Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-02 / 149. szám

SZEGED hogy 3000 koronás napidijat kaptak. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Fölkiáltások. Honnan ? Miből fizették ? Rupert Rezső: De az én kerületemel nem sikerült elintézni. Az én kerületemben talált egyik rwugtán volt egy tétel: Menekülés Rupert kerületéből 2000 korona. (Derültség. Taps a baloldalon.) Ilyen munka alapján ült össze a nemzetgyűlés. Haller István: Ma is áthelyeznek meg vasutasokat. Rápert Rezső: Ma is rendszeres ' üldözése folyik a tisztviselőknek az- | zal, hogy az .A" és „B" listába sorolják őket. Legalább meg nondanák, hová menjen az elbocsátott tisztviselő, hogy megélhessen. Szünet után Rupert Rezső folytatja beszédét. Az államháztartás rendbehoiásiról be- ! szél. Ennek előföltétele a közgazda- j sági élet renJKV:iozása. Ezt erőszak- i kai megcselekedni nem lehet. Amint 1 már Napoleon is megírta eiba-szi- | geti elmélkedésében. Erőszakkal nem j szabhatja a kormány a maga tet- , száse szerint a társadalmat, mint i ahogy most Magyarország legfőbb j szabómestere, Bethlen miniszterelnök . akarja megcselekedni. ( Friedrich István (A terembe lépő Gömbös Gyulára mutatva): Itt a Zuschneider! (D'rühséf;.) Rupcri Rezső: Egyetért abban a j pénzügyminiszteriéi, hogy az ország megmentéséhez nagy áldozatkész- . ségre van szükség, de sajnos, akik- j nek sok ezer hold földjük, akiknek millióik vannak, nem járnak elől az áldozatkészségben. A külföldi kölcsönt illetően arra volna szükség, hogy megnye jük a külíö'd bizalmát. Épp ezért n?gy sajnálattal emlékezik meg arról, hogy amikor Németország egyik legnagyobb fiát megöliék, a magyar parlamentben, szó sem esett róla. A kormány iránt bizalommal nem viseltelik és ezért a javaslatot nem fogadja el. (Zajos taps és éljenzés a baloldalon.) Házat! FöldetTÖzletet! Szabó ingatlan iroda által, Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10-54 Szolid és a legmegbízhatóbb. — Allandő nagy előjegyzés háaak, földek éa flsletek eladására. 1002 Az elnök ezután hétfőre tűzi ki a legközelebbi ülést, majd következnek az Interpellációk. Az első interpelláció Haller Józsefé, aki az összkormányt interpellálja meg a nyugatmagyarországi határzár ügyében. Az interpellációt kiadják az összkormánynak. A következő interpelláció Fábián Béláé, aki kifogásolta, hogy az O.oszországból hazatért magyar hadifoglyokat a csóti fogolytáborban négyszemközti vizsgálat alá veszik és megállapítják azt, hogy milyen volt viselkedéseik Oroszországban. Ezt a vizsgálatot fiatalemberek végzik. Tekintettel arra, hogy Oroszországban a terror és a kegyetlenkedések következtében nagyon sok magyar hadifogoly kénytelen volt a vörös hadsereg kötelékébe belépni, kéri, hogy ezeket a vizsgálatokat szüntessék be és a honvédelmi miniszter intézkedjen, hogy a négyszemközti vizsgálatok megszűnjenek, vagy hogy legalább fiatalomberek ne vizsgáljanak. A oe',ügyminiszter rögtön válaszol. Kijelenti, hogy ami a csóti hadifogoly- tábort illeti, a vizsgálatot azért rendelték el, mert az egészségügyi okok szt megkívánták. Miután Oroszországból nagyon sokan fertőző betegségeket hurcoltak be. Fábián Béla rögtön válaszol a miniszternek, kijelenti, hogy tüzetes egészségi vizsgálat alá veszik már Rigában a hadifoglyokat. Igy ez nálunk teljesen fölösleges. A belügyminiszter vizsgálatot helyez kilátásba. Az elnök kijelenti, nogy miután a vál.isz nem végleges, határozati javaslatnak helye nincs. Az ülést Huszár Károly 3 óra előtt néhány perccel rekesztette be. — Kállay dr. jogi szemináriuma Pallavicini-u. 3. alatt fogad egész nap. Háromezer kétszáz útlevelet adtak ki ebben az évben Szegeden. Kettősrendek az utlevélosztály előtt. — A román kővetaég láttamozza az útleveleket Amióta Szeged város végvárrá lelt, rendkivűl megnövekedett az utlevélosztály ügyforgalma. Soha annyi idegenbe igyekvő ember nem fordult meg a bérház elsőemeleti folyósólyán, mint mostanában. Sokszor megesik, hogy