Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-10 / 132. szám

Szsged, 1922 junta* 10 S 2 E!OFEíD Külön egyetemi városrészt akarnak épiteni Szegeden. Fontos tanácskozás az egyetem vezetői éa a város hatóéága között — Újszegeden vagy a Gedónál épül a? uj városrész. Az a mód, ahogyan a kolozsvári helyet kijelöljék. A tárgyalások so­tudományegyetemet a mult év nya­ran elhelyezték Szegeden, az első pillanatban sem látszott végleges megoldásnak, hiszen — aminek a káros következményeit lépten-nyo­mon megérzi a város közönsége — ez az elhelyezési mód nagyon erő­szakolt, nagyon kényszerű volt. Szá­mos iskolát, közintézményt kitelepi­rán fölsorolták mindazokat a szem­pontokat, amelyek figyelembe jö'iet­nek a hely megjelölésénél. A több­ségnek az volt a véleménye, hogy az egyetem szempontjából elfnyös, ha az összes intézmények egy he­lyen vannak. A város fejlesztése szempontjából két alkalmas hely került szóba Az egyik a Gedó mel­— Az értékeiét csak annyiban jutott végleges rnep.á'lapodásra, a mennviben elhatározta, liogy a szóba jött két helyn a közeli napokban helyszíni szemlét taitanuk és a helyi viszonyok megismerése után a kér­désben állást foglalnak és javaslatot terjesztenek elő az illetékes helyeken. Elmondotta még a főmérnök, hogy a költségekről nem volt szó az érte­kezleten, ami természetes is, mert ennek a tervnek a megvalósítása a külön egyetemi városrész megvalósí­tását jelentené, ami pedig csak hosz­szu évek munkája után következhe­tő be. Addig pedi£ a gazdasági vi­szonyok lényegesen megváltozhatnak. Ha a t 'rvek valóra válnak, Sze­ged város hatalmas lépést tenne a Ötvenkét szerződtetett tagja van már a színháznak. tették, hogy hdyet "adhassanak "az 1 »e li terület, a másik pedig Ujsze­egyetem különböző intézeteinek és j C/d, ahol a félig kész ^teket is ezeket a kitelepített közintézménye- f^szná" iSpontj - í fejlődés utján. De a tervek még hát­ket nem helyezhették el ugy, hogy í^^'.^abbff mutaSző rább vannak a k zdet kezdet,nél is. működésűket páratlanul folytathatták , bó1 alkalmasabbnak mutaiKOZiK. i volna. Most, hogy az első tanév le- ************ zárul, az eredmények alapján szinte ! A . • t z ^ s 1 j.~ fölállíthatjuk azt a tételt, hogy amit j Ausztria ketsegbeejto helyzete. zértve?, ^TjdnVm^ugyanan'n^ ! Negyedbillió hitel három hónapra. — Hetenkint 80 milliárd bankjegyet nyomatnak. — Mi Icnns a segítség. szitett az alsóbbfoku oktatás meg­zavarás! által, mert a tanitás menete sem a középiskolákban, sem a nép­iskolákban nem volt olyan, amilyen­nek kellett volna lennie, sőt acegye­BÉCS, junius 9. A tegnapelőtti I 900 koronáról napi 2600 koronára és tegnapi pánikszerű hangulatot mára a helyzetnek legalább a kül­lem sem fejthetett ki - éppen az ! löségekken nyugodtabb megítélése intézetek erőszakolt elhelyezése mialt váltotta föl. A nagybeteg Ausztria megfelelő működést. i állapota azonban tényleg semmivel Ezek a súlyosan zavaró körűimé- i se™ javult, sőt ha lehe', az ujabb nyek az első pillanattól kezdve táp- ' k6ros lüne,ek mé8 súlyosbították * lálták mindakét oldalon azt a vá­gyakozást, hogy az egyetem ügyét véglegesen rendezzék Szegeden. Szá­mos terv és még számosabb meg­oldási mód merült föl erre vonat­kozólag, de tekintve a mai bizony­talan gazdasági viszonyokat, komo­lyan, érdemlegesen és illetékesen senki sem foglalkozott ezzel a pro­blémával. Csütörtökön délután végre töitént egy komoly lépés, amely — ha nem ; is nevezhető döntő fontosságúnak —, 1 mindenesetre, valamivel előbbre vitte I az ügyet és konkretizálta azokat a 1 kívánságokat, amelyek eddig csak halvány kontúrok között mozogtak. : Dr. Menyhárt Gáspár, az egyetem rektora a karok képviselőivel érte­kezletet tartott (közvetlenül a jubi- , leumi értekezlet előtt), amelyen jelen volt dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester, dr. Gaál Endre kuliurtanács­nok, Berzenczey Domokos és Bíró Benő városi főmérnök. Az értekezletre vonatkozélag, amHy zárt ajtók mögött folyt le, kérdést intéztünk Berzenczey főmérnökhöz, aki a következőket mondotta : — Az egyetem mostani elhelye­zése nem mondható véglegesnek és ezzel az elhelyezéssel az egyetemet Szeged számára nem kötöttük le véglegesen, pedig az a célunk, hogy ha Kolozsvár fol is szabadul és a Ferencz József-Tudományegyetem visszaköltözik régi székhelyére, Sze­ged mégse veszítse el egye emét. A jövő érdekében tehát szükségessé vált, hogy már most megállapítsuk azokat az irányelveket, amelyek alap­ján az egyetem állandó jellegű el­helyezéséhez szükséges intézkedése­ket alkalomadtán megtehessük. Az értekezlet összehívását aktuálissá tette az a körülmény, hogy az egye­lem területet kéri a várostól az egye­temi sporttelep céljaira. Mivel kívá­natos, hogy ez a sporttelep ne es­sék messze az egyet m helyétől, fölmerült az a kívánság is, hogy már most megjelöljük a városnak azt a pontját, ahol az egyetemi in­tézményeket véglegesen elhelyezhet jük. Erre a célra 80 katasztrális hold ezükséges. Az értekezlet: ek az volt a tulajdonképeni célja, nogy ezt a pénzügyi válságot. Mint ismeretes, Schober kancel­lárnak körülbelül három hónappal ezelőtt le kellett mondania, meri a nagynémetek az általa kért száz­huizmilliárdos hitelből csak negy­venkét milliárdot voltak kénytelenek magszavazni. Most husz nappal ké­sőbb az uj pénzügyminiszter nem­csak a megtagadott 72 milliárdot, hanem összesen 220 mlllliárd meg­szavazását kérte a németektől, az­zal az indokolással, hogy az osztrák koronának időközben beállt katasz­trófáiig (zuhanása következtében a deficit löbb mint száz milliárddal megszaporodott. A parlament mind­járt meg is szavazta ezt az öszzeget. Érdekes, hogy nem is ennek a pá­ratlat ul álló, majdnem negyed bil­liót kitévó hitelnek megszavazása izgatja a kedélyeke', hanem az a körülmény, hogy ez a hallatlan ösz­szeg körülbelül csak arra lesz ele­gendő, hogy Ausztria deficitjét há­rom hónapra fedezze, fiitéve, hogy az osztrák korona nem romlik to­vább. Az ántántkormányok és az egymást fölváltó o-ztrák kormányok mulasztásai következtében előállott tehát az a groteszk helyzet, hogy a jegybank Ausztriában körülbelül nyolcvan milliárd bankjegyet kény­telen nyomatni, hogy a szükségletet kielégítse és az állam deficitje ro­hamos lépésekben közeledik a hét­száz milliárd felé. Mindenki érzi, hogy mindez nem mehet igy továbl), hogy valaminek történnie kell, egyelőre azonban semmi sem történik. A tömegeket, amelyeken az elviselhetetlen drága­ság miatt amúgy is a kétségbeesés lett úrrá, bizonyos körök lelkiisme­retlenül izgatják, dacára annak, hogy tudják, hogy tüntetésekkel az osz­trák koronán segíteni nem lehet. A parlamentben Hanusch szocialista képviselő a munkanélküli segélynek való fölemelését sürgette és meg­fenyegette a kormányt, hogy amennyi­ben a munkanélkülieknek ezt a kö­vetelését záros határidőn be'ül nem teljesiti, a szocialista párt minden felelősséget elhárít magától a decem­ber elsejei eseményeket még messze­fö.ülmuló rendzavarások megismét­lődéséért. A fenyegetés, ugy látszik, használt, tegnap ugyanis kompro­misszum jött létre 240 koronás alapon. A mérvadó politikai körök a hely­zet elfajulását látván, élénken latol­gatják a közeljövő • eseményeit. Annyi bizonyos, hc>gy az eddig tisz­tán belügybe vágó osztrák pénzügyi krízis a helyzet elmérgesedése kö­vetkeztében eminens külpolitikai problémává vált, annál is inkább, mert a Németországhoz való csatla­kozás gondolata mind szélesebb kö­röket hódit magának. Éppen a Németországhoz való csatlakozás po ilikájának erösbödése mialt féltő aggodalommal néznek a közeljövő estietí ségei elé bécsi ántánldiplo­máciai körökben is. A bécsi diplomáciai körök véle­ménye szerint már a legközelebbi jövőben döntő fordulatnak kell jönnie, mely a sf.-germaini békét megkötő összes tuta'makat elhatáro­zott lépésre kell hogy késztesse Ausztria érdekében. Ausztria össze­omlása — mondják — egyértelmű volna a st germaini békeszerződés illuzoriussá léte'ével és olyan káosz jöhet a nyomában, amely egész Közép-Európi gazdasági életét alap­jaiban rendíthetné meg. Ausztria megmentésére csak egy mód van még és ez a kis és nagyántánt diplomáciai köreinek egybehangzó véleménye szerint az, hogy a st.­germaini békeszerződést aláíró összes hatalmak nagyszabású segitőakciót indítsanak Ausztria érdekében é» mindaddig, amig Ausztria pénz­ügyeinek szanálási munkája ered­ményesen véget nem ér, maguk vegyék át Ausztria igazgatását. — Nyári férfi sephyr ingek leg­jobb kivitelben készülnek Lampel és Hegyinél, Püspök-tér. 714 750 magas árban vásárol Kun Jenő ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. ^ == Ezüst dísztárgyakért fazont is fizetek, z^ Miért nem adhatnak *l« darabot a szegedi színházban. A szinügyi bizottság ülése. A szinügyi bizottság pénteken délután Gaál Endre kulturtanácsnok elnökletével ülést tartott, amelyen P.lágyi Lajos színigazgató bejelen­tette, hogy a jövő hét színházi mű­torán uj darab nem szerepel, ellen­ben a „Hollandi menyecske, a,Kék mazur" és „Luxemburg grófja" cimü darabokban vendégként föllép Kará­csonyi Ili. Adler Adelina pedig két operaestén énekel. A jövő héten föl­ujitja még a szinház a „Heidelbergi diákélet"-et és a „Mágnás MiskátV Gaál Endre kérdésére elmondotta még a szinigjzgató, hogy az egye­tem a junius 29-iki jubiláris ünne­pélyre a „Hunyadi László" opera előadását kívánta, azonban a kíván­ság teljesítése technikailag lehetet­ten, mert a darab betanulására leg­alább két hónap szükséges. Ezután a jövő szezonra történt tagszerződtetések tárgyalására tért át a bizottság. A színigazgató közölte, hogy ed­dig 52 szerződést kötött, a férfi­színészek száma teljes, csupán a női tagok közül hiányzik egy operett­é6 egy operaénekesnő. Nsgyon cionka még a kórus, a szerződés­ben megállapított 32 tagból egyelőre csak 20 van leszerződtetve. Kombi­nációba vette a hiányzó két énekesnő pótlására Karácsonyi Ilit, aki betöl­tené mindkét szerepkört, azonban kevés reménye van arra, hogy szer­ződtetése sikerül. Balogh Károly pénzügyi tanács­nok ezután iimertetle a szinház anyagi viszonyai körül végzett vizs­gálatának eredményét. A szinház 20 ezer koronás deficitje nem kel­telt nagyobb csudálkozást. A pénz­ügyi tanácsnok kiszámította, hogy abban az esetben, ha minden este telt ház melleit játszana a társulat, a jelenlegi helyárak alapján a szín­háznak évi négy és fél millió korona bevétele lenne. Balogh Károly a vizsgálat eredményéből azt a követ­keztetést vonta le, hogy a szinház adJig nem mehet jól, awg a szer­ződéseket nem stabilizálják, azaz, amig a tagok csak egy szezonra szerződnek. Palányi ezután arról pinaszkodolt, hogy a Síinház a nagynevű művé­szek vendégszereplése ellenére is — rosszul megy. — Miért nem ad igazgató ur olyan darabot, ami behozná a közönséget, például az .Őrnagy ui"-at — kér­dezte Wimmer Fülöp. — Mert Szegeden én nem adha­tom elő, — válaszolt Palágyi. A csudálkozó bizottsággal Giál t-iuácsnok közölte, hogy Vass József kultuszminiszter tényleg küldött a polgármesterhez egy leiratot szives tudomásulvétel végett, hogy a Csoda­gyermek, a Fi-Fi, az Osztrigás lány és még néhány darabnak a szegedi színházban való előadását nem tartja megengedhetőnek. — Meg kellett volna fölebbezni ezt a leiratot — 6zó:t Wimmer Fülöp. Szó került a szinügyi bizottság ülésén a 10 hónapos szezonról is, a színigazgató azonban szerződésére h.vatkozott, amely csak október l-iől május végéig kötelezi a di­rektort előadások tartására. Almássy síerződése 10 hónapos szezont kö­tött ki. A bizo:tság kötelezte az igaz­gatót, hogy a rendezői nevét a sze­zon elején jelentse majd be és ezzel a bizottság ülése végei is ért

Next

/
Oldalképek
Tartalom