Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-20 / 90. szám

Szeged, 1922. április 20 Ára 3 korona. Csütörtök, III. évf.. 90. sz. Egy ívre 900 kor. Fél évre 450 » ARAK Negyedévre 225 kor Egy hóra 75 Mit kiván a Bárczy-párt? 1. Demokratikus, polgári Magyarországot. 2. A dolgozó osztályok uralmát az államban, megbecsülésüket a társadalomban. 3. Olyan közigazgatást, melyre mindenki egyformán számithat; teljes jogegyenlőséget a dolgozó társadalom minden tagjának. 4. A kivételes rendszabályok megszüntetését; a monopoliumok é« privilégiumok eltörlését. 6. Arányos progresszív teherviselést az összes osztályok és egyének részére 6. Munkaalkalmat a munkásnak, munkát az iparosnak, jogos mozgási szabadságot a kereskedőnek. 7. Hivatásának fontosságához mért ellenszolgáltatást, emberi megélhetést a tisztviselőnek. 8. Gazdasági beruházási politikát. 9. A szociális törvényhozás kiépítését az önkormányzati elv alapján. 10. Jogrendet. — W. V. wvgl VI lUVlf Aki az állam és saját érdekében ezeket az elveket vallja, sorakozzék a Bárczy-párt lobogója alá. Bárczy István győzelme ezeknek az elveknek a diadalát jelenti! ****************** mit kiván SZEGED, április 19. Bárczy István pártja ezt a proklsmációt bocsátja már holnap, vagy a közeli napokban uljára. Tíz olyan pont ez, amelyben az eszmék tisztasága uralkodik és nem hátsó érdekek domborodnak bennük. Ebben a proklamációban benne van a béke és a munka Magyarországa, benne van a jövő Magyarország alapfala, amely csakis ezzel a programmal épülhet tovább és fejlődhetik ki egy szociálisan reorganizált gazdag hazává. A létért való küzdelemben két tényező boldogítja az embert: a béke és a munka. A magyarság pedig nagy szomorúsággal viseli ernek a két tényezőnek hosszas hiányát, amely a háború és a háború utáni rossz politikának a következménye. És a hosszú hiány pótlásának ideje most már végkép elérkezett, végkép itt JZ ideje annak, hogy a torkunkra szoruló lelki depresszió alól végleg felszabadítsuk magunkat és békés munkához lássunk, amely munkában a felekezeti és politikai gyűlölködés helyett a magyar testvéri együttérzés legyen az irányadó érzés. Véghe eilen nagy a mi fájdalmunk abb^n a pokolban, amelyet talán isteni csapás, talán a magunk vétke és hibája gyu.tott fel körülöttünk és amelyDől mi most menekülni akarunk. Emberek ! Magyar testvérek I Nem éizitek a gyötrelmes hibát, amibe beleestünk? Nem érzitek a megbánás és megbocsátás szükségességét akkor, amidőn nincs nyugalmi s percekk, nincs életlehetőségelek, nincs munkátok, nincs munkaértékelés és keserű izzel a szátokban álmatlanul kell fetiengnelek ágyaitokban napról-napra ? Nem érzitek magatokon az ország nyomorúságán.) k súlyát, az arisztokratikus kormánypolitika nemtörődömségét és el/árkozoliságát az egész világ uralkodó liuerdlizn.uiától ? De igen, mindenki érzi ezt, mindenki békél akar már, mindenki munkát akar, megujhódást akar, ápolni akaria az elhanyagolt testven szeretet gyakorlását. Hiszen egyszer ugy is egy olyan nagy és s?ivünkkel felmérhetetlen szerelő összeborulás lesz á gyűlölködésnek a vége I Hát miért ne most vigyük diadalra az emberi szeretet zászlaját I ? Bizonytalanság uralkodik Génuában. A német—orosz megegyezés következményei. Mellőzik az orosz kérdésben a két szerződőit államot. SZEGED, április 19. (Saját tudósítónktól.) A német-orosz szerződés á'talános konsternációt keltett és válsággal fenyegeti még ma is a génuai konferenciát. Az ántánthatalmak erélyes hangú jegyzéket intéztek tegnap a németekhez, amelyben leszögezik, hogy Németország ezzel a lépéssel kiirtotta a kölcsönös bizalom.szellemét. Ezekután természetesnek találja az ántánt azt is, hogy az orosz béke megteremtésére irányuló tárgyalásokon Németország nem szándékozik részt venni. A kiélesedett helyzetről érkezeit legújabb jelentések egyébként a kővetkezők : Előzmények. GÉNUA, április 19. (MTI.) A német—orosz szerződés előzményeiről a következőket jelentik : Oroszország először 900 millió arany hitelt kért, de Németország tartott attól, hogy ennek a követelésnek a teljesítése károsan hatna a jóvátételi kérdésre és a nzövetségesek, elsősorban Franciaország ragaszkodna ahhoz, hogy Németorszég megfizesse ázokat a jóvátételi összegeket, melyeket eredetileg a londoni értekezleten megállapítottak. A hitelt ugy rendezték, hogy Németország Oroszországnak gépipari termékeket, Oroszország pedig viszont nyerstermékei fog szállítani. Nyilatkozik a szovjet. GÉNUA, április 19 (MTI) Liivinov és Rokovszkij tegnap este fogadták az angol-francia uiságirókat, akik elölt Lilvinov kijelentetlc, hogy nem érti, miért ütköznek meg a német-orosz szerződésen. Oroszország már Európának majdnem minden államával kötött szerződési. Németország annak idején Bresztlitovszkban de jure már elismerte Szovjeloros:orszagot. Rakovszktj még hozzáfűzi, hogy Oroszország Franciaország felé is hajlandó keresni az érintkezést. Jóllehet tárgyalások még nem voltak, mégis Franciaországgal hajlandó Szovjetoroszország a tárgyalások feivéle éie és arra is készen van, hogy Európa állalmival akár együttesen, akár egyenkint szerztdéseket kössön. . Jogi vélemény. BERLIN, április 19. (MTI. Cseh Sajtóiroda.) A jogi szakérlök, akiknek az volt a feladatuk, hogy megvizsgálják vájjon a német—orosz szerződés nem áll-e ellentétben a versaillesi szerződéssel, a lapok értesülése szerint arra az eredményre jutottak, hogy Németország a versaillesi szerződést semmiben sem sértette meg. A Németországhoz intézett jegyzék pusztán arra támaszkodik, hogy Németország figyelmen kivül hagyta a cannesi határozatokat. Számítanak arra, hogy a semlegesek ellenezni fogják Németország kizárását. A kis államokat fenyegeti a veszedelem. BÉCS, április 19 (MTI.) A Neues Wiener Tagblatt jelenti: A párisi sajló ismerten a hangulatot, melyet a német—orosz szerződés megkötéséről tegnap délután érkezeit hirek párisi politikai körökben keltettek. A Journal ezt kérdi: Hátha még egyszer megszabadít bennünket a német parihologia egy durva támadása a génuai darázsfészekből. Az Echo de Paris emlékeztet arra, hogy ugy látszik, mintha a történelem mígismételné önmagát. A XVIII. századtól 1890-ig fenyegette a nemet—orosz-csoport Európát. Akkor is elsősorban Lengyelország forgott veszedelemben. Ma azokat a kis államokat fenyegeti veszedelem, melyek a régi Oroszországból és Magyarországból keletkeztek. Németországé a felelősség. GÉNUA, április 19. (MTI. Havas.) A szövetségesek értekezletén tegnap hozóit határozat értelmében, mey szerint Nemetországot az orosz ügyek bizottságaiból kizárjlk, a németek csak a töbti három bizottságban fognak tovább dolgozni az oroszokat érintő kérdések tárgyalásinak kivételével. A szövetségesek határozata kizarólag Németországra vonatkozik, mert a szövetségesek a német birodalom felelősségét súlyosabbnak tekintik, mint Oroszországét. Lakoma Factinál. GÉNUA, április 19. (MTI. Stefani.) Azon a banketten, amelyet Facta, az értekezlet elnöke adott a külföldi delegációk vezetőinek tiszteletére, mintegy 130 meghívott vett részt Az orosz delegátusok szintén elfogadták a meghívást. A vendégek éjfélig maradtak együtt. Pohárköszöntök nem hangzottak eL tMMMMMMMMMMMMMMMe Csend a nyomozásban. BUDAPEST, április 19. A Magyar Hírlap irja: A mai napon már a legteljesebb csend állt be a főkapitányságon az Erzsébetvárosi Kör rob, banása nyomozásának ügyében. Tegnap délután hallgatták ki Deutsch Zoltán 20 éves villamoskalauzt, akit azzal gyanúsítottak, hogy része volt a merényletben. Ezt ö maga mondotta el Veszprémbe utaztában egy egyetemi hallgatónak, azonban ez csak olyan dicsekvés volt és a rendőrség ezért öt is elbocsátotta. A mai napon már sem tanú, sem gyanúsítottak nincsenek a főkapitányságon és ha valami kőzte nem jön, a véres merénylet nyomozásának minden fázisa le fog zárulni A főkapitányságon elhatározták, hogy a nagy bűnügyek nyomozásánál szokásos módon részletes jelentést készítenek a felettes hatóság, azaz a belügyminisztérium részére. Mint értesülünk, ezt a jelentést a sajtó számára is ki fogják adni. Visszakívánkoznak a nyugatmagyarországi horvátok. BÉCS, április 19. (MTI.) A Deutschöstetreichische Tageszeitung jelentése szerint a megszállott nyygatmagyarországi területek horvát lakossága körében élénk mozgalom észlelhető az osztrák uralom ellen. A horvát lakosság vezére Stipetich Vilmos őrnagy. Gyűléseiken azt hangoztatják, hogy a horvátok vissza akarnak kerülni Magyarországhoz. Az angol királyi pár Belgiumban. LONDON, április 19. (MTI.) Az angol királyi pár a jövő hónap elején látogatást tesz Brüsszelben. Május 8-ra várják őket a belga fővárosban, hol május 13 ig szándékoznak időzni.