Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-29 / 173. szám

Szeged, 1922. julius 29. Ara 6 korona. Szombat, 111. évf.. 173. sz Honfidal - !- Az erdélyi magyarság lelkesen készül PetCfi ünnepére. Paloták és kunyhók népe meqirdul — soha szentebb és büszkébb zaránd )kut — a fehéregyházai sik felé, hogy az örök dicsőség koszorúját tegye a földre, amely uto'jára ringatta el Petőfit, a magyarság és emberiség isteni énekesét. A fald ma fz idegené, de a lélek, amely Petőfi dalaiba él, a mienk, nrgyaroké. A lélek, amelyből csodálatosan finom harmóniák és megrendítően szilaj viharok születtek. A lélek, amelynek skáláji m;ga a végtelenség, a Katyakaparó kedvesen groteszk humorától a Szeptember végén megrázóan fönséges szimfóniájáig, a Fekete kenyér igénytelenül bájos idiíljétől az Egy gondolat bánt engemet fergetegesen harsogó világhimnuszáig. A lélek, ameiy rokon Casstussal és Teli Vilmossal, Desmoullins Camillal és a költészet legnagyobbjainak, egy Homérnak, egy Shakespearnek szellemével. Ezt a lelket — ezt a leglelkében magyart — akarja és fogja most ünnepelni és koszorúzni, a világnak újra fölmutatni, mint Krisztus misztikus teste-vérét az áldozó pap, az erdélyi szenvedő, tűrő és váró, hivő és remélő magyarság. Mi csak áhítatos és meghatott szívvel ministráihatunk ehhez a gyönyörű, mél'óságos, jogos és igazságos tüntetéshez. A magyarság örök időre szóló nemeslevelet mutatja föl Eu rópa színe elölt a bilm^bevert Erdély, amikor PetCfi Sándornak áldoz és a Talpra magyar és Az apostol prófétája) magasztalja. Valóban, nincs a világon férfi és költő, aki a demokráciának, a szabadságnak, az emberi jo^ok és igazságok szentségének méltóbb papja lenne, mint ez a huszonhatéve* korában eltűnt csodálatos vándor és ha van jogunk élni és jövőt vátni — pedig ezer és egy okunk van erre —, akkor elsősorban Petőfi világraszóló jelentőségére hivatkozhatunk. A román cenzúra most nem engedte mcg. nogy a segesvári csatatéren, a magyar Gilgotán a láncravert magyarság elénekelhesse Petőfi ilyen kezdetű dalát: nTied vagyok, tied hazám, e sziv, e lélek, Kit szeretnék, ha tégedet nem szeretnélek ?* Hat nem fogiak elzengeni az örökszép verset, de vijion meg lehet-e lilani Petófi,Gábor A on, Bethlen és Rákóczi, Wesselényi és K;S*u h nfpének, hogy lelne mélyén, tempiomi hittel, egetostromló e» föd tengető érzelemmel, magasztos és mélységes áhítattal el ne zokogja, el ne sóhajtsa, el ne rebegje az imádságot, amely legnagyobb dalosa és hőse szivében termett, hogy velünk együtt ne gondolja és ne erezze azt, ami édes mii.dnyájunk szent és örök magyar evangéliuma volt és marad: nTied vagyok, tied hazám, e sziv e léU ki" Befejeződött indemnitás általános vitája Hétfőn kezdik a részletes vitát. BUDAPEST, julius 28. A költségvetési fölhatalmazási javaslat meglehetős hosszura elnyúlt vitáját általánosságban ma bt fejezték. A hétfőn kezdődő részletes vita nem fog sokáig tartani s a nemzetgyűlés előre a birtokosok ellenállása a földadójavaslattal szemben. Az indemnitási vita utolsó napján délelőtt Bogya, Andrássy-párti mondott hosszabb beszédet, amelyben leginkább a szocialistákkal foglalkozott. megkezdheti az adóiavaslatok tár- ! Utána Szakács Andor, Friedrich volt gyalását, ha valami nagy akadály j államtitkár beszél', rn'g a délután közbe nem jön. > szociáldemokrata szónoké volt, aki a Ilyen akadálymk mutatkozik egy- 1 bolsevizmus vádja ellen tiltakozott. Az indemnitási yita első szónoka Bogya János Andrássy-párti. Az általános világhelyzetben keresi az okát mindannak, ami Magyarországon van. A háború utáni eseményekért felelősségre lehet vonni egyes embereket és osztályokat. Euösorban a szabadkőművesség felelős a szerencsétlenfigyelmezteti, hogy ne zavarja a szónokot. Peidl Gyula: Halljuk a tudományt! Bogya János: A bolsevizmusért tudjuk, kit kell felelősségre vonni. Eőri Szabó Dezső: Akik Tiszát megbuktatták 1917-ben. Akkor kezdődött a forradalom. Pikler Emil (Bogya felé): Önök Tiszát hazaárulónak mondták. Jó ségért, másodszor pedig a tömeg, , emjékező tehetségünk van. Andrássy melyek materialista vezetők kezébe kerültek és eszközei lettek Northcliffe lord propagandájának. Ezek a vezeők a vörös szocialisták voltak. ! (Nagy zaj a szofistáknál Bogya ! a szocialisták felt fordul.) Remélem, j bc f< gják látni, l.ogy eszközei voltak egy külföldi imperialista erőnek, saját hazájuk ellen. Remélem, rá fognak térni a komo'y épitömunkára, melynek első föltétele a hazaszeretet. Pikler Emil: A népet is szeretni kell. (N:gy zaj a Ház minden oldalán.) — Patay Tibor: Szembe akarja allitani a népet a hazával. Bogya János: A harc arról az oldalról most is folyik, most is támedják a magyar nemzetet. Pikler Emil: Mi a pénzeszsákot támadjuk, nem a nemzetet. Bogya János: Ne demagógoskodjanak. Vegyék komolyan, amit itt mondanak. Reisinger Ferenc: Leckét ad nekünk a hazafiságból. Hol vérzett a fronion ? Bogya János: A harc folyik. Fölkiáltás a szociáldemokratáknál: Arról az oldalról. Bogya János: Nem leszünk vakok ezzel a harccal szemben. Peidl Gyuia: Egy hónap óla folyton bennünket támadnak. Bogya János: Ha a forradalomért a munkásság felelős, lépjenek a megbánás utjáia. Pikler Emil: A háDoru a felelős. Bogya János: A háborút nem vesztettük el. A bolsevizmus a Northcliffe propaganda szülöttje. Reisinger (gúnyosan): Mondja, tiszta szivből mondja ezeket ? öizintén gondolja ? Bogya János: őszintén és tudományos alapon. (Óriási derültség a baloldalon J Reisinger Ferenc: Szegény diplomácia, amelynek ilyen tagiéi voitak. Gaál Gaszton elnök: Reisingert mondia, hogy hazaáruló. Bogya János: Én, a nyugati kultura gyermeke, mondon, hogy a szocialisták a nyugati kultra karrikaturái. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. V Telefon 13-33. A kormány azt mondja, hogy mi erőtlenek vagyunk. Ez a legveszedelmesebb defetizmus. Minket a kormány mindig ijesztget, hol a esetivel, hol a szerbbel, hol meg a románnal. Ez megöli a pszihológiai momentumo', ami a tettek kirobbanásához alkalmas. Friedrich István: Ugy vin I Bogya János: A kisámánt államai ötletszerű diplomáciát csináltak. Csehszlovákia nem tarthatja magát és nem tarthatta volna már a mult évben sem, mert ott kenyérhiány volt és forradalom fenyegetett, ekkor a ml kormányunk küldött lisztet. Jugoszláviában 14 nemzetiség van és közöttük a kuliura legalacsonyabb fokán álló szerbek állanak a nemzet élén. Az erdélyi románok nem azonosítják magukat a nagyromániaiakkal. Nagy ellentétek vannak Besszarábiában is. Friedrich Utván; Mi pedig itt ülünk és várunk. Bogya Jínos: Az az álláspontja, hogy a szent korona tanától nem szabad eltekinteni és megállapítja, hogy van törvényes királya az országnak. Az indemnitást nem szavazza meg. Szakáé* Andor a nemzetgvülés keletkezéséről beszél. I Az csak a Frícdrich-féle rendelet hőlkiáltások a szoclaldemokra- i »'aPÍá". űlh«'e« PfrtÍa' tdknál: Ez tudományos megállapítás? Bogya János: Igen és tudományosan állapítom meg a következő kérdést is. Pikler Emil: Rossz lámpást van, kedves uram! Bogya János ezután a harmadik internacionáléról beszél. Pikler Emil: Nem tudja a leckét, mi a második internacionálé .alapján állunk. Bogya János hosszasan fejtegeti a gazdasági internacionalizmust, a reggeli kávé alapján, melyhez a kávébabot Braziliából, a csészét pedig Kínából hozzák. Varsányi Gibor (a szocialisták felé): Ettől tanú hatnak ám tudományt! (Nagy derültség). Bogya János a diplomáciáról beszél, melynek nincs koncepciója. 48 as kisgazdák pártja azonban változatlanul ragaszkodik sz általános, 1 titkos választójoghoz. Kívánja a főrendiház reformját, de ez nem olyan sürgős, mint a nyomorral kapcsolatos intézkedések. A főrendiház megalkotásával a kormány a választójog aktualitása elől akar kitérni, mert az 1918-iki válaszlói törvény a főrendiház megalkotásával önmagától érvénybe lépne. Beszél a földreformról és ezzel együtt a földmunkások sanyarú helyzetéről. Majd a rokkantüggyel foglalkozik. Ez ügyben 70—80 elintézetlen akta van. E után a szociáldemokrata képviselők nagy számáról beszél, aminek szerinte az az oka, hogy a földmunkások, akiket a földreformmal nem elégítenek ki, megint a szakszervezetekben reménykednek. Az elnök az ülés folytatását, ezután délutánra halasztotta. A délutáni ülésen Szakács Andor beszél topább, kijelenti, hogy a szocialistákkal együtt kell működni, mert az állaluk fölolvasott deklaráció szerint a párt programjából sokat engedtek, amiért szemrehányással is dlették őket a külföldön. Beszéde végén azt mondja, ha az október 23-iki puccs után föloszlatták volna a nemzetgyűlést, akkor a kisgazdák pártja többségre jutott vol ia. Most azonban elvesztették minden hitelüket és helyetlük bejöttek a szocialisták. Az indemnitást nem fogadja el. Ezután Rotbenstein Mór szociáldemokrata képviselő szól az indemnitási javaslathoz. Szabó István és Kiss Menyhért beszédével foglalkozik. A Marxizmus nem a munka értékét, hanem a munka értéktöbbletének tanát tanítja. Pikler Emil: Ez a Marxizmus. Óvatosan kell bánni olyan dolgokkal, amelyekhez nem értenek. A bolsevizmust és a kommunizmust összetévesztik, pedig ez ketlő s nem egy. (Gömbös nevet.) Rothenstein Mór: Kár nevetni előre. A bolsevizmus csak eszköz, a kommunizmus pedig cél. A szociáldemokrata párt a bolsevizmus! mint véres és embertelen eszközt elveti, de a cél fe:é továbbra is törekszik, természetes és legális eszközökkel. Nemzetköziség a munkásság nem-