Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-26 / 170. szám

Szeged. 1922. julius 26. Ára 6 korona. Szerda, lil. évf., 170 si. Kenyér. Szegény kisgazdák! Az ember Fzive valósául n emik rajluk, ha olvassa azokat a kiágazdi-beszedeket és vezércik^eke, amelyekben mint érzékeny ntbántsvi ágok és szemérmes mimózák tiltakoznak az ellen a gúnyos des'rustiv hang ellen, fmeiiyel kereszteny és liberális oldalról t-e>eiik őket, szegénveket, az égbe-öve'<vó búzaárak, valamint parlamenti kiszó.'ásaik és elmúlásuk miatt. Szegény kisgazdák! ök már kora hajnalban, söt hajnal előtt szántanak, vetnek és antnaif, pirospo sgás arccal és feszülő izmokkal, tele életkedvvel és acélos akjrattal, m;g a nyavalyás és éhenkórász városi ember olt görnyed rövidlátó szemekkel és beesett va.lal az Íróasztala meilett és végzi azt a bizonyos szellemi munkát, ameiyet se kilóval, >e méerrel nem lehet fölmérni. Hát jó, adas ék teljes tisztelet és minden secsü!ei, sőt minden földi jó e kisgazdának, aki ezelőtt a becsületes paraszt névre hallgatott, de lám, leguVibb — megint KunaP. András beszélt a nemzetgyűlésen és pedig „minden oldalon általános derültség közben". Kuna P. András olyan egyszerűnek látja a világot, hogy ?z már egyenesen megható. Ő a legtöbb baj forrását íbban latja, hogy „nem keilene beengedni azt a sok ringy-rongyoí, a pókhálcfele szöveteket" és az októberi összeomlás; őszerinte ugy lehetett vo!n< megakadaiyozni, ha Andrássy odaállott voina a fölséges király ur elé és azt mondta volna neki: „ne merj el, marjdj i t" s akkor minden rendben lett volna. Az ilyen szociális érzékkel és az ilyen történelemfilozófiává! csakugyan nem lehet vitatkozni. Kuna P. András a szocialistákat Kempis Tamás hitbuzgalmi müvével akarja „jó útra" téríteni a huszadik század elején, ami e&észen ugy fest, mintha valaki a cuváth-ijóWc és a negvvenkette* ágyú, meg a repülőflotta és tanktámadás sorában fiintákkal és mordályokkal kísérletezne. A bu-a ára p:dig hétről-hétre, sőt napról-napra emelkedik és Kuna P. András, aki a maixumussal próbál szélmalomharcot kezdeni és a szalmaka^al tetejéről nézi a világot, bizony inkább beszélne erről a hozzá egészen közeifekvő témáról, amely ma-holnao nemzeti katasztrófát fog jelenteni. Hogy mit mondóit Marx és mit nem mondott, azt bizza „arra a miniszterre" — ahogy maga Kuna P. kifejezte ma»át, arra a „hogy is hivják csak* — Garamira Az mint „szakember" igazán jobban tudja. A Marx-féle es a Marx-ellenes elméletek tis7.ázásánál azonban jóval fontosabb s mindenek fölött sokkal sürgősebb föladat volna a kenyérés kenyérárelméleteknek valami gyakorlati, a nélkülözőket és ínségeseket kielégítő megoldása. Szilágyi Lajos szinvailást akar Nagyatáditól A nemzetgyűlés folytatta az indemnitás vitáját. A következő szónok BUDAPEST, julius 25 A nemzetgyűlés mai ülésén Hébelt Ede szociáldemokrata képviselő napirend előtt bejei intette menteimi jogának meg<értésü. A budapesti rendőrség ugyanis elővezetés terhe mellett megidézte. azon a címen, hogy elhagyta Budapestet, Sopronba utazott, noha rendőri fölügyelet alatt all a vonaton régebben tett valami kijelentése miatt. Az Indemnitási vita első szónoka Tankovics Szilárd kormánypárti kijelenti, hogy a választásoknál nem történtek atrocitások. (Ellentmondás az ellénzéken.) A pitos szegfű miatt polemizál a szociáldemokratákkal. A numeiusclausust egyénileg nem tartja szerencsésnek, mert a haladás híve, de ha a kormány ugy találja hogy szolgálatot tesz vele az országnak, akkor uegpártról: Nein kellett volna háborút csinálni! Szilágyi Lajos : Fölszólitom a szocialista pártot, nyilatkozzék, hogy az állandó hadseieg fölállítása és a toborzás beszüntetése dolgában velünk tarte? Fölkiáltások a szocialistáknál: Nem vagyunk önökkel! Szilágyi Lajos: Ha nincsenek, akkor kételkedünk, hogy segítségünkre sietnének a trianoni béke megváltoztatására. A szocialistákkal, mint általában az ellenzékkel, azoni ban karöltve halad mindazokban a j kérdésekben, amelyek a hazát és a : munkásokat pártolják A piros szegI fűt persze határozott provoxálásnak i tekinti. Drózdy Győző: Piros bársonyszéket csak nem tűzhetnek a gomblyukba 1 (Derültség. Nagy zaj. Propí hajUk előtte. A sajtótól azt kivánja, ! Per Sándort több közbeszólása miatt az elnök rendreutasítja). Szilágyi Lajos: A kormány reakciós, nem viseltetik irán a bizalommal, az indemnitást nem fogadj^ cl. Buday Dezső kormánypárti tiltakozik a; ellen, hogy a Kormánypárton fordultak csak elő vátasztábi visszaélések. Az indemnitást elfogadja. Utána • Cziegler Emil beszél. Szóváteszi a magántisztviselők kérdését. A kurzusról azt mondja, hogy inkább pogány kurzusnak lehetne nevezni. Ezután a Ferenc József kereskedelmi kórház ügyével foglalkozva határozati javaslatot