Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-16 / 162. szám

Szeged, 1922 tulhw 16. SZBQBD erzsébetvárosi merényletnél az a fontos, hegy három hasonló bomba­merényletet tapasztalt a magyar kit­étet és a nyomozás egyik esetben sem jár! eredménnyel, mert ugyan­azok követték el. (Na«y zaj. Közbe­kiáltások : N.vezze meg » teltere­ket! Bunpáru lást követ el, ha mm nevezi meg I) Kószó István: Egy milliót kap, ha iTegi^evezi! Rassay: Kószó képviselőtársam lel­kületéhez hasonló lelkületü egyének voltak a tettesek I Je lemzö rá­nézve, hogy amikor a gyilkosság felidézéséről van szó, neki rögtön a jutalom jut eszébe. •MMMMMMMMMMMMWS Emléktáblát állítanak A dorozsmai választás előkészületei. Bonyodalmak az ajánlási ivak kttrül. A hivatalos apparátus gőzerővel dolgozik a dorozsmai mandátumnak Eckhardt Tibor sajtófőnök számára való biztosításán. A küzdelmet, mint megyei főispán, dr. Aigner Károly irányi'ja a szegedi választás tapasz­talatain alapuló hadvezéri készült­séggel. Az erőviszonyokról, a küz­delem egyes mozzanatairól szinte percenként kap hivatalos értesítést. Városházi hivatalszobájában ál­landóan cseng a telefon. A szom­szédos szobákban is Iá asan folyik a munka. Az Írógépet a titkári szo­bába helyezték át és ott zörög sza­kad tlanul. Előtte áll az egységes ± « i Párt hiva'alos jelöltje, dr. Eckhardt Tömörkény Istvánnak Tibor és fojtott hangon, nehogy a Müller Lásító lllatszerkereskedő ! ^szédos Ks«?^kban j!.Wék£ megvette a Tömörkény-háTat. i ,űl" « meghallják, mondja gépbe Öt éve már, hogy Tömörkény Ist­ván a szegedi humuszban porlado­zik s öt év a'att, valljuk be, Szeged lársada ma nem ápolta kellőkép a nagy iró emlékét. Különösen fagyos és hideg maradt a város hivatalos intézösége e közügy, mint minden kérdés iránt, ami kulturát s igy köz­tigyet jelent. Tömörkény htván szob­ráról kevés szó esett míg a torony alatt, anná1 kevésbé lehet tehát szó a szobor elkésiité érői. Mulasztást pótol némi kis részben egy magán­ember kegyelete. Müller László, a Belvárosi illatszertár tulajdonosa ugyanis nemrégiben megvásárolta a Tömörkény-házat, a Tömörkény­vasárnap1 programbeszédét. A kerületben pedig előre kidol­gozott csataíerv szerint működnek a látható és láthatatlan erők. Ott a föszolgabiró a helyettes hadvezér, aki pontosan teljesiti a felsőbb uta­sításokat. Szombaton délelőtt izgalmas han­gulat volt a dorozsmai kerületben. Qyülés, programbeszéd ugyan nem volt, de az ajánlási ivek benyújtá­sának a határideje járt le délben és az ellenjelölteknek még nem voltak együtt a: ajánláshoz szükséges alá­írásaik, mert későn kapták kézhez az ajánlási iveket. Dr. Széli Qyula ügyvéd, Eckhardt legveszedelmesebb ellenjelöltjének párthívei napokon keresztül hiába ostromolták a járás­bíróság elnökéi, dr. Paraszkay Gyu­lát a? ajánlási ivekért, mert mindig elutasításra találtak azzal, hogy „a választás határidejéről még nem ér­kezvén hivatalos rendelet, az aján­lási ivek nem adhatók ki". Hétfőn ismét Paraszkaynál jártak a Széli-párt vezetői és ekkor a leg­nagyobb meglepetésükre azt a vá­laszt kapták, hogy Eckhardték az összes ajánlási iveket összevásárol­ták. Dr. Széli Gyu'a kénytelen volt az ajánlási ivekért a belügyminisz­tériumba küldeni, ahol két napi ké­sedelemmel csak szerdán kapták meg azokat. A dor zsmai kerületben 4040 vá­lasztót vettek föl a listára. Dorozs­mát 2800 szavazóval nyolc, Kistele­ket és Tömörkényt 1200 szavazóval négy körzetre