Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-21 / 116. szám

Szeg ed, 1922 május 21. SZEGED Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Vasárnap utoljára A budapesti megjelenés előtt Magyarországon Szegeden először! asszonyért. (Paradicsom.) Földes- Imrének táncos-énekes bohózata 3 film és 3 színpadi rézben A filmen és színpadon szerepelnek : Viola Margit a szegedi szinház v. primadonnája, Soliimossv Sándor a szegedi szinház v komikusa, Sziklai Jenő a Városi szinház v. tagja, Balogh Juci a/. Apolló-kabaré tagja, Bende László a Renaissance tagja. A darabban előforduló kltünö táncokat Viola Marét és MlaiM táncolják Azonkívül: „Ö" szerelmes. Kitünó amerikai burleszk vigjáték. r6SZCRCPLÓ „ÓM. hétköznap 5, 7 és 9 órakor. fcioaaasoK va8árnap 3 5, 7 és 9 órakor. Hétfón és kedden A kövér n6k országa. Vidám történet a nók karcsúságáról, a szeretemről és a férjhezmenés nehézségeiről 6 felvonásban. Főszereplő: MABEL NORMAMD. *» . • Azonkivül : fl granadai nász. (Eldorádó) spanyol társadalmi dráma 6 felvonásban. Nagy Antal és Társa ingatlan adás vételi és áruforgalmi ügynöksége Szeged, Deák Ferenc-utca 2. szám. Ajánlunk megvételre magán- és bérházakat, üzleteket, nyilvántartunk föld- és szólőbirtokokat, telkeket Kfizvetitflnk mindennemű ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági árukat Keresflnk első helyen való betáblázásra kisebb-nagyobb tokét. Barlangliget fürdőn a legszebb emeletes villa 8 hold fenyveserdövel, b szoba teljes bútor, ágynemű, zongora stb berendezésével '.UO.OÜO szokolért eladó. Jnternátusi 150 vaságy és éjjeli szekrény 750 koronás egységáron eladó. Piac-téren 2 emeletes modern uj bérhá/. 2 miliőért eladó. Sugdruton 5 szobás szép magánház parkírozott udvarral, átvehető lakással 7ÜÜ 00Ü kor. Nagykörúton magas földszintes híz 550.000 kor. Emeletes bérház lakással 1.1UO.OOO kor. Sugdruton emeletes ház péküzlette! tiO I.00Ü kor. Nyilvántartunk 2 és fél magyar hold eladó fekete földet. Keretünk nyilvántartásra 2-.<00 holdas birtokot. SMÍ Teleki és Wolff együttes szereplése a Tiszában. Ti-. - T Napirend: a zsidókérdés és a szociáldemokraták. — „Vakmerőség, hogy az idegen szellem ide merészkedik jönni és jogokat követel* — mondja Wolff. — Kószó István a „gyászkeresztényekröl*. - Gróf Teleki Pál arra kéri a közönséget, hogy ne válasszák meg. Szombaton délelőtt tizenegy óra- < ler.feleinkkel — mondotta — külökor nyitották meg a Teleki-párt 1 nősen a munkássággal. Ratheneau nagygyűlését a Tisza-szálló nagytermében. Fölvonultak a gyűlésre a tanárok, tanítók, vasutasok és más közalkalmazottak, akik kötelességszerűen végighallgatták a Telekipárt szónokait. A nagyterem csak félig teli meg közönséggel, amelynek bizonyos rélegei feltűnően nagyobb lelkesedést tanúsítottak Wolff Károly, mint jelöltjük irányában. A gyűlés mértékletességgel folyt le, nem volt tombolás, kalaplengetés és a hangulatot nem tudta izzóvá fokozni még maga Wolff Károly sem. A pódiumon a kővetkező sorrendben helyezkedtek el a vezetőemberek: dr. Aigner Károly, dr. Kószó Isfván, dr. Wolff Károly, dr. Kelemen Béla, gróf Teleki Pál, Cziegler Arnold, dr. Török Béla és dr. Erdélyi Lás.ló. A gyűlést dr. Kelemen Béla nyitotta meg és többek közölt a következőket mondotta : — Szégyenletes volna, ha éppen ebben a városban bukna el a keresztény gondolat, ha éppen itt győzne az az irányzat, amely az izzzó fajszeretet kiirtására irányul. A hozzánk legközelebb állókhoz szólok most: a köztisztviselőkhöz. Van itt egy lap, a szegedi ébredő zsidóság lapja a „Szeged", amely a tanárokról és tanítókról írott vezércikkében kiszámítja, hogy atyja jól mondotta, hogy a világot 300 ember kormányozza. A francia forradalom óta az egyenlőség, szabadig, testvériség jelszavai nem a civilizáció jelszavai voltak. Elpusztították a kuliurát. A szabadkőművesek aknamunkája lábbal tiporja a keresztény kuluiát. Az angol-szász fáj, dacára, hogy náluk is sok a szabadkőműves, gazdasági helyzeténél fogva kényleien szembehelyezkedni a francia szabadkőművesekkel. Az angolok észrevették, hogy itt egy különleges faj érdekeiről van szó, amely az emberek szemébe port hintve a ma^a faji törekvéseit haladásnak nevezte el. — Elismerem, hogy elhanyagoltuk a munkásságot, mialatt fürge emberek a gyárak körül ólálkodtak és elhintették közöltük a faji érdekek eszméit. A franci i szcciáldemoj kratáK Rotschild páncélszekrényét i védik és a francia munkásság ennek a szemita kapitalizmusnak a rabi szolgája. Hogy meri azt mondani a | magyar munkásság, hogv szociális termelésből fakad a jólét? Nansen azt jelenti Oroszo szágból, hogy 15 ! millió ember küzd az éhhalállal. Ez az a jólét. Ötszáz idegen fajú népbiztos kíméletlen terrorja alatt I nyög egész Oroszország. I — Emlékezzünk a kommünre. Nagy baja a magyarnak a felejteni tudás 1 A kommün alatt tököt ettünk, de akik a Hungáriában dőzsöltek és egy asztalossegéd jóval többet keres 1 pecsenyéztek, azok nem az én faóránkint, mint egy egyetemi tanár. ! jómhoz tartozók voltak. Én nem kö(Mély csend.) Kigúnyolji őkel azzal, vetem az amsterdami zsidó Marx hogy az állam leltári tárgyakként kezeli a tisztviselői). Muttassák meg tehát az utnák előtt a tisztviselők a maguk igazát. Nem hiszem, hogy akadna olyan korlátolt fölfogásu közliszt viselő, aki az ilyen kortesmagyarázatoknak bedől. — Ez a világmegváltás jelszavával működő és nemzetköziséggel barátkozó irány parlamenti többséget soha sem fog szerezni ebben ai országban. Mi is jogrendet akarunk, de nem nemzetközi, hanem nemzeti alapon. Mi sem akarjuk, hogy a régi kopitnlista rend, a hadi- és multimilliomosok és bankok uralma a maga csökevényeivel megmaradjon. A mi eivi ellentéteink a liberalizmussal nemcsak a hazafiatlanságban és vallástalanságban gyökereznek, hanem abban is, hogy nekünk r.em kell a tömeguralom és ezért nekünk nem kell az általános titkos választójog. összetartásra hivja föl a tisztviselőket a Te!eki-páit zászlaja alatt. Utána nagy tapssal fogadták Wolff Károlyt, aki elsősorban a zsidóság és munkásság viszonyáról beszélt. — Szívesen szállok szembe elevangéliumát, hanem követem azt, aki keresztre feszitette magát. — mi nem akarunk mást, mint a keresztény Magyarországot oltalmazni a szemiták destrukciójától. Nem vakmerőség az, hogy azok, akik a háborút és következményeit előkészítették, ez az idegen szellem most idejön és jogokat követel magának ? — A zsidókérdést maguk a zsidók csinálták, ők tartják napirenden. Engem szélsőségesnek, rombolónak állítanak be, olvassák csak holnap a szemita sajtót, hogy mit ir rólam. Hát szélsőség-e az, ha én faluról fslura járva hiidctem a magyar nemzeti és keresztény eszmél? A zsidóság szolidaritást vállalt a jöttment kazár söpredékkel, akik állati önzés alapján gyűjtik kaftánjaikba a re/tett kincseket és a magyar zsidóság nem állott oda a magyar paraszt mellé és nem kiáltotta, hogy ezt a piócahadat megtagadom ! Ez a zsidó faji szolidaritás! — Nagy hahota van a helyi zsidó sajtóban, hogy én itt Teleki Pállal szerepelek. A módszereink eltérőek Teleki Páléval, mert ő várvavárla azt, hogy mikor mondja már a zsidóság, hogy le a destrukcióval. Erre megkapta a választ Szegeden: ellenjelöltet állítottak neki. magas árban vásárol Kun Jenő ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. f== Ezüst dísztárgyakért fazont is fizetek. Kárhoztatja a bankokat, mert olyan bankot még nem talált, aniety nem valutába, hanem a magyar keresztény politikába fektette tolna a pénzét. Magyarországon ne csak a bankportázsok legyenek kereszténvek, hanem a bankigazgatók is. Kijelenti azután, hogy nem felekezet ellen harcol, hanem csak a faji prepotencia ellen. — Nekem nem konszolidáció kell, hanem integer Magyarország • Nekem nem kellenek az ideküldött ántánt-tisztek, többre becsülöm náluk a vásárhelyi juhászbojtárt. Mennél jobban üvölt rám a destruktív sajtó, annál jobban érzem, hogy az elevenére tapintottam. Ha ez demagógia, ha ez izgatás, amiket elmondtam, akkor én nem szünök meg soha izgatni. — Meg nem alkuvó keresztény irányzat híve vagyok és mozgósítsák ellenem Európa összes csatlósait, mozgósítsák Amerika egész hajóhadát, amig van egy izom bennem, addig megyek, mozgok és izgatok. Wolff Károly után Albert Istvánné, majd dr. Kószó István beszélt, akinek beszédéből az alábbi részleteket jegyeztük föl: — Azt hiszem, ho»y győzili fog az a zászló, amit Wolff Károly itt kibontott. A zsidó politikai pártok gyászkeresztényeket keresnek és kapnak a Bárczyk, Rupertek, Rassayak személyében és uram bocsáss, hogy kimondom, egy keresztény papot is szereztek dr. Giesswein Sándor személyében. Itt Szegeden is találtak egy gyászmagyart, Ottvvay Károlyt (Fuj! Le vele % hogy azt mondhassák: ime, nem a zsidók csinálják, hanem a keresztények. Ki kell pusztítani azt a gyomot, amely ki akarja ölni ennek a városnak tiszta magyar érzését. Megfizetett bérencek, plazkoa betyárok, akik fajukat megtagadva odaállnak a zsidó érdekek szolgálatába. Utána gróf Teleki Pál lépett elő. Teleki Pál gróf alig tudott bozzákezdeni beszédéhez, amelyben hangsúlyozta, milyen nehéz helyzetben van ő azok után, amik itt elhangzottak. — Ha a saját egyéni szempomtomból vizsgálnám, úgymond, a dolgokat, az ellenkezőjét kérném önöktől, hogy tudniillik ne válasszanak meg. Kószó közbekiáltott: Már azt az örömet nem szerezzük meg Bárczynak 1 — Nagy súlyt helyezek arra, lolytatta Teleki gróf, amit mondandó vagyok, bár tudom, hogy sokan nem szívesen hallják azt, ha megmondom : Én nem nézek választási küzdelemre, mert engem azok személyileg nem érintenek. — Itt nem a Teleki zászlajáról, hanem a becsületről van szó. A mandátumot a lelkek kiegyenlítése szempontjából vállalom és ezért tartok ki ebben a küzdelemben, mert ez a küzde'em rá van kényszeritve S/eged város keresztény polgárságára. — Ma sokkal nagyobb kérdések előtt állunk és ezért nem igérekj semmit, mert ma mindenki azt teszi és ennek az érték, nulla. Nem Ígérek megoldásokat, amelyek nem egyes emberektől függenek, hanem