Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-16 / 111. szám
SZEGED Szeged, 1922 május lé. álló kisebb pártok összesen 199 mandátumot szereznek meg a 245hól. Legtöbb mandátumot kapnak, szerinte, az ellenzékből a szociáldemokraták és az Andrássy—Friednch-'éle legitimista párt. A kormány a maga eszközeinek kifogyhatatlanságával természetesen mindent megtesz aria. hogy magának a Gömbös által megjelölt tul- < nyomó többséget biztosíts*, de bi- I zonyos, hogv főleg az öntudatos városi választópolgárság, amelynek részére a titkos szavazás előnye szerencsére biztosítva van, megteszi a magáét, hogy keresztül huzia a kormány számításait. Előkészületek a választásokra. A központi választmány hétfői ülése A választásokat előkészítő központi választmány hétfőn délben ülést íartott a városháza tanácstermében. Taschler Endre főjegyző, a választmány eiCadója bejelentette, hogy a kormánytól két ujabb rendelet érkezett. Az egyikben a belügyminiszter egy nappal meghosszabbította az ajánlási ivek megvizsgálására kitűzött határidőt. Ugyanez a rendelet 24 órában állapítja meg az esetleg kifogásolt ajánlók pótlásának az idejét, amit az alaprendelet csak 12 órában állapított meg. A második rendelet a választási előkészületekről intézkedik. A központi választmány ezeknek az előkészületeknek a legnagyobb részét már megtette. Ezután dr. Somogyi Szilveszter elnök kivette a hivatali esküt az I. és III. választókerület bizottsági elnökeitől: dr. Pálfy Józseftől és Szécsi Istvántól. Dr. Tonelli Sándor megkérdezi a központi választmányt, hogy mi történik a szavazó-urnákkal a 28-áról 29-ére virradó éjszakán, mert a választás két napig tart. Az előadó kijelenti, hogy a választási rendelet erről is intézkedik. Az urnát is meg a szobái is hivatalosan lepecsételik es egy őrt állítanak az ajtóba. Dr. Pálfy József bejelenti, hogy az első kerületben több olyan körzet van, ahol a szavazók száma meghaladta az ezret. A rendelet 12 §-a kimondj i, hegy egy-egy körzetben legföljebb ezer szavazó lehet és igy a bizottság nem vállalja a felelősséget. A bejelentés után hosszabb vita kerekedett. Kiderült, hogy egy körzetben sincs ezernél sokkal több szavazó, legföljebb 1030 ha van. Igy azután nem lenne értelme a körzetek kettéosztásának. A röszkeikörzetet azonban, amelyben a szavazók száma több, mint kétezer, két' részre osztják. A körzeti választmány ezután a kerületi helyettes elnököket választotta meg. Az első kerületben dr. Tóth Imre, a IL-ban dr. Csiky Károly, a III.-ban pedig Császár Mátyás len a helyettes etnök. •MMWMMWVMrtAMVMMWMMM PROGRAMBESZÉDEK SZEGEDEN. Dr. Kószó István belügyi államtitkár vasárnap reggel Csengelén mondott programbeszédet. Csengéiéről Szatymazra utazott, ahol beszámolót tartott. Onnan autón Szegedre jött be és itt az alsóvárosi népkörben mondott programbeszédet. — A Pálfy-párt vasárnap különböző helyeken tátott gyűléseket, amelyeken Pálfy Dániel programbeszédét tartott. A . vasutasok körében tartott gyü ésen K^zó .iii .m itkár hosszabb beszédet mondod Pálfy Dániel megválasztása érdekében. Házat! Földet! Üzletet! Szabó ingatlan iroda által Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10—54 Szolid és a legmegbízhatóbb - Állandó nagy előjegyzés házak, fSldck és flalatsk e'adására. tso Kereskedők állásfoglalása a kormány adópolitikája ellen A Kereskedők Szövetségének közgyűlése Óriási részvétel mellett folyt le a kereskedelmi és iparkamara nagytermében a Kereskedők Szövetségének rendes évi közgyűlése. A tagok majdnem teljes számban jelentek meg a közgyűlésen, ugy hogy nagyon sokan ki is szorultak a teremből. A rendkívüli érdeklődés annak is tulajdonitható, hogy a magyar kormány olyan mostoha politikát folytat a kereskedőtársadalommal szemben, amely fokozottabb együttműködésre készteti a kereskedőket. Az együttműködés erőt jelent és ez az erő a tegnapi közgyűlésen impozáns módon nyilvánult meg. A közgyűlésen három érdekes beszéd hangzott el: dr. Landesberg Jenő titkári jelentése, dr. Kertész Béla előadása az adóról és Ottovay Károlyé, aki politikai pikantériákat árult el. A közgyűlést bástyái Holtzer Tivadar 10 órakor nyitotta meg és megnyitójában megemlékezett báró Szterényi József szegedi tartózkodásáról. Ezután elitélte azt a kereskedelemellenes irányzatot, amely a legitim kereskedelem rovására túltámogatja a szövetkezetet. Ezen kereskedelemellenes irányzat miatt a kereskedőtársadalom nem tehet eleget adózási kötelezettségének sem oly mértékben, amint az más körülmények között lehetséges volna. Majd indítványozza, hogy a szövetség üdvözölje Sándor Pált az erzsébetvárosi merényletből való szerencsés megmenekülése alkalmából. Végül bejelenti a tisztikar lemondását. Utána dr Landesberg Jenő főtitkár tartotta mrg titkári jelentését. Visszapillantást vet az elmúlt évben Szegeden tartott országos kereskedőkongresszusra, amelyben néhány napra össszetalálkoztak a legcllentétesebb nézetet valló férfiak, hogy azután ismét szétváljanak. — Közgazdasági életünk — úgymond — fájón állapítjuk meg, teljesen pang. Negyedik tüztendeje működik a szövetség te a nehéz körülmények közt lefolyt három esztendő alatt a szövetséa soha sem rombolt, csak épített és a jövőben is ez irányban fogunk dolgozni. Össze akarjak hozni a társadalmat, hogy testvér a testvért és munkaadá a munkást kölcsönösen megértse. Ezután a Brauswetter-alapitvány kamatainak kiosztása következett, amelyet a szövetség minden évben az órásipar két legkiválóbb tanulójának ad ki Az idén Vanyó Sándor és Aaslönder Ede kapta a dijat, melyet lelkes, buzdító szavak kíséretében nyújtott át dr. Landesberg. • Egy keresztény és egy zsidó ifjú kapja most a dijat — úgymond — «s látják, fiatal barátaim, ez a dij s/épen szimbolizálja, hogy a miihelyben nem keressük a vallast, mert ott mindenki annyit ér, amennyit a munkája ér. Dr. Kertész Béla az adókérdésről tartott nagyszabású beszédet: Az állam eddig csak csendes társ volt a kereskedelemben — mondotta — és megelégedett a kereskedelem jövedelméből való részesedéssel. Ma azonban követelőbb lett az állam és most már nem elégszik meg a jövedelem-vei, hanem mint üziettai.s. a bruttóbál is részesedni kíván. Sőt a csendes társból asztaltárs lett, mert ott ül a kereskedő asztalánál, mint láthatatlan vendég és a fogyasztásából is részesedni kíván. — Bármily furcsán hangzik, a kereskedelemre igen fontos a földadó alapjának megállapítása, mert a földadó csekély hozadékát az állam a kereskedelmen óhajtja behozni Lehetetlen állapot az, hogy földadóban ma 12 koronát fizetnek, tehát másfél tojás árát. A pénzügyminisztériumban a buzaparitás elvének behozatalát kontemplálják. A buzaparitás azt jelenti, hogy a gazda annyit fizessen földadóban, amennyi gabonát a háború előtt fizetett adójával vásárolni lehetett. Ez eminens érdeke az egész kereskedő- és iparostársadalomnak és az érdekképviseleteknek hathatósan kell ezt követelni. Majd kifejti, hogy mindenekelőtt szükséges a III. és IV. osztályú kereseti adók eltörlése. Egy 100.000 koronás jövedelemmel biró tisztviselő 27—28.000 koronát fizet adókban I (Általános fölzudulás!) Ez olyan antiszociális intézkedés, tekintve, hogy ma még a 100.000 koronás jövedelem sem jelent rendes békebeli életstandardet s éjért a kereskedótársadalomnak oda kell hatni, hogy ez az adózási mérték kiküszöböltessék. Minden szociális érzékünkkel, alkalmkzottaink iránti szeretettel követelni kell ezeknek az adóknak a megszüntetését. A forgalmi adóval kapcsolatban különösen a gabonakereskedelemben jelentkezik veszély, mert a rendes gabonakereskedelmet megbénítja és előidézi azt, hogy a malmok trösztökbe tömörülnek, azok vásárolják össze a gabonát és igy tőlük függ majd az ország ellátása. Az elsőrendű élelmicikket mentesíteni kell a forgalmi adó alól, de legalább is le kell szállítani egy százalékra. A forgalmi adó, melyből egy évben tiz milliárd bevétele van az államnak, példátlanul drágított az egész vonalon. Az állam ezt a tisztviselők javadalmazása érdekében tartja szükségesnek, azonban a tiszti selfik sem nyernek ezáltal, mert más oldalról a forgalmi adó mérhetetlen drágulást idéz elő. — Végül a következő határozati javaslatot ajánlom elfogadásra: Abban a hitben, hogy az újonnan összeülő nemzetgyűlés első feladatát pénzügyi reorganizációnkat szolgáló törvények alkotása fogja képezni. a Kereskedők Szövetsége a legsürgősebb ! öl adatnak tekinti adórendszerünk gyökeres reformját. Ez az adóreform csak a jelenlegi bonyolult adórendszer helyett egyszerű, áttekinthető adótörvények utján valósitható meg, amely reform kiküszöböli az avult, céljukat tévesztett kereseti adókat, megteremti az igazságos adóztatást az összes foglalkozási ágak között, gondoskodik a földbirtoknak az ipar- és kereskedelem arányos teherviseléséről, az államháztartás súlypontját a fogyasztási adók jellegével biró forgalmi adó helyett progresszív jövedelmi adók kiepitésére helyezi. Szükséges e reform kapcsán a fényűzési és forgalmi adók rendszerének egységesítése. az elsőrendű közszükségleti cikkeknek alacsonyabb adókulcs alapján való adózása s a kenyérmagvaknak forgalmi adó alól való mentesítése. Ottovay Károly tb. elnök a következő szavakkal ajánlotta elfogadásra a határozati javaslatot: — Az én politikai állásfoglalásom miatt kérdést intézett hozzám a kormány egyik tagja, miután a minisztertanács is foglalkozott vele. Fölkeresett és azt kérdezte, mi az oka az én politikai állásfoglalásomnak. Az az oka, mondottam neki, hogy minden terhet a kereskedelemre hárítanak. Ez a politikus ezt el is ismerte (közbeszólás: De csak négyszemközt!) s nem hiszem, hogy letagadná. Azt is mondta, Iwgy a kormány tisztában van, hogy az ország szorult helyzetben van, azonban a gazdák adóztatását csak majd akkor veszik igénybe, ha majd mindenki kimerült. Mivel mi nem tudunk addig várni, ezért indítványozom a határozati javaslat elfogadását. Majd a kővetkező tisztikart vá asztották mes közfelkiáltással: Elnök: bástvai Holtzer Tivadar, ügyvezető elnök: Vértes Miksa ügyvezető elnök- helyettes : Pick Jenő, a Kereskedő Egyletből ifj. Aigner József, alelnökök: Bokor Adolt, Bcda Bertalan. Benedek Pál, Scheinberger Antal, Várnay Dezső, főtitkár: Landesberg Jenő, Tóth Andor, titkár: Fftich Sándor, pénztáros: Szécsi Izsó, ellenőr. Rőmer Miklós, háznagy : Kocsis Ferenc, ügyész : dr. Kertész Béla, jegyzők: Dacsó Arnold, Goldgruber Árpád, ifj. Klonkay Andor. Az OMKE választmányába kilcüldendö választmányi tag: Bokor Adolf. íHrillans ekszerck >Jűt ORONYtsEZÜST ÁRLÍU 0 f \ VÉTELEisELRDnSfl J VJ kftRászUTca IU Áprilisban 44 tüdövészes haláleset volt Szegeden. A tiszti főorvos Jelantéaa. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén terjesztette be dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsos április havi jelentését. A jelentés szerint a járványos megbetegedések száma az átlagos nivón jóval alul maradt, mindössze néhány kanyaró, hasihagytnáz és vörhenymegbetegedés történi A tuberkulózis azonban fokozott mértékben pusztit. Áprilisban negyvennégy ember halt meg tüdővészben, közülük azonban 15—20-an még a harctérről hozták magukkal a gümőkor csiráját. A népességi mozgalom a kővetkező képet mutatta. Született: 123 fiu és 122 lány,összesen 245 lélek; meghalt 105 féTfi és 101 nö, öszszesen 206 lélek. A népességi szaporulat tahát 39 lélek. A városi közkórházban 272 beteget kezeltek, a nöi klinikán 289-et. Itt élve született 63 gyermek. Az j állami gyermekmenhelyen 145 beteg • gyermeket kezeltek. A kerületi tiszti I orvosok 230 szegény beteget kezeltek. A fertőtlenítő intézet 119 lakást ummmmm EKSZERE5ZEK SZEGED ; fertőtlenített. A belterületen 162 tra! homás beteg van, a külterületeken 427. A mentőket 154 esetben vették igényl;e. A közigazgatási bizottság a főorvos identését tudomásul vette.