Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-17 / 137. szám

Szeged, 1922 junius 17. SZE QBD A zárszámadás ós a póthitel a pénzügyi bizottság előtt. A pénzügyi bizottság ülése. Ba] van a fogadalmi templom-üggyel. A pénzügyi bizottság pénteken délután ülést tarlóit a városháza közgyűlési termében. Az ülés kez­dete négy órakor lett volna, azon­ban a tanácsteremben még félöt­kor sem volt egyellen bizottsági tag sem Balogh Károly, dr. Rack Lipót tanácsnokokon, Scultéiy Sán­dor físzámvevöti és Fenyő Lajos mérnökön kivül, aki Berzenczey Domokos főmérnököt helyeltesi'ette. Félőt után néhány p?rccel meg­jelent végre Weiner Miksa és igy a bizottság tanácskozóképessé vált, csupán csak az elnóklö polgármes­ter hiányzott, akit követség utján hívtak meg a szomszédos teremből. Háromnegyedötkor nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester az ülést. Balogh Károly pénzügyi ta­nácsnok először a város mult évi zárszámadását ismertelte. Alig olvasta föl az első néhány tételt, megérkezett Wimmer Fülöp is és igy a pénzügyi bizottság ülése mindvégig két bizottsági tag jelen­létében folyt le. A zárszámadás adatainak ismer­tetése után Wimmer Fülöp kérdést intézett az előadóhoz, hogy a zár­számadás szerint mennyivel növe­kedett a város adóssága. Balogh Károly kijelentette, hogy a szenvedő tőkék 27 millióval szaporodtak, de ezzel 'szemben a vagyonszaporulat 33 millió, tehát a város vagyona a mult év végén 7 millióval nagyobb volt, mint az év elején. A bizottság a zárszámadást ez­után minden további hozzászólás nélkül elfogadta. A 20 milliós folyószámlahitel meg­hosszabbítását ugyancsak hozzá­szólás nélkül elfogadták, majd át­tértek a tárgysorozat harmadik pont­iára, a telekértékadóra vonatkozó belügyminiszteri leirat tárgyalására. A belügyminiszter ugyanis véglege­sen nem döntött annak a fölebbe­zésnek az ügyében, amit a telek­értékadót el törlő közgyűlési határo­zat ellen jelentettek be, hanem az­zal küldte vissza az iratokat, hogy a kérdést ismét tűzze ki tárgyalásra a közgyűlés, mert alkalmat akar adni a város közgyűlésének, hogy újra határozhasson ebben a kérdés­ben. A belügyminiszteri leirat is­mertetése után Balogh Károly azt javasolta, hogy a telekértékadó ügyét ne a legközelebbi, hanem egy ké­sőbbi közgyűlés elé terjessze a ta­nács. A pénzügyi bizottság ehhez hozzájárult és igy a kérdés továbbra is függőben narad. A pénzügyi bizottság ezután hozzá­járult a pénzügyi tanácsnoknak ah­hoz a javaslatához, amely szerint a tanítóképző évi segéiyét 40 ezer ko­ronára emeli föl a város. Ezzel kapcsolatban Wimmer Fü­löp kérdést intézett az elnökhöz a fogadalmi templom ügyére vonat­kozólag. — Igaz az polgármester ur — kérdezte —, hogy a templomépítés­bői nem lesz már semmi ? — Bajok vannak — vallotta be a polgármester —, a kormány a húszmilliós kölcsönt csak akkor adja, ha azt betábláztathatja. Ez azonban nagyon költséges és ami a legnagyobb baj, amióta elkészült ez a húszmilliós költségvetés, a drá­gulás már 40 százalékos és így a húszmillió kevés is lenne. Ezután a legsúlyosabb kérdésnek, a póihitelnek a tárgyalására tértek át. Az előadott adatok szerint a mai i árviszonyok mellett az év végéig 35,345.0C0 koron1, pólhikire lesz szükség. Ezt —• mint Tiár közöltük — a forgalmi adóbó', a földhaszon­bértnbbletből és a tö -bi, előirány­zaton föiü! bef >!yó jövede'emböl fO­dözik. EJ a póihitel termeszeteken csak a'ikor lesz e'ég. ha az év vé­géig nem növekedik a drágaság, amire n-tgyon kevés remény van. Az előterjesztést a pénzügyi bi­zottság elfogadta, majd áttérlek több kisebb jelentőségű ü^y let Árnyalá­sára. If>y a görö^katolikus egyház­község számára 3000 korona szer­veieti segélyt és évi 2000 korona községi segélyt, a kórház szuterén­jének kijavítására 800 ezer koronát szavaztak meg és ezzH a pénzügyi bizottság ülé*e véget is ért. Megbuktatták a tisztviselők kert­gazdaságának régi tisztikarát. Rosszul gazdálkodott a vezetőség. — Eredmény: 51.000 korona deficit. — Súlyos vádak az üzemvezető ellen. Döntsön a bíróság. Viharos közgyűlés volt c ütörttf­kön délelőtt a Tisztviselők Otthoná­ban A tisztviselők kertgazdasága, amely évekkel ezelőt alakú t meg szövetkezeti alapjn, tartotta rendes tisz'ujiló közgyűlését, amelyen viha­ros fölszólalások hangzoitak el a szövetkezet üzemvezetője ellen. A közgyűlésről. ane'y az ellenzék tel­jes győzelmével, vagyis a régi tiszti­egyik három és félholdas részletét 12.000 ko.onáért adhk bérbe, csak mos! került a bérlet más kezekbe hatvanezer koronáért, pedig a rajta termő lucerna kétszázezer koronát is megér. Megvádolta Birót azzal, hogy a gazdaság igavonó állatait magárcéljaira díjmentesen használta föl és szállította a terményeket sa­ját lakására, továbbá, hogy azegye­kar eltávolításával végződött, az i sülét tehenével a saját és barátainak alábbiakat jelenti munkátissunk : A közalkalmazoitak kertgazdasá­gának közgyűlését 11 órakor nyi­totta meg Hauser Rezső Sándor el­nök. A közgyűlés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg, a tisztviselők úgyszólván teljes szám­ban fölvonultak. Kétféle listát osz­togattak : egy hivatalost és egy el­lenzékit az uj tisztikar megválasztá­sához. A hangulat általában forrongó volt. Megállapítható volt, hogy a legutóbbi tisztújítás óla lényeges változást idéztek elő a megváltozott konjunktúrák a tisztviselők hangula­tában. Valamivel szabadabb volt a mozgás, mint akkor, nyíltabbak az állásfoglalások, bátrabbak az igaz­ságok föltárásai. Napirend előtt Fürdők Jínos ál­lamvdsuti tisztviselő emelkedett szó­lásra. Beszédében súlyos vádakkal Illette Biró Ferenc Máv. fölügyelőt, a kertgazdaság üzemvezetőjét. Sze­rinte Biró áldatlan, hozzá nem értő munkásságot fejtelt ki megbízatásá­ban és többször a tisztviselők ér­dekei ellen cselekedett. Fürdők több körülménnyel kívánta bizonyitani állításait. Először rámutatott arra, hogy a kertgazgaság intézői nem­csak önkényesen, hanem protekciós áron értékesítették a bérlethez tar­tozó 16 ho'das kaszálót. Ennek tejszükségletét Ddízte. Beszédét szenvedélyes közbeszó­lások zavariák pro és kontra. Az izzó hangulatot az elnök szavai nyugtatták meg, aki kijelentette, hogy alkalmat fog szolgáltatni a súlyos vádak kimerítő tisztázására. Ezután az igazgaíÓ3ág évi jelenlését ismertette és megállapította, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt az elmúlt esztendő 51.000 korona defi­cittel zárult. Titkos szavazás következett ez­után, amellyel tiz igazgatósági tagot választottak. A szavazás eredménye­ként a hivatalos lista (listavezető Biró Ferenc) maradt alul a küzde­lemben és győzött az ellenzéki lista a következő tagokkal: Hauser Rezső Sándor tanár, He­gedűs József leszámolóhivalali se­gédtiszt, Barabás Lajos városi mű­szaki tiszt, Csikós Ferenc tanító, jani Mihály postasivatali segédtiszt, Imre Qéza Máv. főellenőr, Fürdők János Máv. segédtiszt ti Tölgyesi Ferenc leszámolóhivalali felügyelő. Miután a gyűlést az elnök be­zárta, a súlyos vádakkal illetett Biró Ferenc kijelentette, hogy Fürdők jd­uos ellen a bűnvádi eijárást meg­teszi. A közgyűlési viharnak tehát legközelebb a bíróság előtt lesz a folytatása. Az ujszegedi parton jelölték az egyetem végleges helyét. Az egyetemi bizottság helyszíni szemléje. Az egyetem helyének végleges ki­jelölése érdekében pénteken délután a kombinációba vett területeken hely­színi szemlét tartott az a bizottság, ameiynek tagjai az egyetemi tanács vezetősége és a város részéről dr. Gaál Endre kulturtanácsnok, Ber­zenczey Domokos és Biró Benő fő­mérnökök. A bizottság délután félöt­kor indult el a város négy hintóján. Először a Gedó melleti telepet szem­lélték meg, majd Újszegedre hajtat­tak, ahol megnézték a szerb-bánáti internátus környékét, a vasúti hid mellett elterülő részeket és az uj­szegedi part felső szakaszát. A helyszíni szemle eredményére vonatkozólag munkatársunk kérdést intézett dr. Tóth Károlyhoz, a: egye­tem jogkari dékánjához, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Az egyetem végleges helyének kijelölésénél két főszempont vezetett bennünket. Az egyik az, hogy az egyetemnek közel kell lennie a vá­ros centrumához, a másik szempont­magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész Kárész-utca 14. szám. (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15-38. pedig az volt, hogy olyan helyet válasszunk, ahol a fejlődési lehető­ség biztosítva van. A Gedó melletti terület egyik szempontot sem elégíti ki, mert egyrészt olyan messze esik a város centrumától, mintha Dorozs­mán lenne, másrészt pedig Szeged­nek ez a része valóságos falu, ahova sehogyan sem illik ez a kultúrintéz­mény és ezenkívül a fejlődési lehe­tőségek is erősen korlátozottak. Az ujszegedi internátus környéke szin­tén messze esik, a vasúti hid mel­letti rész pedig kicsi és nagyon alacsony fekvésű. Az egyetlen meg­felelő hely az ujszegedi partnak a közúti hid cs a Római-körut torko­latánál tervezett második hid közötti szakasza. Itt pompás helye lenne az egyetemnek. Szegednek ki kell hasz­nálnia azt az előnyt, amit a Tisza nyújt számára. Ha itt fölépülne az egyetem palotacsoportja, óriási lépést tenne Szeged a nagyvárosi jelleg felé, mert az egyetemen kivül föltét­lenül egész palotasor épülne a Tisza partján. Az egyetem rektorával, dr. Meny­hárt Gáspárral is beszéltünk erről a kérdésről, aki szintén ezt a helyet tartja a legalmasabbnak. Elmondotta, hogy a város képviselői is magukévá tették ezt a gondolatot és abban már meg is állapodott a bizottság, hogy az egyetemi füvészkertet és a sporttelepet ezen a részen helyezik el. A füvészkert meghosszabbítása lesz Erzsébet királyasszony ligetének. A helyszíni szemle eredménye annyiban meglepő, mert a kiszemelt területet nem is vették eredetileg kombinációba. A választás azonban a legsikerültebb és ha az egyetem palotacsoporlja valamikor fölépül a túlsó parton, Szeged város képe megváltozik és előnyösen változik meg. De hogy mikor épülnek föl ezek az egyelőre álompaloták, az még a kifürkészhetetlen jövő titka. A pénztelenségen kivül is van egy akadály, ha nem is elháríthatatlan. A kérdéses terület legnagyobb része nem a város lulajdina. Abban az esetben tehát, ha a tervek meg­valósítására kerül a sor, az idegen kéeben lévő földeket vagy meg kell vásárolnia, vagy ki kell sajátítani a városnak. — Kállay dr. jogi szemináriuma Pallavicini-u. 3. alatt fogad egész nar junius 17. A legérdekesebb ver­senyszámokat ma, szombaton délután futják le. Majd minden nevezett ló indul. A szegedi tisztek akadályversenye nyolc induló lóval. A jegyek délig a Mihályffy­tözsdében kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom