Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-21 / 140. szám

Sttgcd, 1922. junius 21 Ara 4 korona. Szerda, 111. évi, 140. w. Megkezdődött... Az uj nem ze gyűlés • második magyar Const.tuan e, megnyílt és igy megnyílt a scrompó a közelmúlt tévedéseinek és bűncinek eltörlésére és kijavítására és a közel jövő politikai, társadalmi, gardasági és kulturális fejlődésének megindítására is. Hogy ez a kettős irányú törekvés és munka mennyire fog sikerülni, azt hamarosan látni fogják azok, akiknek taktikája ezt a mai nemzetgyűlést ötszehozia és látni fogja a nemzet is, amelynek valódi ítélete és közvéleménye nem egészen szabadon és őszintén nyilatkozhatott c?ak meg a most lezajlott és még ezután is sok port fölverő qyilt és titkos választásokon. Kétségtelen azonban és ez már ma is, első pillanatra is látszik, ho^y itt meglehetős, ha nem is lényeges változások és eltolódások törten ek és pedig a nemzeti haladás, a liberális és demokrata erők és tényezők javára. Maga a kormány, egész uj képet mut?t, jelentékenyen másat, mint elődje mutatod. Az olyan „alkotó" államférfiak távoliéle, mint amilyen Hegyeshalmy Lajos, Tomcsányi Vilmos Pál és társai voltak, már maga sokat mond és örvendetes Ígéretet jelent a Jövőre nézve, amely még több és lényegesebb rostálást fog végezni soraikban. A mai kormány szinte kivétel nélkül a régi liberális politika embereiből, ha nem is éppen a legjavából, rekru'álódott és ha Bethlen István ezt akarta, akkor egészen mást akart, mint Gömbös Oyula és ha Gömbös Gyula is ezt akarta volna, akkor mi csak Moliére szavait ismételhetjük vele együtt: Te akartad, Dandin György! A nemzetgyűlés ábrázatáról is eltűntek a Hir Györgyök, Meskó Zoltánok, Somogyi IYtvánok, Záká.y Gyulák és — last, not least — Budaváriak viharos redői, valahogy szelidebb és kisebb képe van a a szélső jobb oldalnak, míg viszont • szélső baloldalon az alkotó és termelő munka határozott és komoly követeiésével vonultak föl energíkunn zárt sorokban a huszonöt szociáldemokraták. Itt megint csak Moliére v szavait kell idéznünk, hallva és olvasva azokat a részben mü-, részint őszinte fölháborodásokst, amelyek Gömbös ék részéről fölhangzanak, akik, ugy látszik, azt gondolták, hogy a magyar szocialisták három évi kényszerű és keserű hallgatás után majd az ébredők jelvényeivel és Halierék oldalán fognak beoldalogni a gótikus félhomályba és a benárdi szocializmus egyedül fldvözitö igéiben fognak megnyugodni. De hiszen Szőzatéknak nem csupán Somogyi Béla bátor és kemény uödai nem tetszenek, Gömbö&ék Apponyi Alberttal sincsenek megelégedve, sőt a legnagyobb mértékben elitélik és kicsinyesnek minősitik a „legnagyobb élő magyar embert", amiért nem akar egy követ fujai és egy malomba érölniveiak. Hagyján, ezek a régi közjogi szőrszálak hasogatásából maradtak még örökbi rájuk és az uj nemzetgyűlésnek sokkal reálisabb, é'etbevágőbb és égetőbb problémák >t kellene megoldania, ha f jgantatásinak és fzülelésének körülményei, ha összetétele és lelki aikatd ezt megengednék. Egyelőn még a remény és bizalom érzésével kell néznünk, egyelőre még elvárjuk, hogy nem fog mindjárt élete első napjaiban megfenekleni a kölcsönös vadak és panaszok, sérelmek és gyülölségek zátonyán. Soha még nagyobb és sürgősebb országmentő és r.emzetmegválió munka nen várt alkotmányozó gyűlésre, mint éppen erre. Petőfi megrázó erejű költeményének kellene ezeieben az időkben a dunaE

arti magyar gótikus paloti filai özött testet öltenie és életre kelnie: a Ledőlt szobornak. Valóban, a magyarság megcsonkított és meggyalá- J zott élő szobrát kell most a mélységes süllyedés és nyomorúság mocsarából kiemelni, napvilágra hozni, régi fényét, régi hírét, légi nagyságát visszaszerezni. Titáni munka, férfimunka ez, amelyre törpík és gyöngék, méltatlanok és avatatlanok nem vállalkozhatnak és akik ezt a titáni munkát vállalják, azok a felelősség egész súlyát is viselik Isten és ember, ország, világ és azonkívül a jövő, a történelem szigorú szine előtt. Most elválik, ki a legény a gáton, most kiderül, kinek volt, kinek van és kinek lesz igaza a nagy pörben. amelyet ennek a nemzedéknek fiai folytatnak egymás között. És akinek most igaza lesz és aki most diadalmaskodni fog, az egyúttal az egész nemzetnek és az egész emberiségnek ügyét is szolgálni fogja, előrevinni a haladás utján a jobb és boldogabb jövő irányában. A kormányzó megnyitotta a második nemzetgyűlést. BUDAPEST, junius 20. A nemzetS

ülé* ünnepi megnyitásán az ellenk nem jelent meg. A kormánypárti képviselők az országháza kupolacsarnokában gyűltek ö«sz<; s ott hallgatták meg a kormányzó megnyitó beszédét. Előzően, délelőtt tiz órakor három templomban volt ünnepi istentisztelet. A kormányt a Mátyás-templomban Bethlen miniszterelnök, továbbá Klebelsberg, Daruvdry, Rakovszky, Térfy és Vass József miniszterek, a Kálvin-téri templomban gróf Bdnffy Miklós és Nagyatádi Szabó István, a Deáktéri templomban Valkó Lajos és Belitska Sándor miniszterek képviselték. A nemzetgyűlés számos tagján kivül a katonaság képviselői is résztvettek mind a három istentiszteleten. A Mátyás-templomban Csernoch János hercegprímás pontifikálta az ünnepi misét fényes segédlettel. A Kálvin-téri templomban Ravasz László református püspök mondott beszédet és imát, a Deák-téri evangélikus templomban pedig Csengődy Lajos püspöki másodlelkész tartott prédikációt. Mindhárom templomban az istentisztelet a Himnusz akkordjaival végződött. Gyülekezés a kupolacsarnokban. Az istentiszteletek után a képviselők és miniszterek, valamint a külföldi diplomaiák az Országháza hatalmas kupolatermében gyülekeztek. A diplomaták közül ott voltak Schioppa pápai nuncius, Brentono, az uj amerikai követ, az angol, lengyel és cseh követség tagjai. A ragyogó karzat egyik páholyában a kormányzó családja, egy másik páholyban a miniszterelnök felesége foglalt helyet Megérkezik a kormányzó. Tizenkét óra után néhány perccel észak felől autón robog a partement bejárata elé. Magasházy László őrr*gy, a kormányzó parancsörtisztje ugrik ki belőle és jelzi, hogy a kormányzó érkezik. A díszszázad parancsnoka vigyázzl vezényel, az ezreJdobos pálcája a magasba emelkedik és amikor a kormányzó autója a kupolac arnok bejárata elé gördül, a zenekar a Himnuszra zendít rá. Kator ák, rendőrök vigyázzba vágódnak, a férfiak fejéről leröpül a kalap. A kormányzó tengernsgyi díszruhájában van, mellén kitüntetéseivel, fején fehér lengerésztiszti sapka. Fogadja a díszszázad parancsnokának jelentését, azután gyorsan ellépked a vigyázzban á.ló katonák előtt. Közben gróf Bethlen István miniszterelnök lesiet a főbejárat lépcsőin és ö fogadja a parlament felé tarló kormányzót. A kormányzó kezet fog a miniszterelnökkel, azután néhány lépéssel előtte belép s képviselőház lépcsőházába.. Az oroszlánkapus