Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-27 / 171. szám

Szeged, 1922 julins 27. S Z EJO BJD Százötvenöt százalékos ráfizetéssel készülnek a kislakásokAz építési vállalkozók értekezlete. A kislakásépités körül a drágasági hullám következtében beállott komplikációk már odáig fajultak, hogyha a hatóság megtagadná az építkezési vállalatok díjazásának fölemelését, 'igy a kislakások korai befőzéséhez fűzött remények komolyan fölöslegessé válnak. Az építési vállalkozók szerdán délután értekezletet tartottak ebben az ílgybsn és részletesen megvitaiíák í; iiiunkabéremelkedések folytán számukra kalasztrófálissá vált helyzetei. A; egyes vállalkozók előterjesztéséből megállapítható lett. hogy a kőmivessegédek órabére 18-20 koronáról az utóbbi hetek folyamán ötven koronára, a napszámosok órabére 10—12 koronáról 30 korondra szökött föl. Drágább lett, bár nem ily nagymértékben, a cement, a mész, a téglatörmelék és egyéb építési anyagok ára is. Reális vállalkozás ilyen horribilis áremelkedésre nem számithatott r. azt a pályázatba bele nem kalkulálhatta. Annál kevésbé tudják elviselni a vállalkozók a drágulást, mert a munkabérekben még további eme! kedés várhaió. Már a mai munkabérek mellett is az eredeti pályázati összeggel szemben átlag 155 százalék a vállalkozók ráfizetése. A két kétszobás lakásos házra például 165.000 koronát kell ráfizetni, mig a nég/ egyszobás lakásból álló házak fölépítése az előirányzott 130000 korona helyeit ma 201.500 koronába kerül. Sem a város, sem az állam nem kívánhatja, hogy az építési vállalkozók az abnormális helyzet folytán előállott többkiadást viseljék. Mégis az állam, mint már annak idején megírtuk, ridegen elzárkózott az építési vállalkozók kérelme elől, a város viszont, igen helyesen, hajlandó bizonyos mértékben a pályázati összegeket fölemelni. Az építkezési vállalkozók szerda délutáni értekezletén azt határozták, hogy a pályázati összegeknek 32.3 százalékos fölemelését k'rik a várostól. .WMAmMMMWWMMWMAAAAM DIANA SÓSBORSZESZ Külsőleg bedörzsölésre vatjy belsőleg cukorra cseppentvt a legjobb fájdalomcsillapító. 909a Mindenütt kapható! Zajos napja volt a nemzetgyűlésnek. Az indemnitási viia. — Interpellációk a fölkelők érdekében és a fölkelők ellen. BUDAPEST, julius 26. A magyar parlamentnek rég volt olyan zajos napja, mint a mai. Az indemnitás vitáját folytatták, amelyben sok figyelemreméltó mondani valójuk volt a szónokoknak. Közben egy Kecskeméten toborzott, de Budapesten kibővített küldöttség jelent meg a kupolacsarnokban, amely ébredői és kecskeméti erőszakossággal lépett föl Héjjas kiszabad.tása érdekében. A küldöttség egy tagja inzultálta Miklós Andor hírlapírót, brutálisan lépeti föl a hírlapírókkal szemben. Aztán előadták követelésüket a miniszterelnöknek, aki ezúttal meglalaiia a jobboldali forradalmárokkal szemben az energikus, férfias viszszautasitás hangját. Benn az ülésteremben is szóba került az ügy. Drózdy az ülés Kifüggesztését kívánta, de erre az elnök nem volt hajlandó. Az indemnitási vitában Batitz Gyulának volt trdekes a fölszólalása. Eckhardt Tibor bemutatkozása is érdekes volt, akinek hivatalosnak jelezett kurzusnyilatkozata volt a szüzbeszéde. Az indemnitási javaslat folytatólagos tárgyalása során az e'ső szónok Farkas Tibor pártonkívüli képviselő. Hosszabban foglalkozik Gömbös Gyula beszédével, majd a numerus claususról szól. Sohasem volt, úgymond, hive a numerus claususnak. Évekkel ezelőit Angliában járt, ahol egy kambridgei tanár ajánló levert adott neki egy londoni tudóshoz, amelyben azt írja: örül, hogy megismert egy magyar embert, cki közgazdasággal foglalkozik és nem zsidó. Már akkor tisztában volt azzal, hogy mit je'ent az ! antiszemitizmus. Az államnak az a ' hivatása, hogy vallás és fajkülönbség nélkül együtt haladjunk a tisztaságban. A söpredék minden felekezetben egyforma. Az indemnitásról szóló javaslatot elfogadja. Sstltz Gyula szociáldemokrata. A nemzetgyűlés mai összetétele lényegben kevés különbséget mutat a háb >ru előtti parlamenttel. Most is leginkább a tőkés társadalmi rétegek képvisJöit látjuk itt, pedig a munkásság és a földmivelö nép nagyobb képviseletének volna itt helye, hogy saját érdekeit védelmezze. A munkásság le van rongyolódva, nem győzi a drágaságot. Mikor vége volt a háborúnak, a munkás lelküeg-testileg tönkretéve, irthető elkeseredéssel gondolt azokra az elemekre, amelyek a háborút okozták. Utáija, úgymond a kommunizmust és küzdőit is eller.e, de meglehet érteni az emberek földúlt lelkiállapotát abban a hitben, hogy javítani fognak nyomorult sorsukon. Bes'élt azuián a háború alatt kezdődött lánckeresk delemről. A lánckereskedőket, akik első és másod isztáyu vasu'i kocsikban láncoltak, nem bántották. Láng János: Kik voltak a lánckereskedők ? Batitz Gyula: A képviselő ur azt akarja megállapítani, hogy zsidók voltak, de megnyugtathatom, hogy voltak közöttük nagyon jó keresztények is, még pedig nagy számban. Majd a jelenlegi drágaságról beszél és tiltakozik az ellen, hoty amikor a munkásokat kiverik az ellátatlanok sorából, a köztisztviselőket benne hagyják. Tiltakozik e.. ellen a társadalmi béke érdekében. Ne n azért emiti ezt, minihi ellenszenvvel viseltetnék az állami tisztviselők ellen, de ne varrják a drágaságot a munkások nyakába. (N>gy zaj a kormánypárton.) Sokan hangoztatják azt a fölfogást, hogy a drágaságot a sztrájkok okozzák, holott a bankok, a nagy ipari és kereskedelmi vállalatok, ame'yek mérlegeikben gyakran olyan kis nyereséget mutatnak ki, milliókat és milliókat harácsolnak össze. (Helyeslés a kifgazdáktó',) A háború alatt a földbirtok is kereset4. Erdélyi Aladár: Nem Igaz! Csak az keresett, aki gseftelt! Peidl Gyula: Egyezzünk meg, ők is kerestek. Batitz Gyula: Ezuián a kurzusról beszélt. A szociáldemokraták — úgymond — ellenségei az orgoványi politikának, amely gyilkolt és gyalázatot hozott az országra. (Zaj.) Ezután arról beszéit, hogy a szociáldemokrata párt józan része ellentétbe helyezkedett a kommunistákkal, azzal a csürhe táborral, jmely a romlást okozta. Majd ezeket mondta: Nem megyek messzire, 1918 november 20-ika táján Szegeden voltam. Az ottani szocialista párt akkor nagygyűlést hívott össze, engem mint Budapestről érkezett embert fölkértek arra, hogy beszéljek. Fölszólaltam és beszédemben figyelmeztettem a közönséget a nemzeti vagyon megmentésére. Akkoriban mindenfelé folyt a pusztítás, az árukészletek tönkretétele. Ez ellen em?ltrm óvást. E:en a gyűlésen föbzóialt a jelenlegi belügyi államtitkár ur, Kószó István is és meglepődtem azon, hogy én sokkal reakciósabb beszédet mondottam, mint 6. Fölkiáltások a szocialista párton: Hol van Kószó ? Kuna P. Andrási Ha ili volna, fel-lne erre. Állandó nagy zaj, a folytonos közbeszólások közepette az elnök csenget és csak nagynehezen tudja nelyreállitani a rendet. . Batítzt?y^ ezután a szociáldemokratákkal szemben elkövetett jogtalanságokról beszél, majd arról, hogy fontos állami érdek a munkásság szakszervezeteinek kiépülése és fejlődése. Szünet után Batitz Gyi'la folytatja beszédét. Az építkezések sürgős megindítását teszi szóvá. A lakásépítést szejin'e iüaaii föladattá kellene tenni. M jd a lakásrendeletet veszi erős bírálat alá. Azt mondja, hc^y a lakbéremelés nemzeti a|ándék a háztulajdonosok részére. Ezután az inlegrilás kérdésével foglalkozva kijelenti, hogy azt ugy képzeli, hogy a régi határokat csakis olyképen lehet visszaszerezni, ha ebben az országban rendet teremtünk. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. - (Ezután Drózdy Győző fölszólaIása következett, amelyben a kecskeméti küldöttség erőszakos magatartása miatt az ülés Kifüggesztését kérte. Az ülésnek ezt a részét a botrányos küldötlségjárásról szóló tudósításunkban közöljük.) Drózdynak a küldöttség ügyében történt fölszólalása ulái Eckhardt Tibor szótal föl. Fölkiáltások: Orgovány kedvencei Amikor Eckhardt föláll, a szociáldemokrata képviselők közül többen kimennek a teremből. Eckhardt válaszol őrgróf Pallavicini pénteki beszédére, amelyben a rotációé papírok állami beszerzését 'g kezelését telte 6zóvá. A válasz rendkívül részletes és hosszadalmas volt. Fölszólalását folytonos kő^eszulásokkal zavarták, különösen akkor, amikor kijelentette, hogy a válasz hivatalosnak tekintendő. Horváth Zoltán: Miért nem a minisztere'nök mondja el? Várnay Dániel: Valóságos kormányehök beszél. Fábián Béla: Uj diktátor a Házban I Eckhardt Tibor folytonos zajban fejti ki, hogy a rotációs papiroá állami beszerzése 1920 februárjára nyúlik vissz i. Igenis, a keresztéay lapokat támogatta a kedvezményes rotációs papirossal, • mert nem kivánja az A? Est-re és Világ ra ugyanazt a mérttel a ka'mazni, mint a Szózat-ra c a Magyarság-n. Beszil arról, hogy a destrukció fö idézésében a polgári sajtó egy részének nagyobb része van, mint a Népszavának. Kijelenti v^g'll, h >gy intézk-dés'iért teles mértékber. vállalja a felelősséget. Ezután az eln^k délután négy óráig az ütést fölfüggesztette. A délutáni ülésen Hegymegi Kis Pál szólalt föl elsőnek: Beszél arról, hogy az ellenzéket izgatással vádolt ik meg. Ez nem igaz, jnond'Jtla, mert az ellenzi k gyűléséit a választások alatt bitiltoiták. A választásokért gróf Klebelsberg a felelős, aki azonbm ez el*l ir.egs ökött, meri a kultuszmini-zteri tárcával cserélte föl l-rc^ját. Kéri, hogy szüntessék meg Debrecenben az utólagos Üldöztetéseket. Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K.9 ékszerész " Kárász-utca 14. szAm, (Korzó-kávéhíz mellett.) Telefonszám 15-38 Ezt az országot n:m lehet másképen hlépiteii, csak a szociális eszmék alap án, mondotta. Demokratikus formákat kell eíogidni. A liszviselő kérdést nem lehet B-lisiával elintézni. Ai indemnitást nen fogadj! el. Ezután gróf Klebdsberg Kunó törvénv'avaslatot terjesztett e ő a muzeumok részére szükséges kőtelező lappéldányok beterje ztéséről szóló javaslat kiegészítésére. Eckhardt Tibor személyes kérdésben elmondja, hogy azt a délelőtti kijelentését, hegy az ellenzék rosszhiszemű eljárást tanúsít, k.zárólag Pallavicinire érette. Szenlpály István kormánypárti a