Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-13 / 134. szám

S Z E 0 B D rő! is gondoskodtak, amily a fo- j gyisztási szövetkezet házában lesz. ; uberálls képviselők közös alakulata. Hudapes7 tudósítónk telefonálja: ! Rasscy k.pvi elől cs pí rt|« Rassay e, ('.Ökleiével értekezletei tartóit, amelyen el»«tároztákf hogy meg­teszik ri kezdeménye//) lépé eket egy parlamenti libiráiii pán létrehozá­sára. A< első köiös ne,bcczélés ez ügyben csütnr ökön üélutar* lesz a Ras ay-párt helyiségében. Kószó István nem lesz miniszter. Budapesti tudósítónk jelenti tele­fonon: TA.t) szegerii lap szenzáció ként közolie azt a hirl, ho,<y dr. Kószó Isivati belUgyminiszterségcröl, illetve ig zság.gyminihztcrségéiől tár­gyalnak a fővárosban és az utóobi tárca elnyerését biztonsággal han­goztat a*. A le^iilcKke^bb helyen utánajirtunk, Vdjjon cz a h.r meg­ttlei-c a valósignak (s meggyőződ­tünk . íréi, hogy Kó.zó miniszter­ségéről elterjesztett hirek minden komoly alapot nélkülöztek és Buda­pesten erröi senki sent tud. Illetékes helyen különben a kövcike/őkei je­lentették M: Dr. kas7ú István belügyminisz­terré való kineve/ése teljesen kizárt­nak tekinthető Nemcsak hogy bel­ügyminiszterségről nem lehet szó, hanem még % az is kétséges, hogy államtitkár marad e. Egyes Verziók tzeiint ugyan s a belügyi államútkár­sáfcot más veszi át. A bécsi munkástanács a Németországhoz való gaz­dasági csatlakozást követeli. BÉCS, junius 12. A gazdasági bukás e)-e ülésére Bauer Ótló szo­cialista vt-zér sürgői, hogy a gazda­sági tekintetben Né nelorczághoz való csatlakozás ctdekéb.'n minél előbb kezdun lágyaitokat az osztrák kormány. Németországhoz azt a föl­hívást kívánja intézni, hogy alapítson Ausztriában jegyi ankot, adjon a bankba lyolcmilltard papirmárkát, ami a torgaiomb n levA osztrák pénzt körű be ül f dezi, adjon ezen­kívül ugyanannyi kölcsönt. Hir szerint Bauer tervéhez a tő­kések vezető képviselői hozzájárultak. Belvárosi Mosi Telelőn: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Házat! FöldetfÖzletet! ^ít^í^ Szabó ingatlan iroda által. Takaréktár-utca 3. Teleionszám: 10-54 Szolid és a legmeg­bízhatóbb. — Állandó nagy előjegyzés hátak, földek és fl«lat«k eiadására. TB „A föimondási jog szabaddá tétele a legsúlyosabb válságot idézné elő." A Kereskedők bzövetsége a szabad fölmondás ós béreme­lés ellen. — Az üzletek nyári zárórája. Kedden utoljára Szenzációs D7SUNGEL-FILMII TARZAN FIA A leiedhetetlen .Tarzan••film folytatása. III és IV. része egy előadásban. ni.rész: A kis Hyríam rabs&ia Is leiuöttetése. ii. rész: Yisua az emberek M. Főszereplő: TARZAN. A terem villamos szellőztetéssel kellemes hQsen van tartva I Elöadáso!. 5, 7 és 9 órakor. Szerdán és csütörtökön Aférjfogáj müv-szeie. Amerikai történet 4 felvonásban. Azonkívül: A fekete dominó. Társada'.mt dráma G felvonásban. Mintegy fii esz'endó óla dolgo­zik a koimány az uj lakásrendeleten s e munka erdmér.ye képen el is készült egy tervezet, ameiy szá­molva d rendkívüli viszonyokkal nem szolgáltatta ki a lakókat és a kereskedőket a há'lulajdono-ok oki­ratának. Megtartották az eddigi kor­látokat a fölmondást illetőlen és az üzletek és műhelyek bércmelé e te­kintetében is megállapították, hogy az 1917. évi november elsején fize­tett üzletbér hatszorosára történt béremelés ellen a bérlő kifogással nem éihet s. csak akkor forduihat a bírósághoz, ha az emelés ezen a mértéken fölül törtínt. Ez a tervezet késze.i volt már néhány hónappal etelölt, de mindéit valószínűség szerint a háztulajdono­sok nyomására a I épjóléli miniszter revízió alá vette és ekkor fölmerült az a terv. hogy az üzlet- és mü­helyhelyiségek föimondási és bér emelési szabadságának helyreállítá­sával kell kárpótolni a háztulajdo­nosokat azért, mert a lakások föi­mondási és béremelési fogát továbbra is megkötik. Amint étről a tervről a keteske­delmi és ipari érdekeltségek értesül­tek, erős mozgalom indult meg ellene az OMKE vezetése alatt, amelyhez n GyOSz, az Országos Ipare.