Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-02 / 149. szám

SZBQBD Drágább a Bodom, mint a piac, . AMkdrA«AI|ák, menjenek epiecre" — mondja az Intéző. Amióta üzemben van a bodomi kertgazdaság, minden évben fölujul a harc a gazdaság vezetősége, a városi tanács és az árvizsgáló bizottság között. A bodomi kertgazdaságnak ugyanis állandóan hirdetett célja és rendeltetése az lenne, bogy mérsékelt áraival megfékezze a piac kilengéseit és szabályozza a terményárakat. Minden évben fölhangzik a vád, hopy a bodomi kertgazdaság nem teljesiti fölad -Kát, 1 hogy — mint akármilyen más ma- I gánvállalkozás — elsősorban a leg- ' nagyobb ü.-leti haszon elérésére tö ! rekszik és ami a legsajnálatosabb: j ezeket a minduntalan 'föluju'ó vádakat eddig még elfogadhatóan nem cáfolta meg senkisem. Az előző években csak aniiyi vo t a panaszuk lényege, hogy a bodomi teiménuk ára nem alacsonyabb, vagy jelentéktelenül alacsonyabb csak a piac árainál. Az árvizsgáló bizottság a mult nyáron meg is kereste ebben az ütyben a város tar.ác át j és kérte a termények árelemzését, j de a bizottság tkcióia többször ! megísmetl"dú tanácsi vilákon kívül J konkrét eredményeket nem váitotí ki. j Az idén e viszonyok ínég jobban • elf-ijultik. A tavaszi hónapokban, amikor a konyhakerti veteményeknek m g ujdons'g jeilege volt, a bodomi árak és a piac árai között mígvolt a kívánatos differaioi, ami azonban mindinkább c-ökkent, mig ma ott tartunk, hogy egy joggjl elkeseredett köztisztviselő a következőképen panaszkodott munkatársunk elöti: — Szombaton regte; hai órakor kezdték meg az átusnást a hatósági zöldségbódé előtt — öt vevJ jelenlétében. Árusítottak zöldbabot 25 koronáért kilónkint és retket 5, kalarábét 6 koronáért csotnónkínl. Az öt vevő közül csak egy n)uj-dijas vásárolt, az is kénytelenségből, mert reumás iabával nem 'udta volna végigjárni a piacot, a többiek vá- i sárlás nélkül ott hagytak a „hatósági" zOidségbódM és a piacra mente1", ahol zöldbabot 16—18 koronáén és a többi terményeket is ' jóval olcsóbban megkapták. Ezt a panaszt kö;öltük Várkonyi Jenő gazdasagi intézővel, akinek a hatáskörébe tartozik a bodomi ára* i megállapítása. A gazdasági intéző értheteilcn ingerültseggel a következőket váiaszolta kéidésünkre: — Nem tudok semmit sem mondani. Azoknak, akik ugy találják, hogy drágák a bodo rii termények, csak a/t a tanácsot aahatom, hogy menjenek a piacra, ott vásároljanak. Azt ugyanis elfeíejtetiük közölni | az intéző úrral, hogy tanácsát, a tanácsadás előtt m<ir niegfogadiák ' és csak nyerlek iatt?.. Fölkerestük Balogh Károiy pé.izügyi tanác nokot, az árvizsgáló bi- ; zottság elnökét is és közöltük vele a hallottakat, mire a Következőket mondotta : — Nem tehetek mást, mint ho^y az árvizsgálő bízott ag elé te<j-ztem a kérdést. Magam i» személyesen meggyőződtem arról hogy rettenetes az, amit a boaomi terményekkel csinálnak. Jelen.éKenyen drágább oi: minden, mint a piacon. • Ei.r.ek kü.önber m.'-gv.nnak a diszkrét okai, amitől finn n>ilji«oziutom A Következménye küiCnben ma mar meg is látszott, a behozott áiuból alig vittek el valamit. Csak annyit mondhatok, hogy a B.dorr körül 24 óra alatt rendet lehetne teremteni. Ilyen körülmények között nem csodálkozhat tehát senki sem azon, hogy a kofák uralma napról-napra tűrhetetlenebbé válik. Hiszen maguk előtt iátják a hatósági kezelés alatt álló bodomi ker'gazgaságot, mint köveiendö példaképet. A genuai anekdota perspektívái. Hetek teltek már el, mióta a genuai konferenciának bezárultak a kapui. Azóta már másutt újra gyűléseznek Európa sorsának intézői, hogy elrendezzék, amit oly s épen összebogoztak és életei vigyenek bele Európának gazd sági organizmusába, amelyet szerencsésen dögrovásra juttattak. Vannak, akik azt mondják, hogy volt eredménye a genuai sokadalomnak. Ha egyéb nem, eredmény az is, h gy fölnyitotta olyanoknak a szemét, akik eddig látni nem akaitak és makacs megátalkodottsággal nem akartak tudomást venni arról, ami szan szét történik ezen a meggyötört, szétzilált világon. Nekünk, akik nem a hivatásos diplomácia semmitmondó nagyképűségének szemüvegén keresztül és az elméleti közgazdaságnak a szemellenzöi közül nézzük a világot, a megállapításunk a;, hogy a genuai konferenciának a legnagyobb eredménye egy — anekdota, amely bizonyára már szájról-szájra jár egész Európaban. A legnagjobb eredmény ez az anekdota, mert néha a keserűség humorától csillogó adomák jobban rávilágítanak a valósagra, mint kötetekre menő tudálékos fejtegetések és ravasz politikai csűréscsavarások. Az anekdota röv den az, hogy a konferencia utolsó napján együtt ülnek egy genuai kávéházban az egyes államok Képviselői. Távozás előtt még egy kedélyes esté akarnak együtt tölteni. Esznek, isznak, komáznak, ahogy vitéz Háry János mondaná. Vége van a barátságos tereferének és fizetésre kerül a sor. Lloyd George belenyúl a mellényzsebébe és kivesz egy szép fényes sovereignt. A pincér meghajtja magát és visszaad belőle bizonyos számú lírákat. Utána Barthou fizet a Banque de Francé papírjával. Abszolút számban kifejezve neki mégegyszerannyiba került a mulatság. Fizet a szerencsétlen véget ért Rathenau is egész köteg márkával. Az osztrák Seide! átnyújt a pincérnek egy — fuvarlevelet. Magyarázat: az állomáson áll egy vagon, tele osztrák ezerkoronással. Abban rejlik az elégtétel. Utoljára kerül a sor C cserinre. (A magyar külügymini. térről nincs szó a mesében, valószínűleg annak az érdeklődésnek az illusz rálására, mellyel Európa hatalmasai Wagyarország iránt viseltetnek.) Csicserm is a zsebébe nyul, de se aranyat se papiit nem szed e ő, hanem helyettük valami furcsa, ciril betűkkel ékes témöntvényt nyújt át a talián Gnnymedesnek: — Itt VJII l.aratom cz a klisé. Nyomasson annyi rubelt, amennyi magának jói esik. Ez ;z internacionális anekdota, amely a genuai konferencia nyomán kelt szárnyra, tulajdonképen gúnyosan nevető formába öltöztetett öszszefoglalása annak a szörnyű gazdasági és pénzügyi összeomlásnak, amely immár egész Európára van kiterjedőben. A jelen pillanatban ez az összeomlás a szomszéd Ausztriában öltött akut formát. Az osztrák korona ugy elértéktelenedett, hogy a legfontosabb szükségleti cikkek árai már nem is napról-napra, hanem órárél órára emelkednek, az üzleti élet pedig megbénulással fenyeget, mert az iparosok és kereskedők a teljesen devalvált koronáért már nem hajlandók árut adni. Szinte a pénzügyi tragédiának az állomásait jelzi az a kimutatás, amely a bankjegyforgalom mennyiségét, az ércfedezet százalékát és a zürichi korona-árfolyamot tünteti föl 1914 julius 23-tól kezdve. A táblázat a következő : Bankjegy • Ércfcrgalom ftdtztl millió száza Zürichi koiona lékhan árfolyam 1914 julius 23 2.129 74'62*/, 104.50 1914 dec. 31 5.136 23 40*/, 90.50 1915 dec. 31 7.162 115G*/, 66.67 1916 dec. 31 10.888 3-20*/, 52.75 1917 dec 31 18.439 2*00•/, 521918 dec. 31 35.588 0"90*l, 30.25 Köztudomásúlag 1919 elején megszűnt a volt monarchia államainak a pénzügyi egysége és az utódállamok lebélyegeztették a területükön levő bankjeg) készletet. A bankjegyállományból Ausztriára esett közel öt milliárd korona, természetesen már ércfedezet nélkül. A zuhanás e pillanattól kezdve rohamos. Bankjegyforgalom Zürichi millió koroiu árfolyam 1919 március 31 4.804 21.50 1919 decemb.31 12.134 3.15 1920 decenib.31 30.645 1.55 1921 decemb 31 174.114 0 20 1922 április 3J 321.925 006 Azóta a helyzet még romlott és Ausztria a teljes csőd előtt áll. A vigasztalan helyzeten a dopingolás és az életelixirek befecskendezése sem tud segíteni. A sokat emlegetett külföldi kölcsönök valószínűsége távok dik, a svájci tőkével létesítendő jegybank lehetőségében pedig nem mernek bízni az et berek Remediumnak maradna a Németországhoz való csatlakozás, amit az ántánt nem enged meg. Ha ez nem történik, akkor is lesz valami kétségtelenül, de hoay mi ez a valami, azt a „szakértők" nem merik, söt talán nem is tudják megmondani Ausztria e teljes összeomlásának a láttára nekünk félre kell tennünk minden e etleges kárörömet, mert ami odaát lejátszódik, abban mi is elsőrangúan érdekelt fél vagyunk, i Mióta a háb ru befejeződött, szinte Szeged, 1922 frllas 2. törvényszerüleg lehet megállapítani, hogy a leromlásnak a processzusában körülbelül egy esztendős távlatban követik egymást a legyőzött államok. Németország ott tart ma Zürichben, ahol mi tartottunk egy esztendő előtt, mi pedig ugy állunk, ahogy Ausztria állott 1921 tavaszának a végén. Követnek bennünket ebben a sorozatban a .győztesek" közül Románia és Jugoszlávia. Gazdaságilag ők is a legyőzöttek közé tartoznak. Magunkhoz azonban a saját bajunk áll a legközelebb. Ha formailag az összeköttetésűnk Ausztriával meg is szakadt, a régi összeszövödésnek még mindig ezer meg ezer szála fűz össze bennünket. Nyersterményeinknek még mindig Ausztria a legfontosabb piaca és behozatalunkban is Ausztria áll az első helyen. Az idegen valuták magas állása mellett külfölfön iparcikkeket vásárolni nem tudunk. A nagy bécsi pénzintézetek igen nagy összegekkel vannak érdekelve a magyar értékpiacon és jóformán nincsen számottevő magyar vállalat, melynek ne volna jelentós ausztriai érdekeltsége. A teljesen devalvált osztrák koronából milliárdok és milliárdok vannak magyar kezekben, melyeket birtokosaik spekulációra, vagy pedig árutartozásaik fedezésére szereztek be. Ez a magyarázata, hogy az osztrák koronának minden sülyedése matematikai pontossággal éreztette hatását a magyar korona árfolyamának alakulásánál és ezért kell attól rettegnünk, hogy rajtunk kivül álló okok is vészes következményekkel járhatmk pénzügyi helyzetűnk alakulásánál. Hátha még jönnek az inflációs teoretikusok, akik azt magyarázzák, hogy nem baj, akármennyi a fedezetlen papírpénz, csak betöltse a hivatását. Nos, ha erről van szó, a papir betöltheti a .hivatását". A szaporítása csak gyorsíthatja azt a folyamatot, amely Ausztriának beteljesedő félben levő végzete felé sodor bennünket is. Tonelli Sándor. Szakszerű javitás, alakítás, szolid árskon, jótállás mellett Babós Árpád SmtLfvé^ Oroszlán utca 6. szám. IQH Aranyat, ezüstöt magas áron veszek. „MENTOR" Biztosító Részvimjtlrsasftg elfogad biztosításokat tflz, betörés- és szállítási károk ellen a legelőnyösebb feltételek mellett. Kartellen kivül álló társaság. Alkalmaz szerzötisztviselfiket magas fizetés és jutalék -•••- mellett. Személyes jelentkezés. Iroda: Kálvin-tér 2. (Református bérház), II. emelet, 7. szám. 971 Vezértitkár: Gerö Lipót. Jntercontinentale" szállítmányozási és közlekedési r.-t Ezelőtt Hoffmann S. és V. RnHanPQt V 7nltán-lltra 18 Telefon: 65-94,65-95,65-96,32-54.157-42 Interurbán B. 15. DUadpcal, V.; l*UIU»l-Ullct 10. Távirati cim. lntM^ont, berlini, londoni ée sophiai leiepünké: Lercontale. őtMioallitmonunU " interkontinentális, valamint a tengerentúli rorgalom összes viszonylataiban. Nemzetközi arUSZaillimanyOK Rendszeres arufnrgalom a Dunán, kombinált vasul-hajózási forgalom legíllamokkal, össze* határoicsóbh versenytélelek mellett, Duna-tiszai uszályforgalom S/.egeddel. rendszeres gyüjtöforflalom az összes európai külön qyümölcs és élelmiszerszállitó osztály. állomásokon lévő saját kirendeltségekkel. Saját telepek Európa összes jelentősebb helyein. Speuális f .rgalom a kelettel, Lengyelországgal és a balti tartományokkal. Szegedi kirendeltség: Bocskay-iitca 9, sz. Telefon 945.