Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-11 / 133. szám

S Z B G E D Szeged, 1922 junius 11. SZÍNHÁZ HITI mÚSOR: Vasárnap délután . Babav»:r, operett. Vasárnap esle : Nebántsvirág, operett Hétfan Adler Adelinával és Somló József­fel: Rigoletló, opera. , ,, Kedden Adkr Adelinával és bomló Jó­i effel: Hoffmanr. meséi. . .. Szerdán : Heidelbergi diákélet, színmű Csütörtökön délután: Csavargolány, operett. J .... Csütörtökön este: Mágnás Miska, ope­Pénteken Karácsonyi Ili vendégföllépté­vei: Hollcnili mmyecske. Szombaton Karacsonyi III vendégföllép­tétel : Kék mazur Vasárnap délután: Nebántsvirág, operett. Vasárnap este Kar.csonyi III vendég­fölléptével ; Luxemburg grófja, operett. A tévedt nö. A Vcr.li-opera mai előadásában ifmerte me^ a szeg di közönség Adler Ade'inát ís Somló Józstfet és bennük űzt ti érltkc, ami: a ma­gyar énekművészeiben képviselrek. íder Adelira már a/ érie*müvé^et beérkezet jci iö:í tartozik, dtsze, egyik ékessége a magyar rperaéne­kesnői; gárdájának. Somló J6zíef most ir.ault el -a sikerek utjun és ér éket képvise'ő jelent: biztositéka művészi jövendőjének. Adler Adelina kol.-ratur hangj? a legértékesebben kulturáltak i.özé tartónk. Cengése t^z.a és fri*- b, szárnyaló a vivőertje, pat ímentói ideá'Lan tiszták, slacca ói gyö.igyözőek, virtuozitással kezelt félhangjai ieheletszerück, előadása Könnyed, magával ragadó és bijj->l van »eli. És nagyszerű han^ji és éntkművésztte mellett elsőrendű a játeuDeli képessége Egy-egy mozdu­lat helyzet kc: világit meg, beszé­des atca pedig űz cizése. et tükióz­teti. Violettája abszolút értéket kép­visel és Oiaddimssau lenne k-^pcs utalni a legpompásabb együttest is. Nagy tntkesnó, aítinek művészi najíjsógát érdem szerint iitrerle el a közönség lelkes tapsaival. Somló József lírai tenoija tiszta és érir.­tetleii é cü és egyenleteden <s kép­ztit, de a simogató melegig meg nem árad belQJe. Hangjának meg­van CÍZ emelkedési foka, szövegki ej­tése ertheiö, ce mintha egy kissé préselne. Ez nem eredendő baj, in­üább kinövés, amiről le lehet tzokni. A'liCd áriáit uljcs hanggá:, tisztin intonálva ho.ta, tetszés mellett és lelkes tapsok hiKreté: en. A vendé­gekne* na^y sikerüK voit, különösen Adier Adelinának, aki az élitményes enek tgyik jelentós kivalósjga, kon­tircntalis vonatkozásban is. A mieink közül Ha/mos Gyula Gemiontja éi­üímci az eniembleban emlités-. Az előidast Radio R>ső összetartóan vezényelte. Karác.onyi Ili, a szegediek volt ked­venc primadonnája vendégszerepel a héten három estén legjobb szerepeiben. Szegedi szezonja óta gyönyörűen kibontakozott a tehetsege, ragyogó hangja, ma mar ünne­peit főváros4 művésznő Karácsonyi Ili. Az etőadásek helyárai a rendesek. - Drámai repriznek a Heidelbergt diákélet, ez a vonzó, szirvel és költészettel teli nzinmü kerül színre szerdán. Fónöi szerepéi Bar­dócz Rózsi játssza, kivüle a teljes drámai személyzet vesz részt az előadásban. — Űrnapján az elévülhetetlen Mágnás Miskát ismétli a szinház a kitűnő Faludival a címszerepben. A KI*o ettó hétfői előadása 7 órakor kezdődik. EZÜST dísztárgyakat, aranyat, brilliáns ékszert legmagasabb árban vásárol oug BOKOR órás, ékszerész Kelemen-u. 7. Tea-vaj 1 klgrm 400 kor. Hekschnénál Valéria-tér 10. szám. <»> Telefonszám 10-71 Harminckilenc év a Somogyi-könyvtár történetéből. — Neves könyvtárlátogatók. — - Vl«veietékét Fekete Nándornál kéwltlcaae, J vittaai a, Koaautb Lajoa­vagárnt 25. telefon ÍO-72. « A Somogyi-könyvlár 39 esztendős az idén. 1883-ban nyitották meg, október 16-án, ünnepélyesen. Szüle­tése napján nagyon megbecsülték ezt az intézményt, amely azóiaegyet­len komoly kulturfészke a városnak. A Somogyi-könyvtár történelme ma­gától iródik. A meg yi'ás napjától kezdve szorgalmasan vezetnek i-t egy vendég-könyvet, amely ma már szép kötetté izmosodott s amely lassankint teyik legértékesebb darabja lett a könyvtárnak. Ezt a sárgásbarna köny­vet az első években majdnem olyan szorgalommal vezették, ir.int a szál­lodákban szokás manapság. A piri­pócsi kántortanítótól a királyig min­den látogató aláírását meglelni benne. Mindjárt az e'ső lap egy királylá­togatásra emlékeztet. /. lTerenc Jó­zsef neve áll ott, aki a könyvtár megnyitására jött el Szegedre. Ott találjuk Tisza Lajos, fekai Mór és Mikszáth Kálmán nevét is, akik a megnyílás ünnepiességét emellék je­lenlétükkel. 1884. szeptember 2-án Pósa Lajos aláirtsa jelzi, hogy a nagy mesemondó mikor telepedett le Szegeden. 1885. augusztusában idegen ne­vtkkel találkozu k. FerdinándLesseps, Francois Coppée, Félicien Ropsz, De­libes, Guerard, Massenet és még né­hány jeles francia művész látogatá­sának nyomai vannak a könyvben. Éppen képviselőt választottak akkor­tájban is, mikor ezek az urak itt jár­ták. Persze abban az időben még nem volt olyan félelmetes dolog a képviselőválasztás, mint most. Nem volt szesztilalom se és mindenki föl­szi. hatott magába egy kis választási kedelyt. Eire vall, hogy mikor Cop­pée megkéi dezte az egyik gatyas parasztot, hogy kire adja szavazatát, az illető ekként formulázta meg dip­lomatikus válaszát : — H gy tunnám, hogy kire sza­vazok. Hisz' ugy be vagyok rúgva, hogy a magam nevit se tudom I Azt is följegyezték ebből az idő­ből, hogy amikor a tudós franciák a kioszkban ünnepi vacsorára jö.tek össze, az egyik magyarnak felköszön­tőt keliett mondani rájuk. Nem sokat teketóriázott barátunk, hanem el­mondta mindazt, amit franciúul tu­dott : — Trotíoir, toiletle, diner, kemény diner, matinéé 1... A rövid és velős beszéd hatása természetesen nem maradi el. 1885. október 13-án Kulinyi Zsig­mond neve ékeskedik a vendég­könyvben, 1887. május 7-én Tisza Kálmánné és gróf Zichy Jenő alá­írását találjuk. 1888. szeptember 25 én Károly Lujos főherceg láto­gatta meg a könyvtárt, kevéssel utána pedig Gárdonyi Géza jegyezte be a nevét. 1891. üugus<tus 22-én ismét egy francia név : „Preux Jules bibliothecaire au Ministere de la Justice, Paris." 1898 ban Perczel Béni országgyűlési képviselő és ház­jegyző, dr. Platz Bonifácz, majd az első szegedi képzőművészeti kiállí­tásra ideérkezett Hock János, Fesity Árpád, Vastagh György, Liptch Elek, Basch Árpád, Maksziányi Dezső, Velszi Bárd aláírásai találhatók meg a könyvben. 1899-ben többek között dr. Heln­rich Gusztáv egyetemi tanár, traknói Vilmos, Széli Kálmán, Darányi Ig­nác látogatták meg a könyvtárt és , ugyanebben az évben találjuk meg lóz^ef főherceg aláírását is a ven­dégkönyvben.^ 19C0! október 25-én a világhírű angol festő, Walter Cranc és csa­ládja jegyez ék be neveiket. A mes­ter al írásán kivül Ma y Frar.ce Crane, Lionel F. Crane, Lancelo F. Crane és C. V. H. de Rozsi.yai ne­veit t láijuk itt. Rozsnyai Kálmán közismert a magyar müvészviiágoan, nagy műgyűjtő, aki Wilde Oszkár közeli barátságával dicsekedhetik és néha ír is, de e;ről az oldaláról ke­vésbé ismert Rendkivüi é dekeskez­irat-gyüjteménye van az összes élő és valamire való magyar költőtől és írótól. A művészbarát szerepét töl­tötte be Walter Crane kíséretében is, aki főleg a tanyákon töltöt e az idejét, mig Szegeden tartózkodott. Itt készítette a világhírű fesiő .Haj­nal" cimü képét, amit;: szegedimu­ziumnak adományozott s amely még md is az egyetlen idegen festmény a szegedi kul urpalolában. 1902. junius 25-én József főher­ceg ismét látogatást tett a Semogyi­kcnyviárban. Utána egy japán nev : „Dr. S. Mateumura, aus Japán, Pri­vát Dozent der Sándor Academi zu | Sappore Japán." 1906-ban megint | egy japán tanár jött a kiotói egye- j lemről : Masao Kernbe. 1907- ben Lux Terka, az ismert 1 írónő, 1908-ban dr. Giesswein Sán- j dor országgyűlési képviselő, 1909-ben ! Csernoch János hercegprímás, (ak- I kor még szabadkai pap-tanar) sze- I repeltek a látogatók között. 1909-ben í török újságírók, majd Prohászka | Ottokár, Posa Lajos, Pósa L-josné és Pósa Sárika, Ábrányi Emil és ifj. Ábrányi Emil jegyezték be ne­veiket. 1914. október 3-án az első hábo­rús bt jegyzés: — Fischoff György joghallgató. Megjegyzés : Elesett Doberdón 1916. augusztus 6-án. i 1915. jannár 20-án Ferenc Szol­vátor főherceg, 1915-ben Cholnoky Jenő, Bosnyák Zoltán és 1916-ban gréf Klebelsberg Kunó, a mai bel­ügyminiszter (aki éppen most vesz­tette el a soproni választók bizalmát) látogatták n.eg a Somogyi-könyv­tárt. 1917-ben báró Hazai Samu volt honvédelmi miniszter aláírása szere­pel, majd Mehmed Frahreddni mű­egyetemi hallgató és néhány társa, p rzsa, tőrök, „régi kufi" és „tem­plomi nagy" írásaikkal gazdagították a vendég-könyvet. 1918-ban uj korszak kezdődik. A forradalmak korszaka és ránk nézve inkább ilt kezdődik a könyv érde­kessége. Az utolsó háborús bejegy­zés 1918. október 5 én Bosnyák Zol­tán akkori államtitkár neve vo:t, aki IV. Károly király látogatásit készí­tette elö Szegeden. A fölállított dia­dalkapuk tudvalevőleg összeomlottak, a Kass- szállót visszaalakították, a for­radalom kitört s 1919. január 23-án Kiss Menyhért, az ébredő, de soha fölébredni nem tudó kbl.ő mar a Károlyi-kormány megbízásiból járt Szegeden. Most a kurzust képviseli. 1919. január 13-án Colonel Bobén, Capitain de la Grandiére, a meg­szálló francia sereg parancsnoka, utána Risztics ezredes, a bánáti «zerb parancsnok, majd a beözönlő fran­cia tisztek következnek a vendég­könyvben. 1919. junius 11 én c pőréből ki­folyólag hires>é vált Persián Ádám, aki a Károlyi-forradalom idején az egyházi ügyek kormánybiztosa volt, a feleségével eg>iitt látogatta meg a Somogyi könyvtáit. A forradalmi lá­togateik ezzel ki is vesznek a ven.eg­könyvből s az idegen megszállás uralkodik benne hosszú es keserves hónapokig. 1919. április 29: General de Tournadre (augusztus 15-étOl város­kormányzó), május 6: Betrix colo­nel gouvernement de Szeged, .üájus 14 : General de Lobit, Couimendent I' armée francais de Hongnt', Gene­ral Charpy, Commendent ,a 76—éme Divi-ion d' li fanierie (aiméc fran­Vsise de Hongrie), Cormrendent le ferriloiie de bzegeu —, csupa iüe­gen látoga ó szerepelt a könyvtárban. 1919. május lb-an megszakadt a franciák sora. Hat érdekes ember látoga ta meg ezen a napon a könyv­tárai, az i Isó tlltnjoriaduimi rúna­si,g, az aradi kormány tagjai: Pá­lo^y Dénes, dr. Fülöp Bela, iuoán Tibor, Gemeinhardt Márton, D:utsch Sándor es dr. Farkas József, akik tudvalevőleg a románok kezcioe ke­rültek s meg azo-a sem lünter: elő a politika arcvonalaban. iy 19. május 17-én Lányi Mór volt országgyűlési képviselő szerepel, szintén ellenfor­radalmi hatáskörrel. A következő nap.ól már ismét ide­gen nevekkel talalkozunk : General de Gondrecourt, Commen­dent la Cavaleric de i'armée de Hongrie (junius közepétől Szeged kormányzója), General Franchet d'Es­peray, Commendent chef le^ aimees alliees d'Őrien t, Colonel rourmer, gouverneur de Sze«,td, Colonel De­schamps, az Interalliée lisztjei és igy tovább, majdnem minden francia tiszt meglátogatta a szegcdi KU tur­palotát. A szegedi ellenforradalmi kormány és hadsereg tagjai közül egyetlen egy sem járt a Somogyi-konyviúrban. Ez az időpont tehát nem hagyott maga után nyomukat a vendeg-könyb.n. A könyv a legújabb időktől kezdve lesz érdekes ismét 1920. május 23-án a fáklyatartok szegedi ünnep­ségét Pekor Gyula (bukott képviselő­jelölt), Császdr Elemér, Jakab Ödön, Kozma Andor iro , Zunnier Ferenc és Lenkei Lehel, az ÉME. delegált­jainak nevei örökítik meg a vendég­könyvben. Svéd és holland missziók (Asta Nílson), Hulltr István (zászló­szentelö) nevei következnek. 1921. augusztusában dr. Apáthy István, a nagybeteg egyetemi tanar aláírásá­val találkozunk, később Tt>yama Kooichi, tokiói egyetemi tanár szere­pel. A vendég-könyvet a határkiiga' zitó bizottság névsora zárja le. Szárazon soroltuk föl ezeket az érdekei adalékokat Szeged kultúr­történetéből. A bővebb kommentá­láshoz nincs helyünk, ez a történet­író dclga lesz. De e puszta névsor is alkalmas lehet arra, hogy a figyel­mes olvasó harminckilenc év iörlú~ netéről fogalmat alkothasson magá­nak és gondolatban eiitélje azokat, akik gyakeri látogatásuk mellett seni tartották szükségesnek a kultura tem­plomát meglátogatni. Hogy f.éldátis mondjunk, itt van mindjárt gróf Te­leki Pál is ... — Fehérvászon, fiiiér és s;ines antilop, lakk, bagaria, fekete diva­tos félcipők, sar.dálok legolcsóbbak Robitsek cipőáruházban. 721.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom