Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-28 / 122. szám

Vasárnap. 111. évi., 122. sz. % ELŐFIZETÉSI ARAK ívre 1200 kor. évre 600 » Negyedévre 300 kor. Egy hóra 100 Megjelenik naponkint reggel. S/l RKPS/TÓöÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kfilcw-y utca 6. V Telefon 13-33. VÁLASZTÓPOLGÁROK! A szavazás kezdődik május 28-án, vasárnap reggel j A szavazás föltétlenül kötelező. Elmulasztását pénz8 órakor és tart este 8 óráig, amikor a szavazást meg ! birsággal, illetve a választó jövedelmi adója 10 százakell szakítani. (68. §.) A folytatólagos szavazást május 29-én, hétfőn reggel 8 órakor kell megkezdeni és a záróra leteltéig megszakiiás nélkül kell folytatni. Az a választó, akit testi fogyatkozása gátol abban, hogy annak a jelöltnek a nevét, akire szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezüleg helyezhesse a borítékba és azt az elnöknek átadhassa, kisérő segítségével élhet. (74. §.) lékának megfelelő birsággal bünteti a választási rendelet. (97. §.) Az ajánlási ivek aláírói leszavazottaknak nem tekintetnek, ennélfogva azok is kötelesek szavazni, akik az ajánlási ivet aláírták. A szavazásnál a szavazói igazolvány fölmutatása nem kötelező. Az is szavazni köteles, akinek nincs szavazói igazolványa, ha máskülönben a választói névjegyzékbe föl van véve. Utolsó órában. Mire ezek a sorok olvasóink túlnyomó részének a kezébe kerülnek, már n egkezdödölt a választás. Szegednek két kerületében az urnák elé járul a polgárság, hogy azt a politikai jogát gyakorolja, mely közvetlenül ad módot, hopy az állam életét irányitó módon befolyásolja. Az agitáció, mely heteken át magasra korbácsolta fel a szenvedélyeket és néha e nyugodt város méltóságához nem illő formában is jelentkezett, véget ért. Most azokon van a sor, akiket a pártok megnyerni igyekeztek jelölijtik számára, hogy döntsenek a nagy kérdésben, hogy kik legyenek Szeged első és második kerületének képviselői. Meggyőzésről, kapacitálásról a választásnak ebben a stádiumában, melyet méltán utolsó órának nevezhetünk, már alig lehet szó. A meggyőződések már kialakultak és ami eltolódás a szavazók eleve megfogamzott álláspontjában történik, már aligha befolyásolhatja az eredményt lényegesen. Épen azért, ebben az utolsó órában szeretnénk olyan hangon irni, hogy az Írásunkat pártállásra való tekintet nélkül mindenki ugy olvashassa el, hogy ne egy párilapnak a felfogását, hanem egy elvi szempontok szerint kiküzdendő politikai harcnak magasabb szempontok szerint való megítélését találja benne. A titkos választásnak nagy erkölcsi értéke abban nyilatkozik meg, hogy politikai meggyőződését mindenki szabadon, befolyásc .ól és megfélemlítéstől menten gyakorolhatja. Sajnos, ebben az erkölcsi értékben az ország nagy részének polgársága nem részesedhetik, noha a legnyomósabb ok, amely Tisza Istvánt sorompóba áilitotia a titkos választás ellen, a nemzetiségektől való félelem, a csonka országban megszűnt. Hogy a kerületek nagyobb részét elütoiték a titkos szavalástól, abban nem az ellenzék a hibás. Ezúttal ' azonban nem a rekrimináció a célunk. hanem az, hogy rámutassunk, miszerint a titkos választással vele jár az indulatok lefokozása és a szen- i vedélyeknek egy nyugodt közjogi j aktuf medrébe való terelése. Ezt az j indulat nólküli és szenvedélytől men- ; tes atmoszférát akarjuk biztosítani Szeged számára. A föladatunk e tekintetben könynyü. A választások történetében a tapasztalat azt mutatja, hogy az ellenzéki pártok szoktak dolgozni a hatalom ellen az izgatásnak az eszközeivel. Ezúttal nem igy történt. Az ellenzéki pártok voltak azok, amelyek szüntelenül a nyugalmat hangoztatták és a programjukban foglalt demokratikus elveknek az erejében bizva, csak elvi szempontokat vittek a választási küzdelembe. Nem ők voltak azok, akikről gróf Apponyi Albert állapította meg a soproni választókhoz intézett nyilt levelében, hogy a rendszer, amelynek fentartása érdekében dolgoznak, nem egyéb, mint forradalmi alapra fektetett reakció és önkényuralom. Mi most is csak nyugodtságot és önfegyelmet hirdetünk. Bele akarjuk vésni Szeged minden választójának a lelkébe, hogy a választás a polgárnak a legfontosabb alkotmányos joga, amelynek gyakorlása ahhoz az elöföltetelhez van kötve, hogy érett megfontolással éljen vele. .Mielőtt a szavazólapját bárki is bedobná az urnába, valóságos lelkiismereti vizsgálatot végezzen önmagában és azután határozzon. Tekintsen végig ennek a szerencsétlen országnak két esztendei történetén, képzelje el, hogy kik és hogyan intézték a sorsát, milyen eredményeket tudtak fölmutatni. Aki meg van elégedve, szavazzon a kormány jelöltjére, aki nem, cselekedjék a lelkiismerete szerint. Ebben a lelki seregszemlében külső szempontok senkit se befolyásoljanak. Ne befolyásolja senkinek az Ítéletét az, ha véletlenül és tudtán kivül a neve odakerült bizonyos plakátok alá, amelyek nem fedik az ő elveit. Ne befolyásolja senkinek az ítéletét az olyan híresztelés, hogy mindenkiről tudni fogják, hogy kire szavazott. Ezek a választást megelőző küzdelemnek az alacsonyrendü kortesfogasai közé tartoznak, amelyek megesnek, megtörténnek, azért hogy elfelejtsék őket. Viszont, aki magát a választói jogot gyakorolja, annak kötelessége, hogy ténykedésével, a melyért csak saját lelkiismeretének tartozik felelősséggel, rácáfoljon azokra, akik ilyen trükkökkel akarnak boldogulni. ban minden választópolgár utravalónak viheti magával. Hazája és önmaga érdekében cselekszik, ha szerintük jár el. A választás pedig folyjék le higgadtan és méltányosan, az igazi jogrendnek a jegyében. Az utolsó órában, amiker a meggyőzésnek az eszközei már a pihentetés arzenáljába kerülnek, fölösleges volna ennél többet mondanunk. Hoszszu fejtegetések már idejüket multák, a nevek ismeretesek, a felvonulás megtörtént. Ezeket a sorokat azonJulius elsejétől csökkentik a köztisztviselők létszámát. Végkielégitik és nyugdíjazzák a fölös számú tanítókat. Budapesti tudósítónk telefonjelentése : A pénzügyminisztérium közölte az illetékes minisztériumokkal az elbocsátások, illetve nyugdíjazások lefolytatásának elvi szempontjait. Az elbocsátás részint nyugdíjazással, részint végkielégítéssel való elbocsátás lesz. A nyugdíjazások lényegeden nagyobb fizetést jelentenek a nyugdíjasoknak, mint azoknak, akik rendes körülmények közt nyerték nyugdijuk megáll apitár át. A köztisztviselőket a következők alapján fogják elbocsátani: 1. A tanítóknál, akik szolgálati évüket negyven évvel, tanároknál harminc évvel betöltötték; 2. akiknek kora nagyon magas; 3. akik fegyelmi eljárás alatt állottak és pedig főképen azokat, akik hanyagságuk miatt állanak fegyelmi eljárás alatt, akik a proletárdiktatúra alatt erősen exponálták magukat. Itt azonban megtartják azokat a tanerőket, akik jobb pedagógusok, ha viselkedésük a kommunizmus alatt magán viselte a megtévesztés jellegét; 4. akiknek egzisztenciája, valamint helyzetük biztositva van. Idetartóz- í nak elsősorban a férjes tanítónők. A végkielégítések a következőképen történnek: 1. Azok, akik három évnél kevesebb idő óla tanítanak, végkielégítés fejében megkapják törzsfizetésűknek, drágasági segélyüknek félévi összegét. 2. Azok, akiknek szolgálati ideje 3—6 év között van, megkapják ugyanazon illetmények egy évi öszszegét. 3. Ha a szolgálati idő 6—10 év között van, a végkielégítés megfelel azon illetmények kettő évi összegének. 4. Ha a szolgálali idő 10—15 év között van (ez természeteden azon nyugdijazandókia vonatkozik, akik nyugdijmegállapitás helyeit végkielégítést kérnek) végkielégítés fejében három évi teljes fizetésüket kapják. Ha pedig 15—20 év óta állanak az állam szolgálatában, a végkielégítés összege az összes élvezett il'etmények négy évi összegének felel meg. Végül, ha 20 évnél hosszabb idö óta tanít a nyugdíjazandó tanító, ez esetben öt évi összes illetményeit kapja végkielégítés fejében. Ezek a nyugdíjazások és végkielégítéssel való elbocsátások csak az állami tanítókra vonatkoznak. Egyelőre a községi és felekezeti tanítókra nem vonatkoznak. — A főváros bárom milliót irányzott elő Petőfi költeményeinek olcsó kiadására. Budapestről jelentik: Buzáth János alpolgármesler elnökiésével a Petőfi-Centennárium ügyében ma délelőtt ülést tartottak a városházán. Megjelent többek között Ferenczy Zoltán, Vojnovich Géza a Petőfi-Társaság nevében, Kremmer Dezső, a fővárosi könyvtár igazgatója és dr. Horváth Kálmán miniszteri tanácsos, a kultuszminiszter megbízásából. A bizottság a Petőfi-Centennárium alkalmával kiadandó olcsó Petőfi-kiadás ügyét tárgyalta. Elhatározták, hogy az olcsó kiadást a Fővárosi nyomdában állítják elő, erre a célra hárommillió koronát irányoz elő a főváros. Az állam részéről Horváth miniszteri tanácsos megígérte a legmesszebbmenő támogatást.