Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-15 / 161. szám

Szeged, 1922. julius 15 Ara 6 korona. Szombat, III. évi, 161. sz. ELŐFIZETÉS! Egy ívre 1440 kor. Fél évre 720 • ARAK Negyedévre 360 kor Egy hóra 120 » Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. V Telefon 13-33. Istennyila. Az istennyila egyelőre még nem csapott ugyan le, de hogy Zsitvai­tibori parlamentáris hasonlattal él­jünk — fölvonult a magyar politika különben is elég borús és viharos égboltozatára. Héjjas Iván, miután kipihente az elfő orgoványi bünpör izgalmait, amelyen bebizonyult, hogy „a felelőtlen elemek" az ő egyenes és határozott parancsára jogtalanul és ártatlanul gyilkolták meg a há­rom áldozatot, most már ünnepel­teti magát és az Ébredők sörházi gyűlésén kijelenti, hogy ő lesz az a bizonyos istennyila, amely le fog csopni Budapestre. Az istennyila igy vonul be a magyar közéletbe. Eddig az Isten ostorát ismertük a történelemben, aki a legsötétebb középkorban végigkergette hadait a világon és ott tombolt Európa véres homlokán. De az Isten ostora po­gány volt és nem keresztény ébredő és az Isten ostora mégis csak ha­talmas népek és seregek ura volt és — ne felejtsük el — megint csak a legsötétebb középkorban. Héjtas Iván nem elégszik meg az egyszerű ostorral, nem, ő egyenesen és ha­tározottan maga az istennyila akar lenni és az Ébredők teljesen azono­sítják mHgukat vele, valami Rónai nevü (keresztneve ismeretlen) vezető határozati javaslata szerint. Ez a Rónai, ugy látszik e2ek után, a kis­istennyila lenne, a többi hivek pe­dig a pótistennyilák. Egy egész magyar Olimpusz dübörög a sza­vaikban és Héjjas, mint afféle Zeus ex machina, hozzádübörgi mindezek­hez, hogy még lesz neki parancsa, amit kiadjon és a fiók Zeusok rá­mennydörgik, hogy ők pedig féle­lem és gáncs nélkül teljesileni fog­iák ezt a parancsot Lendvai (Lehner) István, aki a fajmagyarság ideálját látja Ivánban, kinyilatkoztatta, hogy a legteljesebb engedelmességgel tar­toznak vezérüknek. Szó, ami szó és paríncs, ami pa­rancs, innék a fele se tréfa, v?gy pedig az egész Cfak tréfa, mert vi­szont egy egészen más Iván, Ra­kovszky belügyminiszter mindenek megnyugtatására nyiladozik cs meg­állapítja, hogy Héjjas Iván ezután is adhat még ki parancsokat, dc ő, Rakovszky Iván belügyminiszter, azt hiszi, hogy r.em lesz, aki ezeknek engedelmeskedjék és teljesitsc. H(:t hiszen Zbonáék és Danicíék már most rligha is fogják ezt meg­tenni, de, hd hihetünk Lendvai (Leh­ner) I tván fogadalmának, vannak még s'íp száminál, ha ep re keve­set ben isükik igenis Hé'jas Ivánt ismer k el uruknak, vezérüknek és pancsolójuknak. pedig egy ki>sé megint gyanús dolog és rem éppen arra való, hegy künn és benn mcgczilárditf: az amúgy FC túlsá­gosan érts bizalmai, viszont Héjjas azon megnyugtató kijelentése, hegy ű a jelenlegi rend és kormány mel­lett van, csak a baloldali kilengése­ket nem fogja tűrni, annak a szerénv megállapítására késztet bennünket hogy talán és éppen rrostanábar, a jobboldali kiler^ések is éppen o'yan ártalmasak az or0rág hiiel^re. a nem­zet becsülelére és ha valaki olyan és nrn politizál, akkor illenék jobbra-balra egyformán vigyázni, hogy — maradjufik a hasonlatnál — hogy az istennyila bele ne üssön a retienet-.sen jó hazafi, mint Héjjas ! magyarság jövőjébe! A földmivelési miniszter védekezése. Az indemnitási vita a nemzetgyűlésen. BUDAPEST, julius 14. Az indem­nitás vitáját folvtattf.k ma is a nem­zetgyűlésen. A földmivelésügyi mi­niszter is tolszólalt és az ó beszéde zajos közbeszólásokat provokált. Lukács György voll az első szónok, aki Horváth Zoltán tegnapi beszédével polemizált. Szerinte nem a választási, hanem azokkal az atrocitásokkal kell foglal­koznunk, amelyekkel az elszakított területeken élő testvéreinket sújtják. Óvakodni kell, nehogy a külföldön azt mondják, hogy még mindig nem tértünk a konszolidáció útjára. Künn nagyon figyelnek arra, hogy itt mit mondanak. Egy hang a szocialistáknál: Amit Héjjas Iván mond 1 Lukács György ezután az ob­strukció ellen beszél. Dénes István: Nincs obstrukciól Ön épp ugy obstruál, mint mi I Lukács György ezután a többter­melésrfll. majd a szocializmusról beszél. Az egész magyar nép föllá­zadt amiatt, hogy a szocialisták tá­mogatták a kommünt. Pikler Emil: Ez ellenkezik a tör­ténelmi igazsággal! (Zaj.) Lukács György: Maga a párt el­követte a botlást, amiért lakolnia kell. Knaller Győző: És meddig fog lakolni ? a Lukács György: A bolsevizmustól megtisztított szocializmust fönn kell tartani. Elég volt a demagógiából, rá kell térni a demokráciára, a nyu­godt, béké? munkára. A javaslatot elfogadja. (Éljenzés a kormánypárion.) A földmivelésügyi miniszter betzéde. Nagyaiádi Szabó István földmi­velésügyi miniszter fölszólalását szin­tén Hoiváth beszédére való reflexió­val kezdi. A tegnapi beszéd úgy­mond egy egész napot vett igénybe, holott igazan fontosabb munkára volna szükség. Rassay Károly: Hol vannak a fa­vaslatok ? Nagyatádi Szabó: Ha mindenki ugy jár el, mint Horváth Zoltán, aki egy sereg képviselőtársától ösz­szegyüjtött adatot fölolvasott, akkor ezt a módszert nem lehet helye­selni. Megjegyzései volnának Hor­váth Zoltánnak a Károlyi-korszakra vonatkozó adataira. Sohase tagadta, uogy ott volt. De itt arról van szó, hogy milyen módon vett részt a for­radalomban. S hoüy szerepe nem volt káros, arra vonatkozólag egész ,seieg tanura hivatkozhatik. ! — Lukács Gyö g/ képviselő — | ugymend — bevzélt arról, hogy l voltak nagyon sokan a szociálde­mokrata pártban, akik nem voltak hivei a kom­munizmusnak. (Nagy zaj.) Éti tovább megyek, 3mikor a kom­munizmus kitört és ni Budiról le­jöttünk Peidl képviselőtársammal és Garami Ernővel... Fábián Béla: Ezt meg kell mon­dani I Sándor Pál: Már régen meg kellett volna mondani. Nagyatádi Szabó István : Hiszen éppen arról van szó, hogy egy ki­jelentést tegyek I Fábián Béla: Csak odaát nem akarják meghallgatni I Nagyaiádi Szabó: Egy kijelentést akarok közszájra adni. Akkor ugyanis, amikor még együtt jöttünk le Peidl Gyulával és Garami Ernővel Budá­1 ról a kommunizmus kitörésekor és amikor meg voltam győződve, hogy ők ketten is ellene vannak a kom­munizmusnak, azt mondottam nekik: Ilyenekkel sohasem működöm együit, de veletek mindig szivesen dolgozom. Nagy Ernő: Tessék ezt megmon­dani a túloldalnak! (Nagy zaj.) Nagyatádi Szabó: Azért jelzem ezeket az eseményeket, mert annyi­féle ezközt igyekeztek fölhasználni ellenem . . . (Nagy zaj.) Nagy Ernő: MI védekezünk. Ott kezdik 1 Nagyatádi mosakodott. 1 Ezután miniszterségéről és politikai szerepléséről beszélt és most Andrássy szavain reflektált, aki azt mondotta róla, hogy rekordot mutatok föl abban,mennyi ideig tudok miniszter lenni. Ö — úgymond — sohasem ajánlkozott V2lami pozícióra. Amií Andrássy taktikázásnak mond, az lényegében abban áll, hogy ő — Nagy atádi — sohasem taktikázott. Sohasem volt más pártnak a tagja, mint amelyikben most van. (Óriási derüitség es zaj az ellenzéken.) — Hallatlan! Hol a kisgazda­párt? — hangzik az ellenzéki padok minden oldalától. Bogya János: A legkülönbözőbb irányzatokkal ment együtt! Nagyatuli Szabó: Soha a parto­mat nem változtattam! Bogya János: Soha olyan irány nem jött, amelyhez ön nem csatla­kozott. Nagyatádi Szabó: Engem nem lehet közbeszólásokkal megzavarni. (A kormánypárt tapsol.) Dénes István: Hol a földreform? (Állandó nagy zaj). Nagyatádi Szabó István: Pártom­mal rem taktikáztam, szemben An­drássy Gyula képviselő úrral, aki több pártnak volt a vezetője. An­drássy jobban taktikázott mint ő, mert hosszabb ideig volt miniszter, mint ö. Bogya János: A taktikázás és a megalkuvás közt nagy a különbségi Az elnök rendreutasítja Bogy át. Rupert Rezső: Azt nem lehet le­fogadni, hogy ön minden rendszert támogatott. Nagyatádi Szabó: Rupert képviselő ur az első választások elölt a leg­csunyább cikkekel irta rólam, de amikor ide bekerült, leglelkesebb hivem lett. Dénes István: Akkor még nagy­atádi Szabó István földet igért. Rupert Rezső: Akkor még a titkos választójog hive volt. Horváth Zoltán: Az az egy egészen bizonyos, hogy ' Nagyatádi minden kormányt végigszolgált és támogatott. (Állandó nagy zaj.) Az elnök többször csönget, majd az tllé&t tiz perem fölfüggeszti. Szünet ulán Nagyatádi folytatja beszédét, ö', úgymond, ugy á.ütják be, mint akinek nincsenek képes­ségei a miniszteri állásra. Igaz, nem részesült olyan neveltetésben és ki­képzésben mint András>y, mert oiyan szegények voliak a szülei, hogy még a bölcsőjére se telt pénzük, de ő tanult a2 élet Cs a szenvedések isko­lájában, amit semmiféle kiképzés nem pótolhat. (Taps a kormány­párton.) Kisgazdából lett miniszter, épp ezért ismeri az összes kisgazda­kérdéseve'. S rem egyoldalú. Sze­rinte annak a birtoknak van a leg­nagyobb jogosultsága, amely a leg­több munkással dolgozik. Ez a több­termelés alapelve. Horváth Zoltán: A nagybirtok apotheozisa I Nagyatádi Szabó István : Nézze­nek körül a nagybirtokosok, akik engem nem tartanak alkalmasnak a miniszteri állásra és meg fogják kapni a feleletet. Haller József: Bodóné másról be­szél, mikor a bor árát kéri! Propper Sándor: A titkosságról tessék valamit beszélni! Nagyatádi Szabó: Kijelentem és ezért tartottam szükségesnek a jeíen fölszólalásomat, hogy nem taktiká­zásnak köszönhetem pozíciómat. Csu­pán ez volt a célja felszólalásomnak. (Nagy taps és éljenzés a kormány­párton.) Horváth Zoltán állt föl most, hogy Nagyatádinak feleljen. (A kormánypárt nagy része kivonul. Fölkiáltások az ellenzéken : Menjünk ki mi is 1 Hoiváth int a kezével.) Nagyatádi Szabó István azzal vádolt meg, hogy én lelete­zéseket akartam tenni. Én ez ellen tiltakozom, egyáltalában nem volt szándékomban a leleplezés. Ha a földmivelésügyi miniszter a felszó­lalásomat figyelte volna, nem ke­rülte volna el figyelmét, hogy én arra akart im kérni a túloldalon lévő függetlenségeikei (Ál'andó nagy ra;),

Next

/
Oldalképek
Tartalom