főbejárónái Lukovich Aladár, a volt nemzetgyűlés háznagya üdvözli a kormányzót: — Főméltóaágu Kormányzó ur I Mint a volt nemzetgyűlés háznagya, a legmélyebb hódolattal üdvözlöm Főméltóságodat azon alkalomból, hogy a második nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitására az országlázba személyesen fáradni méltóztatott A Mindenható kegyelme engedje mag, bogy föméltóságod e térykedéeetból szegény, meggyötört országunkra üdv, a rég óhajtottbéke és áldás fakadjék. Isten hozta főméltóságodat I Zajos éljenzés után a kormányzó a szá inára föntartott helyre megy s a perzsa szőnyegen megáll. A kiséret körülötte helyezkedik el. A képviselők lassan s kupolaterem két oldalán félkörslskban helyezkednek el s az ünnepélyes csöndben mindenki várja a kormányzó beszédét. Az éljenzés csillapultával HorthyMiklós kor iiáryzé harsány bangón kezdi beszédét, mely igy szói: A kormányzó bsszéds. Tisztelt képviselő urak I Bizalomnnl és örömmel üdvözlöm a második nemzetgyűlés összegyűlt tagjai'. Nehéz időkben, gondlerhes küzdelmek között kell folytatniok az ország újjáépítésének nagy munkáját. Magyarország első nemzetgyűlése megállította hazánkat a pusztulás u'ján; két évi működéséhez fűződik több olyan alkotás, melyek az ország váságos helyzetében további éleiének föltételeit teremtelték meg. Az első nemzetgyűlés megbízásának lejárata azonban nem engedte meg, hogy föladatát befejezhesse. Önökre vár tehát a^ a nagy munka, hogy előmozdítsák a nemzet haladását ezeréves alkotmányának folytonossága felé és hogy gondoskodjanak az ország súlyos gazdasági i helyzetének orvoslásáról. Mindez csak ugy leiietséges, ha az országban a rend és nyugalom ' s ezzel a lelkek egyensúlya végkép I helyreáll. (Éiénk éljenzés.) Ennek a j biztosítása lesz a kormány első föladata, mert csak igy lehet megteremteni az erőknek azt az egyesitérét. amely előföltétele a gazdasági föllendülésnek, a nemzeti müvelödé) haladásának és általában a $ nemzet újjáéledésének. ! Ezzel együtt kell baladnia egyúttal a szabadságjogok mindteljesebb helyreállításának és kiépítésének. Ahhoz azonban, hogy ezek a célok megvalósuljanak, mindnyájunk közreműködésére van szűkség. Az ország külpolitikai helyzetét tekintve, reményét látjuk annak, hogy a nagyhatalmak részéréi megértéssel, tárgyilagos jóindulattal fogunk találkozni mindazon kérdések rendezését illetőleg, amelyek mint a trianoni békeszerződés folyományai még megoldásra várnak. A kormány föladata lesz a tartós és állandó béke biztosítása és a nemzetközi viszonylatokban, különösen pedig a szomszédos államokkal gazdasági téren a szükséges megegyezések létesítése avégből, hogy a forgalom korlátozásainak lehető megszüntető-' sével a világgazdaságba ismét bekapcsolódhassunk. Istenbe vettett bizalommal hiszem és remélem, hogy Magyarország második nemzetgyűlése önzetlen odaadással és a haza mindenekfölött álló érdekeinek lelkes szolgálatában fogja nemes föladatát teljesíteni. Kívánom, hogy m-görizve az ország nehéz helyzetében a nemzet nagy érdekei által kivént tárgyilagosságot, egyek legyenek a haza ügyének példa 3<ió szolgálatában és fáradhatatlanul működjenek közt szebb éa jobb jövőre hivatott orvaink taipraállitásának nehéz mur j,aban. Isten áldásé* kérve működésűkre, a nemzetgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A kormányzó távozása. A beszédet a képviselők ismét nagy éljenzéssel fogadják. A kor-