt az irditványl meghalloitam, Szlmuelly nsve jutott eszembe. Számueiiy etr.be: .ke: gyilkolt, ezzel a szellemet akarják meggyilkolni. (Zajos helyeslés. Fölkiattások: Le az orgoványi»kkal I Szellemi Orgovány I) — Negyvenhárom évvel ezelőtt Szegedet e öntötte a Tisza, elpusztította az skkor virágzó vároet. Az árvíz után sár és iszap maradt vissza. Szorgos munkára volt szűkig. begy e«.t a íok tisrat és szapot eltakari.hassák ée hc^y az elpusztuit Szeded helyére egy szebb Szcgedeí építhessenek. Polgártársaim! Nyolc évvtl ezelőtt hasonló áradat öntöite el az országot, a háború. Ennek nyomán is í.ok sá; és iszap maradt vissz*. Eddig ínég nem sikerült ezi ÍZ iszapot eltakarítani, de nekünk az a törekvésünk, hogy az eltakaritas munkáját folytathassuk, hogy szabaddá tegyük az utat a közszabadságok, a munka, a jog, a kulturális fejlődés előtt. Ha sikerül ezt a sok sarat és iszopot eltakarítanunk, ha sikerül biztositanunk a fejlődet lehviögégét Mígyarország számára, akkor bátran variálhatjuk a szállóidét, he Magyarország szebb lesz, mint vo . I Ezt azonban nem lehet elerni terrorral <Kö: beszólások : De még internálással sem !), csak a közszabadságok törvényes biztosításával, a m;gelh»*tési viszonyok javításával és a kuítura fejlesztésével. Ehhez a trunkához kérem •in az öoCk kitartó és hűséges támogatását.1 Négy szocialista képviselő beszéde. Peidl Gyula befejez'e beszédét. A hailí'-iósát; hatalmas éijenzc.sei ünnepelte a kép.ise.öt. A raps es éljenzés MÉG okkor is tar.ott, akikor KJvacs lrnra. be;elen elte, üogy Szabc G;ala nemzeteyülé:i képvbdó beszéu; nö/ctkeJk. Az ünnep.ís zaja csíik a.'kor n^lt ei, amikor Szabó Gyula megjelent a röfión.'ö'.t emelvényén. Szabó Gyula először Peidl Gyula stcmíiyéve) f • lalKi>zk. Ne>n vagyok, u«ymond, tekinielyimádó, sz é'e>. sokmindenre megtanított, de egyre n^m, nogy va| lakinek hízelegjek, de most ki kell | jelentenem, hogy a munkásmozgalomban eltöltött élelemnek cz az első boldog napja, amit Peidl társaságában töltök e! SzegeJen. Régen dogozunk együtt é-: mindig azt láttuk. hoity c&sk kevés háia jut azokra!:, akik a Vis emberekért küzdenek. De :rost, atnikor ?. bc dog emberek szemébe nézhetek, belátom, hogy rem hiába ugarOítutik. Amikor bekentünk a nemzetgyűlésbe, nagyon jó! tudtuk, hogy nc r. olyan társ2ságbi megyünk, aiol tárt karokkal *ának ben lünket, han-:m *zért menUnk br,hogy ott folytassuk munkánkat.