Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-04 / 128. szám

S/eged, 1922 junius 4. Régi harcok a torony alján. Tisztújítás egykor és most. A városi tisztujitasnak Szegeden mindg sokkal nagy obb, mélyebb és messzebbmenő jelentősége voit, mint a képviselőválasztásnak, ami természeles is, meri hiszen a képviselőválasztásokon csak néhány személyről volt szó, még pedig olyanokról, akiket mcg.álasztá uk után • em fűztek erősebb szálak a városhoz. A tisztújításon azont an arról döntött a város parlamentje, a családias jellegű törvényhatósági bizottság, hogy kikvt helyez a városi főhivatalokba, a torony alat t birodalom meghitt trónusaitia és azokkal, akiket odahelyezett, hosszú ideig ös>zeforrt az élete akarva, vagy akaratlanul. Most, hogy ismét tisztújítási, jobban mondva rés/leges tisztújítási hírek keringenek azoknak az öregebb benszűlötteknek a lelkében, akik benneéltek a város politikájában, régi tisztújítási emlékek elevenednek föl. A régi, hamisítatlan tisztujitások, amikor valóságos háború dult a halványan különbözö pártárnyalatok között, amikor hatalmas, kiterjedt ágazatu családok szálltak sikra a hatalomért, a befolyásért, amikor a nagy családok fiatal, jogvégzett sarjai kutatták azt a rést, amelyen keresztül bevonulhatnak a torony a á, hogy szerényen megvethessék ldbuk.it ott, valami fix- esetleg dijnoki ponton, ahonnan azután biztos lépésekkel haladhatnak ilőre, talán egészen a polgármesteri bársonyszékig. A toronyalatti beérkezettek zárt falankszban védekeztek minden kívülről jövő támadás ellen. Ebben az egyben szolidaritásuk megdönthetetlen volt, aminek meg van a maga magyarázata. A választott tisztviselők haladása nagyon bizonytalan, ha egy vJaszta.on lemaradna*, öt esztendeigncni számithatnak a magasabb állás elérésére Tehát tíz évig ugyanabban a minőségben szolgálhatják a várost Tiz esztendő pedig nagy idő az ember életében : a férfi kornak majd egy harmad része. Ez a meggondolás váltotta ki a választási szolidaritást, mert minden kivüliöl jövő idegen egy egész rangsor előléptetését akadályozza meg. A kívülről Jövő idegenek. Ennek a nagy összetartásnak meg is volt. mindig az eredménye. Idegen csak a legritkább esetben nyert el magasabb állást, akkor is hatalmas, szinte késhegyig menö küzdelem után. A nyolcvanas évek krónikái mindössze két ilyen rendkívüli esetet említenek. Egyszer Pataky Károly híres szegedi ügyvédet választották meg a főügyiszi állásra, egyszer pedig Palfy Viktor nyert el kívülről egy tanácsnoki állást. Ez a két ebet alonban rendkívüli vo t és még nőst is méltatlankodnak miatta az idő ebb városi emfferek. — Kezdje U is utt, uhun én kezdtem — ez volt a re tauráció alapelve. Kísérlet természetesen sok történt a tömör ellenállás ir.egiörésére. Igy például a liberális zsidóságnak abban az időben volt egy állandó jelöltje, Polgár Sándor ügyvéd, később táblabíró. Minden tisztújításon kísérleteztek vele, de eredménytelenül. Rtiniger Jakab, az ügyvédi kamara köztiszteletben álló elnöke is pályázott egyszer a főügyészi állásra. Az 5 pályázatát nem kezelték felekezeti alapon, mert, — mint kiváló jogászt —, a keiesztény polgárság SZEGED épifeg Meg egy ujjongó éneket próbálnék, Mielőtt végképp elföd a nagy árnyék, Egy dalt meg, melyben ott zengene minden, Mi szép volt, nagy volt én tünt éveimben. Egy dalt akarnék, melyben tiszta. bátor j Hangon, — szegény haldokló gladiátor, Elzengeném a Sorsnak, hogy ki voltam ; Baljós csillag homályán, eltiportan. t i Egy dalt szeretnék, melyben megköszönném, Hogy elsöpörsz bar, ösi, büszke törvény, Hogy összetörsz bár, Peer Gyntjét a vágynak S idő előtt vetsz hűvös siri ágyat: De mámort adtál, de éneket adtál, De tavaszom volt, szebb minden nyaraknál, Volt egy Anyám és egy Annám s kerestem Valami szép összhangot életemben: Ezt nem találtam, gyáván és erőtlen, Világok harcán pajzsom összetörtem. Kik bizva, győzve tovább énekeltek, Egy sóhajt küldjetek az elesettnek! Juhász Gyula vazás nem járt eredménnyel, Somogyinak nem volt meg az abszolút többségé. A szavazatok a következőképen oszlottak meg : Bokorra 55, .; Páltyra 93, Somogyira 113 városI atya adta a szavazatát. A második választáson Pálfy 101 -et, Somogyi pedig 161 szavazatot kapott és igy ő lett a város első polgára Aigner Károly és Dettre János mérkőzése Igen érdékes volt az a választás is, amikor Kertész József nyugalombavonulásával megüresedett az egyik alügyészi állás, amelyre három pályázó jelentkezett: dr. Aigner Károly, dr. Csikós Nagy Jó/sef és dr. Dettre János. Mindenki azt hitte, hogy a párnát, illetve az alügyészi állást Aigner Károly nyeri el. Ennek a hitnek komoly alapja is volt, még pedig az, hogy az Aigner-család egyike a legrégibb és legtekintélyesebb szegedi csaladoknak és a közgyűlésben jelentékeny számú városatya foglalt közülük helyet. A polgárság nagyobb része is Aignert támogatta, azonban megválasztása egy halvány nüansz miatt mégis meghiusult. A dolog ugyanis ugy történt, hogy a közgyűlés tárgysorozatának a választást közvetlenül megelőző pontja Versec város körirata volt,-amely élesen szembeszállt gróf Tisza István véderőtöivényével. A város tanácsa ezt a köriratot napirendretérési javaslattal terjesztette a közgyűlés elé. Az akkori függetlenségi part vezérei, dr. Kelemen Bélával és dr. Kószó Istvánnal az élükön, hatalmas tfeszédet mondottak a tanács előterjesztése ellen. Végre is névszerinti szavazással döntették el a kéidést és ekkor a szabadelvű (munkapárti) Aignerek a tanács javaslata melleit szavaztak, ami olyan nagy fölháborodást keltett a függetlenségiek között, hosy mindegyikük a következő pontnál nem Aignerre, hanem Dettre Jánosra adta a szavazatát és igy az alügyészi állást két szavazattal dr. Dettre János nyerte el. Lehet különben, hogy ezért lett Dettre János hamarabb főispán, mint Aigner Károly. A sors utjai kifürkészhetetlenek . .. Erős tisztújítási harcokat vívott annak idején Lászii Gyula polgármesterhelyettec, aki szangvinikus egy része is támogatta. Ez az 1909 es tisztújításon történt, amikor dr Somogyi Szilveszter még főkapitány • vol. Ő húzta az urnából a szav' zatokat és ezek egészen a 110 ig egyenlően oszlotak meg Reinigerés Turóczy Mihály közö't. S inte csodálatos volt, hogy a 110 szavazatig , egyik pílyázónak sem volt 2—3 nál nagyobb szótöbbsége és ez a többség is folyton váltakoz' tt. Végre a 110 szavazat után Tu óczy előre szökött és 15 szavazattal elnyerte a főügyészi állást — a toronyalat.iak nagy trörére. Két „idegen" tanácsnok tné^isbekerült a forradalom alatt a torony alá, Polgár Péter és Szekerke Lajos. Mindkettőt Dettre kormánybiztos nevezte ki, de Vasek Ernő '.920bar. fölmentette őket. Hogyan lett Somogyi Szilveszter polgármester ? A legutolsó teljes tisztújítás 1914ben volt, amikor a magasabb állásokban kivétel nélkül megmaradtak a régiek. Amikor pedig 1915 januárjában Lázár György polgármester hosszú betegeskedés után meghalt, a polgármesteri állásra hárman is pályáztak. A pályázat-kiírás kellemetlen szépséghibával történt. Cicátricis Lajos, az akkori főispán, érthetetlen i okból nem szimpatizált a közszeretetben álló Lázár Györggyel és már az 1914-es tisztújításon nyugdíjaztatni szerette volna. A tisztújító közgyűlés azonban egyhangúlag ismét megválasztotta. Lázár György megválasztása után már nem sokszor látogatott el hivatalába, előrehaladott korával járó súlyos betegsége ágyhoz kötötte és a következő év januárjában meg is halt. Cicat-icis főispán közvetlenül Lázár halála után kitűzte a pályázatot a megüresedett polgármesteri állásra. A pályázati hirdetmény az elhunyt polgármester temetésének a napján jelent meg, ami néma fölháborodást keltett az egész városban, amelynek lakosságával Cicatricis sohasem érzett együtt. A polgármesteri választást február 17-én tartották meg. Hárman pályáztak: Bokor Pál helyettes polgármester, dr. Pálfy József, az akkori árvaszéki elnök és dr. Somogyi Szilveszter főkapitány. Az első szaalaptermészeténél fogva elvállalta minden kényesebb tanácsi előterjesztésnek a közgyűlésen való keresztülvitelét és éppen ezért népszerűsége nem igen volt. A kívülről törekvő idegenek ezt a körülményt minden tisztújításon föl is használták ellene, de László Gyula azért nyugdíjazásáig megmaradt a helyén és nagyszerű rálaeszélö képességével minden lehetetlen ügyet győzelemre vitt, de igaz, hogy a saját hátával fedezte a tanácsot. Egyetlen egy esetre emlékeznek vissza a mai öregek olyanra, amikor minden ellenállás nélkül került a külső ember a torony alá. Ez a kivé eles emoer Ivánkovics Sándor volt, aki a megüresedett főügyészi állásra pályázott és azt el is nyerte, mert a torony alatt nem volt ellenfele, a két alügyész má nyudijba készült és így azok nem aspiráltak a főügyészségre. Ez azonban még a nyolcvanas évek derekán történt. Az a törvény, amelynek alapján tisztujit a város, az 1886. év 21. törvénycikke, amely rendszeresítette a közigazgntási bizottságot, k terjesztette a főispánnak a hatáskörét és a belügyminiszternek nagyobb felügyeleti jogot biztosított, szóval erősen megnyiibálta a város; tanács jogkörét. Ennek a törvénynek az alapján ejtik meg a részlege - tisztújítást is, de már a teljes tisztújítást a megvalósítandó uj kózségi törvény szerint hajtják végre majd, valamikor, ha megvalósítják. A reform szükségességét ma már mindenki érzi, igaz, hogy vannak, akik a mai rendszert is túlságosan demokratikusnak tartják és hővágyuk a logkiterjesztés visszacsinálása, de viszont azok, akik együtt haladnak az idővel és a s;ines fráziskáos>on lul meglátják az élet realitását, a teljes demokráciát írták a zászlajukra A most pergő napok eseményei — ugy látszik — az u'óbbiaknak adtak gazat. (m. I.) Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Vasárnap, egy napig flz élet viharában. Társadalmi dráma 6 felvonásban. Főszereplők: Prtacilla Dean és Dorothy Phtllipa Azonkívül: Autókirály. Amerikai vígjáték 5 felvonásban. Hétfőn és kedden Fenséges szerelem Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: Ha ry Lledtke, az .Ezerarcú ember" főszereplője. Azonkívül: HALÁL COWBOY. (Harafi soiozat). Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: Carl 4c Voyt. Előadások vasárnap és hétfőn 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Kedden 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Olcsó árak! Gyermektrikók — — — — 130-tól Gvermekzoknik— — — _ 55-től Férfizokni párja — — — 48.— Kutyafejes mideres 400 jardos príma gépcérnák — — — 46.— 1000 jardos alsószál — — 48.— Harisn /ák minden létező cipő- :: színben, flór és muszlin. :: ® Battancs rövidárus, Gizella-tér 3.