Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-28 / 172. szám

ismeretletbéggel, olyennal, ameyrek az lett a következménye, hogy a Má-nak sokszóz derék alkalmazottját a kurzu'politika bosszúvágya elÜ7t2 a Helyéről. Iti Szcitovszky Béla élnek sz ülést délutén négy óráig fölfüggesztet ő. A délutáni ülésen Esztergályos János folytatta beszédét: Ha ározaii javaslaot nyújt be, hogy a i tmzeigyü és uta itsa a kormányt *ziiánt, hegy a nyugbér-pínztárra vonatkozó harmadik pontot változtassa meg és a hadviselt alkalmazottak évei duplán ;zámiiassanak. Az indemnitást nem fogadja el. Csík József szólalt föl ezután: A keresztényszocialisták programját fejii ki, amelynek az a célja, hogy a munkásokat nemzeti alapra térítse. Támadja a szociáldemokratákat, akik nem ismernek vallást és szerinte ők voltak azok, akik előkészítették az utat a bolsevizmushoz. A szocialisták kezdték el az internálásokat, tehát nincs erkölcsi jogosultságuk egy olyan intézmény ellen működni, amelyet maguk is praktizáltak. Ha a szocialisták a munkások érdekeiért küzdenek, mondotta, akkor maguk mellett találnak minket, de ha a keresztényszocializmus is a mae

nvagyon ellen küzd, akkor szemn állunk velük, mert a keresztényszocialista párt az erszág békéjéért küzd. A keresztényszotialista párt nem viseltetik bizalommal a kormány földbirtokpolitikája iránt s éppen ezért az indemnitást nem foldja el. A földadóról, • ház-, a fényűzési és a bkásadóró', valamint az általános kereseti és a társulati adóról terjeszti be moit javaslatait a pénzügyminiszter. Kéri, hogy a javaslatokat a Ház utasitsa a pénzügyi bizottság elé. Forgách Miklós indítványt terjeszt elő, hogy a négy javaslatot a Ház a földmivelésügyi bizottsághoz u'asitsa. A miniszter ellenzése után Forgách az indítványt visszavonta. Az Ölés háromnegyed 8 kor ért véget. SZBQ BD Szeged, 1922 julius 28. jKRI-KRI FRIDOLIN CHAPLIN FATTY péntektől vasárnapig a Belvárosi Moziban. Előadások pénteken, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Házat! FöldetTÜzletet! legelőnyösebben C7QkA ,.„., vagy eladhat OAttUv iIÖ?hKr0da Anal',IaluréWár-utca 3- Telefonszám: 10-54 Szolid és a legmegbízhatóbb. - Állandó nagy előjegyzés házak, földek éa Ötletek eladására. 1002 mindig a vehet vagy 1 A posta, telefon és távirda drágulása. Tarifaemelés 100—1000 százalékig. A posta-, távíró- és telefondíjak j emelése ügyében tegnap délelőtt fél tizenegy órakor értekezletet tartottak ' a posiavezéngazgatóságon, ahol meg- j jelentek tz összes ipari és kereske- j delmi érdekeltségek. A régebbi gya- ' korlattól eltérően, ezúttal nem közöl- ! ték az érdekeltekkel előre az emelés í mértékét, hanem csak az értekezlet- j bői tűnt ki, mennyivel fog drágulni j a forgalom. A tervezed emelés — ame'y még 1 nem tekinthető véglegesnek — rész- j leteiben a következő: A levélforga- j lom at összes viszonyla okban száz j százalékkal drágult. A husz grammos levelek portója, amely eddig helyben 2 korona volt, 4 re, a távolsági forgalomban pedig az eddig 2 50 koronába kerülő levél dija 5 korona lenne. Külföldre az eddig 4 50 koronás portó 9, a súlyosabb levelek 20 grammonkint 3 koronával emelkedő portója pedig 6 koronára emeikednés. A nemze'közi külföldi forgalomban a ma 6 koronába kerülő portó 12 korona lenne, a 20 grammonkénii 3 koronás kulcs pedig 6 koronára menne föl. A levelezőlapok dija belföldre da\ rabonkint 150 helyett 2 korona, külföldre — a kedvezményes díjszabás alá eső államokba — 3 koronáról 5- re, a rendes nemzetközi forgalomban 4 koronáról 7-re emelkednek. Az ajánlás dija mind belföldre, mind külföldre a mai 6 korona helyett 12 korona lenne darabonkint. A madridi kongresszuson megállapított tarifa szerint az ajánlás 50 arany centimeba kerül külföldön. A levél és levelezőlap díjszabásának emeléséhez hozzáfűzi a tervezet, hogy az általában a nem etközi forgalomban érvényes dijak 75 százalékának felel meg. Erősen drágul a hirlapkilldés dija is. Egyes példányok portója eddig 100, 250 és 500 grammos kategóriák szerint 20, 30 és 50 lillérbe kerülnek a mellékletek pedig 25 gramonként és száz darabonként 10 koronába. A tervezet 30, 50 fillérről 1 koronára emeli a kategóriák portóit, a mellékletekét pedig 20 koronára. A kötegben, vagy viszontelárusitók részére postára adott hírlapoknál az egyes súlykategóriákban 75—100 százalékos, nagyobb sulyu hirlapküldeményeknél 50 százalékos emelést találunk. A levélpostai forgalomban az exi presszdij ma 12 korona belterülei ten és 40 korona külterületen. A ! tervezet ezt darabonként 24, külteí rületen 100 kotonára emeli. gába foglalná a tízszázalékos betuházási járulékot is. A forgalommal kapcsolatos különböző mellékdíjakat is ált'lában 100 százalékkal emeli a tervezet. A legsúlyosabb drágulást a külföldi csomagforgalomban tervezi a postaigazgatóság. Ma 1 kilogramig 30, 5 kilogramig 50, tizig 90, tizenötig 130, húszig 170 korona a külföldre szó ó csomag portódija. Az emJé; alapján ugyanezekben a kategoi iákban 90, 150, 270, 300 és 510 koronát kellene fizemi a külföldre szóló csomagért A belföldi csomagforgalomban méltányosan óhajt eljárni a posta- 1 igazgatóság az é'elmiszert tanalmazó csomagokkal szemben. A suly- j fokozatok itt is ugyanazok, mint a külföldi csomagoknál: egy ki- , logramig 8 helyett 10, a többi sulyfokozatokban egymásután 13 helyett 15, 25 helyett 35, 50 helyett 55 és az utolsó kategóriában 13—20 kilogramig 50 korona helyett 70 korona portót kiván megállapítani a tervevezet. Ez annál fontosa b, mert az élelmiszeres magforgalom igen fontos tényezője az ellátásnak és minden er.elésre érzékenyen reagálnának az élelmiszerárak. Egyéb tartalmú belföldi csomagok — ugyancsak tzekben a sulyf. kozatokban — 20, 30, 55, 80 és 100 koronába kerülnének, míg ma 15, 25, 45 70 és 90 korona a díjazásuk. A távíró- és telefontarifa a következőkép alakulna a tervezett emelés szerint: Táviratoknál a belföldi forgalomban egy szó dija 4 korona, a díjminimum 40 korona. Külföldi forgalomban — leszámolás alá nem eső viszonylatban — egy szó dija 15 korona, a díjminimum 150 korona. Tehát Ausztriába, Jugoszláviába és Romániába ezek a szódijak érvényesek. A leszámolás alá eső forgalomban két koronát vesznek egy centime-nak és ennek a kulcs n*k az alapján Franciaországba 57 (ma 40), Angliába 83 (ma 58 és fii, Svájcba 41 (ma 31) koronába kerülne szavankini a távirat A telefon bererdezési, belépési és átírási dijai nem változnak. Az előfizetési dijakat szintén érintetlenül hagyja a tervezet. Az egyenkint 'izetelt beszélgetéseknél a budapesti helyi forgalomban 4, a vidéki helyi forgalomban 3 korona tenne egy beszélgetés ára, — tehát itt is megmaradna a mai állapot. A külföldi forgalomban 2 centime ot ves/nek egy koronának, igy egy budapest— becsi rendes bts/elg tés a mai 180 helyett 200, berlini oeszélgeiés 270 helyett 300 koronába kerülne három percre. A tervezet szeiinti átemelés ma1 Ócska razeí, ólmoí, bármilyen réz- vagy horganyltulladékol lepin^aaabb napi árban veszek KOtlN lománcedényüzlet Tisza Lajos-körut 55. Telefon 15-35. iMihJlvi tüí, •jriii.let mellett). 98 Baj van a csizma és a széna körül. 2900 koronás csizmát 6000 koronáért vesz a város — A köztisztasági üzem takarmányfogyasztását felülvizsgáltatja a tanács. — Amikor nincs itthon a gazda. A város közigazgatásán nagyon megérzik, hogy nincs itthon a gazda, a polgármester, hanem valamelyik csendes felvidéki falucskában néhány hetes szabadságát élvezgeti. Egy kis rosszakarattal azt is lehetne mondani, hogy a torony alatt fejetlenség uralkodik, nincs, aki a bonyolultnak látszó problémákat simán, diplomatikusan megoldja, aki a veszélyesebb kérdéseknek észrevé lenül elvegye az élét, szóval ugy fes enek az állapotok, min'ha a polgármesterrel együtt a .célirány" is szabadságon lenne. A tek. tinács méltányolja is a helyzetet, óvatosan elkerüli a fontasabb kérdések eldöntését és ennek következtében a legtöbb tanácsülés elenték elen apró cseprö ügyekkel oglalkozik, de nagy zavart kelt, ha örténetesen halaszthatatlanná válik valami nagyobb jelentőségű határozathozatal, amelynél rendszerint a pénzügyi tanácsnok kemény akarati érvényesül minden nagyobb ellenállás nélkül. Valami huncut kéz nem hiába irta némi malíciával hivatalszobájának ajtajára, hogy ö .a város ura", pedig tulajdonképen szabadságon lenne, de közügyinié/és nélkül már nem tud élni, annyira megszokta. A csütörtöki tanácsülésen is volt néhány bonyodalom. Eleinte simán, zavartalanul ment minden. Taschlet Endre főjegyző elnökölt, mert a polgármesterhelyettesnek is akadt vataml más elfog alt: ága. A „virtikli" tanácstagok közül csak Gaál Endre és Fodor Jenő voltak jelen, a polgármesterhelyettest Ördögh tb. tanácsnok, Balogh Károlyt, — aki csak később érkezett a korzóról, — Gera József, a „halksz*vua helyettesített az előadói székben. Kisebb szd mlaügyek, kut javítások, b kakérdések özöne siklott át az elnöki aláíráson. Ugy tizenegy óra felé megérkezett Balogh Károly, vele együtt valami titokzatos feszültség lopódzott a tanácsterem békés (eveiébe. lemsokára aztán tényleg lecsapott a villám. Vésztjósióan fölnyilt az ajtó és Várkonyi Jenő gazdasági intéző, valamint Scultéthy Sándor főszámvevő lépett be rajta. A hasonló együttes soha sem jt lentett jót. Gazdasagi kérdés számvevőségi komb nációban! Valami nincsen rendjén. Amikor a helyettes polgármester helyettese befejezte az előadását, Várkonyi Jenő kért engedelmet a szólásra. E mondotta, hogy a juniusi közgyűlés határozatot hozott, amellyel engedélyezte a szükséges 42 pár tűzoltói esi ma beszerzését darabonként 2900 koronás áron. Mire azonban a határozat keresztül vi eh-re került volna a sor. minden borzalmasa i megrágult, ugy hogy ma már egy pár esi ma 60Ö0 koronába kerül. Tehát az engedélye;ett 121,800 korona helyett 252,000 koronára van szükség. *— Mikor hozta ezt a ^atározrtol a közgyűlés? — kérdezt: gyana•Ti