nyújt be, amelyben kivánja: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, nogy a kereskedelmi kórháznál a tisztviselőbiztosítás 4000 koronás értékhatárát szüntesse be. Az elnök ezután a nemzetgyűlés folytatását délután négy órára halasztja el. A délutáni ülésen első fölszólaló förster Gyula Szilágyi délelőtti beszédévei polemizál. Hosszasan beszél a földbirtokreforin ellen. A mezőgazdasági ipar kiépítését követeli Noha pártoijkivül.i megszavazza az indemnitást. Kétly Anna szociáldemokrata volt a következő fölszólaló. Mint ahogy most Szilágyi Lajos megállapította, mondotta, legtöbbet itt ma a szocialistákkal foglalkoznak. Ez örvendetes jelenség. Készben azonban sajnálatos, mert nem foglalkoznak velük olyan tárgyilagosan, mint ahogy azt megérdemelnek. Látszik ebből, hogy nem ismerik a szocialista párt programját. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. h jgy az az igazi közvéleményt fejezze ki. A királykérdést kikapcsolandónak tartja. Szilágyi Lajoe a következő szánok. A kormány összes választási rendeleteit törvény'e'eneknek lartj i és törvénytelennek az Összeült nemzetgyűlést is. Ha az ellenzék jutott volna többségre, első dolga lett vtlna a nemzetgyűlés föloszlatása és az uj valaszlá o< Kiírása , a Fritdiich féle rendelet aNpj^n. Az j a vád, hogy a válaszlói javaslatot i az elienzék megobsruálta volna, közönséges, hitvány rágalom. A í választásokat a kormány a mellékkormányokkal együtt vezette. Népámítás és a kommunizmus tenyésztése volt ez a választás. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint mondja ki a nemzetgyűlés, hogy titkos egyesületnek tagja nem lehet nemzetgyűlési képviselő. ínég olyan sem, aki becsületszavát kötötte le bizonyos elvek érdekében. Kószó István: Hát a szabadkőművesekkel mi lesz? Sándor Pál; Szilágyi nem volt szabadkőműves 1 , Szilágyi Lajos: A kormány nemzeti elvek nangoztatásával megcsinálta a nemzetköziséget. Zsidóellenes jelszavakkal dolgozott és zsidó pénzzel választott. (A minititerelnök gúnyosan nevet.) Ezután Nagyatádiról beszél, akit elvföladással vádol. (Az elnök ezért meginti.) Hogy Nagyatádit és társait színvallásra kényszerítse, határozati javaslatot nyújt be, amely szerint mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az általános, egyenlő, titkos valasztási jog alapján áll és ityen irányú választójogi javaslata; haladéktalanul készítsen. Ezután a szociáldemokraták elten beszél, akiket a bolsevizmusért, úgymond felelőscég terhel. A Népszava a hadsereget szidalmazta. Fölkidltások a szociáldemokrata Qörgey István a mezőgazdasági több<ermeléssei foglakozik. Az okszerű g zdálkodás nagy hiányát látjuk mindé Ott. Cu' korgyáraink évente 15.000 vagon cukrot gyártanak és mégis behozatalra vagyunk utalva. Ennek az az oka, hogy a gyárosok és a gazdák a répa arában nen tudnak megegyezni és a gazdák ilyenképen inkább lemondanak a termelésről. Az internáló táborok ellen van, de amikor az országban folyó végeién izgatást látja, , kénytelen az' a hasonlítást tenni, hogy a vesze* tség ellen is ebzá; lattal védekeznek. Az indemnitást elfogadja. Létay Ernő a következő szónok, aki a kormány pénzügyi po'itixáját kifogásolja. A kivételes rerdelk-ízések fölfüggesztését sürgeti. Az iademtitást nem fogadja el. Interpelláció a fölkelök érdekében. Dr. Zsitvay Tibor sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt A nyugatma' varországi fölkelök ügyében inferoeuíl. Megállapították, mondotta, hogy a fölkelők hazafias szándékból cselekedtek. Kérdi a kormányt, hogy hajlándó-e intézkedést tenni, hogy ne .statáriális biróság tárgyalja a fölkelők ügyét, hanem a ; rendes biróság? Gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszol. A jogrendért, a nyugalomért, mondja, a kormány felelős. És a kormány nem tehet állampolgárok között abban a tekintetben különbséget, hogy hazafiasan avagy nem hazafiasra cseleljBett. Tiltakozik az ellen, hogy kérésM álljanak a kormány elé aziránt, hogy k'ilönbséget tegyen állampolgárotok bizonyos cselekményei szempontfából. Kétségtelen azonban, hogy a fölkelőket hazafias intenciók ve:.ették és a kormány is csak sajnálattal nyúl azokhoz az eszközökhöz, amelyeket alkalmazni szükségesnek látott. Azt a megnyugtatást adhatja, hogy a biróság is enyhitö körülménynek fogja venni a hazafias célt. A Ház a választ tudomásul veszi. Az ülés háromnegyed 8-kor ért véget. Az ántánt vállalja a bécsi missziók költségeit BÉCS, julius 25. Az ántánt politikai ellenőrző bizottságának összes személyi kiadásait eddig Ausztria fizette Most azonban a nagyhalmak hajlandóknak mutatkoznak arra, hogy Ausztriát ez alól a teher alól fölszabadítsák. Hir szerint az ántánt egy évre viszamnenőleg magára vállalja a Bécsben idözö ántánt missziók költségeit.