Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-08 / 154. szám

Szeged, 1922 julius 8. S Z E Q B D Életbelépett Ausztria és Magyarország között az ánicsereegyezmény. BÉCS, julius 7. Az árucs.'reegyezrnény Ausztria és Magyarország közöli most a két kormány hozzájárulásával éle belépett. A létiejölt megegyezés még nem kereskedelmi szerződés, hanem csak kontingens egyezmény, amely a kölcsönös >zálntJsokat számszerűleg állapítja meg. Ausztria meghatározott árumennyiséget szál ithat Magy rors.ágra és onnan is treglelelö mennyiséget szerezhet be. A koniigens föíhasználását, egyes kivételektől eltekintve, rábízzák a szabad kereskedelemre. A régi gyakorlat, amely szerint a kereskedelmet bizonyos állami szervek bonyolították le, megszűnt, a szabad kereskedelmet teljesen visszahelyezték jogaiba. Az egyezményben a magyar kormány megengedi továbbá Ausztriának, hogy harmadik államokból magyar területen élőállatokat szállíthat keresztül, természetesen a fönnálló magyar állategészségügyi rendelkezések betartásával, anélkül, hogy az átszállásnál kiviteli illetéket kellene fizetnie. A most megkötött egyezmény nem meghatározott időre szól. Lejárati határideje nincs, de 14 napra bármikor fölmondható. A szerbek 172 milliós kárt okoztak a Baranyából való kivonuláskor. PÉCS, julius 6. Baranyamegye alispánja most adta ki jelentését a határkiigazitó bizottságnak Baranya vármegyében végzett munkájáról. A határkiigazitó bizottság sok tekintetben kedvezett a jugoszláv érdekeknek, de ennek ellenére is kénytelen volt 6597 holdnyi területet Magyarországhoz visszacsatolni. Piskó község határában 247, Verságpuszta mellett 50, Old, Kásád, Beremend határában 3300, Ilocskán 300, Izabella-tanyánál 1100, Harapancsánál pedig 1600 katasztrális holdnyi területet kapunk vissza. A határkiigazitó bizottság elfogultságára igen jellemző, hogy a Magyarországhoz tartozó községek közül nyolcnak és pedig Piskó, Kemese, Ivándárda, Drávapalkonya, Matty, Alsószentmárton, Old, Beremend községek határa még a kiigazítós után is csonka maradt, meit területük jelentős részé' továbbra is jugoszláv földön hagyták. Néhány nappal az uj határ megállapitasa után a szerbek mindenütt megkezdték a Magyarországnak visszaítéli területek kiürítését, de a nagy gyorsaság kotán'sem a jóindulat jele volt, azt akarták elérni vele, hogy a magyar ^lóságok re jeler.icnek meg idejében és a kiürítendő területről minden élő jószágot és minden értékes gazdasági szerszámot jugoszláv területre magukkal hurcoljanak. Adelistan és Badievo pusztáról I18 d»ab elhajtottak már, de Nemeth Károly főszolgabíró közbelépésé,e 31tí darabjt kényle.enek voltak visszahagyni. Debrina pusztán mar jobban sikerült a sötét munkájuk, tt az élö es ho t föl- ! SS?. £VUI elvi,lék az épületek ' SSfa-í^'* ,e,özet ön,ött ; tíblátf, sőt fölszedték - 600 méter hossza vasúti sint is. A kiürítés -órán a magyar uradalmakban 172 mühó korona kárt okoztak a szerbek Hétfőn délelőtt mondják ki az Ítéletet az orgoványi bünpörben. Az ügyész halálbüntetést kért. — A vád- és védőbeazédek. BUDAPEST, julius 7. Az orgoványi rablógyilkosig bünpörében a mai tárgyaláson ujabb incidensről tett jelentest az elnök. A tegnapi tárgyalás berekesztése u'án, mondotta, a tárgyalótermen kivül, Danics vádlottnak feleségét valaki megsértette. Az asszony sírva panaszolta ezt az esetet. Kijelentette az elnök, hogy a hasonló botrányokozók ellen az ügyészség a jövőben eljárást indit, a tárgyalás elnöksége fölhívta rájuk a fegyveres őrség különös figyelmét. Tanuként kihallgatták ezután Horky János izsáki jegyzőt. Horky a védelem tanuja, aki Cziáky védő kérdéseire csak 8nnyit tud válaszolni, hogy Izsákon valóban volt antiszemitizmus. A községi képviselőtestület olyan határozatot hozott, amely szerint nem kívánja a községből elmenekült zsidók visszatérését. A tárgyalásvezetö ismerteti ezután a csendörfelügyelöség határozatát a Héjjas elleni bűnügyben. Héjjas Iván ellen ugyanis fölbujtó minőségben elkövetett gyilkosság büntette miatt indult meg az eljárás. A csendőrség azonban azzal az indokolással, hogy közfölháborodásból és a magyar Jaj és nemzeti érzés szolgálatában köwttetett el a cselekmény és mivel időközben az amnesztia-rendelet is megjelent, az eljárást Héjjas ellen megszüntette. Az ügyész halálbüntetést kér a vádlottakra. Ezután Schmitz Rezső ezredesügyész elmondta a vádbeszédét: — Magyarország legszomorúbb időszakában — úgymond —, a diktatúra alatt a polgárság nem tudott annyira erőre kapni, hogy önmaga megdöntse ezt a végtelenül gyászos és szomorú uralmat. Többször próbálkozott vele, de mindannyiszor vérbefojtották. A polgárság erőtlensége különösen bebizonyosodott a julius 24-iki ellenforradalom idején, amikor legjobban kitűnt, hogy a maga erejével nem tud megbirkózni a diktatúrával. — Szegeden akkor már megalakult az ellenforradalmi kormány. Héjjas Iván is az ellenforradalmi kormány által alakitott nemzeti hadsereg parancsnoksága alá tartozott. Ebben a minőségében kapta azt a parancsot, hogy Kecskeméten és vidékén megbízható egyénekből karhalaimat szervezzen. Héjjas a parancs szerint eljárt, de a helyzete mégis nagyon nehéz volt, mert hiszen az évfolyambeliek nem jelentkeztek és igy kénytelen volt olyanokat is bevenni a különilménybe, akik sohasem voltak katonák. A román megszállás alatt tehát Héjjas különítménye mint 'íarhatalmi osztag szerepelt, illetve mint pótcsendőrzászlóalj és kétségtelen, hogy annak minden egyes tagja most a katonai bíróság illetékessége alá tartozik. — Miuíán az illetékességet megállapított <i m, rátérek tulajdonképeni vádbeszédemre. Zbona jelentette annakidején Héjjasnak, hogy három izsáki lakos a románokkal paktál. Akkor adta Héjjas azt a narancsot, hogy azt a három izsáki" lakost ki kell végezni. Ezulán az ügyész ismerteti az elhangzott vallomások alapján a gyilkosság lefolyását, majd igy folytatja : — A vádlottak a főtárgyalás során azzal védekeztek, hogy már semmire sem emlékeznek, holott az előkészítő eljárás alalt a memóriájuk még nagyszerű volt. Védekezésük második alapja a parancs. Hát mit is jelentett ez katonai értelemben ? A bevonuló katonáknak megmagyarázzák, hogy minő parancsot kell teljesíteni és mit szabad megtagadnia. Megmagyarázzák nekik, hogy törvénnyel ellenkező paranaaokat nem szabad tel|eaitenl. — Védekezésüknek harmadik alapja az ittasság volt. Hogy mennyit ittak, az ma már nem lényeges. Az elhsngzolt vallomások alapján azonban meg lehet állapítani, hogy ittasságuk nem volt olyan nagyfokú, hogy az öntudatlansággal határos lenne, mert hiszen cselekedetüket egységes terv szerint, egységes cél érdekében, egyöntetűen hajtották végre. Azért kérem a négy elsőrendű vádlottat a katonai büntetőtörvény 11. paragrafusához képest a 413. paragrafusba ütköző büntársi minőségben elkövetett gyilkosság miatt, valamint az első négy rendbeli vádlott ellen a 11. paragrafushoz képest a 483. paragrafus szerint minősülő büntársi" minőségben elkövetett rablás miatt, azonkívül az 5., 6. és 7. rendű vádlottak ellen bünsegélyzői minőségben elkövetett rablás miatt a büntetést. Tudvalevő, hogy a katonai büntetőtörvénykönyv szerint ezekre a bűntettekre kötél általi halál vár. — Szántszándékkal nem kevertem vádbeszédemhen politikumot, nekem minden fegyverem a törvény. Az Ítéletet a nagytekintettt haditörvényszék bölcs belátására bízom és az itélet fogja legjobban bizonyítanom azt, hogy még a trianoni béke után az összeroncsolt és tönkretett országból mindent el tudtak rabolni, mindent el tudtak sarcolni, de a törvénytisztelet nem ludlák lerontani. tehát jogrend van és jogrend lesz. Ezzel az ügyész be is fejezte vádbeszédét. Zbona védője. Dr. Cziáky Feienc mondotta el ezután terjedelmes védőbeszédét. Először a rablás bünntettének vádjával foglalkozott. Azt állítja, hogy Zbona nem rabolt. Azok a tanuk, akik ennek ellenkezőjét vallották, nevezetesen Pánczél Zollánné és Lebovics Emma elfogultak. Pánczéiné, mint felesés, a leány pedig, mint rokon. Zbonánál semmiféle rablott tárgyat nem találtak, annál kevésbé találhatták nála az elrablott ingóságoknak azt a nagy menyiségé't, amelyekről a tanuk szólottak, amik azonban .gy kis paraszt szekéren , el se férhettek volna. Ezenkívül a ' tanuk előbb Franczia Kiss MihályIsmét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ez&st ékszerekért FISCHER K., ékszerész Kárász-utca 14. szám. (KorZó-kávéhá2 mellett.) Telefonszám 15-38. ról tettek említést, csak a mostani tárgyaláson vallottak Zbona János ellen. Ami a gyilkosság vádját illeti, nem tagadható, hogy Zbona János részt vett a gyilkosság előidézésében, de nem volt beszámítható állapotban, meri napokon át alkohol hatása alatt állt. Bizonyos továbbá, hogy Zbona parancsot teljesttett. Igaz, hogy nem kellett volna a katonai szabályzat szerint azt a parancsot teljesítenie, azonban a szabályzat csak formális időkre vonatkozik, nem pedig olyan végzetes időkre, amilyenekben a cselekmény történt. Zbona abban a hitben volt, bogy az áldozatok a románokkal paktáltak. Ugy vélte tehát, hogy az állam érdekéből cselekszik. Beszél ezulán Zbona múltjáról, aki 40 hónapot kinn töltött a harciéren, hős voll. (Zbona itt hangosan fölzokog.) A zsidó polgárok egy fordított Tiszaeszldrt akartak eobol a tanügyből csinálni. Énből a pörből tetemrehívást akarlak produkálni. Ha a zsidóság . . . A tárgyalásvezető: Ne lessék ezt a szót használni unosuntalan: zsidóság. Figyelmeztettem már egyszer a védő urat, hogy ne általánosítson, Ugyebár ön sem képzeli, hogy a zsidók között nincsenek becsületes emberek. Minek akkor az általánosítás ? Cziáky védő: Tudomásul veszem, de kénytelen vagyok védekezni az ellen a beállítás ellen, hogy védencem antiszemita rablógyilkos. Az az übztály, az a vallásfelekezet, amelynek tagjai miniszterek, magas állású bankvezérek lehettek, hálátlan lett a magyarsággal szemben. Jöttek a háború alatti defektusok, a Gallileikör, a Tisza-gyilkosság, jöttek a Számuellyek, a Klein-Korvinok. Ez volt az ok, amely védencemet, a hőst idedobta a vádlottak padjára. Arra kéii a haditörvényszéket, hogy ne csak észszel, de megértő emberi érzéssel mondjon Ítéletet. Danies Mihály védője. Gróman Zsigmond volt századoshadbíró, ügyvéd tartotta meg védőbeszédét. Történelmi visszapillantást vetett a proletárdiktatúrára, majd az azt követő román megszállásra, a nemzeti újjászületés idejére. — Azon az elvi állásponton állok, — folytatta — hogy el kell fogadni azt a politikai alapelvet, amelyet a mai kormány magáévá tett : Ne áskálódjunk; faji, felekezeti és társadalmi osztályok közös akarattal fogjanak össze és közös munkával építsék meg újra Magyarországot. Kéri, hogy a rendkívüli időkbe helyezze bele a bíróság ezt a bűnügyet. Ezután részletesen ismerteti Danics életét. Föl sem tehető Danicsról, hogy ó eredeti elhatározással fogolt hozzá az aljas cselekedetek végrehajtásához. Dimcs a tömegérzés hatása alatt állolt, át volt hatva az államföntartó nemzeti eszmétől. A gyilkosság vádja alél fölmentést kér, mivel Danics katona volt, parancsra elekedé!!. Különben is semmi bizonyíték nincs arra, bogy az akasztásban rétzt vett volna, nem jár tehát neki kötél a gyilkosságért. Korrekt hazafi volt, aki nem bi;t i elszenvedni a nemzetfölforgató viszonyokat. A rablás bűntettének tényálladéki elemeit sem látja a védő, legföljebb megfélemlítéssel kicsikart zsarolás bűntettét követte el, de nem rablást. Ezután Juhász István védője, Ullmann Lajos és Csabai Tóth, valamint a Tóth-fivérek védője, Szakái