Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-16 / 162. szám

Si«gtd, 1922. julius 16 Ara 6 korona. Vasárnap, 111. évt.. 162 sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre 1440 kor. I Negyedévre 360 kor. Fél évre 720 » | Egy h6r» Poézis Budán - valóság Zürichben „Nem fiithatom meg a virágnak, hogy virágozzék," — jelentette ki a miniszterelnök Héjjas lvánn k ismeretes beszédére, melyben saját személyét az istennyilává! hozza rokonságba. Az újságolvasó andalító mélázásba merül, mikor látja, hogy mennyi poézis lakozhatik egy olyan kemény reálpolitikusnak a lelkében és szivében, mint aminő Magyarország ezidőszerinti miniszterelnöke. De hát természetesen ennek a poézisnek csa a sziv legtitkosabb rejtekeiben van helye s bizonyára csak akkor tör elö, mikor arra egészen kivéte es lirai hangulatok alkalmat szolgáltatnak. Virágos hasonlatához fűzött fejtegetéseiben azt mondja a miniszterelnök, hogy ha Héjjas Iván azt ismételte volna meg, amit a napokban mondott, akkor meg lehetne indítani ellene az ügyészi eljárást, igy azonb n nem. Nem tudjuk ugyan, hogy miért kell egy nyilatkozat megismétlését várni, hogy valami történjék ellene, de hát belenyugszunk a magyarázatnak ebbe a formájába is. Ani ál is inkább, mert egy „kormányhoz közelálló faktor" a félhivatalos kőnyomatosok utján éles jogászi elmeéllel kifejtette azt is, h gy izgatás miatt csak akkor lehet va aki ellen izgatást inditani, ha izgatása mégha ározott célra irányul Az inkriminált beszéd pedig csak általánosságban mozgott. Bizonyára más voina az eset, ha valaki arra izga ná a tömeget, hogy robbantsa föl a sóhivatalt, vagy azzal fenyegetőznék, hogy fölkötteii a lordmajort, ha nesz hallik az Izsák-Avenue és OrgoványStreet tájain. Világért sincs szándékunkban, hogy az e hangzott Sörház utcai nyilatkozatoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk, mint amekkorát megérdemelnek. Telje?en egyetértünk a „kormányhoz közelálló faktor"- nak azzal a véleményével, lugy a konszolidáció utján vagyunk és nem szabad föltételeznünk, hogy az ityett nyila1 kozatok a megindult konszolidálódási folyamatot komolyan hátráltatnák. Idebent mindenkinek tudnia kel, hogy helyreállt a jogrend, mely előtt mindeneinek meg kell hajtania a fejét. 'AT i volt, az a múlté és többé vftsza nem jő. Éppenugy nem jő vissza, mint a vig ének és régi kedv, mely a háború előtt volt honoi széles e hazában. Mindezeket mi idebent nagyon jól tudjuk, de vájjon tudja-e más is? A pódtkus képek után drasztikus hasonlattal élve az egyszeri zsidó házaló eseté' kell idéznünk, akit azzal vigasztaltak, hogy neféljen a fa iust kutyától, mert amelyik kutya ugat, az nem harap. A kellemes biztatásra a házaló rezignáltán felelte: — Rendben van kérem, én azt már régen tudom, de vájjon a kutya tudja-e? Pontosan ez a mi esetünk is. Mindannak, ami id.bent történik, mi az értékét le tudjuk szállítani a kellő színvonalra. A bökkenő csak ott van, hopy ez a kicsi ország nincsen kinai falakkal körülvéve s amit idehaza mondanak, annak a resonancia törvénye szerint növekvő hanggyürüje ámad a határokon tul, amely bizonyos esetekben Zürichig is elér. Így történik meg, hogy a magyarországi megnyilatkozások nagyon sok esetben a zürichi árfolyamokban jutnak kifejezésre. Tudjuk, hogy hazánk nagyjai és sajtónk vezető organumai között sokan vannak, akik haragszanak erre a hiszékeny Zürichre, amely szeizmográf módjára reagál minden rezgésre. Úgynevezett pénzügyi kapacitásoktól hallottunk kijelentéseket, hogy mindegy, hogy mit csinálnak a svájciak, ö< ugy se döntik el a sorsunkat. Egyik laptársunk éppen tegnapelőtti számábm elmékedett ugyanilyen alapon „a délnyugat svájci vaioskáról." Ha akadt vo na a szerkesztőségben svájcul beszélő pupuc, bizonyára i^sban is megüzente volna a véleményét. A realitás azonban azt friondja, hogy a züiichi jegyzésekkel és mind azzal, amit a külföldi tőzsdéken gondolnak tólunk, igenis számolnunk kell. Minden pont, amit a magyar koronának a terhére irnak, rontja a gazdasági mérlegünket, nehezíti a megélhetésünket és ólomsullyal nehezedik még azokra is, akik a lelkesedés első mámorában talán tapsolnak az erélyes, de máskülönben jelentőség nélküli kiszólásoknak. Ebben a viszonylatban még a látszat is ellenségünk lehet és súlyosbíthatja a reánk nehezedő amúgy is tragikus végzetet. A miniszterelnök póétikus virága helyett ezt a reális gyümölcsöt tesszük le a — pénzügyminiszter asztalára. Rassay interpellációja Héjjasról. A miniszterelnök érdekes válasza. BUDAPEST, julius 15. A nemzefgvüie* mai ülésén az indemnitás : vitáját folyta ták, amelynek . torán Györki szociáldemokrata mondott I figyelemreméltó beszédet. Nany érdeklődést kelteit Rassay intcrpelációjí, amelyben Tiéjjas nyilatkozatait, ma|d Kószó Istvánnak • a szegedi választások alatt a lüntelő