Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-15 / 136. szám

wmtmm Stéged, 1922. junius 15, Ára 4 korona. Csütörtök, 111. évf., 136. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ggy évre 1200 kor, j Negyedévre 300 kor. Fél évre 600 » | Egy hóra 100 » Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. V Telefon 13-33. Numerus clausus és vidéke. Szeretve tisztelt felebarátom, te kétségtelenül tudod, hogy a kilenc­száz esztendős magyar corpus juris­nak vannak igen szép specialitásai, amelyek visszatükrözik a fölvilágo­sodottságnak a fokát, mely az egyes korokban uralkodott. A sötét közép­kornak egyik igen szép emberi do­kumentuma például Kálmán kirá­lyunknak az a rendelkezése, hogy pediglen a boszorkányokról, mivel nincsenek, emlités ne tétessék. Ha­ladván az újkor felé, II. Lajos ide­jében találkozunk azzal a törvénnyel, hogy az országra kártékony protes­tánsok megégettessenek. A fölvilágo­sodott újkor kevesebbel is meg­elégszik és lex Haller néven a numerus clausust iktatja bele a magyar törvénytárba. Felebarátom, te csalódó! azonban, ha azt hiszed, hogy a numerus clau­sus egyedülálló jelensége modern törvényhozásunknak és magányos szikla, vagy ha ugy tetszik, világító torony gyanánt emelkedik ki a le­lünt nemzetgyűlés és a váltakozó kormányok alkotásainak hatalmas tengeréből. Tudd meg, hogy az ilyen alkotások sohasem egyedülállók, ha­nem csak jelenségei egy-egy rend­szernek, amely éppen hatalmon van. Tekints körül, szeretve tisztelt fele­barátom és meglátod, hogy a nume­rus clausus csak egyik, véletlenül törvénybe foglalt megnyilatkozása annak a szellemnek, amelyet a Hal­ler Istvánok és wolfenaui Wolffok leheltek bele a magyar közéletbe. Nagyon könnyű a példáknak a föl­sorakoztatása. Mi a lényege a numerus clausus­nak tulajdonképen ? Az, hogy az ál­lampolgári jogegyenlőség magasztos elvének tiszteletben tartása mellett másnak szabad, amineked nem sza­bad. Rendes körülmények között a formulázás ilyenformán történik : ma­gyar szabad, német szabad, osztrák szabad, zs. nem szabad. Ez a sza­bad azonban nincsen föltétlenül faj­hoz és felekezethez kötve. Esetleg szabad annak, aki véletlenül bele­csöppent a privilegizáltak szerencsés csoponjába, másnak ellenben nem. Ha körü'nézel felebarátom, látod például, hogy sertést kivinni egy hiz­laló telepnek szabad, a szénbehoza­tal joga pedig egy szövetkezetet illeti meg. Olvasod az újságban, hogy nagy a cukorhiány és a kormány a cukorbehozatal szabaddá tételének a gondolatával foglalkozik. Nyomban hallod is a hírt, hogy a szabad be­hozatal jogát egy szövetkezeire ru­házzák. Ha végigmégy azoknak a külföldi cikkeknek a során, amelyek az asztalodra kerülnek, vagy az éle­tedhez szükségesek, megdöbbensz rajta, hogy közf.'ök hányat nem sza­bad behozni neked, hanem csak másnak. Lásd felebarátom, ez a nu­merus clausus a kereskedelemben. Ha elfáradtál a napi munkádban, elhatározod, hogy elmégy a moziba megnézni A fehérre mosott szerecsen cimü arizonai burleszk vígjátékot, vagy Az erkölcsös politikus cimü társadalmit hat képben (6000 méíer hosszú ; tetszésszerint nyújtható). Mi­alatt a reklamográf a különbözö cipőhirdetéseket, cipőkrémeket és po­loskairtókat vetiti a vászonra, ame­lyek alig érdekelnek, mert cipőre nincs pénzed, a poloskát pedig ol­csóságra való tekintettel egyszerűen agyonütöd, elgondolkozol és eszedbe jut, hogy a mozi is beletartozik a