Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-21 / 166. szám

Szeged, 1922. julius 21. Ára 6 korona. Péntek, 111. évi. 166 sz. 5950. Ez a szám többet mond 3 Jeghang?atosabb címnél is. A budapesti árutőzsdén tegnap állomáson átvéve ennyiért kínálták és vásárolták a búzát. Ugyanakkor a huszfrankos aranyat, amely a békében eg/ n éterrrázsa búzának a világpiaci egyenértéke volt, 5860 koronával jegyezték. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb emberi tápszernek, a kenyérnek cz anyaga a pe&ti piacon elérte, sőt meghaladta az aranyparitást. A kormány tehát azt a bejelentett célját, hogy legfontosabb kiviteli cikkünk árát az arany színvonalára emelje, tlérie. Más viszonyok között ez föltétlenül örvendetes jelenség volna, meit kereskedelmi és fizetési mérlegünk megjavulásra csak igy lehet számítani. Köz'udomásulag azonban a búzát és lisztet nem csak kivisszük, hmem idehaza is fogyasztjuk. Azoknak a millióknak, akik mint fogyasztók csak a katasztrófális drágaságnak a $uly<ít érzik, de a legszebb közgazdasági okoskodások iránt is érzeke'leoek, mikor éhes ajkak követelik tőlck a kenyeret, hogy fogja a kormánynak akármelyik tagja is, teszem például nagyatádi Szabó István, megmagyarázni az aranyparitás előnyeit? Es mit fog felelni a kormánynak egy másik tagja, teszem Kállay Tibor, ha megkérdezik tőle, vájjon a fogyasztók jövedelme is elérle-e már az aranyparitást ? Keresők és családföntartók százezrei, akik papirkoronaban kapják a fizetésüket, vagy munkabérükét, méltó kétségbeeséssel kérdezhetik, bogy miként fizessék meg papirkoronával a búzát, mely mi: elérte az aranynak a színvonalát? Ezzel azonban a kenyérmagvak áremelkedésének szörnyűséges perspektívái még nem zárullak le. Mikor ez törttnik az áralakulás terén, megjelenik a nyílt színen a Futura nevű társaság, fgyike azoknak a favorizált közgazdasági alakulásoknak, melyek az utolsó két év alatt nőttek nagyra és körlevélben értesiti a magyar gazdákat, hogy a kormány öt bizta meg a köztisztviselők gabonabevásárlásával. Ez a Fulura nevü társaság, mindenesetre a kormány tudtával, mert hiszen az ő megbízásából cselekszik, nemcsak azt mondj J, hogy megveszi a búzát az aranyparitást már meghaladó napi áron, hanem kijelenti, hogy anenayiben a buza ára még emelkednék, a most K?*1? gazdasági év átlagosának többletkülönbözetét is utólag meg fogja téríteni Szinte döbbenetes még csak elképzelni is, hogy mit jelent ez az ajánlat. Ha hanyatlik az ár, akkor a mai magas árát a termelő végérvényesen megkapta, de ba emelkedik, akkor joga van követelői, hogy bizonyos számú száz koronákat még utána hajítsanak. hw ez a Fuiiifának privát luxusa volna, semmit sem szólhatnánk eganc. Dt itt a Jákob hangját és £ma» satrO* ke* látjuk JódAi ' - ^^ latban. Csak végig kell gondolni ennek a közgazdasági szörnyűségnek a logikáiát és logikájának a következéseit. Aki már aranyparitáson, sőt aranyparitáson fölül adja el a búzáját, p'áris óiiási előnyt élvez mindazok fölött, akik messze íillanak ettől az eszményi nívótól. A hely.etük olyan, mint a szegedi beivárosi emeletes házaké a külváro i vityillókkal szemben, melyeket minden tavssszal elönt a víz. Az ígéret, hoicy drágulás esetén még pénzt kapnak, éppen olyan, mintha Szegeden a külvárosi házak elöntése esetén a belvárosi paloták tulajdonosai kapnák az árvizsegélyt. De mas következései is vannak az esetnek: intézményesen teszi lehetetlenné a magyar költségvetés szanálását, intézményesen üti agyon a magyar malomipart és teremt jó termés mellett mesterséges Ínséget az országban. A Futura a gabonát a köz isziviselők számára vásáiolja, akik a li ziet a kormánytól nagyon kedvezményes áron kapják. A kedvezményes ár és a piaci ár körötli különbözetet a kormány, helyesebben az ország fizeti. Ez a tisztviselői ellátás ma költségvetésünknek egyik legjelentősebb tétele. Hogy számolhat a kormány komoly költségvetéssel, ha sejtelme sincs róla, trogv egy esztendő múlva még mennyit keii fizetnie a már régen megvásárolt gabonáért ? A malmok máris kélaégbeesetien, néznek az uj kampány elébe. A gazdák nekik is c.ak a Fulura föltételei mellett hajlandók elídni. Hogy vásároljon a malom góbonát és milyen áron kalkulálja az eladandó lisztet, hí nem tudj <, hogy mit kell méu utólag a búzáéit fizetni? Ha a li ztet njpiáron adja el egyiti oldalon, vevőjétől a különbözetet behajtani nem tudja, másik oldalon azonban feje fölölt lebeg az árpótlék Dtmokles kndja. Ha biztosítani akarja magát az árdifferencia ellen, ugy föl kell hajtani a liszt árát, hogy ezt esik a nagyon gazdagok lesznek képesek megfizetni. Hí tartózkodik a vételtől é: redukálja a munkáját, amire már megvtn a baj'andósá^, liszthiány lesz az országban. Ezek a kilátások. A háború alatt ismertük meg a visszamenőleges hatályú kormányrendeletek és visszaható hatályú árnuximálások csodabogarát. Egyes iparvállalatok keserű tapasztalatokkal emiékeznetnek vissza azokra az időkre, amikor előfordult, hogy már régen földolgozták a nyersanyagot, el is adták a belőle készült iparcikkeket és akkor tudták meg, nogy még külön felárat fizetniük kell a nyersanyagért. Ma fordítva történik az ügy. A Futura a kormány jóvoltából, de nem tudni, kinek a pénzesői, előre Ígéri az aranyparitáson még fölül mutatkozó áremelkedés hasznának a leszámítolását. Látszólag ugyanaz történik, csak az időrend vau megfordítva. A valóság mégsem az. Akkor néhány vállalat zsebére ment a játék, ma mindannyiunk bőrére. Sőt még a köztisztviselők, ekik mégkapják a kedvezményes ,lisztet, se higyjév, hogy ők páholyban ülnek. A drágulás, amely ebből a politikából fakad, más oldalról oly rettenetesen fog jelentkezni, hogy < illuzóriussá teszi, amit kedvezményes j ellátás címén — élveznek. A miniszterelnök a nyugatmagyarországi fölkelésről. A fölkelőket magyar csapatok leverték. Többen letartóztatásban vannak Budapesten. — Prónay és Héjjas kihallgatása a rendőrségem BUDAPEST, julius 20. Közöltük, hogy osztrák híradás szerint a nyugatmagyarországi határon Kárácska községnél fegyveres fölkelők megtámadták az osztrák határőrséget és a támadásból másfélórás kemény harc fejlődött. A7. osztrák kormány a határincidenssel kapcsolatban tiltakozott a magyar kormánynál, ahol abban az esetben, ha a hírek megfelelnek a valóságnak, szigorú intézkedések megtételét ígérték. Közölte a magyar kormány azt is, hogy az állítólagos támadást intéző felelőtlen szabadcsapatok haladéktalan feloszlatását már el is rendelte és a budapesti állam rendőrségnek szigorú utasítást aqott mindenféle toborzás megakadályozására. A magyar kormány állal indított vizsgálat megállapította, bogy a fölkelők támadásóról szóló hír megfelel « valóságnak A fölkelő csapatok csakugyan megkísérelték az Atts*triáU való betörést A magvat kormány asoanal » nemsetihadsereg csapatait vonultatta föl ellenük és ezek a fölkelő csapatokat teljesen szétszórták. Egyik részük osztrák területre menekült, másik részük teljesen szélzüllött és magyar területen van. A fővárosban elterjedt az a hír, hogy a nyugatmagyarországi incidenssel kapcsolatban Prónay Pál nyugalmazott alezredest letartóztatták. Ez a hir alaptalan. Andrejka Károly főkapitányhelyettes, a budapesti államrendőrség politikai osztályának vezetője, néhány nap előtt kihallgatta ugyan Próoayt, de kihallgatása után elbocsátotta a rendőrségről. Kihallgatására azért volt szükség, mert pontosan egy héttel ezelőtt a rendőrség bizalmas értesülés alapján föltartóztatott a keleti pályaudvaron egy ötven fiatalemberből álló társaságot, akik Nyugatmagyamágba akartak utazni és valamennyien tagjai voltak a fQlkelö különítményeknek. Ei az ötven fiatalember mdg mindig a rendőrség őrizetében van. A fiatalemberek ügyében hallgatták ki Prónayt. A bécsi lapok nem kommentálják a határincidenst, csupán a Wiener Morgenzeitung ír róla annyit, hogy a támadást Héjjá i Iván, Prónay és Hir György készítették elő, akik a* „Apostoli kettős kereszt védelmi szövetségének" tagjait hívták be fegyveres szolgálatra és az At ila-köruti fegyverraktárban szerelték föl őket. BUDAPEST, julius 20. A nemzetgyűlés mai ülése után a miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter és Bántfy Miklós külügyminiszter tanácskozásra vonult vissz? a nyugatmagyarországi kérdés ügyében. A tanácskozás után Betnlea miniszterelnök a következőket mondotta: — A kormány tudomást szerzett arról, bogy a nyugatmagyarországi határ men'én újból kisebb csapatok mutatkoztak olyan emberekből, akikről föltehető, hogy Nyugatmagyarországra betörni szándékoztak. A belügyminiszter azonnal megtette á szükséges intézkedéseket, hogy a gyanús mozgalom földerittessék, ami teljes mé'iékben sikerül is. A legnagyobb'4 »ze a szóban levő egyének-, nek rendőri őrizetben van, va'amint azok is, akik kezdeményezőknek tekinthetők. A rendőrség kellő időben vette kezébe az ügyet, ugy hogy a mozgolódás nagyobb mérveket nem ölthetett. Aránylag csekély számú emberről van szó és túlzottak atok a hírek, amelyeket ezekkel a hírekkel kapcsolatosan terjesztettek és amelyek izgalomban tartják a közönséget. Az egész ügy pár nap múlva az ügyészséghez kerül, ahol a törvényes eljárás megindul BUDAPEST, julius 20. Prónay Pál kihallgatása után Héjas Ivánt hallgatta ki Andrejka főkapitányhelyettes A kihallgatásról eddig semmi s m szivárgott ki. BUDAPEST, julius 20 Prónay Pál nyugalmazott alezredes a következő nyilatkozatban tiltakozik a toborzás ellen: Amatőr honmentök, akik füszeresbaltok kirakatainak díszítésében talán specialisták lehetnek, biztosítani akarják maguknak azt a szabadalmat, hogy a hazát csak ők fogják megmenteni. Ezen hazafiak exponensen nevemmel is üzérkednek, hogy ezáltal embereket toborozzanak és föleskessenek, nem azért, mintha szándékuk volna valamit cselekedni, hanem azért, hogy más ne cselekedhessék, mert egyéni érdekűk igy kívánja, Figyelmeztetek mindenkit, hogy ne üljön föl ezeknek, bn nem bíztam meg senkit, hogy nekem embereket esküvel toborozzon, aJ a magyar embert, akinek hasznát lehet venné, azt nem lehet sem esketni, sera tor borozni, mert ugy is megérzi azt a pillanatot, amikor tenni lehet valamit a hazáért. Ha pedig ez a pillanat elérkezik, én elsőnek lenek ott, de ott leszórt mindazok, akik már egyszer ott voltunk és akiket vérttnk tüll oda.