a „7"-es számú ajtó előtt a várakozókat erélyes hangú rendőrök sorakoztatják föl hosszura nyúló kettősrendekbe a sorrend szigorú betartása okából. Es az emberek : öreg urak, asszonyok, egyetemi polgárok, diáklányok, órákhosszat várnak türelemesen, amig rájuk kerül a sor. Van olyan is közöttük, aki nem először és talán nem is utloljára várja át a délelőtti órákat. Mire rájuk kerülne a sor, kiderül, hogy korán jöttek, útlevelük még nem készült el, vagy valamilyen adat megszerzése késik. Aki kivülröl szemléli azt útlevélosztály forgalmát, föltétlenül az állapítja meg, hogy a munka kényelmes lassúsággal folyik és hogy a várakozás ba baléfáradt verejtékező embereknek igazuk van, amikor néha erősebben kifakadnak. De aki végre belekerül a szűk irodába, meggyőződik róla, hogy ott gőzerővel folyik a munka, csak az a baj, hogy az utlevélosztály létszáma mindössze két rendörtisztviselöből áll, akik bizony nem győzik a tölszaporodott utlevélkérelmek elintézését. Szombaton délelőtt ugyancsak nagy tömeg verődött össze az utlevélosztály előtt. Volt ott, ha nem csalódunk, legalább 200 ember. Fehérsapkás egyetemi hallg-.tók uralták a terepet. Kivétel nélkül valaSzeged, 1922 jnlini 2. mennyien megszállott területről valók, haza akarnak utazni vakációra, de a vakáció egy részét az útlevél és a hozzá való vizűm megszerzésével kell eltölteniök. Akad köztük olyan w, aki már egy hete mindennap beáll a so'ba. Érdeklődtünk a hivatalban az utlevélforgalom iránt, ahol a nagy munkatorlódás miatt csak néhány sebliben odavetett adatot tudhattunk meg. Ebben az évben már 3200 útlevelet állítottak ki. Végleges kivándorló kevés akad, de annál több van olyan, aki üzleti ügyben lépi át a határt. A nyári hónapokban sokan kérnek útlevelet a megszállolt területen lévő fürdőhelyekre és az ausztriai fürdőkbe. Az útlevél kiállítási dija 150 korona, de tisztviselők és munkások számára 25 koronáért állítják ki. Itt emlitjül; meg, hogy — értesülésünk szerii t — téves információkon alapult az az elterjesztett hir, amely szerint a román követség augusztus 15-ig beszüntette volna az útlevelek láttamozását. Ez a tilalom ugyanis ciak azokra vonatkozik, akik véglegesen vissza akarnak telepedni román megszállt területre, rövidebb ott-tartózkodásra megadja a román követség a vízumot. 5 millió koronába kerül AZ ÚJSÁG idei jubileumi ajándékkönyvének, a Mindent Tudok-mk előállítási költsége. On is megkapja ezt a szenzációsan érdekes és mindent tudó könyvet, ha előfizetője a legjobb budapesti napilapnak, Az Ujság-nak. Azonnal megkapja a Mindent Tudok tavalyi kötetét teljesen Ingyen, ha julius elsejével belép az előfizetők sorába. Előfizetést elfogad, vagy megrendelést telelőn utján is SZALAY HIRLAPIRODA (Telefon 437) 1053 és kézbesiti a lapot is a vonat megérkezése után azonnal. Előfizetési árak a réglek 111 CSEVEGES. Sine ira et studio szeretném vázlatosan, de jellemzően megrajzolni arcképét valakinek, aki három év óta áll az irodalmi és politikai érdeklődés előterében és éppen most, magas állásából való hirtelen és váratlan eltávozása révén különösképen aktuális. Csak ugy viharzik magas és széles alakja körül a guny, a káröröm, a vád és védelem zajongása. Magam nem tartozom azok közé, akik szívesen rúgnak egyet a halott oroszlánon, ebben az esetben egyébként sincsen szó ha'c-ttról, talán oioszlánról sem. Pékár Gyulára gondolok, üki rendületlenül kitartott kultuszállamiiikári állásában egészen a valas/táso/'C is ime, hogy szarvasi bukása uián Kecskemélen mégis csak bejött nagy nehe.en, éppen mostan kellett elhagyni;, azt a széket, amelyben atléta * lermetével e^'ig olyan szilárdan és keményen megült. Nagyon sok harag és keserűség gyűlt föl az évek folyamán Pékár Gyula ellen, részint a politika, részint az irodalom részéről, amelyeknek ő hosszú idők óta rajongó és nem éppen reménytelen szerelmese. (A szerelemhez is pénz kell, azonkívül, hogy a daliás alak is sokat jelent és a politika meg az irodalom vannak olyan kényes és igényes dámák, mint az asszonyok.) Pékár Gyula éppen nem mai gyerek az irodalomban, én még surbankó legényke se voltam, amikor epedő örömmel olvasgattam szapora és kiadós lovagi románcait, rokokó idilljeit és forradalmi históriáit meg napoleoni legendáit, amelyekből csak ugy csurgott a szépség, finomság és előkelőség méze és amelyek tele voltak holdfénnyel, gitárpengéssel, csatazajjal és leginkább szerelemmel. Dodó főhadnagy deli alakjára és telivér jukker asszonyaira is jól emlékszem, bár az ö figuráik nagyon közeli és gazdagabb rokonságát nem volt nehéz föltalálni a Gyurkovics fiukban, lányokban, meg a többi hercegi urakban és hölgyekben. A fin de siicle hervatag és álmatag kora volt ez, kissé nagyon is morbid és dccadant egy világ, hogy az akkori pekári terminológiával éljek. A Danton későbbi szerzőjét ez időben — ó szép és boldog aranjuezi napok 1 — bítran össze lehetett volna téveszteni egy régi francia márkinéval, aki üres óráiban (mint szép lélekhez illik a szép testben), irodalommal foglalatoskodik, holott éppen ilyen kedvvel, tehetséggel és eredménynyel művelhetné a nostradamusi astrológiát, a lenotrei kertészkedést vagy a rambouilleti galantériát. Bizony igen kozmopo ila, hogy ne mondjam internacionális és meglehetősen dekadens, hogy pláne ne mondjam, destruktív volt ez az irodalmáig, amely a Szajna partján, a Prado tövében, Ravenna tornyai alatt és még a fjordok ködében is otthonosabban és nagyobb biztonságban érezte magát, mint esetleg a Tisza—Duna közében. Tessék csak újra elolvasni, ha nem olvasták volna Pékár Gyula műveit költői pályája első évtizedében és akkor végképen kiderül, hogy az átkos nyugatos és holnapos szellemnek ö volt egyik első pionírja e hazában, ha nem is a legkülömb és nem is a legmagyarabb. (Mert az a különös és az a bökkenő itt, hogy Ady Endre a Szajna partján is magyar istenszagot érez és Babits Mihály, ha szer.t Ágostonról ir, akkor is hazai gyökerekbe kapaszkodik.) Hogy történt, mint történt Pékár Gyula saulusi modernségből paulusi magyarságba fordulása, nem tudni bizonyosan, de annyi szent, hogy ez a nagy szál ember terjedelmes testében hasonlóan hatalmas lelkesedéssel és buzgósággal csinál meg mindent, amit eltökél. Anatole Francé és a többi jeles, söt világhíres franciák szalonjaiban éppen olyan áh italos és elragadtatott lélekkel forgolódott, mint később Héjjas Mihály és a többi derék tiszadunaközi kisgazaák udvarházaiban és a miskolci Avas pincéiben. Most a magyar faj és föld szerelme az ihletője, a keresztény és nemzeti irány a vezérlő csillaga, mint ahogy annak idején, a század fordulóján a hitetlen és szellemes gall géniusz volt termékenyítője és ideálja. (Az ideálok tudvalevőleg változhatnak, a fő, hogy a szerelem, a grandé passión állandó legyen 1) Sok ellensége és sok hízelgője volt és van még mindig Pékár Gyulának, de a.'t senki el nem vitathatja töle, hogy szereti a szépet, hogy pompás élvezője az élet és művészet ritka adományainak, amelyekkel az istenek kevés halandónak kedveskednek és mostanában kiváltképen fukar kezekkel mérnek ezen a földön. A magyar kulturát legjobb meggyőződése szerint és minden erejével igyekezett szolgálni Pékár és arról ö igazán nem tehet, hogy Petőfinek egészen más politikai és emberi, meg költői eszményképei voltak, mint Pékárnak. Attól még Petőfi igen hatalmas és diadalmas géniusz maradhat és Pékár is tovább szolgálhatja, a maga módján, a maga képességeivel a hazai művelődés mindennél szentebb és ma különösen mindennél fontosabb ügyét. Termékeny és gondolatébresztő magányosságában most bizonyosan végiggondol eddigi munkáján és eredményein és valószínűleg ö is be fogja látni,hogy kár volt annak idején a Petőfitársaságból kitessékelni éppen Babits Mihályt és Móricz Zsigmondot, amikor ma igazán minden teremtett magyar lélekre égető szűkség van, kivált az olyan magyar lelkekre, kikben — Madáchunk szavai szerint — erő van és Isten lakik l Juhász Gyula.