Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-04 / 128. szám

Szeged,J922junius^ SZEGED Csász. és kir. köztársaság, 5zeged. Történelmi okmány az Irodalmi Tető alalt. _ Néhány fröccs a koppSzanatóriumban. Alsóvároson fekete csend húzódik a szögletekben Sehol egy lámpa, mindenütt a sötétséget pán>vá;zák a terjengős akácok. A hold nem tud keresztülverekedni a Pálfy-utca lombjain s e néma utcában ugy érzem, mintha az egész város, az egész világ elaludt volna. Vonós és billentyűs szerszámok zenefoszlányai még idehúznak néha, de ember sehol az utcán, üres a Péntek. A 25. szám alatt megállok a Pálfy-utcában. Egy szüike táblán nagy betűk ágaskodnak a zöld kapuról: Bemenet a tekepályára. Ez a Kopp bácsi korcsmája Neves hely. Tiz év előtt béke és sok kedély husosodott asztalai körül. Most nagy a csend: ez a halálos béke. amely a feher abroszok körül terjeng. Belépek a kapun. Szemeim elvakulnak egy percre a gáz sürü fényétől. Lassankint fölismerem a kis lugast, amely betölti az udvart. A zöld futókák közt ismerősök ülnek. A szinész-ujságirónépség nem röstelli az utat, kitöri magát idáig a jó borért. Hirtelen Kopp bácsi (oppan elébem. Alacsony, köpcös ember, csupa sziv, csupa jóság. — Hozta Isten, szerkesztő ur — köszönt hálásan (mert hogy eljöttem) —, de régen nem tetszett erre járni. Nevető kék szemei felém csillognak, valami nagy szeretet árad ebből az emberből, főként a magunkfajta emberek iránt. Talán Tömörkényt tiszteli bennünk, pedig hol vagyunk mi attól. — Tiz év előtt volt — meséli tél idején, amikor a koalíciós kormányt figurázták. Lejöttek ide nagyon sokan, akkor még az apám korcsmájába. Már nem is tudom mindegyiknek a nevét. Öregedek és felejtek. De tudom, hogy a Mirossy Gyula volt a miniszterelnök. Ott ült a tükör alatt a középen és fölötte volt az a szarv, ni. Körülötte Ult a Tömörkény, Mora, Szalay, Cstrzy, Palotás Fausztin, jz öreg Csényi, Somogyi, a mostani polgármester, Újlaki, meg a megboldogult Endrényi Lajos, Beck Pista, Bárdoss Béla, meg rengeteg sokan Sztgedról. Aradról is jöttek újságírók és pesti vendégek. Komolyan tréfáltak naivon ezzel a köztársasági kormánnyal. Volt rendes levelezés, posta és minden pénteken halpaprikás. Tele volt ez az egész helyiség. Ferenczy Matyi, meg a Gróf Dezső volt a vendégkidobó. Mert nem lehetett ám ide mindenkinek bejönni, csak akinek megvolt az oklevele. — Miféle oklevél az Kopp bácsi? — kérdem. — Ott van, kérem, a falon. Berámázva őrzöm. Akinek ez megvolt, az bejöhetett. Akinek nem volt ilyen, azt már Ferenczy Matyi intézte el. Leveszi a falról az irást. Nagyszerű egy .oklevél* ez. Meg kell becsülni az ilyesféle proklamációt a mai keserű világban. Fehér abrosz és piros buckái mellett született s belesegített a szerkesztésébe állítólag az egész köztársasági kormány. A proklamáció igy hangzik: KOPPSZANATÓRIUM. (Itt egy útszéli csárda rajza áll.) Szegeden a tatárjárás idején alakult CS. ÉS KIR. KÖZTÁRSASÁG sajátkezüleg és önhatalmúlag kinevezett Minisztériuma 1912. év január hó 18-án este fél 8 órakor, az alkoholizmus iuthatóa terjesztésére Oód Templár ur altal segélyezett, kiváló buckái szérummal fölszerelt a az elkor hadt Irodalmi Tető mohos zsindelyeinek fölhasználásával az alsóvárosi juhszélen (Pálfy-utca 25) épOlt KOPP-SZANATOWLM összes nyilvános és félreető termeiben 1911-ik évről szóló jelentését bemuutandia Erről a kellő rendőri asszisztencia mellett az összes teremőrök bevonásával é» hamisítatlan szögedi halpaprikás és kopófulü turós-tejfőlös szaggatottal körülkacskaringózandó diszülésre Kopp János igazgató urat azzal a tiszteletteljes figyelmeztetéssel hivom meg, hogy az összkormány a katalógusolvasást okvetlenül elrendeli. Házelnök. Tárgysorozat: ' Elnöki megnyitó. — Pénzügyminiszter jelentése. - Határozat jelentés fölött. Előterjesztések. — Indítványok. A minisztérium lemondása s ugyanakkor sajátkezüJeg való kinevezése. Kivonat az alapszabályokból: 2733..§, Az ülés határozat képes, hí csak egy tag is van jelen. 2001. § Az elnöknek eggyel több szavazata van, mint az összes jelenlevőknek. 503 §. Minden tag köteles indítványt előterjeszteni, tekintet nélkül arra, meghallgatják-e, vagy sem 131. § Pótgyomrot tilos hozni. Eddig a mandátum. Utána bort iszik az ember és nem politizál Megérti ugyanis, hogy miről van szó, mi itt a teendő. Néhány spriccer melle't etdiskurálgatok még Kopp bácsival. — Minden pénteken itt vacsoráztak halat, kedden meg csirkepaprikást, vagy tarhonyás kolbászt. Ülést csak havonta egyszer tartottak. Utánozták a koalíciót, sőt annyira utánozták, hogy néha a széket is odacsapták. Ilyenkor a vendégkidobónak akadt dolga — Aztán meddig vitték őseink köztársaságuk ügyeit? — Körülbelül csak egy évig — felel az öreg —, mert, tetszik tadni, az ilyen társaság a végin mégis csak széthúz — Szét bizony — mondom — szét bizony — és végiggondolom a névsort, aztán legyintek. Otthagyom Kopp bácsit, azaz elvisznek tőle. Két színésznő primadonnaszeine odacsal a lórumpartival vesződő bohéintársasághoz. kettőig maradunk együtt. A Boldogasszony-sugáruton fölgyúlt kedélyünk lámpása mellett rohanunk á csász és kir. köztársaságba. A Klauzál-téren nagy gonddal nézem meg Kossuth Lajos arcát es — magam sem tudom miért — a Bethlenkormány jut az eszembe. Talán a cs. és kir. köztársaság miatt. p. t. Milyen volt a határkiigazitó bizottságok munkája. BUDAPEST, junius 3. Az egyes határkiigazitási bizottságok működésében elesen szembetűnő, határozott ellentálet lehetett fö fedezni. A magyar-szerb és a magyar-osztrák bizottság vezetői, Cree angol ezredes és Jocard francia őrnagy minden Ítéletnél igyekeztek a legigazságosabban eljárni és szemmel látható sajnálkozással tartották be kétszínű kormányaik rideg utasításait. Ezért ennél a két bizottságnál bármily keveset, valamit mégis csak sikerült elérnünk. Hiszen a déli határra 37.C00 hold és 17 000 lakó átcsatolását javasolták a népszövetségnek és 34 000 holdat saját hatáskörében csatolt vissza a bizottság Magyarországhoz, az osztrák határon pedig 42.300 hold területnek és 12.000 lakosnak a visszacsatolása kerül javaslatképen a népszövetség elé. A szerb és osztrák határon mükCdő két bizottságnak a lehelőséghez mért tárgyilagosságát különben jellemzi, hogy a szerbeknek és osztrákoknak a határkiígazilássai kapcsolatos perfidiáit leplezetlen fölháborodással fogadták. Igy visszautasították a szerbeknek azt a követelését, hogy Tompa. Kelebia és Csikéria községeket, összesen mintegy 34.000 holdat, Szerbiához csatoljanak. Cree ezredes a legnagyobb megbotránkozással látta azt is, hogy a szerbek a Magyarországhoz visszacsatolt területeket teljesen kirabolták, onnan minden állatot elhajtanak ugyanakkor, amikor az ántárt tőlünk állatjóvátételt követel. Ezt azonban az ezredesnek minden közbenjárásával sem sikerült megakadályoznia. A magyar-osztrák határmegállapitó bizottságot épp ilyen kinoan érintette az osztrákok kétszinüsége, amellyel tárgyalás közben már adott ígéreteiket megmásították és gyakran tudni sem akartak a velencei szerződésben vállalt kötelezettségeikről. Igy például az osztrákok semmiképpen sem akartak hozzájárulni ahhoz, hogy a brennbergi szénbánya „IlonaMárnájának területe Magyarországhoz kerüljön vissza. A bizottcág azonban erélyesen visszautasította az osztrákok tiltakozását és a tái na területét visszacsatolta. Annál sajnálatosabban, rosszindulatú módon járt el a c?ehmagyar bizottság elnöke, Carrey fngol ezredes, különösen pedig a roagyar r«.mán bizottság vezetője, Meunier frarcia tábornok, aki a románok iránt való részrehajlásának lépten nyomon tanújelét adta. Carrey ezredes azt a jogos magyar kívánságot, hogy a Csallóközben és a magyar-cseh határ keleti folytatáfának mentén, zárt területen élö mintecy 400.000 főnyi színmagyar lakosság vissz?csatolását javasolja a népszövetségnek — merev.n visszautasította. Carrey arra hivatkozott, hogy a cseh Duna a béke alapja (baise du traité). Arra azonban nem cdott választ, miért kell a cseh Dunának sok százezer magyar elszaki'ásával egészen Komáromon tui nyúlnia. Az ezredes még azt is kereken megtagadta, hogy a Csallóközben helyszíni szemlét végezzen, mert még meggyőződni sem akart a békeszerződésben megállapított határ égbekiáltó igazságtalanságáról. A legfölháboritóbb azonban Meunier tábornoknak a magyar-román határmegállapitó bizottság elnökének az eljárása volt. Meunier olyan leplezetlen rokonszenvet mulatott a románok iránt és olyan méltánytalan voll a határkiigazitásnál, hogy megbizottaink lépten-nyomon összetűztek vele és emiatt előbb Dormándy Géza ezredesnek, majd Czeke -Aladár ezredesnek kellett a határmegállapitó biztosi tisztről lemondania. Meunier mindjárt működésének kezdetén kijelentette, hogy a töredezett határvonalat .mindkét fél érdekében* ki kell egyenesíteni. Ez a kiegyenesités azután ugy történi, hogy csak Biharmegyében egészen rövid határszakaszon 5000 holdnál több területet csatolt át Romániához, az összes Romániába kissé benyúló magyar földsavokat. A Nagy várad—Szatmár vasútvonal mentén azon a cimen utasították vissza Szegeden csak egy helyen!!! Bluz és ruhakötéshez fonál az összes létező -í yM színekben érkezett, dekája korona. Kapható csak 702 Rövidáruházbany ^°9SOthUJos-sugárutUtám. a magyar határkiigazitási kérelmet, hogy a vasútvonal a békeszerződés értelmében Roaián iához tartozik, ezért tehát legalább öt-hat kilométeres földsávnak kell maradnia a vasútvonal és a határ között. Elfelejtették természetesen, hogy a magyar-szerb határmegállapitó bizottság hasonló ese ben, amikor egy magyar birtokban maradó vasútvonalról volt szó, a magyar vasútvonaltól negyven—ötven lépésnyire húzta meg a halárt. Meunier tábornok különben minden határkiigazitási kérésünket elutasitotts és olyan föltürö;n címbor ilt a románoknak, hogy erről valószínűleg a francia kormány is tudomást fog szerezni, amely — ha Magyarország iránt való jóindulata nem is őszinte — mégsem tűrheii, hogy alárendeltjei ilyen nyílt és cinikus módon mutassák ki ellenséges érzületüket. Ami a határkiigazitás „kisebb" részleteit illeti, azokban kiáltó példák vannak arra, hogy miképen javította meg a határmegállapitó bizottság a trianoni határt. A nagy károly—szalontai vas utvonalat a románoknak adták, hogy Magyarország kénytelen legyen esetleg uj vasutvonalat építeni. A legkiáltóbb igazságtalanság a nagylaki határkiigazitás. A nagylaki • „Pannonia'-gyárat csak ugy lehet ' üzemben tartani, ha Canádpalota és • Magyarcs3nád között 10 kilométeres vasutvonalat építünk, mert a nagylaki állomást es az Arad csanádi vasútvonalnak ezl a szakaszát a románoknak ajándékozták. A szerbeknek ítélte a bizottság Horgos községet, amely tulajdonképen elővárosa Szegednek, azzal az indokolással, hogy fontos vasúti csomópont. (Horgosról mindössze egy mellékvágány fut dél felé.) A szeged—bajai vasút, ez a nagyszerűen fölépített fővonal (a nagyvárad—fiumei fővonal egy szakasza) Magy; rországon kezdődik, azután bemegy Jugoszláviába, majd Bácsalmás közelébe ismét kifut Magyarországra. A trianoni békemünek egyik legszebb esete A legszebb és legtartósabb harisnyák legolcsóbbak Geiqner Lá«zlAnál T"ia L<j<*kBru| 38. szám. s CI La5iionai, (rikitiiu-ipiiit,) W7 Etnke Kávéház Szeged legelegánsabb szórakozó helye. Minden este Horváth Árpád zenekara hangversenyez. Kitűnő színházi vacsoraéselsőrendü hüsitő italok. Fodrászn6 Hc;S&R* nőilodrász üzletében Iskola-utca 7 663 TANULÓLÁNYOK FELVÉTETNEK.