numerus clausus vidékébe, mert mo­zit is csak az csinálhat, aki meg­kapta a távozóban levő Tomcsányi miniszter pátensét. A numerus clausus enyhe szellője lengedez feléd az uj ipartörvényből is, amely képesítéshez köti a köröm­pucolást és engedélyhez köti, ha egy bank a szemben levő sarokra akar átköltözködni. Engedélyhez van kötve még a politikai ipar gyakorlása is. Lélekemelő példákkal szolgáltak a pótválasztások annak illusztrálására, hogy kiknek szabad agitációs utakon menni és kiknek nem. Megható az az atyai gondoskodás, amely az utolsó hetek folyamán különösen a nyíltan szavazó kerületekben a vá­lasztóknak a kártékony befolyásoktól való mentesítése tekintetében meg­nyilatkozott A nyílt szavazás ma­gyarázatául szolgáljon neked, hogy csak az fér össze a magyar ember egyenes lelkével. Azért szavaznak Bagolasánczon nyíltan, a nemzeti kaszinóban pedig titkosan. Felebarátom, mindezeket azért ir­tuk meg, hogy elmélkedjél. Ne há­borodjál föl a numerus clausus miatt, mert az nem áll magában. Az csak egyik szeme a láncnak, vagy ha más hasonlatot kivánsz, egyik virága a csokornak, amely oly üde illatot ter­jeszt mindenfelé. A korona 0"50 Zürichben. Hagy mértékben emelkedik a drágaság. BUDAPEST, junius 14. Tudósí­tónk jelenti telefonon: A korona Zürichben pontosan 050 centime. Értékének hanyatlásával együií min­den vonalon olyan nagy ménekben emelkednek as árak az u'olsó pár nap alatí, hogy már is a legnagyobb kétségbeeséssel kell szemlélni eze­ket a tüneteket. A budapesli árvizs­gáló bizottság elnöke a folyton fo­kozódó drágasággsl kapcsolatosan a következőket mondotta : — A korona esése következtében j a kereskedők árucikkeiknek az el- ] romlott koronákban számított ellen- J értékét követelik és minthogy a tör- I vények csak a beszerzési árra vo- í natkozólag intézkednek, ezt az ár- 1 A Bethlen-kormány újjáalakulása. emelkedést nem tudjuk megákadá­lyozni. — Mindazok, ekik iparral és ke­reskedelemmel foglalkoznak, arra tÖiekszene'f, hogy az árakat az aranyparitás színvonalára emeljék fö.i. Azoknál az éruknáJ, amelyek már elérték ezt a magasságot, nin­csenek folytonos ingadozások. Az OMKE részéről kijelentett információk szerint a korona leromlása mellett a drágaságnak még két fontos té­nyezője van. Az egyik az, hogy el kell érni a világparitási árakat, a másik pedig a nálunk fölmerült speciális árdrágiiási momentumok, közöttük elsősorban az óriási adók. BUDAPEST, junius 14. Tudósí­tónk jelenti telefonon: Bethlen miniszterelnök már az uj kabinettel mutatkozik be az egységes párt szombati értekezletén. Az uj kormány megalakulásáig most már egyáltalában nem lesz miniszter­tanács- A miniszterek közül távozik egyelőre egész biztosan Tomcsányi igazságügyminiszter, Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter és Bernolák népjóléti miniszter. Vass kultusz­miniszter a népjóléti tárca élére ke­rül, gróf Klebelsberg Kunó kuliusz­miniszter lesz, Rakovszky Iván bel­ügyminisztersége is biztos, ugy hogy kinevezése a pénteki hivatalos lap­ban már meg is fog jelenni. Az igazságügyminiszter személyében is megtörtént a döntés, a terv azonban még nem került nyilvánosság elé. Ugyanígy a kereskedelemügyi tárca betöltése is elintézett dolog. Keresztény ssntrumpárt. A keresztény ellenzéki képviselők egy csoportja Homonnay Tivadar vezetésével mozgalmat indított a keresztény ellenzéki pártok egyesíté­sére. Az uj párt Keresztény Centrum­párt néven alakulna meg és ebben helyet foglalnának mindazon keresz­tény poliúkusok, akik jelenleg az Andrássy- vagy Hiller-párt tagjai, vagy pedig párton kívül állanak. Gróf Zichy János és hívei ebben az alakulásban nem vesznek részt. A mozgalom vezetői az uj párt élére gróf Apponyi Albertet szeretnék meg­nyerni, vele 3zonban mindedddig még nem voltak tárgyalások. Terrorizálják Nagy Ernőt. Tarpáról jelentik a Rassay-párt­nak, hogy Nagy Ernő ellen minden eddigi mértéket fölülmúló terrort jelentenek. Az ellenzék összes vezető­embereit máris letartóztatták, többe­ket megvertek, a választókat azzal igyekeztek megfélemlíteni, hogy az adókönyvtket elveszik tőlük és azt híresztelték, hogy aki ellenzékire szavaz, annak nagyobb adókat kell fizetni. A községet nagyszámú csen­dőrség és endőrséf tartja meszállva, azonban Nagy Ernő megválasztása [ minden terror és mindea (örvény i ellenére is bizonyosra vehető, mert | ajánlási ivét a választók három­j negyed része már aláirta. A kerület­ben a pótválasz'ás junius 16 án lesz. Az ellenzék egyesítésének terve. : Szilágyi Lajos képviselő nyilatko­; zik az egyik estilapban. Fölveti azt a tervet, hogy az egész polgári el­lenzék — liberá!isok és antiliberáli­i sok — egyesüljenek. Nem valószínű, i hogy ezt a tervet valami különösebb I szimpátiával fogadják. É Somogyi polgármester I az iskolák elhelyezéséről. A rókusi iskola növendékeit a Móra­| és a Csongrádi-iskolákba osztják be a jövő éy^en. ; Az iskolaszék legutóbbi ülésén szenvedélyes hangú kifakadások í hangzottak el amiatt a mostoha I bánásmód miatt, amellyel a város í hatósága az iskolaügyet kezeli. A \ közvetlenül érdekelt iskolaigazgatók i szóvátették, hogy a város minden | más kérdést fontosabbaak tart a • népoktatásnál, hogy sok iskolában i még mindig nem lehet zavartalan a I $míás, mert idegen intézmények ! számára foglalták ie a tantermek f egy részét és a lefoglalt helyiségek i fölszabadítása egyre késik. Szóba került a róitusi- iskola sorsa, amit az egyetem céljaira engedett át a város és így az egész városrész nélkülözi az iskoláját Szóba került a Móra-városrészi iskola is, ahol a járványkórház volt, de még mindig nem adták át rendeltetésének, be­széltek a Szentgyörgy-téri iskoláról, amelynek felerészében a fémipar­iskolát helyezték ei. Végül kimon­dották, hogy átiratot intéznek a ta­nácshoz, amelyben sürgős intézke­déseket kérnek az iskolaügy rende­zésére vonatkozólag. Mivel az egész városban tapasz­talható az ügyek ilyetén állása miatt az elégedetlenkedés, szükségesnek tartottuk, hogy dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternél érdeklődjünk a város hatóságának álláspontjáról. A polgármester kérdésünkre ki­jelentstte, hogy semmi ok sincs az elégedetlenségre, mert a város ható­sága mindig megtett és ezután is megtesz mindent a népoktatás za­vartalanságának biztosítása érdeké­ben. A jelenlegi viszonyok termé­szetesen erősen csökkentették a lehe­tőségeket, szükségessé váit az isko­lák összevonása, de ha minden iskolaépületben délelőtt-défután tar­tanak előadásokat, fönnakadás nem lehet. Elmondotta még a polgár­mester, hogy az egyetlen rókusi iskola az, amit véglegesen elvontak a népoktatástól, de cserébe ősszel már a fölszabadult Móra-iskolában megkezdik a tanítást. Igaz ugyan, hogy igy az iskolabeosztás megvál­tozik, de ez nem ekozhat zavarokat két xé

Next

/
Oldalképek
Tartalom