^yaület és az összes ipartestü­letek csatlakoztak es erélyesen állást foglallak minden olyan terv ellen, amely a béremelést és föl mondást szabaddá kivánja lenni, mert az ugy a kereskedelemre, mint a kis­iparra veszedelmes következmények­kel járna. A Szegcdi Kereskedők Szövetsé­gének elnöki tanácsa vasárnap dél­előtt tarlóit értekezletet ebben az ügyben. A tárgyat dr. Kertész Béla ismertette és kifej elte a szabad föl mondás tervének veszedelmes voltát. A kormá y lojalitással igyekszik meghallgatni az érdekelteket, mert be kell látr1 hogy veszélyes volna a háztulajdonosok kívánságát egy­oldalúan honorálni. A kereskedőket és iparosokat minden esztendőben fenyegeti a szabad fölmondás és béremelés réme. Rettegni kell a bi­zonytalan; á^ban, amely létfönlartá­suk lehetőségét veszélyezteti. Ebben a tekintetben végre egy megnyug­tató rendelettel kellene a kereske­delmi és ipari élet helyzetét biztosítani. Dr. Kertész Béla ezután előter­jesztette határozati javaslatát, amelyet az elnöki tanács teljes szövegében elfogadott és amelynek alapján a Kereskedők Szövetsége csatlakozik az OMKE n.oznalütához. A határo­zati jnvislat a kövelKezőképen hangzik : A Szegedi Kereskedők Szövetsége aggo­dalommal figyeli az üzlet- és mühelyhelyi­ségek szabad faimondására és korlátlan béremelésére vonatkozó azon tárgyaláso­kat, amelyek az ujonnan kibocsátandó lak­bérrendelet megjelenését megelőzik. A kereskedótarsadalom nem zárkózik el oly mérvű béremelés jogosságának elisme­rése elöl, amely a drágas;.g növekedésé­ben teli indokát. Azonban a föimondási jog szabaddá tetele vagy jelentékeny tágí­tása napjainkban a legsúlyosabb válságot idézi elő, a vidéki kereskedelmet és ipart katasztrofális következmények elé állítaná. Kétségtelen tény, hogy a vidéken napjaink­ban is igen jelentékenyen érezhető az üz­let- és mühelyhelyiségliiány, amely az épít­kezéseknek közel tiz esztendő óta tartó pangása folytán fokozódott. A világháború és forradalmak lezajlása ulán igen sok uj exisztencia keresett az ipar és kereskede­lem terén elhelyezkedést, amely körülmény az üzlet- és mühelyhelyiséghiányt csak fo­kozta. A főimondás kortátozás nélkül való engedélyezése az évtizedek óta fönnálló, tiszta múlttal bíró legális magvar keres­kedők és iparosok ezreit tenné hajlékta­lanná. fosztaná meg ezzel őket létföntar­tásuktól és utat nyitna az ujonnan föl­törekvő, gyorsan szerzett vagyon birtoká­ban lévő exisztenciáknak. E szerencsétion intézkedés amellett, hogy súlyos gazdasági rázkódtatást ered­ményezne, célját sem érné el. A kormány nyilvánvalóan a háztulajdonosokat az üzlet­és mühelyhelyiségek fölmondásának sza­baddátételével, valamint a szabad béreme­léssel kárpótolni kivánja a lakások bér­emelésének megkötöttségéért. A vidék leg­nagyobb városaiban is csak az összes há­zak 10 százalékát képezik oly házak, ame­lyekben üzlet- vagy műhely helyiség van. A 10 százalékos elenyésző töredék érdekéért súlyos igazságtalanság, egyoldalú intézke­dés volna a kereskedő- és iparososztályt a háztulajdonosok korlátnilküli önkényének kitenni. Ugyanily indokok szolgálnak a korlátlan béremelés ellen is. A korlátlan béremelés valójában egyet jelent a szabad fölmondás­sal. A korlátlan béremelés folytán be­következő ujabb jelentékeny mérvű drágu­lást ismét csak a háztulajdonosok egy csekély töredékének juttatna nem várt nagy jövedelmit, éppen a City háztulajdonosai­nak, akik a nagyértékü házak tulajdoná­ban erre legkevésbé szorulnak rá. S mert a háztulajdonosoknak legnagyobb része | sem a szabad fölmondásból, sem a bér­emelésből előnyt nem élvezne, ezen intéz­kedés sem érné el célját, legkevésbé vidé­ken, mert nem eredményezhetne uj házak építését s a meglevő jelentékeny tatarozá­sara sem vezetne. A határozati javallatot az OMKE­nak terjesztik föl. U.