Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-09 / 155. szám

Szeged, 1922 julius 9. Földmivesiskolákat szerveznek az egész országban. A földmiveiésügyi miniszter kőr>ata. Magyarország agrikultur állam és agrikullurájának fejlesztésére most különösen rákényszerítik a trianoni szerződés lehetetlen föltételei. Magyarország agrikulturája azonban sohasem állt és most sem áll azon a nivón, mint amilyen nivót megkövetelne gazdasági helyzete. Ennek oka kétségenkivül abban rejlik, hogy a magyar paraszt évi hagyományok szerint gazdálkodik, a mezőgazdaság modern tudományának ismerete nélkül és igy ilyen körülmények közölt belterjes gazdálkodásra gondolni sem lehet. A hiba korrigálására már sokan és sokszor gondoltak, de ha erre történt is kísérlet, az is csak kísérlet marad' minden jelentősebb eredmény nélkül. Az ország megcsonkítása óta ez a régi mulasztás még fokozottabban nehezedik az orszagra és mindgyakrabban bnkkan föl a korrigálás szükségességének hangoztatása. Ujabban ismét kísérlet kezdődik ezen a téren, de hogy a kísérletnek lesz-e eredménye, az teljesen bizonytalan. A földmiveiésügyi miniszter köriratot intézett a törvényhatóságokhoz és ezekből a köriratokból Szeged város tanácsa is kapott egy példányt. A köriratban a miniszter a mezőgazdasági helyzet ec^etelése után arra hívja föl a törvényhatóságok figyelmét, hogy a mezőgazdasági nivó emelése erdekében elhatározta a téli földmives iskolák országos szervezését. Mert a mezőgazdasági termeléshez szükséges szellemi tőke hiányát t'ip«sztdihatjuk általában, különösen pedig a földmives gazdák kisgazdasági üzemeinél, ahol az adott körülmények között, ha a gazdálkodáshoz szükséges anyagi töke rendelkezésre is áll, legtöbbször hiányzik a mezőgazdasági intelligencia és szaktudás. Hogy ez mit jelent, mutatja az alacsony termésátlag. Tekintettel a gazdáknak a szakoktatás iránt tanúsítóit fokozódó érdeklődésére, ezt a kérdést gazdasági téli szakiskolák országos szervezésével kivánja a miniszter megoldani a porosz és dán hasonló iskolák mintájára. Az eisö ilyen iskolát 1920 októberében állították fői Pápateszéren és 40 haligatója volt. a másodikat Totaamegyében az otíani gazdák kinaságára 1921-ben Szekszárdon. Az iskola már ntpszerüvé vált, a gazdák érdeklődése minduntalan fokozódik. Elhatározta SZEGED 7 Csemegevaj Hekschnénál Hollandiai benyomások . Elhatározta tehát a minisztogy Cgydflre az ország minden később minden járásban fölálwt hasonló irodái. A szerigazgatóját, bízta meg. I pedig a pápai Beszten erczey GáAi érdekes miniszteri leiratra vonatkozóiif érdeklődtünk dr. Gaál Mflrt kilturtanácsnoknál, aki elJ***™1. hogy Beszterczey OáborRebben érintkezésbe lépett ; Kl iskolákhoz szükséges wattét meg is vásárolták, de az SjSl^P^Í lehetetlen. A tanyán ««>dci.ütt állami iskolák vannak és SmTES az erdőőri szakSS 4t £ kikezdik meg a gazdalS Jv ^,k0lában a tanúst is, arra Sir a Csaknem két és fél napig tartó utazás után érkeztem meg Hollandiába. Első utam Utrechtbe, a régi hollandi magyar diákélet egyik központjába vezetett, ahol a többek között a későbbi hires magyar filozófus, Apátcai Cseri János is taault, kinek ott felajánlották az egyetemi tanárságot, de ő ezt, ismeretlen okból visszautasította. Utrecht a századok folyamán nem változott, maradt, ami volt, a régi, poros kis diákváros, legföljebb az utcai forgalmon látszik meg az idők haladása: az utcát a biciklik százai és ezrei lepik el, mint valami föl és alá hullámzó tenger, ugy hogy az idegen szinte biztonságban sem éizi magát a kerékpárok forgatagában. Ami ezután megragadja az ember figyelmét: a kutyák által húzott zöldséges- és tejeskocsik sajátságos látványa. Ezek szállítják házhoz a háztartáshoz szükséges anyagot, ugy hogy .bevásárolni" a piacon nem is szükséges. Az árak Hollandiában nem tul magasak, keresetéből mindenki meg tud élni. Egy tojás ára 8—10 cent, egy kiló vajé 1 frt 20—1.30, egy öltözet ruha 20—30, egy pár cipő 10—15 forint. Magyar pénzben ez persze megfizethetetlen összeg, egy hollandus a .ónban havi 300—500 forint fizetésből szépen meg tud élni. Elsősorban az ittjárt magyarok által hátrahagyott emlékek érdekeltek, átkutattam értök az egész utrechti egyetemi könyvtárt, de kevés eredménnyel. (Ugyanezt a munkát eredményesebben végzi most egy ottani magyar theológus.) Az óriási könyvhalmazban nehezen tudtam eligazodni s csupán egy régi magyar bibliát találtam itt, porosan és szerényen meghúzódva az egyéb nyelvű bibliák között. Megnéztem a nyomatás helyét: Utrecht, 17, tehát Utrechtben nyomatták, (később rájöttem, hogy Amsterdamban már az 1600-as években is készült magyar nyelvű szentirá?) ez is arra vall, hogy Hollandiában a XVIII., sőt a XVII. század éveiben volt magyar biblia-szükséglet és magyar olvasóközönség, más szóval virágzott a magyar diákélet. Föllapozom a könyvet, még érdekesebb leletre bukkantam. Az egyik, a nyomdász által üresen hagyott olda'ról megsárgult, régi írások betűi villantak elém. Itt járt magyarok bejegyzései. „Ferenczy József, Szent írást Magyarázó Doctor, Boldogságot és békességet kíván minden Hiv Magyarnak, a ki e sorokat olvasván, Emlékezzék egyenes lelkű Hazafi társára, írtam Ultrajektomban, Matt 9-én 1829". .Ha honvágy és szeretteid felőli aggodalom bánt, lapozz e szent könyvben s hidd meg Honfitársaim, találsz megnyugvást! Miskolczy Károly stb." És igy tovább! És ott, a könyvtár egy homályos szegletében kezet fogtak a különböző századok ittjárt magyarjai . . . (Erről különben részletesebben Írtam az Uirechtsch Dagblad-ba és a B. H. 1920. 1100. 16-i számában, ahol az összes bejegyzéseket közöltem.) Egy másik érdekes régi bejegyzést Bod Péter .Magyar Athénis"-jának egyik Utrechtben őrzött példányában találtam, ez igy szól: A nagyenyedi kollégium könyvtárában Bod Péternek még számos, napvilágot nem látott kézirata hever ... ha csak 1848 -49-es években... a tűzvész el nem pusztította óket. A Hollandiában járt magyaroknak már ezekben az időkben sikerült az érdeklődést és szimpátiát Magyarország iránt fölkelteni, erről tanúskodik többek között az a két magyarvonatkozású vers, amelyeket az .Utrechtsche Studenten Almanak" 1850-i évfolyamában találtam. Csak egy néhány sort idézek itt az egyikből, magyar fordításban, mutatványképen : Ó, mi szeme nket le nem vehettük i Egy ilyen hősi, ilyen nagy csatáról Sohsem hallánk hasonló lázadásról Holland még nem látott ilyen csodát. Szegény, elhagyott Magyarországi... Ez a vers közvetlenül a szabadságharc ulán íródott és 1849 szeptember 18-ról van keltezve. írója nem irta alá nevét. A régi rokonszenvnek nyomai a mai időkig is fennmaradtak és azt a legújabb magyarországi események sem tudták egészen elfojtani. A hollandus ellenszenvvel viseltetik az idegen iránt, nem szereti az angolt, franciát, lenézi a németet, gyűlöli a belgát. Ha kiejtésemen észreveszi, hogy idegen vagyok, mindjárt zárkózottá lesz és valami gúnyos fölénnyel néz el felettem, mintha csak azt mondaná: nálunk minden tacskónak a kisujjában van a holland nyelv és te még ezt sem tudtad jól megtanulni? Hát akkor mit tudsz te tulajdonképen? De mikor megtudja, hogy magyar vagyok, mindjárt földerül az arca és a kérdések százaival halmoz el. Milyen az élet odaát ? Mit csinálnak a magyarok? Igaz-e, hogy Budapest egyik legszebb útját Vilma királyné utjának nevezték el ? Aztán kérdeznek még sok minden mást is és köztük sok az olyan .igaz-e", amelyre .nem'-mel kell felelnünk. Amsterdamot, Hágát csak futólag láttam. Érdekes a két városnév ethimologiája. Amsterdam az Amstel özv. dr. Kelner Mórné, ugy a maga, mint fia Eadre, menye Allce és kis unokája Dorottya nevében mélyen megtört szívvel jelenti, hogy hőn szeretett férje, a legjobb apa, nagyapa, testvér és rokon Dr. REINER MÓR ügyvéd é'etének 64-ik és boldog házasságának 34-ik évében jobblétre szenderült. Felejthetetlen drága halottunkat f. hó 9-én délután 6 órakor a Bástya-utca 4. sz. gyászházból kisérjük örök nyugalomra. Külön villamoskocsi a Lányi culaáaliMt indul. folyó gátjai mellett épült, régi neve Amsteller dam amstelli gát, ebből rövidült Amsterdammá. (A Rotterdam szó eredete hasonló körülményekre vezethető vissza.(Hága hollandus neve S'Oravenhaag - a grófok (S'Graven) Hágája, itt laktak ugyanis már a régi időkben a hollandus fejedelmek (grófok). Ma is ez Hollandia legelőkelőbb városa. Amsterdambana „RyksMuseum"-on kivül, ahol Rembrandtnak legszebb alkotásait őrzik, köztük külön teremben az u. n. .Nacht-Waché"-t, legérdekesebb látnivaló a régi városrész, a gettó. Jobbára ma is zsidók lakják, még pedig a legcsunyább, a galíciaival rokonfajtából. Estefelé nagyon bizonytalan környék ez, a gettólakók belekötnek az idegenbe és verekedésközben pénzét, óráját, mindenét elszedik. Nappal azonban egészen ártatlan képe van. Legföljebb a düledező, régi házfalak adnak valami kellemetlen hangulatot a gettónak, némelyike e házaknak ugy előredűl, beferdül az utcára, hogy az ember szinte fél, hogy nyomban lezuhan az egész épület. Szerencsére a régi épületek elég jól tartják magukat. Megható volt a hollandiai magyaroknak március 15-iki ünnepsége Rotterdamban. Hollandia magyarjai vallásra, fajra és világfölfogásra való tekintet nélkül gyűltek itt össze, a magyar szabadságharc születésenapját megünnepelni. Ott volt Schiedam 50 főnyi magyar munkássága is és ép oly födetlen fővel énekelte az .Isten áld meg a magyart" és a .Hazádnak rendületlenül.. ."-t, akár a többiek. Nincs odakint .szociálista", sem pedig .ébredő", ott csak egy párt van, a magyarok pártja. Példát vehetnénk tőlük. Teles Máté. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátainknak, ismerőseinknek, kik a bennünket ért sulyo6 csapás alkalmából részvétükkel fölkerestek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Szeged, 1922 julius 8. Özv. Ungár Benőné 1118 és családja. Eladó üzletház Szentesen sarokhoz, négy utcára szögelQk. italméréssel, üzleti berendezéssel együtt 400.000 koronáérL Azonnal beköltözhető. Cím a kiadóban, m PAPLANOK készülnek legolcsóbb árban io» REISER paplangyárflban Szeged, Orossláa-utca 8., Endrényi papírkereskedés mellett. Telefon 624. Régi paplanokat ujjá átdolgozza. Élethű müfogakat, fogtöméseket tartósan és olcsón készit. Foghúzás. RÁCZ GÉZA Mikszáth Kálmán-utca 12. ezám. (Bokor-ház.) m»