diáksághoz intézeti beszédét tette szóvá, mint oly*n jelenségeket, anvljek legkevésbé sem alkalmasak a belső rend hflyreállitás.lra. Legérdekesebb volt azonban Bethlen miniszterelnökre1' Ras ay in'erpellációjlra 2dott, valóban fordulatos válasza. Hajastól kerdeziék, mire ó a távollevő belügyminiszter heyetl is kijelentette, hogy egy-két kommunista zsidógyerek nem fogja kezéből kicsavarni az ország vezetését. Az indemnitási vita. Erdélyi Alad'r egységespárii: Politikai mtggyörödését körvonalozza és megáliapilja, hogy csak <?grárdemektrta poliiixánók van lulye Magyarországon. Ezu'án hosszasöbb?n vi'a kőzik Padi be-zédevel. A háborúban a falu népa ;obbf.n részi vei', mint íz ipari munkíss^. Kifogásolja hogy a dekl-táció vegén a íZtcáldemokríták kijelent, hogy messzibb nenó céljaik is v. nnak. Atilrl nem mondja meg nyilán is a dikbréc ó, hoüy mir ezek a célon? Hosozu történei ezek acélok? A szociáldemokrácia programja kommunisz ikus irányú, mert kommunizálni akarja a termelési eszközöket. Az indemritást megszavazz). % Györki Imre tzociáldemokrala: A választások során láthattunk egy plaká:ot, amelyen Beihlen István miniszter Inöktöl jobbra Széchenyi Isivin, balra Kossuth Lajos á ll. Horváth Zoltán: De azok cssk halványan voltak láthatók. Györki Imre: Amilyen értéktelen volt ez a plakát művészi szempontból, olyan értéktelen politítikai szempontból is, mert Bethlen polüikájíban semmi sincs Széchenyi és Kossuth e-'őrelátáfából. Ha megértené a kormány a kor szavát, helyreállítaná a demokráciát és jogiendet. E helyett olyan állapotokat igyekeztek teremteni, aminőket külföldön se.iol sem lehet tulálni. Azt mondják a kormánypái to-i, tioi?y hivei ök is a 'zemélyes szabadság rendszerinek, összeegyeztethetó-e a személyes szabadság rendszerével a rendőri jelentkezés és internálás? Ezek rz intézkedések megerősítik az ellenszenvet a kormány ellen. A rendőri jJtnlés nem veszi figye embe a jelentkezésre kötelezett munkaidejét. Hogy ez mit jelent arra 2 szerencsétlen munkásra, akinek egy ui munkahelyen azzM a be;eien»éssel kíll kezdenie, hogy neki hetenként többször kell jelentkeznie, az nem szorul megyarázatra. SZERKESZTŐSÉG É5 KIADÓHIVATAL: KMcsey-utca 6. V Telefon 13-33. A leginí b esetben politikai bv-szu vezeti ezeket n elj-rásoka'. Egy egyetemi nyilvános rendes tanárnak, aki nemcsak Magyarországnak, hanem Európa tudományos eletének egyik büszkesége, hetenként kétszer kell jelentkeznie a rendőrségnél, van-e nag\obt3 des'ru' c ó, mint a», hogy az i yen embert, akinek a kommunizmushoz semmi köze nem volt, i'y megsiégyenitsenek. Ar. atrocitások telt:sei; még most se vonták fefe'ös égre. Egyik oldalon folyik az üldözés teljes erővel, a mási'< oldaloi teljes i'lnízéit iáiunk. Reméleit, hogy sor keiül a 'öbbi atrocitások lettes, inek, i^y Somogyi Béla és Bacsó Béla gyilkosainak kézrekerltésére is. A főbünösüktt, az értelmi szerzőket a kormány nem vonja felelősségre, de a beugratottakat előveszi. Rakovszky litván: Ugy van! Györki Imte: Gondoskodnia kell a Kormánynak, az állagnak arról is, akik özvegyei és árvái lettek azoknak az embereknek, akiket az úgynevezett felelőtlen elemek kivégeztek. Ha a kormány amnesztiát ad is ezeknek a feieiőt en elemeknek, a hátramaradottak kártérítési követelése egyszer mégis csak a kormány elé fog kerülni. A. sajtóról is le kell venni végre a bilincseket. Uselty Ferenc: Hogy Vörös Újságot csináljanak! Györki Imre: Lehetetlen, hogy a mindenkori belügyminisztertől függjön, hogy ki és mikor és milyen lapo indíthasson. Hatáiozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelmi minisztert, hogy egyetértésben a pénzügyminiszterrel nyújtson be három hónafion belül törvényjavaslatot, amelyben kötelezi a tőke rös ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatokat és egyéneket, hogy egy éven belül alkalmazottaik részére megfelelő lakásokat építsenek. A kormány adópolitikáját bírálja ezután. El kell törölni a numerus clausust, mert ezzel a törvénnyel csak szégyent hozott Magyarország a kulturdjára. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Az elnök napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés héifln 11 órakor le>z. Szünet után rátérn-k az interpellációkra. Első interpelláló Raesay Károly, aki Héjjas nyilatkozatát teszi szóvá és kijelen i, hogy végtére hét vagy nyolcmillió magyar közöli lehetnek na;iyzási mániában szenvedő emberek, akik azt hiszik, hogy az ö nyilatkozataik zavart tudnak kelteni. Meg kell állapitant. hogy a szomorú Gyapjufonalakat, férfi, női ruhákat, köppenyeket művésziesen fest és vegyileg tisztit meglepő olcsó árak mellett. Gyászesetben festés 24 óra alatt készül. Kérem a cimre mindenki saját érdekében figyeljen. Lichtner Ármin hlróMtö és veípbaMú Szeged, Valéria-tér 14. (Hnspiac, Bokor János fes Sellőt ml Mellett.)