Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-25 / 119. szám

SZEOED szusál, a magyar polgárságnak ezt a — sajnos — még mindig nem eléggé fölhab/nált védőbástyáját; bői 100 munkást visz a túlzott pro­paganda ölébe, minden olyan n p, mint az utolsó szegedi vasárnapi hirdeli pedig ma meggyőződésből és t volt, ahol Bárczy és Rassay ?. mun tettekkel bizonyítva, hugy az ország valódi konszolidációja csak ugy áll­hat be, ha megszűnik a kizárólag zsebpolitikát szolgáló és csak e cél­ból kitalált és föntartott antiszemi­tizmus és széles vonalon megtudjuk teremleni a polgárság és munkásság békés együttműködését. kás'ágnik odanyújtották a polgár­ság kezét közas ccyültmiUödésre, ezer és tizezer munkást nytr meg a valóban nemzeti, hazafias gondolko­zásnak. És most már tisztelt Polgártárs, az alá a név alá biggyezd a keresz­tet, amelyet arra érdemesnek tartasz I W. F. Minden internálás elkeseredettség­Szeged minden liberálisan gondol­kodó polgárához. A választási harc, amelyet, egészen egyenlőtlen fegyverekkel, most vivunk a kormánnyal szemben, befejezésé­hez közeledik. A liberális és demokra­tikus közvélemény előtt a választás­nak az elmúlt hónapokban lezajlott, olykor hatalmas arányú eseményei mellett sem törpülhetnek el a vidéki sajtó életében végbement változások. A kormány, különbözö szervei utján, megszerezni igyekezett a vidéki nagy­városok hírlapjait. Itthon sikerült a ,Szeged" kapujánál megtorpanásra kényszeríteni ezt a vásárlási kedvet és most, az első kapavágások ered­ménnyel kecsegtető megtétele után, azzal a felhívással fordulunk Szeged minden liberálisan és demokratikusan gondolkodó polgárához, hogy tartsa legelemibb kötelességének egyetlen sajtóorgánumunk megerősítésének munkájában közreműködni. Vegyünk példát a helyzetét és a tömörülésben rejlő erőt helyesen fel­ismerő szociáldemokrata munkásság­tól. Ne legyen közénk tartozó polgára ennek a városnak, aki a „Szegeá"-re A „Szeged elő nem fizet. Álljon be azonkivül mindenki agitátorunknak és szerezzen a néhány nap alatt, mely l-ig még eltelik, mindenki csak egy-egy elő­fizetőt. Vállvetett munkával könnyedén le­szünk képesek egy soha nem ismert virágzásu sajtóvállalat alapjait lerakni, amivel megadjuk a pénzügyi föltételeit annak, hogy lapunk, a „Szeged", ní­vóban, hírszolgálatban, tartalomban, terjedelemben, kiállításban folyton tökéletesedhessék. Egyetlen fillér áldozatot sem kérünk. Csak az', hogy aki újságot olvas, a „Szeged" et olvassa. Aki vesz, vagy előfizet újságot, a „Szeged"-tt vegye vagy fizesse elő. Aki hírt vagy ese­ményt tud, a „Szeged" del közölje. Akinek hirdetni valója van,a „Szeged"­ben hirdessen. A mi legfőbb erőnk, igazságunk mellett, a tömörülés. Erre hívjuk fel, most egyetlen sajtóorgánumunk érde­kében, Szeged minden liberálisan és demokratikusan gondolkodó polgárát. ' lapkiadóvállalat részvénytársaság Igazgatósága. A közigazgatási birósághoz viszi a város a „nem szorosan vettek" ügyét Előterjesztés készül a szerdai közgyűlésre. — Az állam adósságát is a közigazgatási bírósághoz terjesztik. Sz^ge^J^22_máJusJ5. Bárczy, vagy Teleki? Mivel ez ma kétségtelenül a város legaktuálisabb kérdése, helyénvaló, hogy vele foglalkozzam és r.oha bi­zonyos, hogy a választók túlnyomó része ma már tisztában van vele, hogy kire fog szavazni, az esetleg még tétovázókat elhatározásukban mégis segíteni akarom, hogy az első kerület két jelöltjének személyével és eddigi ténykedésével foglalkozva, ezeket egymással szembeállítsam és megállapítani igyekezzem, hogy ket­tőjük közül melyik a hivatottabb. A nemes születésű grófot meg­illetvén az elsőség, gróf Telekiről megállapítom, hogy legalább egy fe­*</ite/6í/iönállógondolkozásu,ameny­nyiben ó mint gróf Teleki Gé*a fia, (azé a gróf Telekié, aki egész éle­tében előharcosa volt a liberalizmus­nak és egy liberális minisztérium belügyminisztere is volt), nem csuk az apját, hanem az egész Teleki nemzetség ismert liberális hagyomá­nyát megtagadva, a legsötétebb reakció vezetni közé állott. Annak a legsö­tétebb reakciónak a szolgálatába, amelynek még Gömbös Gyula által vezetett miniszterelnöki tábor sem elég reakciós, hanem akit az általa .tudományosan" megállapított feji elméle ével csak az az antiszemitiz­mus elégit ki, amelyben Wolff von Wolfem.u a lársa. Másik jellemvonása a következe­tesség és őszinteség teljes hiánya. Hónapokon át világgá kürtöli, hogy nem kivan tészl a politikából, un­dorodik tőle, egészen a tudományá­nak kiván élni és egy kis-színlelt ellenkezés után, első fölszólitásra elfogadja a szegedi jelöltséget, noha ludja, hogy az általa demonstratív módon Magyarországban föltétlenül szükségesnek odaállított numerus clausus választóinak 30 százalékát! mélyen sérti és a legintenzívebb el­lenakcióra provokálja. £s mindez mién történik? A hatalomhoz való ragaszkodás, miatt és abból a szá­mrásból, hogy ha gróf Bethlennek talán mégis eszébe jutna a jogren­det és jogegyenlőséget, amelyet most a választások alkalmával prédikál, meg is valósítani, ugy a „fekete gróf", Wolfenau barátja, az illető köröknek azonnal újból rendelkezésre álljon. Ami pedig eddigi működését il­leti, nagyon találóan mutatott reá a Szeged egy minapi cikke arra, hogy a tudós gróf balkezesen érvényesí­tett tudományával Ttianonban a leg­kisebb előnyt sem biztosította ha­zánknak ; hogy több mint egyéves minisjterelnöksége alatt — noha nálánál senki jobban nem tudta, hogy a küifö'd antipáliája ellenünk ezáltal naponta megerősödik — az atrocitások napirenden voltak és ma­radtak, most pedig kifelé résztvesz egy magyarérdekü angol újság szer­kesztésében, befelé azonban ugyan­akkor hirdeti a numerus clausus szükségét és összeveszíti Szeged bé­kés polgárságát egy mandátum miatt, amellyel, amikor ennek birto­kosa volt, éppenséggel nem törődött. Ezzel szemben Bárczy, a polgári születésű, tudásával, erejével, hatal­mas munkásságával és nem kevésbé egy^sz életén át változatlanul meg­tartott színtiszta demokratikus libe­ralizmusával fölküldi magát magyar igazságügyminiszterré éa ami az ö áldásos tevékenységét sokkal inkább visszatükrözi, Budapest fővárosának főpolgármesterivé. Megteremti a modern magyar fővátosfi kultúránk­nak ezeu a külföld előtt legbivatot- ; tabb reprezentánsát és életre hívja ; a magyar városok állandó kongresz- I Nagy bonyodalmat okozott a vá­roi háztartásában az a pénzügy­miniszteri rendsiet, amely fölvetette a .nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottak" természetbeni ellátá­sának a kérdését. A város hatósága mindent elkövetett, hogy ezt a kér­dés! békés uton intézze el és hogy a költségvetés amúgy is bizonytalan mérlegét ne zavarja meg a rende­letből származó tehertöbblet. Hiába küldtek azonban egyik fölterjesztést a másik után, hiába bizon> itották be, hogy a „nem szorosan vettek" is éppen olyan fontos közigazgatási funkciót végeznek, mint a többiek, a kormány hajthalalan maradt és ugy látszott, hogy ebbi a helyzetbe már a város is beletörődött. Most azonban illetékes helyről meglepő fordulatról értesülünk. Ar­ról van ugyanis szó, hogy a jövő hét szerdáján tartandó közgyűlésen fölhatalmazást kér a tanács arra, hogy ezt az ügyet biröi panasz formá­jában a közigazgatási bírósághoz terjeszthesse és mint legfelsőbb fórum­tól, tőle kérje a döntő szó kimon­dását. A birói panaszt azon az alapon szerkesztik meg, hogy tör­vényes rendelkezések biztosi tsák minden közalkalmazott számára az egyenió elbánás jogát és hogy a nem szorosan vettek is megkapták a háborús segelyl, amit igazoltul is a város. A tanács — mint értesülünk — az allam helyeit kifizetett, de még vissza nem téritett tizennyolcmilliós követeiésót is a közigazgatási biró­ság elé viszi és a tökén kivül öt­százalékos kamat megítélését Kéri. Román import tűzifa vagonrakományban és kicsinyben állandóan legjutányosabban kapható Braun EL cégnél 457 I Rigó-utca 4. Telefon 4—58. szám. 3 Meglesz a részleges tisztújítás. A jövő hónapban tartják meg a választásokat. — Harminchat állás kerül betöltésre. Elsőnek adott hirt arról a Szeged, hogy a vé' js tanácsa fölterjesztést intéz a k'ináiyhor, .'melyben en­gedélvi kert a tnegüregeden, vagy a behelyettesített állások részleges tiszt­újítással való végleges betöltésére. A belügyminiszter válasza sokáig késett és időközben számos nyilat­kozat hangzott el erről a kérdésről. Többek közölt dr. Somogyi Szil­veszter ugy nyilatkozott, hogy a részleges tiszlujiiás elrendelése bi­zonytalan, mert minden va'ószinüség szerint a kormány megvárja, amig a nemzetgyűlés megalkotja az uj községi törvényi és igy a teljes tisztújítást ej hetik meg. Minden előzetes kombinációnak véget vet most a főispán átirata, amelyben arra hívja föl a város hatóságát, hogy a leérkezett minisz­teri rendelet értelmében teaye meg a szükséges intézkedéseket a részle­ges tisztújításra vonatkozólag. A miniszteri leirat szerint 36 üres és az ezek betöltésével esetleg meg­üresedő állások betöltésére irják ki a pályázatokat és a választást már a jövő hónapban megejtik. A részleges tisztújítás elrendelé­sének nagy jeltnlösége van, mert számos olyan tisztviselő, aki évek óta szolgál, de állása eddig csak ideiglenes jellegű volt, végre beke­rülhet a rendes státuszba. Ezen­kivül számos eddig nem szorosan vett közigazgatási alkalmazol! a tisztújítás utáu ismét megkapja a naturáliákat és igy jelentékeny tener­töl szabadul meg a város pénztáia. Bőr, mokett éa angol garnitúrák nagy választékban. - Legkomplikál­tabb kézimunkák montirosása. ~ig~a Az osztrák kormány lemondott A szövetséges köztársasági elnök a lemondást elfogadta. BÉCS, május 24. A külügyi bi­zottság mai üléséit dr. Schober bi­rodalmi kancellár besxédin-'k végén, melyben a génuai konferenciáról s ámolt be, bejelentelte, hogy a bi­rodalmi kormány a kölcsön iránt való fölhat ilmiz4s leletii szavazis eredményére vaió tekintettel az egész kormány lemondását fogja a biro­dalmi elnöknek bejelenteni és hogv a birodalmi kancellár ennek az el­határozásnak végrehaj ásaként a bi­rodalmi el;:öknek beadványt nyúj­tott át. BÉCS, trájus 24. A szövetségi elnök Schober szövetségi kancellár lemondását elfogadta és a kancel­lárt, valamint a kormány többi tag­ját a hivalaluk további vtzetésével ideiglenesen megbízta. Mmét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezQst ékszerekért FISCHER K.f ékszerész 28 Kárász-utca 14. szám. (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15-38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom