Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-04 / 101. szám

Ara 4 k Csütörtök, 111. évf., 101. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: évre 1200 kor. I Negyedévre 300 kor. évre 600 * | Egy h6ra 100 » Egységesen. Bethlen miniszterelnök is liberá­lis, Klebelsberg belügyminiszter szin­tén liberális: nem barátja egyikük sem a harciasan támadó, ar. agresz­sziv antiszemitizmusnak, ha vannak is egyéni, árnyalati különbségek a fölfogásuk között. Nemzeti demo­krácia az eszmeijük. Birnak és birni fognak a jogrend ellen lázadó merenylőkkel. Az ember föllélekzik. A legfőbb kormányférfiak szavai, igaz ugyan, hogy csak választási gyűléseken mondták, andalítóan muzsikálnak. Jól esik hinni ennek a zenének, amely rég sovárgott, el nem ért, de kCzeleső békességről beszél. De nem szabad közelebbről bírálni a dallam szövegét. Nem szabad, mert a felü­letes kritika is szembeszökő hibákat talál, amelyek kételkedést támaszta­nak, aggodalmas kérdéseket vet­nek föl. Ha ugyanis nem barátai Bethlen és Klebelsberg az agresszív, a harcias antiszemitizmusnak, vájjon ugyan­olyan határozottsággal nem hivei-e a nem-agresszív, a nem egyéni ak­ciókkal, a nem felelőtlen elemekkel dolgozó antiszemitizmusnak ? Beth­len is, Klebelsberg is grófok, urak, úriemberek minden izükben. Pilla­natig sem lehet gonosz gyanúsítás, vakmerő sértés nélkül föltenni róluk, hogy akár csak az ízlésükkel is bármiképen összefér az inzultus, az úgynevezett népitélet és az agresz­sziv antiszemitizmusnak az a sok ismert eszköze, amiket elrészletezni, tekintettel az ország jó hirnevere és a küllőidre, amint tudjuk, hazaárulás. De hát a törvényes, a nem-agresz­sziv antiszemitizmus összefér-e a liberalizmussal, vagy inkább a nem­zeti demokráciával ? Mert nem aka­runk ferdíteni, nem akarjuk valót­lanul azt állítani, hogy a két kor­mányférfiu kikiáltott szóval liberális­nak vallotta magát, amikor hiszen tudjuk, mennyire megbélyegző ez a je'zö. De az általuk fönnen hirdetett ne. xzeti demokrácia is a nemzet minden tagjára, minden felekezetére, fajára és nemzetségére kiterjeszti az egyenlő jogok áldását. Hogyan lehet hát összebékíteni ezzel az elvvel példáui az! a törvényes tilalmat, amely az egyik felekezetnek, vagy fajnak fiait a korlátlanul szabad ta­nulás jogából kizárja, amely őket törvényes kormányintézkedésekkel a gazdasági pályákról leszorítja? Hisz törvényes, bár egyúttal kissé agresz­ziv antiszemitizmus lenne az is, amely egyes lelkes egyesületek lel­kes tapsai mellett az egész zsidóság kiirtását iktatná törvénybe. Ámde a jogegyenlőségnek ettől a túlzott mér­tékétől a nemzeti demokrácia, a ke­resztény nemzeti demokrácia aligha érezné magát élő valóságnak. Állam­polgároknak a szentesiteit törvény előtt meghajolniok — kötelesség, ellene lázadniok — bün. De ilyen törvény — minden tisztelet föntartá­lával — lázító embertelenség volna. Azt a föltevésünket, hogy Bethlen és Klebelsberg ennek a másféle, a nem-agresszív antiszemitizmusnak hi­vei, tények erősitik. A Haller-tör­vényben elrendelt s a törvények mai értelmezésével egyező antiszemitiz­mus ellen, tudtunkkal, sohasem til­takoztak. Ez persze még mindig nem magyarázza meg egészen világosan azt, hogy mint nem-agresszivek, miért tartják az egységbe forrott me­leg barátságot a szélsőségesen ag­resszív Gömbösékkel. Ugy hisszük, természetesen csak hisszük, azért, mert hiszen úgyis .birnak és birni fognak" velük, főleg talán fognak, mert egyelőre még nem igen birnak. A liberálisoknak azonban, akik A génuai konferencia második teljes ülése. Bizonytalan helyzet. — Átnyújtották a válaazjegyzéket az oroszoknak. valóban azok, akik emelt fővel vál­lalják ezt a nevet, egységesen kell szembeszállniok a nem-agresszív anti­szemitizmussal is, ép ugy, mint min­denféle felekezet, faj, nemzetiség, vagy osztály elleni akár törvényes, akár felelőtlen gyűlölködéssel és tá­madással. Ez nem „zsidó liberaliz­mus", mert olyan nincs, vagy ha volna, nem volna liberalizmus. . Sajnálatos szakadás után az egy­ség helyreállt a liberális pártok csata­sorában. Ezt féltékenyen kell meg­tartani, ha az igazi liberalizmus, az igazi demokrácia győzelmét komo­lyan akarjuk. GÉNUA, május 3. Ma délelőtt tartották a génuai konferencia {má­sodik plenáris ülését. Az ülésen Facta olasz miniszterelnök, a kon­ferencia elnöke elnökölt. A magyar delegáció ismét az angol delegáció szomszédságában helyezkedett e). Sir Worthington Ewans volt az első szónok. Beszámolt a pénzügyi pro­blémáról. Picard francia delegátus után Schanzer olasz külügyminiszter szabadelőadást tartott a pénzügyi probléma emberi és politikai olda­láról. A lengyel delegátus a lengyel márkáról szóló panaszt terjesztette elő. A lengyel delegátus után Csi­cserin, majd Rathenau német biro­dalmi külügyminiszter föiszólalása után Facta elnök hamarosan bere­kesztette a génuai konferencia má­sodik sima lefolyású ülését. GÉNUA, május 3. Hogy meddig tart a génuai konferencia és mire végzi, az még bizonytalan. Lloyd George megcáfolja elutazása hirét * kijelenti, hogy ha kell, egy hónapig is Génuában marad. GÉNUA, május 3. Az oroszokhoz intézett memorandumot az éjjel át­nyújtották az orosz küldöttség titkári hivatalában. A kísérőlevél nem álla­pit meg határidőt a válasz adásárí. GÉNUA, május 3. (MTI.) A génuai konferencia ma délelőtti teljes ülésén gazdasági tanácskozás vol>, amely áttekintést nyújtott a bizottságok munkálatairól es minden különösebb incidens nélkül folyt le. Lord Worthington Ewans rámuta­tott annak szükegére, hegy a pénz­forgalmat stabilizálják és a valutám értékeket az ar3nyértéknek mint fok­mérőnek megállapítása utján emel­jék. A jegykibocsátó bankok nemzet­közi egyesülésétől nagy előnyöket remél. Megjegyzi, hogy Amerikában a pénzkészletnek körülbelül a fele aranyban halmozódott föl. Csicseri t orosz delegátus hangoz­tatta, hogy hosszú idö óta most először hallották Oroszország h ing­ját a népek társaságában. A dele­gáció, amennyire tőle telt, a leg­nagyobb buzgalommal vett részt a bizottságok munkálataiban, de ezt neki gyakran megnehezítették. Igen tökéletlenül informálták őket és megakadályozták abban, hogy bi­zonyos tárgyalásokon résztvehes­sen. Oroszország, amely a kül­kereskedelmet nacionalizálta, nem mondott le arröl, hogy a pénzpiac működését állami felügyelet és el­lenőrzés alá vesse. Oroszországnak a hitel kérdésében is külön állás­pontot kell elfoglalnia. Oroszország teljesen egyeiért Olaszországgal, amikor a béke politikáját tekinti a gazdasági gyógyulás elöföltételének. A szegedi rendőrség is nyo­moz a buispesti ujabb me­rénylet ügyében. BUDAPEST, május 3. A Ferenc József-laktanya ellen elkövetett me­rénylet ügyében a rendőrség komoly nyomokra akadt. Szemtanuk jelent­keztek ugyanis a rendőrségen és sze­inélyleirást adtak egy olyan ember­ről, aki a robbanás idejében gyanú- j: san viselkedett. A rendőrség az ada- { tok alapján megállapította, hogy Tóth . Lajos a kérdéses fiatalember és azért ! valószínű, hogy ő követte el a me­rényletet, mert tudták róla, hogy bosszút akar állni egy katonatiszten, aki a laktanyában tartózkodott. Tóth Lajos egyébként nem régen szaba­dult ki a börtönből és az utóbbi időben Szegeden lakott. A szegedi rendőrség is nyomoz az eltűnt fiatal­ember után. Zita királyné eiutrtott Funchaibói. Bécsi jelentés ezerint Zita királynét gyermekeivel egyült XIII. Alfonz spanyol király meghívta Krisztina anyakirálynénak Madrid közelében lévő egyik kastélyába. Zita királyné köszönettel elfogadta a meghívást s arra kérte s spanyol királyt, hasson oda, hogy IV. Károly holttestét oiyan helyen temessék el újból, ahol a sir maga és gyermekei szá­mára könnyebben hozzáférhető. Al­foae király Zita királyné érdekében a nagyköveti konferenciánál is közbe­járt, biztosítani akarván Zila és gyermekeinek ellátását. Zila királyné egy jelentés szerint már el is uta­zott Funchaibói és most Lisszabon­ban van. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kfilctey-gtca 6. V Telefon 13-33. Mi lesz, ha nem teljesítjük az állati jóvátételt? BUDAPEST, május 3. Herbert, jóvátételi bizottság budapesti irodá­jának vezetője, a napokben sza­badságra indul Görögországba, ahon­nan ismét visszatér Budapestre. Ebből az alkalomból a Pester Lloyd ma reggeli számában hosszabb nyi­latkozatot tett Magyarország jóváté­teli kötelezettségeiről. Nyilatkozatá­ban fölvilágosításokkal szolgál a budapesti iroda eddigi működéséről. A nyilatkozat bennünket legjobban érdeklő része az állati jóvátétellel fog­lalkozik. Herbert szerint a budapesti bizottság nagy körültekintéssel és ala­possággal tanulmányozza Magyaror­szág jóvátételi kötelezettségeit az ál­lati jóvátétel tekintetében. Legjobban bizonyítja jóakaratát, hogy mindössze 28.000 állat szállítására kötelezte az országot, ami csak 0 65 százaléka annak az állatmennyiségnek, amit a magyar puszták és uradalmak utána pótolnak. Az újságíró megkérdezte Herbertet, hogy mi lesz, ha Magyar­ország nem tesz eleget a kötelezett­ségének ? Herbert ur erre igy felelt : — Ha Magyarország kötelezettsé­gének teljesítését megtagadja, a jóvá­tételi bizottság erről az érdekelt ha­talmakat értesíteni fogja és javasla­tot tesz azokra az intézkedésekre, amelyeket ilyen esetben el kell ren­delni. A békeszerződés 18. szaka­sza utal erre az esetre és előírja, hogy ha Magyarország nem tesz ele­get kötelezettségének, prohiWtiv, gaz­dasági és pénzügyi r^presszáliák al­kalmazhatók. Remélem m ndesetre, hogy erre nem fog sor kerülni. Ezzel kapcsolatban szakkörök rá­mutattak arra, hogy az általi jóvá­tétel teljesítése nem olyan könnyű föladat, amint azt a jóvátételi bi­zottság véli, mert a huszonnyolcezer állat összevásárlása a kincstárnak három milliárd költséget okoz vS a 3 milliárdos banl<ónöve!ésen kivül a husdrágaságot teljesen elviselhe­tetlenné teszi. A£berlini városi munkások tüntetése. BERLIN, május 3. A városi kép­viselőtestület elutasította a városi alkalmazottak és munkások bér­követeléseit, mire ezek ma délutánra tömegtüntetést rendeztek a város­háza előtt, amelynek folyamán, itteni rendőri jelentések szerint, rendkívül viharos jelenetekre és heves össze­ütközésekre került a sor a tün­tetők és a rendőrség között. A tüntetők át akarták törni a rendőrkordont, hogy bejussanak a városházába, ahol a városi kép­viselőt! stület éppen ülésezett. Mi­után a tömeg nem akarta kiüríteni a teret, a rendőrség feltűzött szu­ronnyal és kivont karddal nyomult a tömeg ellen, miközben tiz ember megsebesült. Tiz letartóztatás tör­tént. a városháza előtt csak a késő esti órákban állt helyre a nyu­galom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom