Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-11 / 133. szám

Sitged, 1922. junius 11. Apa 4 k Vasárnap. III. <vl, 133. n. ÜT ELŐFIZETÉSI ARAK: évre 1200 kor. I Negyedévre 300 kor. évre 600 » I Egy hóra 100 • Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölccey-utca 6. V Telefon 13-33. Több kultura. I A Szózat (nem Vörösmar yé persze, hanem Gömbös Gyuláé) a szokott modorában nekitámad a Népszava egyik megállapításának, amelyben mérlegre teszi a hároméves kurzus kulturális pusztításait és mulasztásait Nagyon csodálkozik az agrcszsziv kormánylap, hogy még mindig akad orgánum, amely sajnálkozik ; azon a veszteségen, amely kultúránkat Alexander Bernát, Király György, ' Marczali Henrik, Beke Manó, Kövesligeihy Radó, Beregi Oszkár, Igno- ; tus és még egy sereg európai nevű és értékű tudós, mtivész és iró erőszakos eltávoli ásával, száműzetésével és elnémitásával érte. A „Szózat" egyáltalában nem látja őket európai értékeknek és egyálta- ! Iában nem tartja őket érdemeseknek ' arra, hogy tovább szolgálják a ma- j gyar műveltség ügyét. Különös. Ba- , bits Mihályt és Móricz Zsign.ondot a kurzus kizárta az irodalmi társaságokból, egész [sereg elsőrendű, nagy tudásu és lelkesen dolgozó ta- 1 nárt megfosztott állásától és kenye- • rétől, a tehetségtelen törtetök, az álkultura egész csomó iparlovagja meg nem érdemelt és meg nem fe- . lelő pozíciókat foglaltak el, sülylyeszlve a nívót, lerontva kulturánk hitelét: ez mind nem baj, ez mind nem kár, ez mind nem sajnálatos ; veszteség jelenünk és jövőnk szem- ! pontjából? Még olyan abszolu zsenik és magyarok is gyanúsak vollak a kurzus színe előtt jó ideig, mint ; Bartók és Kodály és például az előf bi zenedrámáit azért zárják el a magyar közönség nyilvánossága elöl, : mert a szövegüket — ó, borzalom — Balázs Béla irta I Biró Lajosnak és Vajda Ernőnek amerikai álnéven kellett heóvakodni magánszínházainkba és Rózsa S. Lajosnak el kellett menekülnie idegenbe éretlen iHntetők szellemi és fizikai záptojásai elöl. Hát ez mind nem szégyen és ez nem szomorúság ? A kurzus szégyene tt rmészetesen és nem a magyarságé, amelynek dolgozó és értelmes tömegei és mindenkori legjobbjai mindenkor a megértés és műveltség zászlóhordozói és fáklyavivői voltak. A hároméves t tárjárás, a Budaváriak és Francia Kis Mihályok testi és lelki terrorja meghozta a maga kulturális és társadalmi gyümölcseit. A kurzus mérlege ebben a tekintetben éppen olyan gyászos és elszomorító passzívákat tüntet föl, mint a politikai. És ahogy a politika terén megkezdődött az értékek átértékelése, a józan belátás és kiábrándulás népitélete, éppen ugy lesz ez a ku (urális Lrületeken is. E szegény, csorka ország, ame'ynek legfőbb java kulturkincseiben van, nem engedheii meg magának azt a fényűzést, hogy hangos és üres senkik kedvéért elherdálja azokat. Aki tudással, lehe séggel, szellemi és erkölcsi kiválósággal előbbre akarja és tudja vinni a magyar és emberi kultura mindennel fontosabb és szentebb ügyét, annak helyet és szerepet l.eli juttatni az újjáépítés, az uj alkotás nagy és nehéz, de érd.mesés dicsőséges munkájában. Csak ezzel a kulturprogrammal lehet itt versenyre kelni a többi nemzetekkel, ha azt akarjuk, hogy I küzdelmeinknek győzelem legyen a I bére. A maqyar műveltség csak ugy j diadalmaskodhatik, ha európai és l egyetemes marad, ha szolidáris lesz i ismét a legkülönb kullurákkal. mint : ahogy az volt a mul ban. Kazinczy és Berzsenyi, Arany és Midách és I Vasárnap 23 kerületben lesz pótválasztás. — last, but not least — Mikszáth és Ady idejében. Nekünk folyton emelkednünk kell, mert különben elsülyedünk Magy írnak lenni: ez I újra kell, hogy azt jelentse, amit Széchenyi éi társai korában : élére állani a miiveit emberiségnek 1 Ma, vasárnap fognak lezajfódni a képviselőválasztáson utolsó fázisa, amennyiben abban a huszonhárom kerületben, amelyekben a junius elsejei választáson egy jelöifnek sem sikerűit nb zoiut több-ége1 nyerni, megtartják a pó.válasz'ás'kat. A huszonsáton kerület kőiül tizenhétben nyílt, hatban litfccs lesz a szavazás. Negyvenhat jeiölt küzd a mardátumért. A póiválasz'.'son a kibir.et tagjai közül Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter Szombathelyen Cziráky Jőzeffcl Győr els') kerülftéten pedig Németh Károllyal, VŰSS József kultuszminiszter Vasváiott Haller Istvánn l küzd a nunaátun irt. Korányi Frigye? volt pénzügyminiszter Komáromban kerül pótválasztásra Deák Lajos szociáldemokrata je.iiitel szemben. A pótváiaS2táson cpy kerületben csk egységespár:i<-k, kilenc kerületben csak eheiiz-ki je:öitek állunaH egymáís^l Síembe;-. A kormár.ypárt fermésze ese t fölhasználja az összes is i erl eszközei', amelyeket még roha ezelőtt nem ismerlek, hogy jelöltjei mandátumot nyerjenes. j Junius 19-án nyitják meg a nemzetgyűlést. A kormány elhatározta, hogy az uj nemzetgyűlés megnyitása alkalmával v.sszatér a régi formákhoz és ezért a .mult országgyűlések megnyitásának külsőségeiről összeállítást készítet'. Ehhez képest annak a házszabálynak az értelmében, amely a képviselők gyülekezésére három rt>-pi időt ad, az uj nemzetgyűlést nem junius lti, hanem junius 19 én, hétfőn nyitják meg. Az uj r.emzetgyülés üi nepies mer nyitása előtt szentmise le?z a Mátyás-templomban. Szentmise után uz uj nemzetgyűlés tagjai átvonulnak sz OrszágnAz kupolacsarnokába, *h' l Horthy Miklós kormányzói ailo\ucióval nyitjt meg a nemzelgv ülést. A nemzetgyűlés elnökévé Gaál Gasztont választj k mtg. Az c^yik alelnöki allásra Kenéz B^lát, Bottlik Jó?scf t és Szcitovszky Bélát jelöli az egyrége párt, a másik alelnöki á!|js Huszár Káiolynak, vagy Ernst Sándornak jut. Szó volt arról, hogy egy harmadik alelnöki állást is állítanak föl, ettől azonban takarékossági s/.empon ból eltekintenek. A Csevegés. Egy operettet adnak most Budán, amelynek Kecskeméten volt a bemutatója — a szülőhelyén. (Vagy lelőhelyén, ahogy a drágakövekről mondják.) Katona József városában ir.egbukoit a helyi szerzők müve, a második estén már üres ház előtt ment, Szegeden azonban váratlan sikere lelt. A kritikusok nem igen tudták megtalálni a kilönös diadal okát, de rossz nyelvek azt mondják, hogy a nép azért tóduit az előadásaira, inert a címe után ítélve, azt gondol a, hogy a múltkoriban tragikus véget ért szép kis kóristanő sorsát fogja viszontlátni a világot jelentő deszkákon. Néha azonban nemcsak a muzsikaszó hazudik, hanem a cim is lépre csalja az édes, aranyos közönséget. Habent sua fala libelli... a címeknek is megvan a ii aguk sorsa. Valamikor régen, a boldog antik görög világban nem is v It címük az irodalmi müveknek, csak később, a hálás utókor keresztelte el őket, mint például az iliast és c-z Odysseiát, ha ugyan ezeket írod Imi müveknek nevezhetjük, <• mennyiben ismeretlen szerzőjük nem irta, csak költötte őket. A hellén tragédián címe rendcsen a dráma főhősének, vagy a kar szereplőinek neve; de már a múzsák neveletlen kedvencének: Arisztofánésznek kotédiái sokszor egészen érdekesen hangzó modem cimiket nyertek. (NCk uralma, Felhők, Békák, Darazsak.) Platón dialógusai vagy valamelyik szereplő nevétől, vagy magától a tárgytól kapták eb evezésüket, úgyszintén Cicero filozófiai művei. A középkori Dante egészen egyszerűen komédiának keres/telte páratlanul nagyszerű époszát és csak a kései utódok tisztelték meg a keresztény költészet katedrálisát az isteni jelzővel. A középkorban külCnben is sok furcsaság volt a ciniek körül. A Legenda Aurea tulajdonképen nem egy legenda, hanem a legköltőibb legendák leggazdagabb gyűjteménye, míg a Gesta Romanorum éppen nem a rómaiak viselt dolgaival foglalkozik, hanem regényes kalandokat mesél el a jámbor olvasónak. A mi középkori könyveink, a magyar kodekszek címeiket rendszerint a fölfedezőjük vagy kiadójuk után kapták. Igy lett a legelső magyar könyv, amely többek között assisi S-ent Ferenc életének csodálatos virágait fűzi csokorba : az Ehrenfeld kódex, egy Ehrenfeld Adolf nevű nyítrai diak révén, akit az iskolában egyik társa hátbavágott vele. (Ez elég súlyos argumentum volt és a diákra nézve ugyancsak emlékezetes.) A nagyon hosszú cimek a középkorban kezdődtek (rem csupán a könyve* terén), de az újkor elején érték el a legnagyobb rekorűot. Ekkor minden jóravaló könyvnek volt legalább egy, de igen gyakran három-négy alcime, ugy, hogy maga a cim egész oldalt tett ki: Comédia Balassi Menyhárt áru Itatásáról, a mellyel elszakada az magyarországi János második választott királyiul. Ez még az igen takarékos könyvcímek közé tartozott abban az időben, Shakespeare születésének esztendejében. (Érdekes, hogy az első magyar dráma is abban az évben született, amelyben a világ legelső drámaköltője.) Jó ideig igen csak latin címeket adtak a könyveknek, igy a legjobb magyar nemzeti éposz: Zrínyi, a költő müvének eredeti cime: Obsidio Sigethiana. A Zrirwiász későbbi némtt majmolás, a Szigeti Veszedelem elnevezést Arany János szentesitette.) A régiek ál alában igen becsületesek voltak cim dolgában: előre elárulták, hogy mi a könyv foglalata, legföljebb nem voltak túlságosan szerények, mert gyakorta igy kezdték: egy igen jeles vagy szép história. De az azután igen csak jeles és szép volt. A kettős cimek, vagyis alcímek divata sokáig eltartott és kivállképen a romantikusok kedvelték minden i; őben és minden földön. A romantika azután csak ugy tobzódott a szenzációs címekben. Egy időten, Sue nyomán, a Rejtelmek évada jött el. Nálunk a Hazai rejtelmek és Hazai titkok, végül Budapest rejtelmei. (Ez utóbbbiak Kiss József poétaleikét terhelték, akit az éhség kergetett a megírásukra.) Ebben a korszakban a legtöbb címben ott volt valami borzalmas vagy titokzatos, valami csodálatos vagy rendkívüli. Elég E. T. A. Hoffmannra, E. A. Poera és Dumas pere vagy Jókai cimeire gondolni. Petőfi sem adta alább A hóhér kötelénél és a Tigris és hiénánál. A kései bidermeyer az érzelmes címeket szerette. A lovagi romantikát a polgári váltotta föl, a Westminstert költészetet a manchesteri. A modern irodalom ezen a téren is újításokat hozott. Jött idő, amikor a rövid cim divatja járta. Egy szó, lehetőleg pár betűs. (Köd, Füst, ö.) Jött idő, amikor a laiin címnek volt kelete. (Ekkor jelentek meg a a verseskönyvek Tristia cimmel és jelleggel.) Jott idő, mikor az egészen rikító elnevezések voltak kelendők.