Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-20 / 165. szám

Szeged, 1922 julius 20. Francia vád a németek ellen. PÁRIS, julius 19. A kormány a repar.iciós bizottság számára mellék­javaslatot dolgozott ki, amelyben azt igyekszik bizonyítani, ho:jy a márka leromlása következtében előállott gazdasági válságot Németország szán­dékosan idézte elő. Politikai körök­ben azt beszélik, hogy a mellékja­vaslatot Poincaré miniszterelnök a pénzügyminiszterrel együtt fogal­mazta meg. A nímelek önhibájának bizonyítására a mellékjavaslat érvül használja föl azt a körülményt, hogy a német kormány januir 1 óta 10—12 milliárd uj pspirpínzt bo­csátott ki. SZBQBD Nincs ujabb nyomozás a fővárosi bombame­rénylet ügyében. Kedden az a hir terjedt el a fő­városban. hogy az államrendőrség Rassay Károly fölszólalása alapján uj irányú nyomozást indított az Er­zsébetvárosi bombamerénylet ügyé­btn. A lapok ezt a hirt azzal kom­mentálták, hogy a rendőrség — mi­vel Sesevich Lászlót nem találták a lakásán — Körözölevelet adott ki el­lene. Hivatalos helyen most a leg­határozottabban megcáfolják az uj irányú nyomozás hírét és kijelentik, hogy már az első nyomozás alkal­mával kiderült, hogy a telefonfülke előtt lejátszódott jelenetre vonatkozó vallomások nagyon ingadozók Sese­vich ellen, nem bizonyos, hosy Se­sevich, tz ismert ébredő tartotta vissza a telefonfülkében Kccsondi pincért, hogy rendőröket hivjon. A rendőrség tehát nem is indított el­járást. Sesevich szerdán délután 6 órakor jelentkezett a fíkapi'ányság központi ügyeletén, ahol a központi ügyelet vezetője ki H hallgatta, ha­bár erre utasítása nem volt. Sese­vich ellen semmifele eljárás nincs folyamatban. Erhardt kapitány Magyar­országon tartózkodik? BÉCS, julius 19 Tegnap az esli lapok flfOBia i«ífek terjedtek el ar­ról, hogy Erhardt kapitány, a hír­hedt Consul organizáció megszerve­Aíe, Bécsben tartózkodik. A lapok hit adtak arról is, hogy Er­h^t állítólag innen levelet intézett Mü.c tenbe, amelyben tiltakozott az eller a vátí ellen, mintha bármiféle része volna a Rathenau elleni gyii­kossg megterve/érében. Azt is kö­zölte, hogy a Consul organizáció tulajionképen már nem is létezik, mer' annak hrlyét már régen az Ujnéfct Szövetség foglalta el, amelyiek célja tisztán a bolsevizmus elleni tűzdelem. A mii lapok azt írják, hogy az egész hiesztelés légből kapott. Az Extrablat. értesülése szerint ugyanis trhardt soiasem volt Bécsben és most sem lökődik az osztrák fő­városban, ha^em minden valószínű­ség s.érint Magyarországon van. (?) OOOOOiAOOOOOOO Ócska rezei, ólraoí, bármilyen réz- vagy ho^nyhulladékot leg­magasabb napi árban eszek KOnn zománcedényüzlet Tisza La^nit 55- Te­lefon 15^5. (Mihályi füszerüaet meiiett) wj A közélelmezési miniszter a drágaság enyhítéséről. A drágasági bizottság ülése. — Jelenvolt az ellenzéki tagok egy része. BUDAPEST, julius 19. A har­minchármas bizottság szerdín dél­után illést tartott, amelyen elsónek Térfy Béla közélelmezési miniszter szólalt föl, aki a következőket mondotta: — Nagyképű kijelentés az, hogy a drágaságot le fogjuk törni. Ezt megvalósítani nem lehet, meri nem­csak az importcikkek érik el a világ­paritási árat, hanem azok a cikkek is, amelyeket Magyarországon ter­melnek. A kiviteli illetékkel vala­mennyire mérsékelhetjük az árakat. A drágaság megszüntetésének egyik legradikálisabb eszköze volna a termelés fokozása. Sajnos, az or­szág millióinak legnagyobb része azt az időt, amikor a többtermelés révén a drágaságot letörhetnénk, nem tudja bevárni. A kormánynak védelemben kell részesítenie azokat, akik ezt az iramot nem bírják el. Erre az egyik eszköz a maximálás. A maximálás magában nem ér sem­mit, ad csak a rekvirálás teheti ha­tásossá. De a rekvirálás, amellett, hogy teljesen n<m vihető keresztül, a termelést foltétlenül visszafejleszti. A másik mód az vo'.na, bogy az állam nem fordul a rekvirálás eszközéhez, hanem megvásárolja a szabadforgalomban az élelmiciV k^­ket és azoknak a polgároknak adja, akik a magzs áukat nem fizethrtik meg, de amint a diferenciákat a bankóprés igínybevítelé e! kell fe­dezni, akkor e: n»m segítség, mert a bankó szaporodása ujabb drágu­lást jelent. A harmadik mód a ki­vitel korlátozása. A kivilel szabályo­zásira ^egcél: zerübbnek lá'szik a ki viteli monopólium. Előnye az, hogy a kormány meg állapított áron veszi áí a cikkeket é.i az összes elérhető haszon az állam javára esik. Itt kü­lönös nehéz égekkel találkozunk a kivitel elosztásánál. Stabil alapra kell helyezni a kiviteli illetéket és fő, hogy a kiviteli illeték idejében álla­pillassék meg. A drágaság Iríörésének még rgy módja a belföldi fogyasztás szabá­lyozására sz volna, hogy lmikor az árak még nem menlek föl, egyes cikkeket megvásárolna az állam és azokat ekkor becsáihatná át fogyasz­tásra, amikor az árak nagyon fel­szögek. Példán k hozza föl a főváros sikeres zsirakcióját. Ugyanígy jár­hatnának el más fontos cikkeknél is Ai ?.rak fölhajtásán3k egyik módja és fötényezf je a spekuláció. A leg­utóbbi n >po:t tapaszialaiai azt mutat­ják, hogy a gazda is spekulál az árujával. Az ál cim gondoskodik eisö­sorbauLzokiól, íik.k önhibájukon kivül ellátásra szorulnak. A többi e'llátau­dóról a munkaadó gondoskodik. Az ipari munkásságot ha I evennék az eliáiaiianok köze, az két rs fél milliárd többleíet eredményezne Megállapították, ho.jy a nugyar ipar e.idós;ertnt elbirjt a munkálok ellá asát Nem azírt vonja mer< az ál'am a? ipiri munkásuktól a liszt­ellátás', u>ert a munkásokat meg akarja rOvidilerii, hanem azírt, m<-rt a terhet a munkaadóra kivánja át­hárítani. A munkaadó a munkásnak vagy természetben, vagy béremelés formájában adhatja meg M/ ellátást. Folyó gazdasági évben 2 és félmillió métermázsa gabona szükséges az ellátatlanoknak. Ez a mennyi.ég a következő forrásból folyik be: 1. az őrlési adó, 2. n kivileli illeféKck fejében lerovandó gabona, 3. a sza­bad bevásárlás. Az őrlési adókat anti­s70ciálisnak tartott?, a 15 százalékos őrlési adót ennélfogva 10 százalékra szállította le. A kiviteli il'etékeket gabonába kivánja icrovalni. A sza­bad bevásárlás utján biztosítandó mennyiség bevásárlását a Fu'urára bizza a kormány. Ezek után részletesen ismerteti a malmokkal való tárgyalások anyagát. A vitát gróf Hoyos Miklós kezdte meg. aki kifogásolja a Futura meg­bízatását. Térfy megnyugtató vá­laszt ad. Farkas István szociáldemokrata képviselő annak a véleményének adott kifejezést, hogy a buza árát kell lenyomni, Wolff Károly pedig azt tartaná legcélszerűbbnek, ha az állam monopolizálná a kivitelt. Ki­fogásolja, hogy a bankok, tudomása szerint, a jegyintézettől nyolc mil­liárdot kaptak a gaU^fnabevásárlás céljaira. Wolff Károly után*Vázsonyi Vilmos szólalt föl. Szeriu'e c. ^ rekvirálás­sal és maximálással lehSV?e a zeten segíteni, mert a gabona 'LlJlí kének emelkedése okozza pénzünk éitékének esísél. A pénzügyminiszter reflektált a föls?ói )lásokra, utána Bugyi Antal mondott beszédet, aki azt kifogásolta, hogy az ipari munkásságnak nem adják meg a természetbeni ellátást. Ez óriási drágulást von maga után, mert ezáltal 25 százalékos emelést kell adni a munká:okn?k, hogy át­hidalhassák a különbséget. Ez maga után vonja a MÁV tarifaemelését is. Végül a miniszterelnök fejtette ki a maximálásra és rekvirálásra vo­natkozó álláspontját. Maximálásra és rekvirálásra ma már senki sem gohdolhat, mert nincs olyat hata­lom, amely ezt keresztül vihetné. Ezután Térfy miniszter kijelen­tette, hogy az előadottakat konszi­derácló tárgyává teszi, de arra a igha nyújthat biztosítékot, Ingy az ipari munkás >kat a? ellátandók közé ; fölvegyék, mert az államnak erre ! födözete nincs. A különböző köz­| szükségleti cikkek biztosítása és az értékeknek lehető olcsón való meg­, szabása tárgyában előterjesztést kí­ván tenni. A bizottság legközelebbi kedden délelőtt tartji. ülését Bécsben nagy tüntetés volt a drágaság miatt. BÉCS, julius 19. Szerdán délelőtt \ ismét hatalmas tüntetések színhelye volt az osztrák főváros. A napok óta tarió valu'ahausse és ennek kö­vetkezménye az osztrák korona ro­hamos értéktelenedése és a növekvő drágulás nagy elkeseredés! váltott ki az ipari munkások körében. A kül­városi gyárakban abbahagyták a munkát és sürü csoportokban vo­nultak a belváros felé. Mivel az a vélemény teijedt el, hogy minden bajnak a tőzsdei spekuláció az oka, valamivel 10 óra után a tüntetők a Schottenringi tőzsdeépület elé vonul­tak és jenyegetőzve szidták a tőzsde közönségét. A bécsi rendőrség teljes készült­ségbe lépett, a munkáscsoportokat megerősített őrjáratok kisérték. A rendőrség a decemberi rombolások megismétlődésétől tartott és azért sürgősen fölszólította a kereskedőket, hogy üzleteiket zárják be. Ennek következtében tizenegy óra előtt né­hány perccel a város teljesen kihalt, a kereskedők bezártak ós szinte ér zett a levegőben a következő órák eseményeitől való rettegés. A tüntetők zöme a florid.doifi nussdorfi gyári negyedekből özöii'ött a város bel éje fel". A tüntetési a kommunista érzelmű munkáscsopor­tok rendezték, d.i a lakosság attól fí.1', hoty a szocitíidemol ralivt ve­zetői a zavaróan elveszítik bef >'yá­sukai a szociald mokrita ntunkás­tömegekr Tizenegy órakor a temeringi vagon­gyar 2000 muuk•..*•» tüntető menet­ben vo ult a p il-vi.em eié, ahol éppen a/ok t a lendelkizéie'.et rá.­gyalta az országgyűlés, amelyekkel a drágaság növekedését kivánja meg­akadályozni. A lakosság rettegő félelme mé^is alaptalannak bizonyult, amennyiben a tüntetőkhöz a tartózkodóan visel­kedő szociá demok-ahk nem csatla­koztak és a rendőri készültséged mindvígis' fönn tudták tartani a ren­del és a nyugalmat. A munkások a mai tüntetés alkal­mával küldöttséget menesztettek az osztrák kormányhoz, amely küldött­ség különféle kívánságokat terjesz­teti elő. A birodalmi kancellár é6 a pémügyminiszfer megígérték, hogy e/.ín követeléseknek legnagyobb ré­fzét teljes ik. Politikai körökben nem ter auuk .•, íl, hogy a mai tün­tetés keilein ;t!e:i kövcikc^inényeket von maga után. Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért - Vtaveaetékét rakaté Nádornál i*™*1**. Kossuti Lajos légárai 25. Telefoa 10-72. « FISCHER Kmu éksxes*ész wyn Kfirá^z-'itca 14. szám, (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15-38 Korzó-Mozi Telefon: Igazgatóság 455. Pénztár 1185. Csütörtökön, julius 20-án Két világsláger!!! a Detektivfilm 6 felvonásban. Dráma 5 felvonásban. irta: Hans Hennings. Előadások 6 ° V 103 ' Tenr »j, 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom