Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-26 / 120. szám

Ara 4 korona. Péntek, III évf., 120. sz. V ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ívre 1200 kor. I Negyedévre 300 kor ívre 600 » | Egy hóra 100 » JK finish. A ragy fulam a finishhez közele­dik. A magyar nemzetre ráoktrojált választási rendelet alapján eljutunk ahhoz a naphoz, amely több hóna­pos agitáció után lezárj i az izgal­makat és lecsillapítja az egymásra uszított tömegek szörnyű lázát Hogy milyen ez a választási rendelet, mi­lyen volt az agitáció s milyenek voltak a lehetőségek a nemzet aka­ratának szah.-d nyilvánítására, azt mindenki tudja, viseli érzi. Ma már közönnyel megyünk keresztül min­den uszításon, rágalmon, terroron. Ma már nem feszegetjük a választási atrocitásokat, ma már nem lenne in­dokolt, ha minden felénk hajitott követ fö'ppnaszolnánk a nyilvános­ságnak. Ma már megkeményedett szívvel és izmokkal állunk a gátak előtt, amelyek még két nap és két éjszaka előterében tornyosulnak, mert ha eddig álitunk sziklafalként igaz­ságunk tudatában, akkor ezt a két napot még fokozottabb . türelemmel és biztonsággal küzdjük végig. Most, amikor utolsó lendületet vesz a vá­lasztási küzdelem, most amikor az urnák elé kell vonulni a polgárság­nak, talán egyetlen egy ember sincs ebben a váro?ban, aki még egyszer és utoljára számot ne vetne a maga álláspontjával, mielőtt odarajzolná a keresztet a szavazólapra. Az utolsó" meegondolás pillanatá­ban pedig a legfontosabb az, hogy mir.denki függetlenül, jobb és bal­oldali befolyástól, vagy erőszaktól mentesen tiszta meggyőződését rög­zítse a szavazólapra. És tévednek azok, i kik azt hiszik, hogy ezt a pillanatot minden kormánypárti fenye­getésen, vagy megfélemlítésen ke­resztül nem lehet elérni. A titkos szavazás olyan lehetőséget biztosit az elvi meggyőződés érvényesítésére, hogy azt semmiféle eiö/etes agitáció, igéret, fizetség, vagy ijesztgetés sem tudja megakadályozni. És ebben a lehetőségben rej ik ma az ellenzék ereje a titkos választások kerületei­ben a kormánypárttal szemben. Mert amig ai ellenzéknek nincs semmi­féle erőhatalom a kezében arra, hogy a szavazókat befolyásolni tudja, addig a kormánypárt az egyéni ér­dekkapcsolatok kihasználásával oda igytkszik igazítani a szavazó írón henyét, ahova neki kedvesebb. Sze­geden kétféle eszközzel dolgoznak a kormányt támogató pártok. Egyfelől a tisztviselik függő helyzetét aknáz­zák ki erőszakosan a maguk hasz­nára, másfelől felekezeti kérdést csi­nálnak a választásokból. Szerintük a Bárczy-párt az .ébredő zsidóság" pártja és a keresztény valláserkölcs megmentését látják ab­ban, ha Teleki lesz a követ. Mégis, a tíárczy-szaiazók zöme keresztény lesz. Keresztény lesz azon egyszerű oknál fogva, mert a Bárczy-párt nem az .ébredő zsidóságé", hanem a liberalizmusé és a demokráciáé. És az a keresztény magyar választó­polgár, legyen bár köztisztviselő is, aki a demokráciát a maga nagy je­Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÍS KIADÓHIVATAL: Kölcscv-utca t>. V Tctffon 13-33. lentőségében kellőleg ismeri és ér­tékeli, az nem adja másra a szava­zatát, mint Bárczy Istvanra. Mert éppen a szegedi első kerület két jelöltje bizonyítja legjobban, hogy itt nem vallásfelekezetek harcáról van szó, hanem a kiváltságok és a de­mokrácia, a reakció és a haladás küzdelméről. Magyarországnak pedig nélkülözhetetlen életszükséglete a demokrácia és hogy évszázadokon keresztül nem volt demokratikus a belpolitikánk, az nem tulajdonitható másnak, mint a csonka választójog­nak, a nyilvános szavazásnak. Ez volt a régi „liberális" korszaknak és ez a mai „keresztény" kurzusnak az alapvető hibája. A mai kornak azonban nemcsak nálunk, de az egész müveit világon sürgető követelménye a müveit, dolgos demokrácia kiépí­tése, aminek erőszakos visszataitása, hátráltatása katasztrófára v zethetne. Ne feszítsük tehát tovább a hú­lokat. Nem lenne üdvös a nemzetre, ha ferde beállításokkal a liberális jelöltek esetleges győzelmében egy­ben a zsidóság győzelmét látnánk, mi az egész magyarság győzelmét akarjuk látni a liberalizmusban, amely népérdekekre alapított kor­mányzatot teremt. Aki pedig ura az eszének, az a szavazóurna előtt, a meggondolás utolsó pillanatában a fentiek helyességére fog ráészmélni és Bárczy Istvánra adja szavazatát. Meghosszabbították a szavazóigazolványok kiosztását Mindenki vegye át, aki még át nem vette. A szavazóigazolványok kiosztásá nak határideje — mint ismeretes — 25-én lejárt. Előrelátható volt már a kiosztás első napján, hogy a meg­szabott rövid idő nem elegendő arra, hogy mindenki hozzájusson igazolványához, mert a kiosztás rend­szere rendkívül komplikált volt és igy azok, akik tájékozatlanok voltak a torony alatti labirintusban, ha tud­ták is a kerületűk és körzetük szá­mát, nem találták meg a hirdet­ményben megjelölt hivatalokat. Ismételjük, hogy ez a körülmény előrelátható volt-és azok, akik igy rendezték az igazolványok kiosztá­sát, előre is látták. Erre mutat leg alább az a kijelentés, amit Taschler Endre főjegyző, a központi választ­mány előadója tett a kiosztás első napján munkatársunknak. A főjegyző k 'elentette ugyanis, hogy a hirdet­ményben megállapított határidőt nem tartják be, hanem 25 ike után is folytatják a szavazóigazolványok ki­oszlását, természetesen csak akkor, ha sok lesz a ki nem váltott iga­zolvány. A kiosztás utolsó napja elmúlt és bizony az igazolványok jelentékeny része megmaradt, tehát a kiosztást pénteken, esetleg szombaton is foly­tatják. Ezek után ismételten és nyoma­tékosan fölhívjuk a választókat, hogy azok, akik eddig szavazóigazol­ványukat nem vették át, a hir­detményben közölt hivatalokban sürgősen jelentkezzenek, mert csakis a szavazóigazolványok­kal hánthatják el az esetleges aka­dékoskodásokat. A szavazóigazolvá­nyek különben még azt az előnyt is biztosítják, hogy a szavazás idejét megrövidítik, mivel az igazolványon minden szükséges adat megvan és igy a névjegyzék föllapozása nem tart hosszabb ideig. Ismét visszatérünk erre a már le­tárgyalt kérdésre. A dolog ugy áll, hogy merő véletlenségből kezeink közé került a Máv. szegedi üz­letvezetőségének néhány bizalmas körrendelete. Ezek közül a bizalmas körrendeletek közül egy is elegendő arra, hogy a „B" lista kérdése fölött indult vitát a mi javunkra eldöntse. A XL1X. számú, 1921 junius 30-án kiadott üzletvezetöségi körrendelet­ben például ezeket olvassuk: 17766/1921—V. szám. Valamennyi külszolgálati főnökségnek. (Fizetési lajstromok és bérjegyzéAk mikénti szerkesztése.) F. évi julius t-töl a .menekült segélye­sek" fizetési lajstroma és bérjegyzéke megszűnik, lövőben egy mA' és egy .«" jellel ellátandó fizetési lajstrom, illetve bér­jegyzék készdendő. A fizetési lajstromban elszámolt személyzet ugy veendő föl az „A* vagy a ,B* jelzésű fize.ési lajstromba, Igazgatóságunk f. evi 139490 sz rende­lete értelmében az .A* listán vezetett me­nekült alkalmazottak rendszeres szolgálatra beoszthatók, a „B' listán vezetetteknek munkaerejét tartozunk a vasút céljaira igénybe venni. Ezek szerint az .A* listán vezetettekröl javaslat teendő, hogy azok, akik még ez­ideig nincsenek beosztva, hol volnának célirányosan beoszthatók. A „B" listán vezetettekröl szintén javas­lat küldendő be, hogy azok, akik még ez­ideig nincsenek foglalkoztatva, hol volná• nak foglalkoztathatók. Ha valamelyikre nézve az eltávolítás (föl^ondás stb) lehetősége beáll, ugy ezen körülmény osztályunknak azonnal bejelen­tendő. Ha az illetőknek idejében nem mondat­nék föl a szolgálat, a bejelentést elmulasztó közeget anyagilag fogjuk felelőssé tenni ^ stb. Dr. Hirsch s. k. üzletvezető. j Véleményünk szerint ez a három : körrendelet teljesen elegendő ahhoz, . hogy „a kortescélokból félrevezetett ! választók" helyes képet alkothassa­i nak az „A* és „B" listák mumusá­ról. Három bizalmas körrendelet a „B" listákról. „Ha akármelyikre neive az eltávolítás lehetősége beáll.. .• amint az illető a julius havi általunk he­lyesbített és számfej'ett .A" vagy „B" jelű fizetési lajstromban szerepel stb . .. Dr. Hirsch s k. üv. 23111/1921—V. Szeged, 1921 szept. 10. LXX. száma körrendelet. Valamennyi külszolgálati főnökségnek. („B* listára fölvett alkalmazottak fizetéselőlege tárgyában.; Megtelelő miheztartás végett közöljük, hogy az igazgatóság f. é. julius hó 23-án kelt 120991/21. B. I. c. számú rendelete értelmében .0* üstára fölvett alkalmazot­tak a m. kir. pénzügyminisztérium rendel­tcezésére bocsáttatván, illetményeik is a pénzügyi tárcát terhelik. Ennélfogva ré­szükre a vasutintézet fizetési előleget nem folyósíthat stb. Dr. Hirsch s. k. üv 27480/1921 -IV. Szeged, 1921 obt. 14. LXXVIII, Máma körre«dele». Valamennyi külszolgálati főnökségnek. (Az .A" és .B" listán vezetett menekült alkalmazottak foglalkoztatása tárgyában.) A kormányzó beszéde a fóti ünnepségen BUDAPEST, május 25. A fóti ünnepségen Horthy Miklós kor­mányzó a következő Meszedet mondta: Öröm és büszkeség tölt el, hogy átadhatom szép rendeltetésének ezt a telepet, amely otthont kiván nyúj­tani azoknak a családoknak, ame­lyeknek férfiai a legszentebb, a leg­nemesebb áldoz3tot hozták a hazá­nak. Azt ?karom, hogy meghallják szavamat mindenütt e hazában. Minden magyar ember lelkismereté­hez szólok, midőn emlékeztetni kí­vánom őket kötelességeikre a háború áldozataival szemben, az elesett és megrokkant hősökkel szemben. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, mert akár bel-, akár külpolitikailag ered­ményes munkát csak az végezhet, aki az országban megbízható tá­maszra talál. A pártoskodás vitt minket romlásba, ezzel kell fölhagyni, ha az országot talpraállitani, szebb jövő felé vezetni akarjuk. Mint ál­lamfőt, engem a pártpolitikai küz­delmek nem érdekelnek, de.termé­szetszerűleg érdekel, hogy győze­delmesedig a magyar újjászületés. Huszonkét egyhangú jelöléa. BUDAPEST, május 25. Csütörtö­kön délig az egyhangúlag jelölt kép­viselők névsora a következő : Göm­bös Gyula, Czettler Jenő, gróf Ap­ponyi Albert, Nagy Emil, Horánszky Dezső, Temesváry Imre, Kállay Ta­más, Mózer Ernő, Patacsy Dénes, Perlaky György, Muszti István, Barla Szabó József, Mándy Samu, Kószó István, Szili Tamás, Nagy­atádi Szabó István, Kovács Nagy Sándor, Erdőhegyi Lajos Illés Jó­zsef, Mayer János, Hadhdzy Zsig­mond, Gaál Endre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom