Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-02 / 149. szám

SZBQBD Drágább a Bodom, mint a piac, . AMkdrA«AI|ák, menjenek epiecre" — mondja az Intéző. Amióta üzemben van a bodomi kertgazdaság, minden évben föl­ujul a harc a gazdaság vezetősége, a városi tanács és az árvizsgáló bizottság között. A bodomi kert­gazdaságnak ugyanis állandóan hir­detett célja és rendeltetése az lenne, bogy mérsékelt áraival megfékezze a piac kilengéseit és szabályozza a terményárakat. Minden évben föl­hangzik a vád, hopy a bodomi kert­gazdaság nem teljesiti fölad -Kát, 1 hogy — mint akármilyen más ma- I gánvállalkozás — elsősorban a leg- ' nagyobb ü.-leti haszon elérésére tö ! rekszik és ami a legsajnálatosabb: j ezeket a minduntalan 'föluju'ó váda­kat eddig még elfogadhatóan nem cáfolta meg senkisem. Az előző években csak aniiyi vo t a panaszuk lényege, hogy a bodomi teiménuk ára nem alacsonyabb, vagy jelentéktelenül alacsonyabb csak a piac árainál. Az árvizsgáló bizott­ság a mult nyáron meg is kereste ebben az ütyben a város tar.ác át j és kérte a termények árelemzését, j de a bizottság tkcióia többször ! megísmetl"dú tanácsi vilákon kívül J konkrét eredményeket nem váitotí ki. j Az idén e viszonyok ínég jobban • elf-ijultik. A tavaszi hónapokban, amikor a konyhakerti vetemények­nek m g ujdons'g jeilege volt, a bodomi árak és a piac árai között mígvolt a kívánatos differaioi, ami azonban mindinkább c-ökkent, mig ma ott tartunk, hogy egy joggjl el­keseredett köztisztviselő a következő­képen panaszkodott munkatársunk elöti: — Szombaton regte; hai órakor kezdték meg az átusnást a hatósági zöldségbódé előtt — öt vevJ jelen­létében. Árusítottak zöldbabot 25 koronáért kilónkint és retket 5, ka­larábét 6 koronáért csotnónkínl. Az öt vevő közül csak egy n)uj-dijas vásárolt, az is kénytelenségből, mert reumás iabával nem 'udta volna végigjárni a piacot, a többiek vá- i sárlás nélkül ott hagytak a „ható­sági" zOidségbódM és a piacra mente1", ahol zöldbabot 16—18 ko­ronáén és a többi terményeket is ' jóval olcsóbban megkapták. Ezt a panaszt kö;öltük Várkonyi Jenő gazdasagi intézővel, akinek a hatáskörébe tartozik a bodomi ára* i megállapítása. A gazdasági intéző értheteilcn ingerültseggel a követ­kezőket váiaszolta kéidésünkre: — Nem tudok semmit sem mon­dani. Azoknak, akik ugy találják, hogy drágák a bodo rii termények, csak a/t a tanácsot aahatom, hogy menjenek a piacra, ott vásároljanak. Azt ugyanis elfeíejtetiük közölni | az intéző úrral, hogy tanácsát, a tanácsadás előtt m<ir niegfogadiák ' és csak nyerlek iatt?.. Fölkerestük Balogh Károiy pé.iz­ügyi tanác nokot, az árvizsgáló bi- ; zottság elnökét is és közöltük vele a hallottakat, mire a Következőket mondotta : — Nem tehetek mást, mint ho^y az árvizsgálő bízott ag elé te<j-z­tem a kérdést. Magam i» személye­sen meggyőződtem arról hogy ret­tenetes az, amit a boaomi termé­nyekkel csinálnak. Jelen.éKenyen drá­gább oi: minden, mint a piacon. • Ei.r.ek kü.önber m.'-gv.nnak a disz­krét okai, amitől finn n>ilji«oziu­tom A Következménye küiCnben ma mar meg is látszott, a behozott áiu­ból alig vittek el valamit. Csak annyit mondhatok, hogy a B.dorr körül 24 óra alatt rendet lehetne teremteni. Ilyen körülmények között nem csodálkozhat tehát senki sem azon, hogy a kofák uralma napról-napra tűrhetetlenebbé válik. Hiszen maguk előtt iátják a hatósági kezelés alatt álló bodomi ker'gazgaságot, mint köveiendö példaképet. A genuai anekdota perspektívái. Hetek teltek már el, mióta a ge­nuai konferenciának bezárultak a kapui. Azóta már másutt újra gyű­léseznek Európa sorsának intézői, hogy elrendezzék, amit oly s épen összebogoztak és életei vigyenek bele Európának gazd sági organiz­musába, amelyet szerencsésen dög­rovásra juttattak. Vannak, akik azt mondják, hogy volt eredménye a genuai sokadalomnak. Ha egyéb nem, eredmény az is, h gy fölnyitotta olyanoknak a szemét, akik eddig látni nem akaitak és makacs meg­átalkodottsággal nem akartak tudo­mást venni arról, ami szan szét tör­ténik ezen a meggyötört, szétzilált világon. Nekünk, akik nem a hivatásos diplomácia semmitmondó nagyképű­ségének szemüvegén keresztül és az elméleti közgazdaságnak a szemel­lenzöi közül nézzük a világot, a megállapításunk a;, hogy a genuai konferenciának a legnagyobb ered­ménye egy — anekdota, amely bi­zonyára már szájról-szájra jár egész Európaban. A legnagjobb eredmény ez az anekdota, mert néha a kese­rűség humorától csillogó adomák jobban rávilágítanak a valósagra, mint kötetekre menő tudálékos fej­tegetések és ravasz politikai csűrés­csavarások. Az anekdota röv den az, hogy a konferencia utolsó napján együtt ül­nek egy genuai kávéházban az egyes államok Képviselői. Távozás előtt még egy kedélyes esté akarnak együtt tölteni. Esznek, isznak, ko­máznak, ahogy vitéz Háry János mondaná. Vége van a barátságos tereferének és fizetésre kerül a sor. Lloyd George belenyúl a mellény­zsebébe és kivesz egy szép fényes sovereignt. A pincér meghajtja ma­gát és visszaad belőle bizonyos számú lírákat. Utána Barthou fizet a Banque de Francé papírjával. Ab­szolút számban kifejezve neki még­egyszerannyiba került a mulatság. Fizet a szerencsétlen véget ért Rat­henau is egész köteg márkával. Az osztrák Seide! átnyújt a pincérnek egy — fuvarlevelet. Magyarázat: az állomáson áll egy vagon, tele osz­trák ezerkoronással. Abban rejlik az elégtétel. Utoljára kerül a sor C cserinre. (A magyar külügymini. ­térről nincs szó a mesében, való­színűleg annak az érdeklődésnek az illusz rálására, mellyel Európa hatalmasai Wagyarország iránt visel­tetnek.) Csicserm is a zsebébe nyul, de se aranyat se papiit nem szed e ő, hanem helyettük valami furcsa, ciril betűkkel ékes témöntvényt nyújt át a talián Gnnymedesnek: — Itt VJII l.aratom cz a klisé. Nyomasson annyi rubelt, amennyi magának jói esik. Ez ;z internacionális anekdota, amely a genuai konferencia nyomán kelt szárnyra, tulajdonképen gúnyo­san nevető formába öltöztetett ösz­szefoglalása annak a szörnyű gaz­dasági és pénzügyi összeomlásnak, amely immár egész Európára van kiterjedőben. A jelen pillanatban ez az összeomlás a szomszéd Ausztriá­ban öltött akut formát. Az osztrák korona ugy elértéktelenedett, hogy a legfontosabb szükségleti cikkek árai már nem is napról-napra, hanem órárél órára emelkednek, az üzleti élet pedig megbénulással fenyeget, mert az iparosok és kereskedők a teljesen devalvált koronáért már nem hajlandók árut adni. Szinte a pénz­ügyi tragédiának az állomásait jelzi az a kimutatás, amely a bankjegy­forgalom mennyiségét, az ércfedezet százalékát és a zürichi korona-árfo­lyamot tünteti föl 1914 julius 23-tól kezdve. A táblázat a következő : Bankjegy • Érc­fcrgalom ftdtztl millió száza Zürichi koiona lékhan árfolyam 1914 julius 23 2.129 74'62*/, 104.50 1914 dec. 31 5.136 23 40*/, 90.50 1915 dec. 31 7.162 115G*/, 66.67 1916 dec. 31 10.888 3-20*/, 52.75 1917 dec 31 18.439 2*00•/, 52­1918 dec. 31 35.588 0"90*l, 30.25 Köztudomásúlag 1919 elején meg­szűnt a volt monarchia államainak a pénzügyi egysége és az utód­államok lebélyegeztették a területü­kön levő bankjeg) készletet. A bank­jegyállományból Ausztriára esett közel öt milliárd korona, természetesen már ércfedezet nélkül. A zuhanás e pillanattól kezdve rohamos. Bankjegyforgalom Zürichi millió koroiu árfolyam 1919 március 31 4.804 21.50 1919 decemb.31 12.134 3.15 1920 decenib.31 30.645 1.55 1921 decemb 31 174.114 0 20 1922 április 3J 321.925 006 Azóta a helyzet még romlott és Ausztria a teljes csőd előtt áll. A vigasztalan helyzeten a dopingolás és az életelixirek befecskendezése sem tud segíteni. A sokat emlege­tett külföldi kölcsönök valószínűsége távok dik, a svájci tőkével létesítendő jegybank lehetőségében pedig nem mernek bízni az et berek Remedium­nak maradna a Németországhoz való csatlakozás, amit az ántánt nem en­ged meg. Ha ez nem történik, akkor is lesz valami kétségtelenül, de hoay mi ez a valami, azt a „szakértők" nem merik, söt talán nem is tudják megmondani Ausztria e teljes összeomlásának a láttára nekünk félre kell tennünk minden e etleges kárörömet, mert ami odaát lejátszódik, abban mi is elsőrangúan érdekelt fél vagyunk, i Mióta a háb ru befejeződött, szinte Szeged, 1922 frllas 2. törvényszerüleg lehet megállapítani, hogy a leromlásnak a processzusá­ban körülbelül egy esztendős távlat­ban követik egymást a legyőzött államok. Németország ott tart ma Zürichben, ahol mi tartottunk egy esztendő előtt, mi pedig ugy állunk, ahogy Ausztria állott 1921 tavaszá­nak a végén. Követnek bennünket ebben a sorozatban a .győztesek" közül Románia és Jugoszlávia. Gaz­daságilag ők is a legyőzöttek közé tartoznak. Magunkhoz azonban a saját ba­junk áll a legközelebb. Ha formailag az összeköttetésűnk Ausztriával meg is szakadt, a régi összeszövödésnek még mindig ezer meg ezer szála fűz össze bennünket. Nyersterményeink­nek még mindig Ausztria a legfon­tosabb piaca és behozatalunkban is Ausztria áll az első helyen. Az ide­gen valuták magas állása mellett külfölfön iparcikkeket vásárolni nem tudunk. A nagy bécsi pénzintézetek igen nagy összegekkel vannak ér­dekelve a magyar értékpiacon és jóformán nincsen számottevő magyar vállalat, melynek ne volna jelentós ausztriai érdekeltsége. A teljesen devalvált osztrák koronából milliár­dok és milliárdok vannak magyar kezekben, melyeket birtokosaik spekulációra, vagy pedig árutarto­zásaik fedezésére szereztek be. Ez a magyarázata, hogy az osztrák ko­ronának minden sülyedése mate­matikai pontossággal éreztette hatá­sát a magyar korona árfolyamának alakulásánál és ezért kell attól ret­tegnünk, hogy rajtunk kivül álló okok is vészes következményekkel járhatmk pénzügyi helyzetűnk ala­kulásánál. Hátha még jönnek az inflációs teoretikusok, akik azt ma­gyarázzák, hogy nem baj, akár­mennyi a fedezetlen papírpénz, csak betöltse a hivatását. Nos, ha erről van szó, a papir betöltheti a .hiva­tását". A szaporítása csak gyorsít­hatja azt a folyamatot, amely Ausz­triának beteljesedő félben levő vég­zete felé sodor bennünket is. Tonelli Sándor. Szakszerű javitás, alakítás, szolid árskon, jótállás mellett Babós Árpád SmtLfvé^ Oroszlán utca 6. szám. IQH Aranyat, ezüstöt magas áron veszek. „MENTOR" Biztosító Részvimjtlrsasftg elfogad biztosításokat tflz, betörés- és szállítási károk ellen a legelőnyösebb fel­tételek mellett. Kartellen kivül álló társaság. Alkalmaz szerzötisztviselfi­ket magas fizetés és jutalék -•••- mellett. ­Személyes jelentkezés. Iroda: Kálvin-tér 2. (Református bér­ház), II. emelet, 7. szám. 971 Vezértitkár: Gerö Lipót. Jntercontinentale" szállítmányozási és közlekedési r.-t Ezelőtt Hoffmann S. és V. RnHanPQt V 7nltán-lltra 18 Telefon: 65-94,65-95,65-96,32-54.157-42 Interurbán B. 15. DUadpcal, V.; l*UIU»l-Ullct 10. Távirati cim. lntM^ont, berlini, londoni ée sophiai leiepünké: Lercontale. őtMioallitmonunU " interkontinentális, valamint a tengerentúli rorgalom összes viszonylataiban. Nemzetközi arUSZaillimanyOK Rendszeres arufnrgalom a Dunán, kombinált vasul-hajózási forgalom leg­íllamokkal, össze* határ­oicsóbh versenytélelek mellett, Duna-tiszai uszályforgalom S/.egeddel. rendszeres gyüjtöforflalom az összes európai külön qyümölcs és élelmiszerszállitó osztály. állomásokon lévő saját kirendeltségekkel. Saját telepek Európa összes jelentősebb helyein. Speuális f .rgalom a kelettel, Lengyelországgal és a balti tartományokkal. Szegedi kirendeltség: Bocskay-iitca 9, sz. Telefon 945.

Next

/
Oldalképek
Tartalom