ána a nyári üzleti záróra megállapítására tértek át. Bástyái Holtzer Tivadar ismer­tette a tárg.at. Megrövidített zár­órát javasolt megállapítani a keres­kedelmi alkalmazottak érdekében, az emberi szempon'okra való tekintet­tel, amely * nyáriidő tartama alatt több szabadságot kiván. Winkler Jenő, Pártos Lajos é3 Benedek Pál a délután ötórai zárás helyet a há­romórai üzletnyitást javasolták. Bo­kor Adolf azt indítványozta, hogy ne az üzletek nyitvatartásit korlá­tozzák, hanem inkább az alkalma­zottak szabadságolásával tegyenek eleget szociális kötezettségüknek. Vé­gül Vértes Miksa és dr. Landesberg Jenő indítványára azt határozták, nogy minden szakosztály külön fogja megállapítani nyári záróráját, de az általános felfogás máris az, hogy a nyári hónapok alatt háromtól hat óráig tartják nyitva délután az üz­leteket. Szeged, 1922 junius 13. Bulgáriában ki akarják kiál­tani a azovjetköztár«8aágot(?) BÉCS, junius 12 A Südslairsche Korrespcndenz közli azt a szenzációs, de nagvon meíjbizhat'iilan hirt. hogy Bulgáriában ki akarjak kiáltani a kommunista-kormánvi. A hir ?zt mond'a, hogy a bolgár király tulaj­donkén Sztambuiinszky foglya, fki Moszkvával áll ös-zeköt'etés^en. SZÍNHÁZ H"TI v.ÚSORr Kedden Adler Adelinával és Somló Jó­zseffel-. Hoffmann meséi. Szerdán : Heidelbergi diákélet, szinmü. Csütörtökön délután: Csavargólány, operett. Csütörtökön este: Mágnás Miska, ope­rett Pénteken Karácsonyi fii vendégföllipté­vei: Hollandi menyecske. Szombaton Karácsonyi Ili vendégföllép­tével : Kék mazur. Vasárnap délután: Nebántsvirág, operett. Vasárnap este Karácsonyi Ili vendég­fölléptével : Luxemburg grófja, operett. Rigoletto. Az öreg és agyoncsépelt Verdi­opera előadása uj szint és tartalmat kapott az Aqu'Ua—Ad'er Adelina nemes veretű művészetétől. Ez a művészet makulátlan'tl tiszta és a szépség árad belőle, a termékenyítő szépség, aminek láttán meenihen a lélek. A nagy magy&r művésznő Gildát személyesítette, egyikét a pa­rádés és ékitménws érekszerepek­nek, amely nemcsak ragyogó kolo­raturát és technikai művészetet kö­vetel. hanem álható drámai hangot is, amelynek mélységes érzéseket kell erőteljes akcenhrokkal kifeje­zésre juttatni. Aquilla-AJIer a ra­gyogó koloraturán kivül birtokosa a drámai hangnak és a színjátszás azon eszközeinek, amelyek révén szereplésének énekbeli része nem­csak arányban áll, de teljesen födi énekművészeiének kiválóságait. Játék és ének szoros kapcsolatot tüntet föl a szereplésében és amilyen szép és tiszta a hangja é« kOnnyed és finom az éneke, olyan értelmet su­gárzó, beszédes és természetes s jáiékn, szabályos és ticztavonaln s mozdulata. Szereplésében semmi sem történik a küfeőségekérf, a proble­matikus értékű sikerért,minden csupán a lényegért: a művészi szép benső tar­talmién. Ez a foglalatja művészetének, amelynek értékeit nemcsak honorálni, de élvezni is tudta a közönség, amely az előadás folyamán a legteljesebb elragadtatással ünnepelte a kiváló művésznőt. Jó partnere volt a szin­tén vendég Somló József, akinek érces lírai tenorj* hatásosan érvénye­sült a herceg énekszámaiban. „Az asszony ingatag" kezdetű áriája után mJeg t?p» hangzott a néző­téren. Thuray Emma (Magdaléna) és Halmos Gyula (Rigoletto) ered­ményesen járultak hozzá az előadás sikeréhez. Az előadást Rádió Rezsó vezényelte. Aranyat, brílliánst, hamis fogat, régi ezüst pénzt,miudennemüék­szert Szegeden legtöbbért vesz. Hir L^nin h hlá ó A Lokal­anzeiger jelentése sz;rint Moszkvá­ból uí a hir érkezeit, l.ogy Lenin vasárnap délelölt meghalt. A hirt eddig még nem crősiteliék meg. Ócska rezet, ólmot, bármilyen réz- vagy horganyhulladékot leg­magasabb napi árban veszek KŐIM zománcedényüzlet Tisza Lajos-körut 55. Te­efon 15-35. (Mihályi füszerilzlet mellett), TOJ EZÜST dísztárgyakat, aranyat, brilliáns legmagasabb árban vásárol ow BOKOR órás, ékszerész Kelemen-u. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom