Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-27 / 145. szám

8ZBQBD Szeged, 1922 junius 27. két csoport érkezett le s mi azokat a jelentkezés sorrendjében mind ki­osztottuk. Még két csoport szét­osztása van hátra, az utalványok azonban nem érkeztek még meg. Az igényjogosultak semmi szin alatt sem maradnak ki. Mivel az átvétel határideje julius I5-én lejár, távira­tilag intézkedtünk a másik két cso­port leküldése iránt. Valótlan, hogy mi bárkivel is kivételt teszünk, mert a kiosztásnál a jelentkezés sorrend­jében mindenki egyforma elbánás­ban részesü*. A város megkapja az Enyedi Lukács féle hagyaték nyolcadrészét. A Szépművészeti Muzeum Igazga­tója jelöli kl a város örökrészét. Az Enyedi Lukács-féle hagyaték ügyében — mint előre jeleztük — junius 23-án előzetes megbeszélést tartottak az örökösök Budapesten. Ezen az értekezleten, éppen ugy, • mint az előbbi tárgyalásokon, a vá­ros érdekeit dr. Turóczy Mihály fő­ügyész képviselte. A pénteki megbeszélésnek végre pozitiv eredménye volt. Az örökha­gyók elismerték a városnak azt a jogát, hogy a hagyaték egy nyolcad­rísze a várost, illetve a szegedi mu* zeumot illeti. Dr. Petrovics Elek, a Szépművészeti Muzeum igazgatója, pontos jegyzéket készit a hagyaték­ról, megbecsüli minden egyes darab muzeális értékét. Az értékösszeg egy nyolcad részének határáig azután ki­jelöli azokat a csakis muzeális ér­tékű képeket, szobrokat és egyéb műtárgyakat, amelyeket a megállapo­dás értelmében a város kap. A hagyaték ügyében julius ötö­dikén különben ismét megbeszélést tartanak az érdekeltek. Ezen a meg­beszéésen bemutatja a Szépművé­szeti Muzeum igazgatója az elké­szített kimutatást és a város szá­mára kijelölt műtárgyak jegyzékét. Itt foglalják majd írásba a pénteki megállapodást is. Ez az eredmény annál inkább meglepő, mert hiszen annak idején olyan hirek keltek szárnyra, hogy a város teljesen elesik a részesedés­től. Kérdést intéztünk dr. Turóczy Mihályhoz a megállapodás előzmé­nyeire vonatkozólag. Erről azonban a főügyész nem nyilatkozott mást, csak ennyit: — Erősen kellett taktikázni, ügyes­kedni. Többet nem mondok. Harmadszor is halálra ítélték Székely (Schvartz) Jézsefet. Már négyszer Ítélkeztek a pőrében. Szenzációi fordulat állott be hét­főn délelőtt Székely (Schvartz) Jó­zsef Szegeden jól ismert bűnügyében. Székely kémkedéssel volt vádolva. A vád szerint a nemzeti hadsereg szervezkedéséről kémjelentéseket kül­dött be a francia városparancsnok­ságnak és a kecskeméti atrocitások­ról tendenciózus jelentésekben szá­molt be. A Budapestről delegált ka­tonai törvényszék, a mult év folya­mán megtartott több napos főtár­gyaláson bűnösnek mondotta kl Székelyt az ellene emelt vádakban és ezért halálra ítélte. Ezt az ítéletet a legfelsőbb ka­tonai törvényszék megsemmisítette és uj tárgyalás megtartását rendelte el. A katonai törvényszék a második főtárgyaláson is bűnösnek mondotts ki Székelyt és ezért újból halálra ítélje. Fölebbezés folytán ismét a leg­felsőbb katonai törvényszék elé ke­rült az ítélet, amelyet a legfelsőbb fórum újból megsemmisített. Igy került most már harmadszori főtárgyalásra ez év március 23-án Székely József bünügye. A Homor László őrnagy elnöklete alatt mű­ködő katonai törvényszék három napig tárgyalta zárt tárgyaláson Székely bűnügyét és ugy a vád, mint a védelem tanúinak kihallga­tása után, negyednapra hirdette ki Solymossy Jenő százados, katonai törvényszéki biró az ítéletet, amely szerint a törvényszék nem találta beigazoltnak a kém­kedés vádját és csak az állam hadereje ellen el­követett bűntettben mondották ki bűnösnek, amiért is a két évi vizs­gálati fogság betudásán fölül még négyévi, súlyos börtönbüntetésre ítélte. Ez ellen az ítélet ellen Chriastelly Zoltán százados ügyész fölebbezést jelentett be, mig Fülöp Zsigmond védő megnyugodott az ítéletben. A legfelsőbb katonai törvényszék Budapesten hétfőn délelőtt tárgyalta Székely bünflgyét, amely zárt tár­gyalás szenzációs eredménnyel vég­ződött. A legfelsőbb bíróság bűnösnek mondotta kl Székely (Schvartz) lózse/et a kémkedés bűntettében és ezért halálra ítélte. Az elitélt kegyelemért folysmodott. A legfelsőbb katonai törvényszék Székely kegyelmi kérvényét fölter­jesztette a kormányzóhoz. ISO magas árban vásárol Kun Jenő ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. = Ezüst dísztárgyakért fazont is fizetek. Már buzaérték-alapon tartják a juliusi földárveréseket. Két-három métermázsa buza leaz egy hold föld kikiáltási ára. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Hétfőn és kedden flháromnejü ember Kalandordráma 5 felvonásban. Főszerepben: Várkonyl Mihály és Johannes Riemann. Azonkívül: Hz alhambrai nimfa Amepkai szinmü 5 telvdnásban. A kettöb főszerepben: Madge Kennedy. Azonkívül: Bigornó Mexikóban Amerikai burleszk vígjáték 2 felv.-ban. Előadások 5, 7 és 9 órakor. » Szerdán és csütörtökön Figaró házassága. Beumarchais örökbecsű színmüve 5 tv. Főszereplő: HliLLA MOJA. Azonkívül: Az élő halottak. Amerikai dráma 5 telvouásban. Julius 18 án megkezdi a város azoknak az alsó- és felsőtanyai bér­földeknek az árverését, amelyeknek bérleti szerződése ebben az évben lejár. A tanács hétfőn foglalkozott ezzel az üggyel és Várkonyl Jenő gazdasági intéző előterjesztésére ki is nevezte az árverési bizottságot. Elnöke: Bokor Pál polgármesterhe­lyettes, tagjai: Várkonyl Jenő gazda­sági intéző, dr. Turóczy Mihály fő­ügyész és a mérnöki hivatal egy megbízottja. A tanács a polgármester indítvá­nyára határozatilag kimondotta, hogy az árverést a földbirtokreform szel­lemében kell megejteni, még pedig ugy, hogy minél többen kapjanak a város földjéből. Ezzel kapcsolatban szó esett ar­ról a határozati javaslatról is, amit a gazdasági bizottság legutóbbi ülé­sén elfogadott a buzaértékben való földbárfizetés flgyében. Balogh Károly pénzügyi tanács­nok azt javasolta, hogy a legköze­lebbi árverést már buzavalutában tartják meg és a holdankénti ki­kiáltási ár legalább annyi legyen, mint amennyi búzát vásárolhatlak békében a békebeli bérösszegért. Eszerint egy katasztrális hold ki­kiáltási ára 2-f i métermázsa buza lenne, mert békeidőben 40—60 koronát fizettek egy hold földért. A tanács Balogh Károly javasla­tára vonatkozólag nem hozott hatá­rozató), mivel azt korainak tartotta a közgyűlés határozata előtt. Értesü­lésünk szerint dr. Turóczy Mihály főügyész szövegezi meg azt a javas­latot, amit a tanács ebben az ügy­ben a szerdai közgyűlés elé terjeszt. A közgyűlésen előreláthatólag nagy ellenzéke lesz ennek a javaslatnak, különösen a kisgazdaoldalon, ugyanis a közgyűlés kisgazda tagjai majd­nem kivétel nélkül bérlői a város­nak és igy a buzavaluta őket köz­vetlenül érinti. A törvényhatósági bizottság jelenlegi összetétele azon­ban olyan, hogy valószinü a tanácsi javaslat megszavazása, mert ez egy­szer és mindenkorra megszüntetné azt a minden évben bekövetkező kellemetlenséget, hogy a városnak növekedő kiadásai födözésére, hor­ribilis póthitelre van szüksége. A kisgazda bizottsági tagoknak pedig nincs igazuk, ha a buzavaluta ellen tiltakoznak, hiszen az utóbbi évek konjunktúrái csakis nekik kedveztek. A kereskedelem és az ipar adóktól tulterhelten vonaglik, a mezőgazda­ságot pedig alig terheli a békebeli adóknak tízszerese, a buza és az összes mezőgazdasági termények kétszázszoros áremelkedése ellené­ben. Ha a tanács javaslatát elfogadja a szerdai közgyűlés, ugy a juliusi földárveréseket már buzaérték alap­ján tartják meg. — Újságírók gyűlése. A Szegedi Újságírók Egyesülete junius 27-én, kedden este 7 órakor a SzAK helyi­ségében (Emke-kávéház) rendkívüli közgyűlést tar!. A tárgy fontosságára való tekintettel fölkéri az elnökség a tagokat, hogy pontosan és főleg valamennyien jelenjenek meg. A gyűlés tárgya: az újságírók fizetésé­nek rendezése. HIREK — A vasárnapi egyházi kör­menet. Vasárnap délután tartotta meg a katolikus egyház Jé;us szent szive körmenetét, amelyen a hivők nagy sokasága vett részt. A várost dr. Aigner Károly főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester képviselték. A katonaság képvisele­tében bulcsy Janky Kocsárd altábor­nagy, kerületi parancsnok vett részt. — Az Egyetem Barátainak Köre folyó hó 29 én, csütörtökön délután 5 órakor a városháza közgyűlési ter­mében ülést tart, melyre a már ed­dig belépett és az ezután belépni szándékozó tagok tisztelettel meg­hívatnak. — A Kúria nem döntött a gáz­gyár megváltási pőrében. Szom­baton volt a Kúrián annak a pör­nek a tárgyalása, amit a város indí­tott a gázgyár megváltásáért. Az ügy nagy fontosságára való tekintettel azonban ítélethozatalra, illetőleg dön­tésre nem került sor, mert az el­nök szükségesnek tartotta minden részlet alapos megvitatását és ezért kihirdette, hogy a folytatólagos tár­gyalásra határidőt tűz majd ki. — Viccel a színigazgató. A szin­ház utolsó plakátján Palágyi Lajos színigazgató s következőképen bú­csúzik sz évad befejeztével s szín­házi közönségtől: Fogadja Szeged Táros n. é. közön­sége a szinház i idény befejezése al­kalmából a szinház köszönetét. Egy­ben tzives tájékozásul közlöm, hogy előadásainkról a kritikákat a .Sze­gediben Balla Jenó irta. Tisztelettel Palágyi Lajos színigazgató. A távozó színigazgató, amint olvasható, távozásakor jó humorban volt és bár kiskikindai határokon tul az ilyesmi szokatlan: viccesen bú­csúzott el a nagyérdemű közönség­től. Bejelentette, hogy a Szeged kri­tikáit Balla Jenő irts. A bírálatok névtelelenül jelentek meg s ö most .lerántotta a leplet" a kritikusról. A közönség azonban eddig is tudta, hogy kicsoda a bíráló, akit harminc éves működéséről jól ismer. A le­leplezés inkább valami kipellengé­rezés féle akart lenni. Palágyi nincs megelégedve a kritikussal, aki vi­szont nem volt megelégedve Palágyi színigazgatói működésével. A közön­ség szembeszökően a Kritikust iga­zolja, mert nem látogatta a szín­házat olyan mértékben, mint akkor szokta, ha jó társulat, jó előadásban, jó darabokat mutat be. A gyér láto­gatottság nem lehet a szinbiráló bí­rálatainak következménye, mert hi­szen Szegeden még hat újság közölt Palágyi előadásairól kritikákat. Az elfogulatlanság, a leghatékonyabban bizonyító tény: a közönség valóban hűvös tartózkodása — Baliának ad igazat. De most a kipellengére­zés-röl kell szólnunk. Balla sze­mélyében nem támadta a szín­igazgatót, csak a szinielöadásokról mondotta el bírálói kötelességéhez híven a véleményét. A direktor ellen­ben személyre szóló viccel zárja be a siralmas szmiévadot. Ez akasztófa­humornak talán nem rossz, de kirí­vóan ízléstelen és jogosulatlanul bántó. Épp a jogosulatlanság pro­vokálja, hogy a színházi referens kartársai is foglalkozzanak az újság­író-egyesületben Palágyi fölöttébb szokatlan eljárásával. — A főkapitány szabadságon. Dr. Botlka Sándor rendőrfőtanácsos, a szegedi rendőrkapitányság vezetője julius elsejétől kezdi meg ölheti szabadságát. A szabad­ság ideje alatt a főkapitányt dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos, a bünügyi osztály vezetője helyettesíti. — ikszerlpar t Tikirtktir-u, dr. Orót-palota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom