Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-26 / 95. szám

Sitted. 1921 április 2*. Ara 3 korona. Szerda, 111. évi, 95. sz Egy ívre 900 kor. Fél évre 450 » ÁRAK: Negyedévre 225 kor. Egy hóra 75 Kacagó árnyképek? SZEOED, április 25. Ilyen cimü rovatában a Szegedi Uj Nemzedék idízetet közölt ma vasárnapi vezércikkünkből azzal a megjegyzéssel, hogy abban gyaláza­tos támadás foglaltatik a keresztény magyarság, az államhatalom, a bel­ügyminiszter és a rendőrség ellen. Előrebocsátjuk, hogy nem fegyverünk a polemizálás, nem tartjuk helyén­valónak, hogy a magyar sajtó sok­szor az ízléstelenségig fokozódó polé­miával balkáni nívóra szállítsa le ér'.ékét. Ma azonban abba a kivételes helyzetbe kerültünk, hogy az idézett lap helyt nem álló megrágalmazása kezünkbe kényszeritette a tollat. A mi vezércikkünk mindazok ellen irányult akik a közelmúltban el­fogult eszközökkel, otrombán, gazul meggyalázták a magyar faj becsüle­tét és a mi becsű leiérzésünk tilta­kozik ezeknek a durva választási eszközöknek továbbvitele, esetleg továbbfajulása ellen. És ha laptár­sunk védelmére bátorkodik kelni azoknak az „éretlen tacskóknak", akik ezt a nemzelromboló munkát végzik, ha laptársunk helyénvalónak tartja a székcsatákat, a Himnus­gyalázást, a büibombavetést és pokolgépes merényletet, sói ha csak azokat indckoltnak és megtorlást nem igénylő epizódoknak is látná, akkor laptársunk válaszoljon nekünk, melyik álláspont állja meg helyét a magyar nemzeti és keresztény világ­néz lei ben és melyik álláspont meríti ki jobban az izgatás tényálladékát ? Nem akarunk viszontvádakkol illetni senkii, de tiltakozunk az ellen, hogy becsületes szándékú írásainkat mon­datokra tagolva rosszakaratú és rosszra buzdító szándékkal a piacra vigyék és egy másik, becsületes ol­vasótábort félrevezessenek vele. Nyilvánvaló, hogy ennek az erő­szakolt tam.dásnak, amely ma ben­nünket ért, más indoka nincs, mint az, hogy ma már csak mi vagyunk az utolsó szálka aztknak a szemé­ben, akik „desliuk iv" és „zsidó" jelzőkkel igyekezned bennünket fel­ruházni. Megnyugtathatunk minden­kit, hogy ebben a lapban, amig mi helyünkön ülünk, nem fog látni soha sem izgatást, rem faj, sem fe­lekezet, sem politikai ellenfelek el­len ; nem fognak találni mást, mint mérsékletet és legfeljebb csak jogos felháborodás! az igazságtalanságok és gazteltek ellen, bárkit érintenek és bármely oldalról jönnek is azok. Miért nem idézte laptársunk ve­zércikkünk utolsó passzusát, amelyért a cikk tulajdonképen Íródott és amely a következőképen szól: „A ml első azavunk a mérsékletre való Intés az állam és minden pártálláau pot­(ár érdekében és legalább Szeged vá­rosa legyen az, ahol a szélsőségek tob­zódása nélkül vezetik keresztül a népet a politikai háborgások tengeren. Száraz lábbal akarunk kigazolni ebből a mocsár­ból, bár — nem titkoljuk — győztesen, de anélkül, hogy ellenfeleinket, csupán azért, me:t ellenfeleink voltak, hangos szóval is megbántsuk. Mert mi ezt a küzdelmet nem tekintjük testi erőpróbának, hanem az elvi meggyőződés becsületes, tisztán számszerű kifejeződésének a többség és kisebbség megállapításához.*' Miért nem idézte laptársunk eze­ket az aláhúzott mondatokat, ame­lyek a cikk csattanójául készültek és amelyeket nem lehet elválasztani a vezércikk többi részéíől? Ilyesmit nem ismer a magyar publicisztika áradat", .alávaló gyanúsítások" ki­télelek indokolatlan használatát sem. Ismételjük, nem akarunk polemizálni, nem akarunk veszekedni, békét aka­runk, végső és döntő felérzését a békés magyar összetartás halaszt­hatatlan szükségének. És ha van Isten és ha van tör­és azelőlt nem ismerte a magyar • vény és ha van magyar igazság, publicisztika a „rcmlottagyu", „szi- I akkor a mi becsü'etességünkön nem riai lélekből fakadó gennyes szó- | ejthet senki foltot ezen a földön I Nem ratifikálják a portorosei szerződést. — A génuai konferencia. — SZEGED, április 25. (Saját tudósítónktól.) A génuai konferencia feszült hely­zete múlófélben van és ez kétség­telenül Lloyd George-nak köszönhető, aki békét akar és legújabban ismét egy tízéves fegyverszünet megkötését javasolta Európa összes államainak. A fegyverszüneti javaslathoz külön­ben a hirek szerint Franciaország is hozzájárulna, mert a franciák is csöki enteni szeretnék a helyzet feszültségét. A tegnapi események közül különbnn még azaz említésre méltó, hogy egy Moszkvából Párisba küldött távirat szerint Lenin Génuába érkezett. A hirt fentartással közöljük, de ha igaz, érdekes helyzetet teremt­hetne Génuában. Mai távirataink a következők: Nem ratifikálják a- portorosei szerződést. GÉNUA, április 25. (MTI.) A for­galmi bizottság vasúti albizottságá­nak negyedik ülését 'egnap tartot­ták meg. Az elnök a magyar de­legáció írásbeli javaslatára ugy vá­laszolt, hogy az albizottságnak semmi oka nincs arra, hogy a javaslatok­kal foglalkozzék. E?után tárgyalás alá vették a portorosei szerződés ratifikálására vonatkozó határozat 4-ik cikkelyét a tebbi európai álla­mokkal kapcsolatban. A kisántánt és Lengyelország delegátusai vissza­utasították annak a formális köte­lezettségnek vállalását, hogy hormá­nyaik ratifikálják a portorosei szer­ződést. Elfogadták azt a francia ja­vaslatot, hogy a konferencia vegye tudomásul, hogy a francia kormány, minthogy aláirta a portorosei szer­ződést, máiis foganatosítja., vagy legalább is végrehajtani készül és a tr-bbi európai állam is elfogadja a szerződést. Vita nélkül elfogadták az 5. cikkelyt, amely arról szól, hogy a vasúti bizottsági jogi szak­értőket európai konferenciára hivják meg. A külföldiek megadóztatása. GÉNUA, április 25. (MTI.) Teg­nap délután a II. (gazdasági) albizott­ság a külföldiek megadóztatásáról tanácskozott. Mig a londoni szak­értők azt javasolták, hogy a kül­földieket épp oly adókkal terheljék meg, mint a belföldieket, addig a román megbizot: olyan érte mü in­dítványt terje,ztett elő, amely ebben a tekintetben a külföldiek és bel­földiek közölt különbséget tesz. A bizottság a francia közveiüő javaslatot fogadta el. Az trösebb államok támogassák a gyengéket. GÉNUA, április 25.* (MTI) A pénzügyi bizottság hilelbizottsága ma tartotta első ülését. Horné he­lyeit Evans elnökölt. Az elnök fel­hívta a figyelmet arra, hogy a lon­doni szakértők jelentése csak két cíkkelybcn foglalkozik a hitel kér­désével, mégpedig nagy általános­ságban ajánlja, hogy nemzetközi kooperációra törekedjenek és a gaz­daságilag erősebb államok támo­gassák a gyengébbeket. Peano olasz pénzügyminiszter azt javasolta, hogy a kannesi értekezleten b.'terjesztett olasz javaslatokat itt tárgyalják le. A belga küldöttség ezt javasolta, hogy állítsanak fel nemzetközi hitel­intézetet. Mi lesz Magyarország teendője? BUDAPEST, április 25. A Aía­gyar Hirlap irja: Munkatársunk be­avatott helyen érdeklődött aziránt, hogy ha a génuai konferencia al­bizottsága felfüggeszti a portorosei határozatokat, milyen következmé­nyekkel jár ez Magyarországra nézve. A következő választ kaptuk: — Ha az albizottság felfüggeszti a portorosei egyezményt és olyan hatarozafokat hozna, hogy a meg­állapodások csak félig-meddig híj­tandók végre, továbbra is megma­rad a gazdasági fejetlenség Közép­európában. Az albizottság összeté­tele és az eddigi jelentések azt mu­tatják, hogy az albizottság határo­zata aiigha lesz keüvezó. Már pedig ha a génuai konferencia véglege­sen arra az álláspontra helyezkedik, hogy az utódállamok közt létesült forgalmi egyezményt nem kell végre­hajtani, ez annyit jelent, hogy a nagy apparátussal és némi kilátá­sokkal kezdődő nagy nemzetközi értekezlet teljes csőddel ér véget. Mi lesz most Magyarország teen­dője ? Erre a kérdésre csak az lehet a válaszunk, hogy mi tovább küz­dünk a teljesen szabad kereskede­lemért, a forgalom szabadságáért és a háboruelőtti állapotok visszaállítá­sáért Lassú javulás ezen a téren már eddig is tapasztaltató. Bécsben bontják fel a király végrendeletét. BUDAPEST, április 25. A Magyar Hirlap irja: Miksa főherceg és gróf Hunyadi József, akik még Funchalban tartózkodnak, május 28-án már Párisban lesznek, hogy ott a nagyköveti tárgyalásokon részt­vegyenek. Itt ugyanis a Habsburg családot érintő vagyonjogi kérdések kerülnek szóba. Innen mindketten Bécsbe utaznak, hogy a király vég­rendeletének felbontásánál jelen le­gyenek. Magyarország nem kötött szerződést a szovjetkormánnyal. BUDAPEST, április 25. (MTI.) Egészen érthetetlenül amerikai lap­tudósilók azt a hirt kürtölték világgá, hogy a magyar kormány az orosz szovjetkormánnyal szerződést és katonai egyezményt kölölt. Ez a hir elérkezett a bécsi lapokhoz is, noha a génuai magyar delegáció, a.rely­nek tudvalevőleg maga Binffy Mik­lós külügyminiszter a vezelője, a hir felbukkanásakor azonnal a követ­kező cáfo'atot adta ki: A magyar küldöttség erélyesen megcáfolja az amerikai levelezőnek azt a mai kábelhíré*, hogy Magyar­ország Oroszországgal hason'ó szer­ződést kötött, mint Németország. A hir azt állilja, hogy Magyarország elismeri a szovjetkormányt, továbbá, ! hogy a szerződés katonai záradékokat is tartalmaz. Egészen világos, milyen forrásból származnak ezek a híresztelések, mégis kérdezni kell, hogy most, amikor az incidenst már elintézett­nek nyilvánították, meddig fogják ezen a körök a német—orosz szer­zőJést felhasználni arra, hogy a konferencia fáradtságos munkával biztosított békés atmoszféráját meg­zavarják. Jugoszlávia a német—orosz szerződés ellen. BELGRÁD, április 25. A délszláv kormány Poincarétól memorandumot kapott, amelybei felszólítja a kis ántántot, hogy kérje a legfelsőbb tanács összeülését a német—orosz szerződés ügyebei és követelje a kis ántánt képviseletét ezen a tanács­kozáson. Ennek célja a német­orosz szerződés érvénytelenné nyilvá­nítása. Az erre vonatkozó konkrét tervezetei a délszláv kormány nagy­jában már kidolgozta és most foly­tatja annak megvitatását. (Bud. Tud) Súlyos autóbaleset érte Pasics miniszterelnököt. BÉCS, április 25 (MTI.) A MTI. tudósítójának értesülése szerint Pa­sics jugoszláv miniszterelnököt teg­nap délután súlyos vutóbaleset érte. Az autó Belgrádban a Milan-ulcá­ban összeütközött a közúti vasút egyik kocsijával. Az összeütközés köveikeztéb;n a miniszterelnök autó­jából kirepüli az utcára. Jobb oldali bordái i és térdkatác>án sslyos sé­rüléseket szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom