Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-05 / 102. szám

SZEQBD Köztisztviselők nem vállalatnak funkciót politikai pártoknál. Nagy a felháborodás a Teleki-párt intézöeéfénefc névsora miatt. — Ki Ml kézbesíteni a választói igazolványokat. Egyik helyi lap tegnap közölte a Teleki-párt intézőségének névsorát és abból kitűnt, hogy a párt elnöki tanácsa csaknem kizárólag, az igazgatótanács és a titkárság pedig jórészben köztisztviselőkből áll. Ez a fölfedezés érthető föltűnést és nem csekély megütközést keltett a választópolgárok körében, mert köztudomásu, hogy az 1922. évi 2200. M. E. számú választójogi rendelet 91. szakaszában megtiltja, hogy állami és községi hivatalnokok poütlkii pártoknál bármiféle megbízást elvállaljanak. De tiltja ezt a kúriai bíráskodásról szóló 1899 : XV. t.-c. 154. szakasza, úgyszintén az 1918. évi Wekerle-féle választójogi törvény 92. szakasza is, érthetetlen tehát, hogy Szeged városa köztisztviselőinek egy számra és tekintélyre nézve egyaránt jelentós része ily könnyen tulteszi magát a törvényeken és a kormány rendeletén. A magunk részéről kíváncsian várjuk, vájjon azok a köztisztviselők, akiknek nevét ott találtuk a Telekipárt intézóségének névsorában, szó nélkül hagyják-e majd ezt a rájuk nézve törvénybe űtközö és igy meg nem engedett megválasztásukat. Mert ha Németh István korcsmáros kötelességének tartotta tegnap a lapokban kinyilvánítani, hogy ö nem Bárczy-párti és igy a korcsmája nem hogy választói igazolvány nélkül is leszavazhat mindenki, aki a névjegyzékbe föl van yéve, de ha a gyakorlatban ez nem így lenne, ugv az a mulasztás, hogy a választói igazolványokat a rendelet katározott utasítása ellenére ki nem kézbesítették, az egész választás megsemmisítését vonhatná igen könnyen maga után. 1 1 1 r-iynrrm UIIÜLIILUH. Lloyd George az oroszokkal való egyezséget követel. Az oroazoknak küldött memorandum. — Csicserin elfogadhatatlannak oiondja. GÉNUA, május 4. Az oroszoknak áladott mamorandumot egész terjedelmében közzétették. A hiteles szöis lehet hivatalos helyisége a Bárczypártnak, ugy az itt aposztrofált köztisztviselőkre még fokozottabb, mértékben hárul az a kötelesség, hogy a közvéleményt megnyugtassák afelől, hogy ők hűséges betarlói a törvénynek és kormányrendeleteknek, igy tehát politikai funkciót semmiféle pártnál nem vállalhatnak és természetesen a Teleki-párt intéző- j ségében sem foglalhatnak helyet. Ismételjük, egy pillanatig sem kétkedünk benne, hogy ez a kijelentés haladéktalanul meg tog történni a legnagyobb nyilvánosság előtt és bizonyára nem kerülhet sor majd annak a nyugtalanságszülte elhatározásnak a megvalósítására, hogy az ellenzéki választópolgárság megfelelő helyen reparációt követeljen ezzel a törvénytelenséggel szemben. Úgyis elég oka van a polgárságnak a nyugtalanságra és aggodalomra választójogának zavartalan gyakorlása tekintetében. Nem akarunk itt most újból arra rámutatni, hogy milyen nagy a választói névjegyzékből jogtalanul kihagyottak s>záma és milyen rövid voit a fölsrólamlások számára kitűzött háromnapos határidő. E;en a visszásságon ma már segíteni nem lehet. De aggodalommal fogadjuk a közpomi választmánynak azt a tegnapi határozatát, hogy a szavazólapoka: nem kézbesitik ki a választópolgároknak. A választójogi rendelet világosan előírja, hogy a köztörvényhatóság feje minden egyes választópolgárt értesíteni tartozik arról, hogy a választói névjegyzékbe föl van véve. Ezt a rendelkezést nom tartiák be i.alunk, amikor o!y?n határozaiot ho/tak, ho^y szavazó-igazolványát cóak az kapja meg, aki személyesen eunegy érte. Erre igen sok választópolgárnak nem lesz ideje, ebből kifolyólag pedig senkit jogsérelem nem érhet. Elismerjük, törtenlek is tegnap megnyugtató kijelentést k oly értelemben, veg szerint a szövetségesek memoranduma tizenhárom cikkelyből áll és az első cikkely után, amely leszögezi, hogy a szovjetkormány a cannesi határozatoknak megfelelően más államok belső ügyeibe nem avatkozik, a saját területén a más államok ellen irányuló forradalmi propaganda kísérleteket elfojtja. KisAzsiáb3n a béke helyreállítását előmozdítja és szigorú semlegességet ígér valamennyi hadviselő féllel szemben, a második, harmadik, negyedik és ötödik cikkely foglalkozik a háborús adósságokkal. Ebben a négy cikkelyben arról van szó, hogy a szovjetkormány elismeri a háborús nyilvános adósságokat és kötelezettségeket, de a hitelező hatalmak nem követelik az adósságok és azok kamatainak azonnal való megfizetését. Az ötödik cikkely szerint a szovjetkormány elismeri az orosz hatóságok és nyilvános vállalatok pénzügyi kötelezettségeit is idegen országokkal szemben. Az adósságok visszafizetésének módozatairól szól a hatodik cikkely, a törlesztés, a kamatfizetés technikájáról. A memorandum hetedik cikkelye Oroszország újraépítésének érdekében foglalkozik azzd, hogy a szovjetkormány milyen határozatokat fogad el a magántulajdon dolgában. Itt van megállapítva, hogy minden idegen állambeli alattvalónak vagy vissza kell adni természetben lefoglalt oroszországi tulajdonát, vagy megfelelő ellenszolgáltatást kell nyújtani. A nyolcadik cikkeiy a külföldiek jogainak érvényesítését igyekszik biztosítani az orosz magánszemélyekkel szemben, a kilencedik megállapítja, hogy a kárialanitások öszszeget uj orosz őt.-zázalékos bonokkal fedezik; a tizedik a minden országban külön összeállítandó vegyes döntőbíróságokról szól, a tizenegyedik a külföldiek személyének, tulajdonának es munkájának védelméről olyan módon, hogy az oroszországi igazságszolgáltatást a londoni szakértői vélemény szerint kelt megszervezni. Végül a tizenkettedik cikKdy szerint külön intézkedéseket fognak hozni az orosz állampolgárok és külföldiek közM; a haboru előtt kötött szerződésekről, valamint az elévüiéa és a vesztegzár alá helyezés elveiről, az u.olsó, a tizenharmadik cikkely szerint a szovjetkormány kötelezettséget vállal, hogy visszaszolgáltatja a román kormánynak mindazokat az értékeket, amelyeket a kormány Moszkvában helyezeit leiéibe. Csicserin kifogásai. Csicserin, a szovjetdelegáció vezetője személyes véleményét elmondta egy hírlapírónak az oroszokhoz intézett memorandumról. E szerint az orosz delegáció a memorandum 13. fejezetének legnagyobb része ellen kifogást fog emelni. Oroszország nem akar lemondani Besszarábiáról, "gy. hogy még azokat az értékeket is kiszolgáltassa Romániának, amelyeket az a háború idején megőrzés végett Oroszországban elhelyezett. Nem hajlandó belemenni az orosz delegáció abba s;m, hogy Oroszország a saját területén is üldözze azokat az idegen alattvalókat, akik hazájuk ellen agitálnak. A legfontosabb a memorandum 7. szakasza, amely a magánvagyonról szól. Ez a rendelkezés a jövőre nézve nem támasztana nehézségeket, de a múltra nézve Csicserin szerint nem ismerheti el a szovjetkormány. Az orosz delegációnak egyébként nem szabták meg, hogy n.ikorra válaszoljon, de ha Csicserin nem adna hamarosan kielégítő választ, akkor Schanzer- szombatra fogja megszabni a határidőt. Lloyd George az oroszokkal való megegyezést sürgeti. Minthogy a franciák nem akarták magukra válhlni a világ előtt az i ódiumot, a belgákkal tagadtatták meg az orosz delegációhoz intézett memorandum aláírását. A belga küldöttség vezetőjének ezirányu fölszóialása után történt, hogy Lloyd George, aki eudig inkábo szemlélője, mintsem résztvevője volt az emlékirat fölött folytatott tárgyalásnak, szót emelt es határozottsággal kijelentette, hogy az orosz kérdésben, a szakéitöbizottsdg gondosan elkészített javaslata alapján, megegyezésre kell jutni, mert ez előfeltétele a konferencia sikerének. Ha pedig a konferencia sikertelenül végződnék, ez föltétlenül maga után vonja a szakítást a jelenlegi ántánt körében s ezzel együtt az európai államok uj csopoítosuiásának veszedelmét. Az énekeJtíen résztvevőkre mély hatással volt Lloyd George e.nelt hangon el.nondott szavai is s ebben az izgatott Iianguhtbiti rekesztette öe Facta el.iök az üiést. Szeged, 1922 május 5. Megreformálja a pénzügyminiszter a jelenlegi adózási rendszert. Csak egyféle adó lesz, de abból elóg Jut majd mindenkinek. Az államháztartás milliókra menő deficitjének ellensúlyozására és fokozatos kiküszöbölésére, valamint az országra háruló súlyos kiadások fedezése végett a kormány ujabb és ujabb bevételforrások megteremtésére kényszerül. A tisztviselőket a jövőben is természetbeni segéllyel és rendkívüli segélyekkei kell ellátni. Azonkívül, értesülésünk szerint, a kormánynak az a szándéka, hogy a fönnálló állami intézményeket, mint például a postát, a távirdát, különösen pedig a vasutat tökéletesiti és kibővíti, ami szintén óriási beruházásokat igényel. Ezek a különböző és igen jelentős összegű kiadások arra indították a pénzügyminisztert, hogy az ország bevételedre nagy kihalással levő adózási rendszert megreformálja. Erre vonatkozólag ma a következőket mondotta egy adóhivatali főtisztviselő : — Az adózási rendszer reformjáról eddig még biztos értesüléseink nincsenek, csak annyit tudunk, hogy a pénzügyminisztériumban tanulmányok, tervezgetések, sőt már előkészületek is történnek ebben az irányban. Tudomásunk szerint a jelenleg fönnálló adórendszer megváltoztatása abból állana, hogy eltörölnék a rendkívül sokféle adót. Ez azonban korántsem jelentené az adózók tehermentesítését, sőt ellenkezőleg. Ezek szerint az adófizetők nem fizetnének olyan sokféle adót, mint ma, hanem csak egyfélét, amelyből a befolyó adóknak azonban meg kell haladniok a mai adók összegét. Az uj adórendszernek nagy előnye volna, hogy kezelése sokkal áttekinthetőbb, könnyebb volna és vitás esetekben könnyebben volna magyarázható. Azt, hogy milyen mértékben és hogyan történik meg az adórendszer reformja, ma míg nem tudjuk. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Péntektől vasárnapig: Az amerikai filinjyártáa gyönjyet MIKOR A RÓZSA BESZÉL. Amerikai társadalmi dráma 5 felv.-ban. Főszereplő: /VCICC GflKE. Azonkivül: HA-BA-FI a fenevadak között. Érdekfeszítő d. sungeldráma a sötét Afrikában 5 felvonásban. Főszereplő: KARC £>E VOQT. Előadások hétköznapokon fél 5, tél 7 és 9, vasárnap 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. Hétfőn és kedden Pásztor Árpád Amerikában készült híres darabja: OCENT. Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: mNNT WftRD. Azonkivül: Dráma a Szaharából 5 felvonásban. \lt<x\ri» K1 * ,ort aranyát eladniVl&yC Í-Jw.a legtöbbet kap érte •HLKt* ékszereit javítani, TlvJLt**X U^f átalakítani, a legol3f,i csóbban az Ékszeriparba JísSSS tulajdonos: Weissberger László.