Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-11 / 107. szám

SZEOEÖ Ie'ek' Pál ««* hétfőn jön. Mint értesülünk Rrff Teleki Pál, ffiLv,"4rn,P" vártak hivei, csak hétfőn érkezik meg Szegedre. A Iá­Jogatás elhalasztásénak indoka álli­a8 az, hogy nem akait ugyan­ion a napon ilt szerepelni, amelyen Bárczy Utván, Sándor Pál, Fenyő Miksa és esetleg Rassay Károly is regeden lesznek. -7 Ahol a vádlottak eltűnnek. Emlékezetes még az a példátlan tá­madás, amely a mult esztendő augusztus havában későn este folyt 'e a miskolci Hétfői Hirlap szer­kesztőségében. A repülőgép vezetői és alkalmazottai, mintegy tizenhatan, fölfegyverkezve behatoltak a szer­kesztőség helyiségeibe és ott a lap akkor éjszakai szerkesztőjét, gyors­íróját és más alkalmazottait, akik védtelenül és fegyvertelenül állottak a támadással szemben, tettlegesen bántalmazták, kél munkatársat az utcán tettlegesen inzultáltak s ugyan­akkor életveszélyes fenyegetések kő­zött arra kényszeritették az éjszakai szerkesztőt, hogy egy általuk meg­fogalmazott, súlyosan becsületsértő nyilatkozatot közöljön le. Másnap je­lentést tett a lap a történtekről a miniszterelnöknek s egyben hala­déktalanul megindította a bűnvádi eljárást a támadók ellen. A nyomo­zást az ügyben a miskolci rendőr­ség folytatta le, amely a nyomozati jegyzőkönyveket a királyi ügyészség­hez terjesztette föl. Az ügyészség azonban nem talált ebben a példát­lanul átlő éjszakai támadásban olyan büncseleYményt, amely hivatalos uton volna üldözendő, a támadók ellen vádat nem emelt, hanem csupán tettleges becsületsértés vétségét lát­ván fönnforogni, a büntető járásbíró­sághoz tette az iratokat. Nyolc hónap elmultával a járásbíróság kitűzte a tárgyalást s abban a hitben volt a miskolci szerkesztőség, hogy a füg­getlen biróság előtt kinálkozó alka­lommal elmondhatja véleményét és mindazokat a tényeket, amelyek ezzel a támadással kapcsolatosak. A tár­gyalást azonban nem lehetett meg­tartani azért, mert a vádlottak, akik­ről a rendőrség azt jelentette, hogy Miskolcon nincsen bejelentett lakásuk, nem voltak beidézhetők. A járásbíró­ság ez ügyben uj tárgyalást fog kitűzni. — A város legforgalmaaebb pontja. Néhány éviized előtt egy nevezetes fogadás döntötte el, hogy melyik a város legforgalmasabb pontja Akik visszaemlékeznek a régi jó időkre, bizonyára nem felej­tették még el, hogy annak a neve­zetes fogadásnak eldöntése végett bizottságok álltak föl a forgalmasabb utcasarkokon és végigszámlálták az arrahaladó embereket és^ kocsikat, Az utcasarkok eme forgalmi verse­nyében akkor a Kárász-utca és Szé­chenyi-tér sarka győzött^ ahol ma az Aigner-féle föszerűzlet > van. Az­óta áthelyeződött a forgalmi gócpont a Tisza Lajos-körut és Mikszáth Kálmán-utca sarkáre, amely a rég: időkben tudvalevőleg egyike volt a leekihaltabb városrészeknek. Ma ez a sarok Öt piacot köt össze és igy különösen a hetipiacos napokon o'van nagy itt a torlódás, hogy a járó-kelők leszorulnak a járdákról. A bérkocsikban ki kell tajgeu­~ \ „l í.rifát. Szeged város tanácsa .•»."! toöVvszázalékkal fölemelte tudvalevőleg ötven * előterjesztett a bérkocslíanfát, mgve já|U',t Az emeléshez a " érkezett le az erről szóló végzés "a * rendeletet államrendőrséghez. A «ndő^ ^ adott ki, hogy az u| oerwn bérkocsiban ki kell függeszti" Hajsza egy trónörökös után ­aki nem is trónörökös. Egy elkeresztelt bajor herceg körsétája Szegeden* Csütörtökön délben szenzációt kö­zölt egy helyi lap. Azl irta, hogy Rupprecht bajor trónörökös átutazott Szegeden, megjelent a városházán, fölment a toronyba és sétakocsizást tett a városban. Rögtön utfna néz­tünk a dolognak. A városházára mentünk, ahol dr. Pdvő Ferenc vá­rosi jegyző a következőket mesélte el: — Fél kilenc tájban belépett az ajtómon Homola Rezső Máv. fő­fölűgyelő, állomásfőnök ur és kérte, hogy nyissam föl a közgyűlési ter­met, mert bajor vendégek szeretnék megtekinteni. Kimentem és egy ala­csonyabb őszes szakállú urat és egy magasabb termetű urat láttam. Azt hittem, hogy közönséges polgári vendégek jöttek s kezemet nyújtot­tam a szakállas ur felé, aki zavaro­dottan nézett rám. A különös hely­zet kulcsát az állomásfőnök találta meg, aki hirtelen a magasabb ter­metű úrra mutatott, mondván: — őfensége ... — Mélyen meghajtottam magam és bemutatkoztam neki és kísérőjé­nek, egy bajor őrnagynak. Megmu­tattam a közgyűlési termet. Meg­mondtam nekik, hogy a forradalom alatt ez volt a parlament. Mindjárt nagyobb érdeklődéssel nézték, külö­nösen a király és királyné képét, de látták azt a vizes foltot is a menye­zeten, amely a mérnöki hivatal di­csőségére válik. — Közben kisurrantam és be­küldtem magam helyett Szcndrey tanácsnok urat, aki tovább kalauzolta őket a toronyba. — Nagyon közvetlen modorban beszélgettek és láttam, hogy később csatlakozott hozzájuk Balogh tanács­nok ur is. Mikor elmentek, bucsu­záskép a kezükkel integettek felém. Balogh Károly tanácsnok a kö­vetkezőket mondta: — Nem Rupprecht trónörökös volt ez. Homola odahívott és bemu­tatott. Pardon, szóltam hozzá — ich habe es nichí gewusst, dass Euere Hoheit der Kronprinz ... — Nicht der Kronprinz, nur sein Brúder — felelte. — Azt hiszem György herceg volt (vöröses képű ember) aki Fri­gyes főherceg leányát vette fele­ségül. A dolog kezdett komplikálódni. Vájjon most már ki volt az a ma­gasrangu idegen, aki megtisztelte a a városháza tornyát? Már-már föl­adtuk a hajsza eredményességébe vetett hitünket, amikor az egyik fő­városi lapban a következő hirt ol­vastuk : — A bajor király fia Budapes­ten. Franz bajor herceg, aki apjának, a megboldogult La<os királynak sár­vári uradalmát örökölte, ma Buda­pestre érkezett. A Vadászkürt-szálló­ban szállt meg és holnap tovább­utazik Sárvárra. A budapest—sárvári vonal ugyan nem érinti Szegedet, mégis könnyű volt megállapítani, hogy a szegedi látogató azonos Franz bajor herceg­gel. Ezekután fölkerestük Homola Rezső állomásfönököt, hogy bővebb részieleket tudjunk meg a herceg szegedi látogatásának történetéről. — A herceg tényleg nem Rupp­recht trónörökös volt — mondotta az állomásfőnök, hanem annak az öccse, aki vasárnap Mezőhegyesre utazott és ott megtekintette az ál­lami méntelepet. Ma reggel jött vissza. Tudtam, hogy jön és én vártam a vonatnál. A vasúti ven­déglőben megreggelizett kísérőjével és aztán megkért, hogy mutassam meg neki a várost. Villamoson men­tünk be, mint közönséges polgár­emberek, söt még a jegyemet is meg akarta váltani őfensége. A vá­rosházán a toronyba mentünk, ahol megnézte a környéket, Szöreget, Deszket és csodálkozott, hogy mifyen közel van a határ. Aztán lementünk a piacra, mert őfensége különösen a gazdasági problémák iránt tanúsí­tott fokozott érdeklődést. Megnézte a paprikaárusokat, a papucsosokat, majd a város kocsiján a Tiszapar­tot tekintette meg. — Politikáról nem beszélt? — Nem, egy árva szót sem be­szélt a politikáról. A város rend­kívül tetszett neki, többször hang­súlyozta, hogy kitűnően érezte ma­gát. Féltízkor utazott el a gyors­vonattal Budapestre. Egy órát tartózkodott tehát Sze­geden Francz bajor herceg, akiből ezalatt az egy óra alatt Rupprechtet és bajor trónörököst faragtak az el­més és tulbuzgó riporterek. T A Caongrádmegyei Molnár­.zftveJ" megb'táb2 malomtuíajdóno® * Gergely ügyvéd Budape*.. ' h hÍu4?A,ar/nyo8Ítási e,iárá8 vegiv haj ásáról tesznek jelentést a köz élelmezési miniszternek. B*k?te,ne* 'á'ealtenek a MUej«dek A szegedi sütőipari seeéd­,ulTap es,e gyűlést tartónak •£el£nJ!lhataioz,ák' h°8V budapesti min­tára közüzemet létesitenlk részvénytársa­sági alapon A részletes terv kidolgozására öttagub.zottságot küldöttek ki s a bizott­ítíttSÜB dÖn,Cnek ^^ DRÓTOSTÓT és CHAPLIN a Belvárosi Moziban. GYŐZŐDJÉK MEG ROLA,j brilliánsért, aranyért, ezüstért, arany és ezüst pénzekért a legtöbbet fizet DEUTSCH IMRE Széchenyi-tér 9. sz. m iMAMMMMWMMMMIMMMMWMIMIMIM^ Korzó Mozi-ház. - Antilop ea MWffffiSZ •égek, szandálok . Wf£bKXz-u kaphatók: Zeisler cipöraMár, — Gyermek trlco- és sokni­különlegi sségek. divat fátyolharisnyák minden szinben Lampel és Hegyinél, Püspök-téri áruház. 3os — Halál a vérátömlesztés után. Pásztori Móric, a „Corvin-filmgyár" főrendezője réhány héttel ezelőtt akut torokgyuladásból kifolyólag sú­lyos fertőzést kapott, ugy, hogy a Szent János-szanatóriumba szállítot­ták, ahol állapota egyre rosszab­bodott. A súlyos beledet Man.iinger ptofesszor kezelte, aki n'.hány nap elölt me^állapitottj, hogy Pásztori fehétvérüség'jen, leukémiában szen­ved. Minden tlképzeihctőt megtettek megmentéséért, de eredménytelenül és tegnap az utolsó kísérlethez, a vérátömleszté.hez folyar.oc'tak. Két önfeláldozó barátja vállalkozott arra, hogy fél-fél liter vérüket átömlesz­bzék a beteg testébe. Azonban a vérátömlesztés se.n segített. Utána négy órával Pásztori Móric meg­halt. — Tennlelabdák Komlóéinál. — Május 13-án, szombaton dél­után 6 órakor lesz a Tiszában Fehér Qizella zongoraművésznő növendé­keinek hangversenye. A kiváló ké­szül.ségü növendékek előadásán kivül a hangverseny érdekessége lesz a távozó Fehér Gizella helyet­tese, Corbelár Kamilla zongora­művésznő és okleveles zongoratanár­nő föllépte, ami a bemutatkozása is lesz. Jegyek 20—100 koronáig Bárdnál. KÖZGAZDASÁG Mit exportálnak Szegedről? Szegednek ezidöszerint 121 fajta ipari üzeme van, amelyet 2758 tele­pen folytatnak. Nyolcvan kisebb­nagyobb gyári vállalat és tizenegy termelő szövetkezet van a városban, amelyek a helyi szükségleten felül exportárut is termelnek. Érdekes az a statisztika, amely az exportárukat fölsorolja és amely bizonyítja, hogy a szegedi ipar a helyi igényeken tulfejlőd ött és idegen piacokra szorul. { Az élelmiszeriparban többtermelés i észlelhető az alábbi cikkekben: pap­1 rika, liszt, hentesárt, köles, sajt, j tarhonya, tészta, gyümölcskonzerv, ' cukrászkülönlegesség és cukorka. A textilszakmában: kenderköfél, zsineg, háló, zsák, ponyva, gyapjú, szövött­kötöttáru, konfekciós áru, művirág, koszorú. A vas- és fémiparban: épC'etvasak, takaréktűzhely, bútor­zárak és vezeték, tűzmentes pénz­szekrények, a hires szegedi rézvasa­lók, vasöntvények, ékszerek, zseb­kések, bádogáruk és sodronyfona­tok. A faiparban: mübutorok, fürész­áruk, kocsik, talicskák, kefeáruk, kaptafák, játékszerek, fapapucsok, kosarak, seprőáruk. A boriparban: nyers és cserzett bőrök, cipő és pa­pucs, bőrönd és lószerszám. A vegyi és kerámiai iparban: tégla, tetőcserép, cementáru, fazekasedény) kozmetikai áru, szappan, gyufa, enyv és fogtechnikai cikkek. A papir és nyomdaiparban: nyomtatvány, szi­varkahüvely, papírzacskó, dobozáru és papir szemfedő. Ez a rengeteg exportcikk pénz­értékben fölbecsülve több száz millió koronára rug, ami természetesen a város pénzügyi helyzetére előnyös és nem köszönhető másnak, mint a szorgos iparos kezek fáradhatatlan munkájának. rölemelték a denaturált azeaz éa aa ecetaaeax árát A szeszkartel beje­lentette, hogy a kormány hozzájárulásával a szesz alapárát fölemelte. Az áremelés a denaturálás céljára szolgáló szeszre vo­natkozik, amelynek literje az eddigi 40 korona helyett 50 korondra drágult. Vo­natkozik továbbá az ecetgyártásiioz szük­séges szeszre, amelynek az ára eddig 50 korona volt és most 70 koronára emelték A szeszfőzők arra kérték a kor­mányt, hogy a fogyasztási szesz árát is emelje, azonban a pénzügyminisztérium ezt bizonyos föltételekhez kötötte és egy­előre abban történt megállapodás, hogy a fogyasztási szesz ára május 14-éig vál­tozatlan marad és addig a minisztérium tovább tárgyal a gyárosokkal. Ócska rezei, ólmot, bármilyen réz- vagy horganyhulladékot leg­magasabb napi árban veszek KOIIN zománcedényüzlet Tisza I.ajos-körut 35. Te­lefon 15-35. (Mihályi ftiszerüzlet mellett.) M

Next

/
Oldalképek
Tartalom