Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-04 / 101. szám
Ara 4 k Csütörtök, 111. évf., 101. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: évre 1200 kor. I Negyedévre 300 kor. évre 600 * | Egy h6ra 100 » Egységesen. Bethlen miniszterelnök is liberális, Klebelsberg belügyminiszter szintén liberális: nem barátja egyikük sem a harciasan támadó, ar. agreszsziv antiszemitizmusnak, ha vannak is egyéni, árnyalati különbségek a fölfogásuk között. Nemzeti demokrácia az eszmeijük. Birnak és birni fognak a jogrend ellen lázadó merenylőkkel. Az ember föllélekzik. A legfőbb kormányférfiak szavai, igaz ugyan, hogy csak választási gyűléseken mondták, andalítóan muzsikálnak. Jól esik hinni ennek a zenének, amely rég sovárgott, el nem ért, de kCzeleső békességről beszél. De nem szabad közelebbről bírálni a dallam szövegét. Nem szabad, mert a felületes kritika is szembeszökő hibákat talál, amelyek kételkedést támasztanak, aggodalmas kérdéseket vetnek föl. Ha ugyanis nem barátai Bethlen és Klebelsberg az agresszív, a harcias antiszemitizmusnak, vájjon ugyanolyan határozottsággal nem hivei-e a nem-agresszív, a nem egyéni akciókkal, a nem felelőtlen elemekkel dolgozó antiszemitizmusnak ? Bethlen is, Klebelsberg is grófok, urak, úriemberek minden izükben. Pillanatig sem lehet gonosz gyanúsítás, vakmerő sértés nélkül föltenni róluk, hogy akár csak az ízlésükkel is bármiképen összefér az inzultus, az úgynevezett népitélet és az agreszsziv antiszemitizmusnak az a sok ismert eszköze, amiket elrészletezni, tekintettel az ország jó hirnevere és a küllőidre, amint tudjuk, hazaárulás. De hát a törvényes, a nem-agreszsziv antiszemitizmus összefér-e a liberalizmussal, vagy inkább a nemzeti demokráciával ? Mert nem akarunk ferdíteni, nem akarjuk valótlanul azt állítani, hogy a két kormányférfiu kikiáltott szóval liberálisnak vallotta magát, amikor hiszen tudjuk, mennyire megbélyegző ez a je'zö. De az általuk fönnen hirdetett ne. xzeti demokrácia is a nemzet minden tagjára, minden felekezetére, fajára és nemzetségére kiterjeszti az egyenlő jogok áldását. Hogyan lehet hát összebékíteni ezzel az elvvel példáui az! a törvényes tilalmat, amely az egyik felekezetnek, vagy fajnak fiait a korlátlanul szabad tanulás jogából kizárja, amely őket törvényes kormányintézkedésekkel a gazdasági pályákról leszorítja? Hisz törvényes, bár egyúttal kissé agreszziv antiszemitizmus lenne az is, amely egyes lelkes egyesületek lelkes tapsai mellett az egész zsidóság kiirtását iktatná törvénybe. Ámde a jogegyenlőségnek ettől a túlzott mértékétől a nemzeti demokrácia, a keresztény nemzeti demokrácia aligha érezné magát élő valóságnak. Állampolgároknak a szentesiteit törvény előtt meghajolniok — kötelesség, ellene lázadniok — bün. De ilyen törvény — minden tisztelet föntartálával — lázító embertelenség volna. Azt a föltevésünket, hogy Bethlen és Klebelsberg ennek a másféle, a nem-agresszív antiszemitizmusnak hivei, tények erősitik. A Haller-törvényben elrendelt s a törvények mai értelmezésével egyező antiszemitizmus ellen, tudtunkkal, sohasem tiltakoztak. Ez persze még mindig nem magyarázza meg egészen világosan azt, hogy mint nem-agresszivek, miért tartják az egységbe forrott meleg barátságot a szélsőségesen agresszív Gömbösékkel. Ugy hisszük, természetesen csak hisszük, azért, mert hiszen úgyis .birnak és birni fognak" velük, főleg talán fognak, mert egyelőre még nem igen birnak. A liberálisoknak azonban, akik A génuai konferencia második teljes ülése. Bizonytalan helyzet. — Átnyújtották a válaazjegyzéket az oroszoknak. valóban azok, akik emelt fővel vállalják ezt a nevet, egységesen kell szembeszállniok a nem-agresszív antiszemitizmussal is, ép ugy, mint mindenféle felekezet, faj, nemzetiség, vagy osztály elleni akár törvényes, akár felelőtlen gyűlölködéssel és támadással. Ez nem „zsidó liberalizmus", mert olyan nincs, vagy ha volna, nem volna liberalizmus. . Sajnálatos szakadás után az egység helyreállt a liberális pártok csatasorában. Ezt féltékenyen kell megtartani, ha az igazi liberalizmus, az igazi demokrácia győzelmét komolyan akarjuk. GÉNUA, május 3. Ma délelőtt tartották a génuai konferencia {második plenáris ülését. Az ülésen Facta olasz miniszterelnök, a konferencia elnöke elnökölt. A magyar delegáció ismét az angol delegáció szomszédságában helyezkedett e). Sir Worthington Ewans volt az első szónok. Beszámolt a pénzügyi problémáról. Picard francia delegátus után Schanzer olasz külügyminiszter szabadelőadást tartott a pénzügyi probléma emberi és politikai oldaláról. A lengyel delegátus a lengyel márkáról szóló panaszt terjesztette elő. A lengyel delegátus után Csicserin, majd Rathenau német birodalmi külügyminiszter föiszólalása után Facta elnök hamarosan berekesztette a génuai konferencia második sima lefolyású ülését. GÉNUA, május 3. Hogy meddig tart a génuai konferencia és mire végzi, az még bizonytalan. Lloyd George megcáfolja elutazása hirét * kijelenti, hogy ha kell, egy hónapig is Génuában marad. GÉNUA, május 3. Az oroszokhoz intézett memorandumot az éjjel átnyújtották az orosz küldöttség titkári hivatalában. A kísérőlevél nem állapit meg határidőt a válasz adásárí. GÉNUA, május 3. (MTI.) A génuai konferencia ma délelőtti teljes ülésén gazdasági tanácskozás vol>, amely áttekintést nyújtott a bizottságok munkálatairól es minden különösebb incidens nélkül folyt le. Lord Worthington Ewans rámutatott annak szükegére, hegy a pénzforgalmat stabilizálják és a valutám értékeket az ar3nyértéknek mint fokmérőnek megállapítása utján emeljék. A jegykibocsátó bankok nemzetközi egyesülésétől nagy előnyöket remél. Megjegyzi, hogy Amerikában a pénzkészletnek körülbelül a fele aranyban halmozódott föl. Csicseri t orosz delegátus hangoztatta, hogy hosszú idö óta most először hallották Oroszország h ingját a népek társaságában. A delegáció, amennyire tőle telt, a legnagyobb buzgalommal vett részt a bizottságok munkálataiban, de ezt neki gyakran megnehezítették. Igen tökéletlenül informálták őket és megakadályozták abban, hogy bizonyos tárgyalásokon résztvehessen. Oroszország, amely a külkereskedelmet nacionalizálta, nem mondott le arröl, hogy a pénzpiac működését állami felügyelet és ellenőrzés alá vesse. Oroszországnak a hitel kérdésében is külön álláspontot kell elfoglalnia. Oroszország teljesen egyeiért Olaszországgal, amikor a béke politikáját tekinti a gazdasági gyógyulás elöföltételének. A szegedi rendőrség is nyomoz a buispesti ujabb merénylet ügyében. BUDAPEST, május 3. A Ferenc József-laktanya ellen elkövetett merénylet ügyében a rendőrség komoly nyomokra akadt. Szemtanuk jelentkeztek ugyanis a rendőrségen és szeinélyleirást adtak egy olyan emberről, aki a robbanás idejében gyanú- j: san viselkedett. A rendőrség az ada- { tok alapján megállapította, hogy Tóth . Lajos a kérdéses fiatalember és azért ! valószínű, hogy ő követte el a merényletet, mert tudták róla, hogy bosszút akar állni egy katonatiszten, aki a laktanyában tartózkodott. Tóth Lajos egyébként nem régen szabadult ki a börtönből és az utóbbi időben Szegeden lakott. A szegedi rendőrség is nyomoz az eltűnt fiatalember után. Zita királyné eiutrtott Funchaibói. Bécsi jelentés ezerint Zita királynét gyermekeivel egyült XIII. Alfonz spanyol király meghívta Krisztina anyakirálynénak Madrid közelében lévő egyik kastélyába. Zita királyné köszönettel elfogadta a meghívást s arra kérte s spanyol királyt, hasson oda, hogy IV. Károly holttestét oiyan helyen temessék el újból, ahol a sir maga és gyermekei számára könnyebben hozzáférhető. Alfoae király Zita királyné érdekében a nagyköveti konferenciánál is közbejárt, biztosítani akarván Zila és gyermekeinek ellátását. Zila királyné egy jelentés szerint már el is utazott Funchaibói és most Lisszabonban van. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kfilctey-gtca 6. V Telefon 13-33. Mi lesz, ha nem teljesítjük az állati jóvátételt? BUDAPEST, május 3. Herbert, jóvátételi bizottság budapesti irodájának vezetője, a napokben szabadságra indul Görögországba, ahonnan ismét visszatér Budapestre. Ebből az alkalomból a Pester Lloyd ma reggeli számában hosszabb nyilatkozatot tett Magyarország jóvátételi kötelezettségeiről. Nyilatkozatában fölvilágosításokkal szolgál a budapesti iroda eddigi működéséről. A nyilatkozat bennünket legjobban érdeklő része az állati jóvátétellel foglalkozik. Herbert szerint a budapesti bizottság nagy körültekintéssel és alapossággal tanulmányozza Magyarország jóvátételi kötelezettségeit az állati jóvátétel tekintetében. Legjobban bizonyítja jóakaratát, hogy mindössze 28.000 állat szállítására kötelezte az országot, ami csak 0 65 százaléka annak az állatmennyiségnek, amit a magyar puszták és uradalmak utána pótolnak. Az újságíró megkérdezte Herbertet, hogy mi lesz, ha Magyarország nem tesz eleget a kötelezettségének ? Herbert ur erre igy felelt : — Ha Magyarország kötelezettségének teljesítését megtagadja, a jóvátételi bizottság erről az érdekelt hatalmakat értesíteni fogja és javaslatot tesz azokra az intézkedésekre, amelyeket ilyen esetben el kell rendelni. A békeszerződés 18. szakasza utal erre az esetre és előírja, hogy ha Magyarország nem tesz eleget kötelezettségének, prohiWtiv, gazdasági és pénzügyi r^presszáliák alkalmazhatók. Remélem m ndesetre, hogy erre nem fog sor kerülni. Ezzel kapcsolatban szakkörök rámutattak arra, hogy az általi jóvátétel teljesítése nem olyan könnyű föladat, amint azt a jóvátételi bizottság véli, mert a huszonnyolcezer állat összevásárlása a kincstárnak három milliárd költséget okoz vS a 3 milliárdos banl<ónöve!ésen kivül a husdrágaságot teljesen elviselhetetlenné teszi. A£berlini városi munkások tüntetése. BERLIN, május 3. A városi képviselőtestület elutasította a városi alkalmazottak és munkások bérköveteléseit, mire ezek ma délutánra tömegtüntetést rendeztek a városháza előtt, amelynek folyamán, itteni rendőri jelentések szerint, rendkívül viharos jelenetekre és heves összeütközésekre került a sor a tüntetők és a rendőrség között. A tüntetők át akarták törni a rendőrkordont, hogy bejussanak a városházába, ahol a városi képviselőt! stület éppen ülésezett. Miután a tömeg nem akarta kiüríteni a teret, a rendőrség feltűzött szuronnyal és kivont karddal nyomult a tömeg ellen, miközben tiz ember megsebesült. Tiz letartóztatás történt. a városháza előtt csak a késő esti órákban állt helyre a nyugalom.