osztották be. A vá­lasztók elszór an laknak a tanyavi­lágban és dr. Széli Gyula pártjának nagy nehézségekkel kellett megküz­deni, hogy a szükséges ajánlásokat két nap alatt megszerezzék. Hogy ez mégis sikerült, az annak a jele, hogy a hivatalos apparátus nem a leg­kedvezőbben idomítható választási „anyagot" találta meg Dorozsmán. Benyújtotta ajánlási ivét a szom­bati napon a hivatalosan jelölt Eck­hardt Tibor is és igy a dorozsmai kerület mandátumáért ketten küz­denek. A választás az eddigiek sze­utcában. A házat az uj tulajdonos , P— rint julius 23-án jesz renováltatja egyben elhatározta hogy imai%in ™yVáltoztatások az uj lakásrendeleten. A terv értesülésünk szerint hama­ro-an megvalósul és annál érdeke­sebb, mert az emléktáblára Juhász Gyula, az országoshirü költő ir epigrammát. Az emléktáblát a Sze­gedi Újságírók Egyesülete fogja ün­nepség keretében fölavatni. Az Ugy egyelőre kezdetleges stádiumban van s a fölavatás határidejéről, va­lamin! a fölavató ünnep részleteiről esek annak eiőbbrehaladása után tudósíthatjuk a közönséget. Mai megemlékezésünk főleg azért történ', hogy elismeréssel szólhas­sunk Müller Lászlóról, aki a ma­gyar kuli ura egyik iegnagyobbjának emlékét akarja annak a háznak fa­lába vésni, ahol Tömörkény élt és meghalt. A Budapesti Közlöny mai számá- j bérének a fönti mértékig való eme­ban megjelent 6000/1912. M. E. sz i lése ellen azonban a bérlő a járás­Belvárosí Mozi Teleion: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Hétfőn éa kedden Verne Gyula világhírt regénye filmen t Sándor Mátyás 9 111-IV. része. üt magyar szabadsághős törtenete. indket rísz egytutrre, egy előadásban. Itt. rész: IV. rész: A halottak étnek. Enyém a bosszú. Főszerepben : ROMUALD JOUBÉ. AaoUffvtt: Grogg kapitány az őserdőben, éa Orogg kauitány mint családapa. KitUno burleaik vígjátékok. Előadások tedcle. 6 É8 9 Szerdán éa caátört -Vön .Magyar fiiin I .V*Kyar fümt WLUH3BI mi fOLYU. D. taa 5 leNwnásban. Fősie-eolók­S*? von B»n*t, Dr. ToXaiOnéH Ssarvassy S*,.*. A«m*v«­Csalódott Itiktk. <Atoé»d*Szer+m)Timél* drtaa 9 tehrooésban. : ft MEMlCKELlk rendelet még életbeléptetése előtt hatályon kívül helyezi az uj lakás­rendeletnek a lakások, valam nt az üzlet és egyén helyiségek bérének emelésére vonatkozó rendeldelkezé­stíl s a béremelést a parlamenti bizottság tárgyalásain elfogadott alapelveknek megfelelően szabá­lyozza. Az uj rendelet elveti a korlátlan béremelés el * s mig a lakásren­delet inkább minimális bérhatárokat állapított meg, az uj módosító ren­delet inkább maximális bérhatáro­kat tartalmaz, amely bérhatárok csak kivételes esetekben léphetők át. A béremelés szempontjából a mó­dosító rendelet is négy osztályba sorozza a vidéki lakásokat. Kislakás a négyszobás, vagy ennél kisebb, kázéplakás a 4—8, nagylakás a 8—12, fényűző a 12 szobánál na­gyobb lakás. A kislakás bére az 1917. évi no­vember 1-én érvényben volt bér négyszeresére, a középlakásoké hat­szorosára, a nagylakásoké nyolc­szorosára emelhető. Fényűző laká­soknál az engedélyezett emelés attól függ, hogy azok bére 1920 május 1-én 16.000 koronánál kevesebb, vagy több volt. Előző esetben az 1917 novemberi bér tízszeresére, utóbbi esetben hússzorosára emel­hető. A kislakások bérének emelése el­len a bérlő kifogással vem élhet, bírósághoz fordulhat mérséklés col­jából, ha a béremelés különösen vagyoni és kereseti viszonyaira való tekintettel, súlyos méltánytalansággal járna Az összes osztályokba soro­zott lakások bérének a rendeletben megszabott mértéken lul való eme­lését is megengedi a rendelet, ha a lakás fekvése, minősége, vagy a bérlőnek szembetűni"en kedvező va­gyoni, vagy kereseti viszonyai ezt indokolják. Ha ily esetben bérlő az emelési nem fogadná el, ugy a bér­beadó tartozik bérmegállapítás vé­gett a királyi járásbírósághoz for­du'ni. A nem lakás céljaira szolgáló he­lyiségek, pl. üzlethelyiségek, raktá­rak, irodák osztályozásánál az uj rendelet a lakásrendelettel szemben alapul nem az 1920. évi május hó 1-én, hanem az 1917. évi december hó 1-én érvényben volt tiszta bért veszi s ha ez 3000 koronát nem halad meg, ugy a tízszeresre, 3000—8000-ig a tizenötszörösre, 8000—16.000 ig a húszszorosra, 16.000 koronán fölül pedig a hu­szonötszörösre való emelését enge­délyezi. Bármely bérlő kérheti a kir. já­rásbíróságnál a bér méltányos le­szállítását, ha kimutatja, hogy a föl­emelt bér mellett üzletét föntartani nem képes. Viszont bármely bérbe­adónak is jogában áll az említett mértéken tul is emelni a bérössze­gnek szembetűnően kedvezők az anyagi vagy a kereseti viszonyai -­vagy a helység különleges volta, vaey fekvése ezt indokolté teszi. Ha a bér et tárgyát lakás • és üz­leti célra szánt helyiség együttese képezi, ugy aszerint, amint a lakás vagy az üzlethelyiség a fontosabb tárgya a bérletnek, a lakásra, illetve az üz'ethelyiségre vonatkozó bér­emelési szabályok az irányadók. Gyakori eset, hogy a bérlő laká­sának egy részét használja föl üz­leti célra. Az ily lakások bérének emelése tekintetében a rendelet ugy dönt, hogy ha a mellékhelyiségek nélkül a lakás és üzlethelyiségek száma a háromat nem haladja meg, ugy ezek a lakásokra vonatkozó béremelési szabályok alá esnek. Végül az ügyvédek, orvosok, mér­nökök, közjegyzők, művészek irodai műtermeik berének emelését is csak a lakások bérének mértéke szerint engedélyezi a rendelet Szeged város lakossága szem­pontjából a bérházak nagy számára való tekintettel fontossággal bír a rendeletnek a házmesterek járandó­ságainak megállapítását tartalmazó része is. ' A házmester mindenekelőtt kapja minden bérlőtől az 1920. évi no­vember I-én érvényben volt tiszta bér 6 százalékát, ahol a szemétki­hordást is ő végzi, otf egy szobás lakásért havi tiz, minden további szoba u'án 5 koronát kap. Nagy adót ró a rendelet kapuzárás után hazatérökre, a kapupénzt ugyanis 12 óra előtt, tekintet nélkül a sze­mélyek számára, 5 koronában, 12 óra után pedig 10 koronában álla­pítja meg. Ugy a lakásrendele', mint az an­nak kiegészítését képező fönt ismer­tetett rendelet a mai napon, 1922 julius 15-én lépett életbe. Dr. Singer István. i! a köz*p>, nagy- és fényűző lakások | get, — ha az üzlethelyiség bérlő­Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., éksisrén " •Aráas-utca 14. Ilim, (Kors*káv«h4a i»«U«t1.) Valefonaxám 1(5-38. Korzó-Hlozl Telefon: Igazgatósig 455. Pénztár 1185. Vasárnap, julius 16-án Az Unió filmipar remeke! Az Arany Háromszög Kalandorregény 2 részben, 17 felvonásban i rész: H halál kttszSbín. 9 felvonásban. Az Arany Háromszög IL rész: Életre—halálra. 8 felvonásban. Mindkét rész egy előadásban. Előadások hétköznap 6 éa 9 órakor, vasárnap 5, 7 és 9 órakor. A 9 órai előadás a nyári helyiségben tartaiik. Jobb napokat látott idősebb hölgy házvezotónónok ajánlkozik azonnali belépésre Ont • Bokor-utca 10., Brauoaéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom